Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-01 / 153. (154.) szám

­* NÉPLAP A gazdasági ismeretek tanfolyamairól — Új pártoktatási forma az 1956—57. évben — Az SZKP XX. kongresz­­szusának határozatai alap­vető tanulságokkal szolgál­nak a pártoktatás számára is. Legfontosabb tanulság az, hogy a pártpropagandá­­ban is harcot kell indíta­nunk a személyi kultusz hatásaként elterjedt káros helyvágás, dogmatizmus el­len. Olyan légkört kell te­remtenünk a különböző tan­folyamokon, ahol a propa­gandisták és hallgatók bát- ■ ran vitáznak, sokoldalúan­­ érvelnek, a kérdéseket nyíl- ; tan, bátran felvetik. A part- j oktatásnak hozzá kell járul­­­­nia ahhoz, hogy egyre több­­ önállóan gondolkodni tudó­­ kommunistát neveljünk. A megnövekedett felada­tok megkövetelik, hogy vál­tozásokat hajtsunk végre pártoktatási rendszerünk­ben az egyes tanfolyamok tematikájában, módsezegé­­ben. Ezzel egyidejűleg az is szükséges, hogy a pártokta­­tás irányításában az eddigi­nél nagyobb önállóságot biztosítsunk az alsóbb párt­­bizottságoknak, a pártszer­vezeteknek, hogy így a pro­paganda munka jobban se­gíthesse a helyi feladatok megoldását, jobban kielé­gíthesse a helyi igényeket. A napokban jelent meg a­­ „Pártélet” júniusi számában­­ a Központi Vezetőség ha­tározata az 1956—37-es pártoktatási év feladatairól. E határozaton belül — amelyeknek tanulmányozása és végrehajtásának megkez­­­­dése mai feladat — külön­­ figyelmet érdemel egy új oktatási forma a „Gazdasági ismeretek tanfolyama”. A határozat szerint a tanfo­lyamnak legfőbb feladata, hogy elősegítse azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek a szocializmus épí­tésében, a termelés növelé­sében és tökéletesítésében előttünk állanak. A határozat értelmében — ezen oktatási formán be­lül — külön tanfolyamokat szervezünk ipari üzemek­ben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, termelőszö­vetkezetekben. Ha helyesen, jól szervezzük ezeket, ko­moly segítséget fog jelen­teni az elmélet és gyakorlat összekapcsolásában abban, hogy a propagandamunkát szorosabban összekapcsoljuk a szocializmus építésének konkrét feladataival. A tan­folyam közvetlen segítséget is ad a szocialista termelés szervezéséhez, növeléséhez, a napi konkrét feladatok jobb megoldásához. Ezekből a célkitűzésekből kiindulva kell meghatároz­nunk a tanfolyamok szer­vezésének feladatait, a mód­szer kérdéseit. A tanfolyamok szervezé­sére, a propagandisták biz­tosítására, a hallgatók ki­válogatására különös gon­dot kell fordítanunk. Kiket vonjunk be elsősorban? Párt funkcionáriusokat, párt­­vezetőségi tagokat, a terme­lésben élenjáró aktív párt­tagokat, a termelésben élen­járó pártonkívülieket,­­ olyanokat, akik már rendel­keznek marxista alapisme­retekkel. A tanfolyamok propagan­distái marxista-leninista képzettséggel rendelkező szakemberek legyenek, akik az illető termelési terület viszonyait jól ismerik. — Minden tanfolyamnak le­gyen egy vezető propagan­distája, aki gondoskodik róla — ha szükséges, — hogy egyes témákból az előadások elkészítésével és a szemináriumok vezetésével más-más elvtársat, az adott téma jó ismerőjét bízzák meg. A Központi Vezetőség ha­tározata szerint a tanfolyam tematikája 6­8 kérdéscso­portot ölel fel: az iparnak, illetve a szocialista mező­gazdaság valamelyik ágá­nak legidőszerűbb gazdasá­gi kérdéseit. Nézzünk meg néhány ilyen témát, melyet­­ tanítani fogunk! Ipari srzel­l­mekben tanítani fogjuk pl.­­ a műszaki fejlesztés kér-­­ déseit, a munkatermelé- ■ kenység emelésének fő módszereit, az önköltség­­csökkentés fő útjait, a szakmai képzést, a munka-­­ védelem fontosságát, a mun-­­ kabért, premizálást stb. — Tszekben: alapszabály sze­rinti gazdálkodás, munka­­folyamatok gépesítése, ter-­­ vezés, munkaszervezés, mun­kaegység, premizálás, kor­szerű agro- és zootechnikai módszerek alkalmazása. — Állami gazdaságokban: bel­ső üzemszervezés, költség­gazdálkodás, munkaterme- j lékenység fokozása, gépesí­tés, dolgozókról való gon­doskodás, munkafegyelem. Gépállomásokon: gépállo­mások és tsz-ek kapcsolata, a gépállomás szerepe a tsz. fejlesztésében, gépi kapaci­tások kihasználása, bér­ezés, premizálás, szakképzés stb. A határozatban megjelölt témák nem merevek, a he­­­­lyi pártbizottságoknak jo­guk van az adott üzem, tsz. stb. sajátosságainak megfe­lelően változtatni a kiadott­­ tematikán és beiktathatnak­­ egyes témákat, illetve ki­egészíthetik azokat .­­ A tanfolyam céljának­­ megfelelően kell kialakíta­­­­nunk az oktatás helyes­­ módszereit is. Véleményünk szerint legcélszerűbb lesz, ha az oktatás alapját az előadások és az ezt követő szemináriumok, viták alkot­ják. Ebből sem helyes ál­talános sémát, megszabni! Ha a járási pártbizottságok — a pártszervezetekkel kar­ t­öltve — úgy látják, hogy célravezetőbb az előadás után közvetlenül megvitatni­­ az anyagot,­­ tegyék ezt­­ lehetővé. Vagy ha szüksé­ges, egy előadás anyagát két­­ szemináriumon is megvitat­hatják. Lehet az egyes té­mákat heti, vagy kétheten­kénti beosztással is tár­gyalni. A Központi Vezető­ség Agitációs és Propagan­da Osztálya útmutatót, tan­anyagot, olvasmány­javas­latot és előadásokat készít a propagandisták és hallga­tók számára. A gazdasági ismeretek tanfolyamán nagyon fontos, hogy ne általánosságban beszéljenek az egyes kérdé­sekről, hanem az adott te­rület mindennapi életének tükrében magyarázzák az elméletet, hogy a hallgatók jobban megértsék a felada­­­­tokat, megoldások módját és ne csak megértsék, ha­nem ösztönzést, útmutatást, segítséget is kapjanak min­dennapi munkájukhoz. A szemináriumokon a téma főkérdéseit szoros kapcso­latban kell tárgyalni az il­lető területen megoldásra­­ váró feladatokkal. Csak így érhetjük el, hogy az álta­lános elméleti alapokat, a legfontosabb­­ összefüggése­ket konkrétan, az üzem, tsz., gépállomás, állami gaz­daság gyakorlatából merí­tett példákkal, a napiren­den lévő fontos problémák­kal együtt tárgyalják. Ha egy tsz-ben a jövede­lem­elosztásról lesz szó,ter­mészetesen nem csak azt kell megbeszélni, hogy mi­lyen elvek alapján, milyen formában történik ez.­­Mély­rehatóan meg kell vizsgálni azt is, hogy abban a tsz­­ben hogyan osztották el a jövedelmet, helyesen tör­tént-e, milyen hibákat kö­vettek el stb. Nagyon fon­tos, hogy erről a kérdésről olyan propagandista tartson előadást, illetve vezessen szemináriumot, aki alapo­san ismeri a tsz. életét. — Ilyen pl. a tsz-be kihelye­zett agronómus. Számolni kell azzal, hogy a szemináriumokon — ha alaposan vitatják a kérdé­seket — lesz jónéhány ja­vaslat, bírálat. Minden érő­vel biztosítani kell, hogy az észrevételeket, javaslatokat összegyűjtsék, figyelembe vegyék, válaszoljanak azok­ra és biztosítsák a hibák kijavítását. A gazdasági ismeretek tanfolyamának propagan­distái számára nem lesznek külön propagandista tanfo­lyamok. Ez a tény is nagy­ban növeli felelősségünket a propagandisták felkészíté­sében. Éppen ezért helyes lesz, ha az oktatási év meg­kezdése előtt és évközben 1—2 alkalommal összehív­juk tapasztalatcserére a tanfolyamok vezetőit, elő­adóit és megbeszéljük velük­­ a legfontosabb feladatokat,­­ a helyes munkamódszereket.­­ Ez természetesen nem pó­tolhatja a propagandisták­­­­kal való rendszeres foglal-­­ kozást, helyi segítségadást. Ebben az oktatási formá­ban még nincsenek gyakor­lati tapasztalataink. Éppen ezért közösen kell kialakí­tanunk­ a szervezés helyes formáit, az oktatás módsze­reit, állandóan javítanunk kell majd az előadások tar­talmát, jellegét. Ezt figye­lembe véve, az a javasla­tunk, hogy ebben az okta­tási évben viszonylag szűk keretek között szervezzék a pártbizottságok a tanfo­lyamokat. Ipari tanfolyamo­kat csak a legfontosabb és legnagyobb üzemekben he­lyes szervezni. Egy-egy já­rás kisebb üzemeiből — a pártbizottság irányításával — összevontan is lehet szervezni tanfolyamokat. — Tsz-tanfolyamokat ott in­dítsanak, ahol több tsz. van egy községben, vagy egyes nagyobb tsz-ekben, e­z vo­natkozik a nagyobb gépál­lomásokra és állami gazda­ságokra is. A kisebb tsz-ek­­hez­, gépállomásokon, álla­mi gazdaságokban helyes lesz előadás-sorozatokat szervezni — 3—1 hetenként — néhány legfontosabb gaz­daságpolitikai, üzemgazda­sági kérdésekről, a legújabb technológiai, agrotechnikai eljárásokról, élenjáró ta­pasztalatokról. Egyes járási párt VB-ék nem értették meg helyesen e tanfolyamok­­ jelentőségét és a vele járó felelősséget. Túlméretezett , szervezési igényekkel lépnek fel pl, a baktai, nyíregyházi járá­­­­sokban majdnem minden tsz-ben, gépállomáson, ál­lami gazdaságban akarnak tanfolyamot­ indítani. (A baktai járásban 21 helyen.) Véleményünk szerint, erre nincs megfelelő erőnk és tapasztalatunk jelenleg. Ta­­j­­ulnunk kell a korábbi­­évek tapasztalataiból,­­ mert láttuk, hogy a meny­­nyiség hajhászása nem ve­zetett jóra és nincs is rá­­ szükség.­ ­ Nagy Sándor. 190.450 méter kolbász, 42 vagon füstölt áré­­ félév alatt A Húsipari Vállalat dol­gozói arra törekszenek hogy minél ízletesebb és változatosabb húsneművel lássák el a város és megye dolgozóit. Ezt tükrözi terv­teljesítésük is. Áprilisban 117, májusban 102 és e hó­napban 130 százalékra teljesítették tervüket. Eb­ben a félévben annyi kol­bászt készítettek, aminek hossza Nyíregyházától Ceglédig érne, azaz több mint 190 kilométer. Nagy­­mennyiségű füstölt áru — oldalas,, szalonna — elké­szítése is segített a válto­zatos húsféleségek kialakí­tásában. Legnagyobb köz­kedveltségnek — megye­­szerte — a lecsókolbász örvend. Ez az olcsó és íz­letes áru különösen nagy mennyiségben fogy el a falvakban, községekben. Félévi tervüket már a hónap közepén teljesítet­ték a vállalat dolgozói. Most olyan húsféleségeken dolgoznak, amelynek nem árt a meleg. A tartósított töltelék áruk készítése fo­lyik , veronait, vadász- és krakkói kolbászt készí­tenek a kereskedelmi vál­lalatok számára. Természetesen itt is van gond és ezek közül is a legnagyobb most a hús­áruk elhelyezése. Nagy­mennyiségű hús áll a váll­a­lalat rendelkezésére é,s így­­most minden igényt, rej­n­delést ki tud elégíteni. ÚJ BOLT Mezőladányban A mi kis falunkban, Mezőladányban új szö­vetkezeti boltot építet­t­­­nek. Az alapot már le­rakták. A munkából a falu népe is kiveszi részét. Társadalmi i. munkával sokan segí­tenek, hogy minél ha­marabb megnyílhasson az új bolt. Téglási László: 1556. július 3. vasárnap Az IBUSZ-nál váltott jegyek érvényességéről rendeletet adott­ ki a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium. Arról szól a rendelkezés, hogy az IBUSZ- nál váltott jegyek csak ak­kor érvényesek, ha a ki-­ induló állomásokon i­­ pe­­­csételik őket. Ha például v­­­alaki Nyíregyházáról Sió-­­ fokra utazik, és rózsaszín­­ borítékba fűzött férfi jegyet­­ vált magának, bélyegeztet­nie kell Nyíregyházán, Bu­dapesten a Déli-pályaudva­ron, visszafelé jövet pedig Siófokon és a Nyugati-pá­lyaudvaron. A rendelkezésről nem le­het elmondani, hogy az utazóközönség érdekét szol­gálja. Fölösleges időtöltés­­a bélyegzés, s az utasok bosz­­szúságát csak némiképp enyhíti, hogy Nyíregyházán­­a kapusnál is lehet bélye­geztetni, nem kell a pénz­tárnál sorbaállni. A rendelkezés — ha visz­­sza nem vonják — július 1-én lép életbe. OC&fLtk JHátész Ez a szép és kedves vá­roska megyénk keleti ré­szének fővárosa. Lakói ked­vesek, és vidámak, szeret­nek dolgozni és nagyon so­kat törődnek városuk híré­vel, szépségével. Mi néhány pillanatképet készítettünk a fejlődő, to­vább szépülő Szálkáról. Van mit írni, miről beszél­Innen a központi javító­műhelybe vettük az irányt. Odaérkeztünkkor éppen egy újfajta permetezőgépen dolgoztak. Ennek a magas­­nyomású permetezőnek az első példánya Balkányban készült el — itt a sorozat­­gyártásnál azonban sokat javítottak rajta. Papp Ist­ván technikus, Ragószki Más hasznos dolgot is ta­lálhat a szemlélődő. A mű­hely egyik sarkában fiatal munkások a vetőgépek át­alakításán dolgoznak. Jog­gal kérdeztük, hogy miért kell átalakítani az új vető­gépeket? A beszélgetés so­rán aztán fény derült arra, hogy nagyon sok „új“ vető­­gépet át kellett adni a MÉH-nek, mert azok toló­hengerei törték a magot, — a törött magból pedig nemigen lesz kisarjadt, életképes növény. A mű­­helybeliek ezen is segítet­tek. A tolóhengert kanalak­kal cserélik fel, — így nem h­mi, hiszen gyümölcse, zöld­­­­ségje országszerte híres.­­ És, ha már a gyümölcs­nél tartunk, akkor először­­ nézzünk szét az állami gaz­daságban. Tomasovszki Jó­­­­zsef főkertész, a gyümölcs­­ és zöldség „atyja“ elújsá­­g­gólja, hogy ebben az esz­­­­tendőben sem kell szégyen­kezniük az almatermésül­­ miatt.­­ Béla műhelyvezető és U­­­­j­helyi János csoportvezető i­e könnyebbé, nagyobb kapaci- I tásúvá tették a permetezőt,­­ amit aztán elszállítanak­­ Sopronba, Győrbe, az Ipoly­­­j völgyébe és az ország más­­ részébe, hogy mindenütt se­ !­e­gítsen az embereknek, hogy i­­ jebb legyen a termés, kön­-­­­­ nyebb a munka, törik a mag és a máktól a nagyobb magvakig min­dent lehet vele vetni. A műhely vezetői arról is gondoskodtak, hogy elké­szítsék a munka rajzait és ma már norma szerint fo­lyik az átalakítás. Sok újítás, nagyszerű kez­deményezés született már a műhelyben. Már a minisz­térium is elfogadta az újí­­tásokat — nem egyet, sokat — csak éppen a díjazásról feledkeznek el. Illetve nem egészen, mert hiszen kap­tak 200 forint „jutalmat” az újítók. Hogy ez mennyire­­ kevés? Bizonyítja az, hogy 1 900 vetőgépet alakítanak át, , százezrekre tehető az­ az összeg, amit már eddig Utunkat tovább folytatva meglátogattuk a vasgyárat. Szép, új épület. Korszerű felszerelése, az itt folyó munka egyaránt megérdem­li az elismerést. Rend, tisztaság — ez a jellemzője az új üzemnek. Itt már nem lányok végzik a kannamosást — gép csi­nálja. Bár a gépet nem le­het bírálni, mégis meg kell mondanunk, hogy a tiszta­ság nem mindig kifogásta­lan. Ennek viszont az az oka, hogy nem mindig egy­forma a gőznyomás, amit­­ az áramingadozás okoz. A másik terembe éppen , akkor léptünk be, amikor . ..fürdött“ a­l­aj. Hatalmas, többezer literes hordó fol I fog itt egy karcsú tenge­­r­­yen. Tejfellel töltik meg — „Találkoztunk"­ még az új gyárban malomkő nagyságú sajtokkal is — amit éppen elég egy embernek felemel­nie, hiszen elérik darabon­ként az 50 kilót is. Az ízle­tes Pannónia sajt sok tré­fára is adott okot az üzem­ben és nem egy látogató megkérdezte már, mi ké­szül előbb, a lyuk vagy a sajt? Meg azt is, hogy ho­gyan tudják a lyukat csinál­ni a sajtban? megtakarítottak államunk­nak. Ez a nemtörődömség nem igen serkenti jobb munkára az újítókat, egyszerre belefér 2—3.000 liter — és 60—30 percnyi forgás­ után már különválik a vaj és az író. Ezután für­dik a vaj, amikor vízzel mossák azt, hogy a savótól teljesen megtisztítsák. Tovább járjuk a terme­ket. Ismerkedünk az újjal, az érdekessel. Láttunk itt óriási kádakban tejet, tej-­­színt, hatalmas kádakban­­túrót, amit úgy darálnak, mint a háziasszonyok a húst. Még a daráló is olyan, bár nehezen lehetne felsze­relni egy konyhaasztalra. Ezt a darált túrót szárítják, majd szállítják a fővárosba, ahol sokfajta műanyag alapanyagként használják fel. Ebből készül nylon kombiné, zokni és sok más érdekes, szép műanyag. Ez az új, korszerű üzem tovább öregbíti majd Máté­szalka, a megye, a magyar, ipar hírnevét is. Most ugyan még csak próbaüzemelés folyik itt, de néhány hét múlva már „komolyan“ fog­nak dolgozni és külföldön is megismerhetik a jóízű szálkás sajtot, a kiváló va­jat. (t­aiasaj (t­­ fa­j­ta vérmetőzőgép Mi­tan­us újítók futásmásásától Túróból nylon kombiné Félmázsás sa­jtok

Next