Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-01 / 204. szám

rVil&Q, prdd­irm­! egye­süljetek! SZABOLCS­SZATMÁRI XIII. évfolyam, 204. szám itt A 50 FILLER 1956 szeptember 1. szombat Erőt, egészséget az új tanévhez Szeptember. Már újra itt a szeptember. Újra „t” betű van a hónap nevében. Ez a magyar néphit­ben nem jelent jót. Az ilyen hónapok már komiszak. Ahogy mondani szokták: rossz emberek. S mégis a szeptembernek különös varázsa van. Egy egészen új nyüzsgés, élet kezdetét jelenti. Megnyitnak az iskolák kapui, s az iskola udvarokon gyermekkacagás, vidám zsivaj lesz újra úrrá. S a kis gyermekfejek a csiny­­tevés mellett tudománnyal is barátkoznak, ismerked­nek, s egyre bővül ismeretük az életről. Kezdődik az iskola s megyénkben ma 15 ezer új elsőosztályos búcsúzik el édesanyjától, búcsúzik el az óvodától, hogy elinduljon meghódítani azt a nagy is­meretlen birodalmat, melyet egyszerűen a tudás ho­nának neveznek. Hadd köszöntsük a kis iskolásokat most az első napon. S hadd kívánjunk jó tanulást valamennyiüknek. De nemcsak az első osztályosokat kell köszönteni, hanem iskoláink összes növendékét. Azt az 1100 első gimnazistát, s azt a szabolcs-szatmári 150 egyetemi hallgatót is. Most az iskola kezdetén, akik felsőbb osztályba lépnek, végezzenek ott is jó munkát, jobbat, mint az előző években. Megyénkben több helyen új iskolákat is avatnak e napon. A kállósemjéni Szilaj-kertben, Tiszaszalkán, Darnón, Szamosszegen, Csengerújfalun és másutt új iskolákba lépnek be a fiatalok. Nem mondhatjuk azt, hogy elegendő tanterem épült az elmúlt évben, de a példák azt bizonyítják, hogy ha lassan is, léptünk egyet ezen a fronton is előre. Közel 200 új fiatal pedagógust is köszöntenek ezen a napon a tanulók. Új tanítók, általános iskola és középiskolai tanárok ismerkednek ma meg úgy az iskolával, hogy ott hivatásuknak éljenek. Ilyenkor szeptemberben nemcsak a fiatal nevelők, hanem az idősebbek is egy kis szorongással lépik át az iskola küszöbét, mert ez a hivatás olyan, amely új marad mindig. Amelyhez, hogy jól végezhesse a nevelő, ál­landóan tanulnia kell, lépést kell tartani, nemcsak a pedagógiai tudományokkal, hanem az élettel is, hi­szen a nevelők falvainkban nemcsak az iskolákban, ha­nem kint is hallatják szavukat. Kötelezettségeik van­nak a felnőttek között is. A kulturális élet szervezői, irányítói a pedagógusok. S ez is megköveteli az ál­landó tanulást. Az igazi iskolások nem azok, akik nyolc évig az iskola padjaiban élnek, hanem azok, akik 40—45 esz­tendőt eltöltenek a katedrán, szórják gazdagon a tu­domány magvait, az apró gyermekfejekbe a dús, gaz­dag talajba. Az öreg nevelők példaképei nemcsak a fiatal nevelőknek, nemcsak az iskolás gyermekeknek, hanem sokszor a falu dolgozóinak is. A Túri Sán­dorok, a Borbás Jánosok, a Vajda Elemérek, a Szitha Margitok, a Tóth Antalok, az Újhelyi Jolánok, Bakó Margitok és Bakó Máriák, akik 40 esztendőt, vagy ennél többet töltöttek iskolábart már. Most újra taní­tani kezdenek. Egész nemzedékeket bocsáttattak már Bzárnyra, hogy újaknak adjanak helyet, hogy újakat ismertessenek meg minden tudományok alapjával, a betűvetéssel. Köszöntsük őket, az öreg­ pedagógusokat. E nap legyen az ő ünnepjük is, az öreg pedagógusoké, akik ifjú szívüket adják ifjúságunknak, akik megmu­tatják, hogy a hivatásérzet, a gyermek és népszeretet milyen erőt ad a munkához, milyen erőt ad az élethez. Szeptember van. Az iskolakezdés hónapja. Egy új iskolai év indul, azt kívánjuk, hogy ebben az eszten­dőben fiataljaink tanuljanak, még többet, mint az elmúlt években. Azt kívánjuk, hogy pedagógusaink még odaadóbban, még áldozatkészebben végezzék munkájukat, hogy hazánk, drága Magyarország az if­júság tanulása által és a pedagógusok munkája által is gazdagodjék. A Magyar Dolgozók Pártja és a kormány segíti a pedagógusok munkáját, nemcsak azzal, hogy anyagi­lag egyre jobban megbecsüli a nevelőket, hanem azzal is, hogy egyre nagyobb részt biztosít számukra a köz­életben, a falvak és városok irányításában. A peda­­gógusság elindult azon az úton, hogy az őt megillető megbecsült helyre kerüljön. A nevelőkön áll, hogy a következő évben gyorsítsák ezt a fejlődést. Köszöntjük az iskolásokat, köszöntjük a pedagó­gusokat az iskolakezdés napján és kívánunk erőt, egészséget az új tanévhez. Hét új iskolában kezdik a tanítást az új tanévben Megyénkben az új tanév­ben 7 új iskolában kezdik meg a tanítást hétfőn. Darnón, Szamosszegen, Csengerújfalun, Tiszaszent­­mártonon, Nyírtelek-Pallag­­pusztán, Penészlek-Dózsa­­tanyán, Kállósemjén-Szilaj­­kertben épültek ezek az is­kolák nevelői lakásokkal. Nagyecseden 2 külön neve­lőlakást is létesítettek. Egy millió 300 ezer forin­tot fordítottak a megye tár­sadalmi szervei, szülői mun­kaközösségek, gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozói társadalmi munká­val az iskolák javítására, tatarozására. Minden isko­la rendbehozva, kifestve várja növendékeit. A társa­dalmi munkában kitűntek a Mátészalkai Sztálin téri is­kola szülői munkaközössé­ge, Mérkvállaj, Tiszavas­­vári, Nyírmada község dol­gozói. Gépesítenek a nyírbátori járás termelőszövetkezetei A nyírbátori járás 35 ter­melőszövetkezete közül 31 termelőszövetkezet rendel­kezik daráló üzemmel, ame­lyek saját termelvényeik darálása mellett vámkere­settel is foglalkoznak. 18 tsz-nél van fűrészüzem, ahol úgy a saját, mint a kívülállók fafeldolgozását is végzik. Ezeken kívül két tsz. ren­delkezik árpahántolóval, egy tsz-ben pedig beton kútgyű­­rűket készítenek. öt termelőszövetkezet­nél van saját tehergép­kocsi. Ezek közül a teremi Béke TSZ-hez most a napokban érke­zett meg egy új 3,5 tonnás Csepel Diesel, amelynek ára 125.050 forint. Ezt a termelő­szövetkezet teljesen sa­ját erőből, állami hitel igénybevétele nélkül vá­sárolta. Az Encsencsi Ifjúság Ter­melőszövetkezet tehergép­kocsija amellett, hogy a tsz. termelvényeit szállítja, vagy más vállalatnak fuvaroz, a tagság kulturális igényének a kielégítéséhez is segítsé­get ad, mert minden egyes nyírbátori kultúrrendezvé­­nyen, színházi előadáson ott látni a termelőszövetkezet tagjait, akik gépkocsin utaznak be Nyírbátorba. A nyírgyulaji Petőfi Termelőszövetkezet sa­ját erőből vásárolt egy áramfejlesztőt (agregá­­tort) és filmvetítő gé­pet; ugyancsak saját erőből épített egy mozi­­helyiséget, ahol szóra­kozhatnak a község többi lakói is. Az encsencsi Ifjúság TSZ- ben egy korszerűen épített és felszerelt új tehénistálló­ban már csillék könnyítik meg az emberi munkát. Ezek a tények is bizo­nyítják, hogy termelőszö­vetkezeteink anyagilag meg­erősödve töltik be hivatá­sukat, mert az ország több élelmiszerrel való ellátása mellett a tagok jövedelme is állandóan emelkedik. — Kovács Endre. Legnagyobb érték az ember A kép a megyei kórház bejáratát ábrázolja. 1955— 56-ban több mint 1 millió 600 ezer forintot fordítottak a kórház tatarozására, csinosítására. Mintegy 700 be­teg gyógyításával foglalkozik itt 46 orvos és 112 ápolónő.­ ­" (Hammel József felvétele) Egy jól bevált újítás Voscsisovszki János és Balogh Antal a présgépbe helyezik a fa­léceket és a közben használt nád anya­got, amelyet dróttal merevítenek . . . Néhány gyakorlott ügyes mozdulat és már kiemel­hetik a kész deszkapótló lapot. Hammel József: Elérkezett a rozsvetés ideje Beszélgetés Juhász Sándor megyei főagronómussal Megyénkben a kenyérga­bona vetésterületének kö­rülbelül fele rozs. Ez azt is mutatja, hogy nálunk na­gyobb gondot kell fordítani a rozstermelésre, mint sok más megyében, ahol csak néhány százaléka a vetéste­­rületn­ek. Megkértük Ju­hász Sándor elvtársat, a megyei mezőgazdasági igaz­gatóság főagronómus ot vá­laszoljon néhány időszerű kérdésre. Kérdés: Elérkezett-e a rezsvetés ideje? Felelet: Igen. Jó ter­mést azokból a vetésekből várhatunk, amelyek szep­tember közepére kizöldell­­nek. A következő napokban tehát teljes erővel meg­kezdhetjük a vetést. Ahol kapások után vetik a ro­zsot, ott is úgy iparkodja­nak, hogy szeptemberben minden mag a zéldbe ke­rüljön. Akik a takarmány­keveréket, lucernát, vagy bíborherét nem vetették el, természetesen először eze­ket végezzék el és úgy kezdjenek a rozsvetéshez. Itt van a vetés ideje, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legjobban gazdálkodók már vetnek. A nyírbogdányi Dózsa TSZ- ben 30 holdat vetettek el, a tiszaszalkai Búzakalász TSZ-ben pedig az első ve­tés már zöldes. Kérdés: Kell-e a rozsve­tőmagot tisztítani? Felelet: Ha a 98 százalé­­ko­s tiszta­ságot nem éri­­­, kell. A vetőmag parcellák­ról általában olyan tiszta­ságú mag jött ki a cséplő­gépből, hogy tisztításra nem szorul. Ahol mód van rá, a legtisztábbnak látszó vető­magot is érdemes szetekto­­rozni, mert a kevésbé fej­lett szemek kikerülnek, így jobb lesz a csirázási száza­lék és néhány kilóval keve­sebbet vethetünk a szoká­sosnál. Kérdés: Mennyi minőségi vetőmagot kap megyénk? Felelet: 12 000 mázsa har­madfokút, amelynek a ter­mése már kereskedelmi áru lesz és 1000 mázsa másod­fokút, amit vetőmag tovább szaporításra osztunk ki.­­ Egy mázsa minőségi vető­magért a termelők 100 kiló rozsot, vagy 89 kiló búzát, vagy zabból, árpából, má­jusi morzsolt kukoricából 105 kilót adnak cserébe és 5 forint kezelési költséget fizetnek. A másodfokú ve­tőmag már mind megérke­zett, a harmadfokú néhány napon belül szintén itt lesz. Kérdés: Hány kiló vető­magot vessünk egy holdba? Felelet: Ez függ a csira­képességtől az ezer mag súlytól és a vetés idejétől. Egy folyóméterre 50—60 csiraképes magnak kell jutni. Ezt általában egy holdra számítva, 90 kiló magból kapjuk. A korai ve­téseknél néhány kilóval ke­vesebb, később pedig több szükséges. Egyet ajánlok, a vetőmagot nem szabad saj­nálni. Kérdés: Milyen talajelő­készítési munkálatokat ja­­vasol Juhász elvtárs? Felelet: Röviden erre ne­héz választ adni. Ahány elővetemény, annyi féle az előkészítési munka. Mégis két nagy csoportra oszta­nám a bevetendő területet. Egyik ilyen csoport az a terület, ahonnan az előve­­teményt már korábban be­­takarították és elvégezték a keverőszántást. Itt a vetés előtt koronával fellazítjuk a talajt és következhet a a vetőgép. A vetőgépet henger kövesse, majd ko­rona. A másik nagycsoportba a korai kapások és a zisid-­ trágya csillagfürt utáni ve­tést sorolom. A kapások le-­ kerülte után azonnal végez­z­zük el a vetőszántást. A ta­laj táperő gazdagságától és az előveteménytől füg­gően 100—150 kiló szuper­foszfátot ajánlatos holdan­ként kiszórni, ugyanígy 411 kilónyi pétisót. A felszánt­­ott területet még akkori nap hengerezzük le, hogy­ az ülepedést mesterségesen i­ idézzük elő, mert nincs időő a 3—4 heti szántás pihente­tésre. A vetőgép után ugyancsak henger és boro­í­na következzen. A száraz időre való tekintettel a hen­­ger lehetőleg sehol néma-:­r adjon el

Next