Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

<Világ fiiölelárjai egyesüljetek! XIV. évfolyam, 26. szám Ára: 50 fillér 1957. február 1, péntek r Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja BELTERJES MEZŐGAZDASÁGOT A parasztság és a földhöz ténylegesen értő, a nép ügyét szívükön hordó mezőgazdasági szakemberek régi vágya a magyar mezőgazdaság belterjesebbé tétele. A jó értelemben vett „kert-Magyarország” mindmáig csak óhaj maradt. A múltban a földbirtokmegoszlás a nagybirtokosok és nagybérlők pillanatnyi érdekei nem engedték a belterjesség irányába fejlődni a mezőgazdaságot. 1945 után ezek a korlátok ledőltek, de új gátak születtek: az elvtelenül alkalmazott külföldi módszerek, az erőszakos tagosítások, a túlzott központi tervezés, az anyagi érdekeltség figyelmen kívül hagyása és még egy sor hiba ami fékezőleg hatott. Ez a múlté. Mi a helyzet most? A január elején megjelent kormánynyilatkozat így hangzik: „A tudomány messzemenő felhasználásával mezőgazdaságunkat a belterjesség irányába kívánja fejleszteni.” Mondhatnák erre a még jelenleg bizalmatlankodók — az ellenség bőven hangoztatja is, — hogy szép deklarációt hallottunk már 1953-ban is, de mi a biztosíték, megvan-e a feltétel? Biztosíték, hogy valóban belterjesen lehessen gazdálkodni a termelőszövetkezeteknek az önkéntesség alapján való szervezése, a kötelező vetéstervek megszüntetése, a rendszeres kizsákmányolásra módot nem nyújtó földtulajdon vásárlásának lehetősége és a beszolgáltatás eltörlése, egyszóval a gazdálkodás biztonsága. A belterjesség egyik feltétele a gépesítés. Az elmúlt évek sok hibája mellett van mivel dicsekednünk is. Ilyen fokú gépesítés a mi mezőgazdaságunkban még nem volt. Az elmúlt 12 év alatt egy sor állami és kísérleti gazdaság létesült, amely példát mutathat a termelőszövetkezeteknek és egyéni parasztoknak, hogy miként gazdálkodjanak jobban. A példamutatás mellett minőségi vetőmaggal fajtiszta állattal is segítik a parasztságot. Mindez, ha párosul a parasztság évszázados tapasztalatával, szorgalmával, földszeretetével, bátran kijelenthetjük, hogy minden feltétel megvan a gyorsütemű fejlődéshez. Megyénkben több mint húsz gépállomás segíti a parasztságot. A segítségnek a jövőben sokkal inkább a terméshozamokban kell mutatkozni. Hiába járatjuk meg háromszor is egy évben a traktorra a földit ha nem terem többet, mintha azt jóval egyszer megszántanánk. A belterjességet tehát ne az elkapkodott norrmilholdak száma, hanem a termés mennyisége mutassa. A gépi erőn túl megyénkben a belterjességhez az eddiginél több kézi erőre is szükség van. A gyümölcsösök, zöldséges kertek, dohány- és aprómag termelés várja a munkás kezeket. Az évszázadok alatt kialakult tájtermelés felkarolása ugyancsak a belterjességet jelenti. Sokkal több korai burgonyát lehetne termelni a nyíregyházi járás északi községeiben, mint az utóbbi években termeltek. Demecser, Gégény környékén visszaesett a káposzta és zöldségtermelés. A Szamosmentén az uborkamag-termelés virágzott, a felső Tisza-tájon a babtermelés és így sorolhatnánk a tuzséri almát, a milotai diót az újfehértói meggyet és a többi tájkultúrát. Ne termeljünk mi egy holdon 60 dollár értékben búzát külföldre, ha cukorrépából 2—3-szoros értéket tudunk kihozni, aprómagból, dohányból pedig még ennél is többet. Felülről diktált tervekből sem a termelőszövetkezetek, sem pedig az egyénileg dolgozó parasztok nem kérnek, de a hasznos, igazán segítő szaktanácsot várják. Erre van most szükség. Üljenek össze a szakemberek a parasztokkal és vitassák meg, hol, miből lehet többet termelni. Természetesen a belterjesség fokozásához nem elég csak a gépi és a kézi munkának a nagyobb mérvű és ésszerűbb alkalmazása, több trágyára is szükség van. Kormányunk mindent elkövet a nehéz gazdasági helyzetben is, hogy elegendő műtrágya legyen mire kinyílik a tavasz. Máris több száz vagon pétisó érkezett megyénkbe. Műtrágyával egyedül azonban még nem tudnánk elérni a várt hatást. Istállótrágyára, de sokra van szükség. Ezt pedig elsősorban a szarvasmarhatenyésztés fellendítésével érhetjük el. A belterjesség fokozásnak lehetősége minden téren megvan. Akaratban sincs hiány, mert ezt akarja a kormány, ezt a parasztság és ezt kívánja az ország fellendítése az egész magyar nép. * Kádár Dánes elvtárs beszéde így látta az ellenforradalmat egy német újság VVSAó«AAA/vVvVVVV\VVSAA/VVVVVVVVVvV\ő/*VvVVVVYVVV\/VóvVVV%Aó>AiAóvV>/VVVevVVV>AóvVVVVVVVV'VW Kirabolták a nyírszőlősi templomot Huszonnégy fiú lakatos szakmát tanul A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat tanműhelyében 24 derék fiú lakatos szakmát tanul. Munkás és paraszt szülők gyermekei. Szőkék, barnák, de mind jókedvűek, csillogó szeműek, figyelmesek és ügyesek. Első évesek. Dicséri őket a két mester: Tóth Imre és Kurbely Zoltán, akik az elméleti oktatással párhuzamosan a szakma fortélyaira tanítják a fiúkat. Most szerszámokat készítenek, kézifűrészt, kalapácsot, meg olyanokat, amikre egy lakatosnak szüksége van. A műhelyben takaros rendben dolgoznak a jövő szakemberei. Gyarapodnak testben és tudásban. A mesterek vigyázva járnak köztük, tanácsot adnak és ellenőrzik a munkát. Arra tanítják a fiúkat, hogy pontos és jó munkát készítsenek. Rajzról dolgoznak, hiszen a jó szakmunkásnak folyékonyan kell tudni „olvasni” a rajzról. A műveleti utasítást a mesterek többször megmagyarázással vésték a fiúk eszébe. Ritka eset, amikor valamit újra kell magyarázni. — Gönczi János, Kovács Sándor és Paszternák László a legügyesebbek. (Büszkék lehetnek szüleik) — dicsérte Tóth mester őket. — A többiek is szorgalmasak. Úgy vagyok én ezekkel a fiúkkal, mintha mind az enyém lenne. Igaz, az enyém is köztük van, de nem olyan törekvő, mint ahogy én szeretném. Még egykettő közülük bosszúságot okoz azzal, hogy keveset ad magára. Azt szeretjük, ha a mi fiaink tiszták, igényesek magukra és csinosan járnak, mert bizony már észreveszik őket a lányok — nevetett a mester. — A szakma mellett megtanítjuk őket az életre. A mesterek és az üzemben dolgozó szakmunkások is büszkék a 24 fiúra, viszont a tanulók tisztelettel szeretettel beszélnek tanítóikról. A szórakozók örömére A kijárási tilalom mától este 23 órától 4 óráig A mozik este 8 órakor is tartanak előadást Az éttermek, cukrászdák 21 óráig tartanak »TÍtvo Illetékesek, értesítették szerkesztőségünket arról, hogy február 1-től a kijárási tilalom este 23 órától 4 óráig tart. A rend, a fegyelem, a nyugalom otthonossá vált Nyíregyházán. Minden becsületes ember örül ennek. Fiatalok éppúgy, mint az öregek, hiszen a felzaklatot kedélyek után jól esik egy-egy fekete mellett zenét hallgatva szórakozni, s a családdal moziba menni, művelődni. Telefonon beszélgettünk a mozik, cukrászdák s egyes éttermek vezetőivel. Valamennyien örömmel fogadták a jó hírt. — Halló, itt a szerkesztőség. — Tessék! és a gázellátással vannak, nehézségeink. Különben mindenféle kapható. A fej ketéről még csak annyit, hogy naponta két kilót fogyasztunk, de négy kiló lenne szükséges. S bizony így este 6 órakor már elfogy ez a mennyiség. Mit mondanak a MOKÉP-nél ? — A legkésőbbi előadás este hétkor kezdődik. — De most már a kijárást meghosszabbították! — Ennek nagyon örülünk. S vissza fogjuk állítani a 8—10 óráig tartandó előadásokat is. Helyesebb is így, mert a korai előadások nem elég látogatottak. Ugyanis a munkások még dolgoznak három órakor. Inkább este jut idő szórakozásra. — Milyen filmekkel lepik meg februárban a közönséget? — Játszuk majd a Halló, itt Gabriella című olasz filmet, mely a telefonközpontban dolgozó szép lányok életéről szól. Aztán jön nyugatnémet film is Azokban a napokban címmel. Szegény szerelmesek krónikája, olasz szinkron film. A berlini románcot, Az átkozott pénz című jugoszláv filmet, a várva várt Csodacsatárt (magyar film). Valamint a Gyökerek című mexikói filmet, s közkívánatra bemutatjuk a Három testőrt. — Hogyan vélekedik Katona György, a Halászcsárda vezetője — Nagyon örülünk, hogy meghosszabbították a kijárási időt. Most már mi is naponta 21 óráig tartunk majd nyitva Nagy lesz a forgalom. Erre számítunk, s jól fel akarunk készülni, hiszen most is napi 10—11 ezer forint a bevételünk. — Mivel várják a vendégeket? — A legfinomabb halkülönlegességekkel. Ezenkívül azonban sok minden más is kapható. A napokban érkezik meg hozzánk a termelői hegyvidéki bor. Mindent megteszünk, hogy a szórakozni vágyók jól érezzék magukat. Az hisszük örömet szereztünk ezzel a hírrel minden szórakozni vágyónak. A Béke cukrászdából Jeszenszki Zoltán vezető. — Meddig tartottak nyitva? — Este 9 óráig. Most már közölhetjük a szórakozni vágyókkal, hogy a Béke-cukrászda este 9-ig van nyitva, ahol kellemesen elszórakozhat. Reggel hatkor már várja a vendégeket. Ugyanis itt két műszakban dolgoznak. Kapható: forró tea, kávé, fekete kávé. Italféleségek közül a fehér pálinkából és a konyakból van csak bizonyos szűkölködés. Süteményekből jó az ellátás. Feketekávéból jelenleg 3 napra való készletünk van, de reméljük, hogy egyre jobb lesz az ellátás. Cukorica és csokoládé darab-i áruból sajnos, kevés áll rendelkezésre. Békési Gábor, az Anna cukrászda vezetője a következőket mondattan — Február elsejétől reggel hattól este 9 óráig tartunk nyitva. — Ha este 23 óráig tartana a kijárás? — Akkor lehetséges lenne az hogy reggel hétkor nyitnánk és 22 óráig szórakozhatnának a vendégek cukrászdánkban. — Milyen az ellátás? — Csupán a feketekávé 1600—1800 férfiöltöny naponta . Teljes üzemmel dolgozik a Kispesti Férfiruhagyár, naponta 1.600—1.800 férfiöltönyt készít belföldi árusításra. A jövőben, ha a kereskedelem megfelelően el lesz látva, a termelés 30—40 százalékát ismét exportálják. Megyei lapunk mától kezdve „Keletmagyarország” címmel — napi 6, vasárnap 8 oldallal — jelenik meg. Az úij cím kiválasztására — mint ismeretes — pályázatot írtunk ki. A beküldött sokszáz javaslat között a fenti cím igen gyakran fordult elő. A „Keletmagtyarország” lényegében a legtömörebben fejezi ki tájegységünket is, amelybe beletartozik Szabolcs, Szatmár, Bereg. A pályadíjat a cím technikai kivitelezője és első javaslattevője Dienes István nyíregyházi pályázó nyerte el. Számos pályázót részesítünk könyvjutalomban.