Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

XIV. évfolyam, 50. szám 1951. március 1, péntek A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. február 26-án ülést tartott. A Központi Bizottság Kádár János és Kiss Károly elvtársak előadói beszédei alapján megtárgyalta az 1. Időszerű kérdések és feladatok, valamint a 2. Szervezeti és személyi kérdések című napirendi pontokat. A két napirendi pont együttes tárgyalása során az előadókon kívül 17 elvtárs szólalt fel. A Központi Bi­zottság a napirendi pontokkal kapcsolatban több határozatot hozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata az időszerű kérdésekről és feladatokról A Központi Bizottság megállapítja, hogy az ellen­­forradalmi erőkkel folyta­tott szakadatlan harc köz­ben, a decemberi párthatá­­rozat végrehajtása ered­A proletárdiktatúra, a népi demokrácia vezető erejének, a pártnak építése alapjában véve egészsége­sen és kielégítő ütemben halad előre. Párttagságunk jelenleg heti átlagban E—12 ezer fővel növekszik és túl­haladta a 190 ezret. A vá­rosi pártszervezeteken kívül az ország falvainak 75 szá­zalékában megalakult a pártszervezet, a párt alap­szervezeteinek száma lé­nyegesen meghaladta a 8 ezret. A párt központi lapja, a Népszabadság hétköznap 620 ezer, vasárnap 690 ezer példányszámban jelenik meg, az egyéni előfizetők száma elérte a 250 ezret. A párt rendezvényeit ál­talában a magasfokú láto­gatottság, az élénk, szabad elvi és építőjellegű vita, az üres, sablonos vonások el­tűnése, a harcos hangulat is egység jellem­i. A párt egészséges fejlő­dését elsősorban azzal ér­tük el, hogy élesen elhatá­roltuk magunkat a Nagy Imre—Losonczy-féle párt­­ellenes csoporttól, szilárd és megalkuvás nélküli har­cot folytattunk mindazok ellen, akik megkísérelték e káros, végeredményben az ellenforradalom céljait szol­gáló politika felújítását pártunkban. Visszavertük azt az el­lenforradalmi támadást is, amelyet a „sztálinizmus”, „rákosizmus” hamis jelsza­vával indítottak pártunk el­len, azzal a céllal, hogy a párt újjászervezését gátol­ják, a becsületes, aktív kommunistákat befeketít­sék és üldözzék. A pártépítés eredményei továbbá annak a határo­zottságnak köszönhetők amellyel Központi Bizott­ságunk fellépett és fellépi, szektás politika veszélye ellen is. E veszély leküz­dése érdekében biztosítot­tuk a vezető szervek meg­felelő személyi öszetételét hathatós intézkedéseket tet­tünk a belső pártdemokrá­cia érvényesülésére, a párt tevékenységének az önkén­tes társadalmi munka alap­ményeként, jelentős sike­rek születtek mind a poli­tikai, mind a gazdasági és kulturális élet, mind a párt- és a tömegszerveze­tek fejlesztése terén­ jóra való helyezésére. A függetlenített pártappará­tus létszámát 64­­ százalék­kal csökkentettük. Politikánk szilárd elvi alapokra való helyezésével s következetes gyakorlati keresztülvi­teivel sikerült biztosítani pártunk elvi, politikai és szervezési egy­ségét. Ennek eredménye­ként sikerült elérni azt is, hogy pártunk vezető sze­repe a Magyar Népköztár­saság állami és társadalmi életében mind hatékonyab­ban érvényesüljön. A párt­egységért való elvi harc, a proletárdiktatúra erősítése s a párt vezető szerepének biztosítása a jövőben is minden kommunista első és legfontosabb kötelessége. Az elmúlt két és fél hó­nap sikereiről szólva, nem hallgathatunk a pártmunka azon gyengeségeiről sem, amelyek az általános fejlő­désen belül megmutatkoz­tak s a további egészséges fejlődést fékezik. Határozottan elítéljük egyes párttagjainknál meg­­nyilvánuló elzárkózó maga­tartást az értelmiségi dol­gozókkal, úgyszintén a munkástanácsokkal szem­ben, mint káros és szektás hibát. Elítéljük azt a szek­tás nézetet is, mely sze­rint, „akik eddig nem lép­tek be a pártba, azokra már nincs is szükség.” Az MDP- nek azokkal a volt tagjai­val szemben, akik eddig nem léptek be a pártba, türelmes, elvtársi és baráti viszonyt kell teremteni; az MSZMP-t az MDP volt tagságának túlnyomó ré­szével a szocializmus győ­zelméért vívott hosszú és eredményes közös harc kö­telékei fűzik össze. A volt MDP-tagok közül azo­k, akik 1957. május 1-ig felvé­telre jelentkeznek, régi párttagsági idejük elismeré­­sével kell felvenni a pari­ba. EZz után az időpont után csak mint új tagok kérhetik felvételüket. A Központi Bizottság éle­sen elítéli az olyan, helyen­ként megmutatkozó elvtár­­siatlan és intrikus maga­tartást, miny mindenáron és mindenkiben hibát ke­res. Ezt egészségtelen, vagy éppen a párt növekvő ereje és egysége láttán elkesere­dett ellenforradalmi elemek szítják kívülről. Komoly fogyatékossága a pártépítés eredményeinek az, hogy viszonylagos lema­radás mutatkozik néhány budapesti és vidéki üzem­ben, egyes értelmiségi párt­­szervezetek fejlődésében és a kisebb falvak pártszerve­zeteinknek építésében. Pártmunkánk komoly fo­gyatékossága volt az is hogy a párt­szervezetek rendszeres központi irányí­tása gyenge volt. A hibák kijavítása érde­kében a Központi Bizott­ság elhatározza: 1. A Központi Bizottság és az Intéző Bizottság párt­­vonatkozású határozatainak végrehajtása s az operatív feladatok megoldása érde­kében létre kell hozni a Központi Bizottság titkár­ságát. 2. Újból meg kell szer­vezni a Központi Ellenőrző Bizottságot, amely a párt sorainak tisztasága felett őrködik. Működéséért a Központi Bizottságnak fe­lel. A párt építésével párhu­zamosan je entős előrehala­dás történt a szocializmus összes fő erőinek az ellen­forradalom elle­ni harcr­a való aktivizálása és tömö­rítése terén. A küzdelem e célkitűzés sikeres és teljes megvalósításáért igen bo­nyolult politikai helyzetben indult meg és még távolról sem ért véget. Decembertől, miután az ellenforradalom nyílt erőit (a fegyveres osztagokat, s az október 23-á ó­tn gon­­damódra szaporodó fasiszta és egyéb burzsoá restaurá­­ciós pártokat és szervezete­ket) szétvertük, maradvá­nyukat pedig illegai­­­tásba szorítottuk, a harc új sza­kasza kezdődött. Ismeretes, hogy az úgynevezett „taréi leti” és „központi” munkás­­tanácsok, a különböző „for­radalmi bizottságok”, vala­mint az író- és újságíró­szövetség becsületes tagjai tiltakozása ellenére, a való­ságban a nyílt harcban ve­reséget szenvedett ellenfor­radalom rejtett állásai vol­tak. E szervezetek közül egyesek feloszlatása, mások működésének felfüggesz­­tése teljesen helyes intézke­déseknek bizonyultak. Az ellenforradalom erői­ 8 nem teljes és vőleges meg­semmisítéséhez a proletár­­diktatúra eszközeinek kö­vetkezetes és erélyes alkal­mazása elengedhetetlenül szükséges, de nem elegendő A megtorló intézkedések mellett feltétlenül szükség van az ellenforradalom esz­mei és politikai leleplezé­sére és elszigetelésére. A Magyar Népköztársa­ság megdöntésére irányuló támadás során az ellenfor­­­radalom a főcsapást a pro­­­letárdiktatúra vezető ereje a párt ellen irányította (c (Folytatás c. 2. oldalon.) I. A pártépítés fontosabb feladataként meg­­ kell kezdeni a rendszeres kádermunkát, az eddiginél­­ azonban lényegesen korlá­tozottabb hatáskörben. 4. A funkcionáriusok el­méleti képzése érdekében hathónapos pártiskolát kell szervezni. 5. Az elméleti kérdések­­ megfelelő feldolgozásának­­­ elősegítésére meg kell in­dítani a párt tudományos folyóiratát, a Társadalmi Szemlét. 6. Központi előadássoro­­­zatot kell indítani a legfon­tosabb elméleti kérdések tisztázására, a Nagy Imre— Losonczy-féle csoport által képviselt, a marxizmus— leninizmust meghamisító re­­­­vizionista nézetek és osz­tályáruló politika leleplezé­sére, az októberi események helyes, marxista—leninista értékelésének kidolgozásá­­­­ra; ezen előadások alapján­­ széles körben helyi előadás­ s sorozatot kell szervezni. § 7. Elő kell készíteni és 5 néhány hónapon belül össze­­ kell hívni az országos párt­­i értekezletet a párt helyze­­­tének és feladatainak meg-­­­tárgyalása, a pártmunka ú.i í tapasztalatainak megvitatá­­s­­a, a párt vezető szervei- f 3. Valamennyi pártszerv­­nek megerősítése és végle­­­­nek a pártmunka egyik leg­­yesítése céljából. IL A szocializmus erőinek összefogása A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának határozata szervezeti és személyi kérdésekben A Központi Bizottság elhatározta a párt vezető szerveinek megerősítését. Az ideiglenes Központi Bi­zottságot 14 taggal, az Intéző Bizottságot 2 taggal ki­egészítette. Az Intéző Bizottság mellett megszabott hatáskörrel létrehozta a Központi Bizottság öt tagú Titkárságát, valamint öt tagú Központi Ellenőrző Bi­zottságot. A vezető szerveket újonnan beválasztott­ elvtársakkal kiegészítve, az alább közölt összetételben­ erősítette meg. Az MSZMP Központi Bizottságának tagjai: 1. Aczél György építőm­­unkás, vállalati igazgató, 2. Apró Antal építőmunkás, ipar­ügyi miniszter, 3. Benke Valéria tanítónő, a Rádió alelnöke, 4. Biszku Béla szerszámlakatos, pártmunkás, 5. Cservenka Peremmné textilmunkás, pártmunkás, 6. Dabronoki Gyula sütőipari munkás, váll. igazg., 7. Dögei Imre földműves, földművelésügyi miniszter, 8. Fehér Lajos újságíró, pártmunkás, 9. Fock Jenő műszerész, a SZOT titkára, 10. Földes László asztalos, miniszterhelyettes, 11. Friss István közgazdász, 12. Gáspár Sándor autószerelő, a SZOT főtitkára, 13. Gyenes Antal közgazdász, újságíró, 14. Horváth Imre lakatos, külügyminiszter, 15. Kádár János műszerész, miniszterelnök, 16. Kállai Gyula újságíró, pártmunkás, 17. Kiss Árpád mérnök, a Tervhivatal elnöke, 18. Kiss Dezső szerszámlakatos, pártmunkás, 5 19. Kiss Károly bőripari munkás, pártmunkás, 20. K. Nagy Sándor kertész, a túrkevei Budakalász­­ TSZ. elnöke. ! 21. Komócsin Zoltán kereskedelmi alkalmazott, párt­i munkás, 5 22. Kossa István köziek, alkalm. pénzügyminiszter. 5 23. Köböl József műasztalos, pártmunkás, 5 24. Major Tamás színművész, színházigazgató, 3 25. Marosán György sütőip. munkás, államminiszter, 3 26. Dr. Münnich Ferenc jogász, miniszterelnök-­ helyettes, 3 27. Németh Károly húsipari munkás, pártmunkás, 3 28. Nyers Rezső nyomdász, megbízott minisztériumi­­ vezető, § 29. Potbornyik József bányász, trösztigazgató, ? 30. Révész Géza nemesfémipari munkás, altábornagy, 5 31. Rónai Sándor kőműves, az országgyűlés elnöke, s 32. Sándor József szűcsipari munkás, pártmunkás, 3 33. Sándor Kálmán kubikos, pártmunkás, ~1 34. Somogyi Miklós építőmunkás, a SZOT elnöke, 3 35. Szurdi István textilmunkás, pártmunkás, 3 36. Tömpe István kárpitossegéd, miniszterhelyettes, 3 37. Uszla Gyula erdész, vezérőrnagy. Az Intéző Bizottság tagjai: 1 Apró Antal Kiss Károly­­ Biszku Béla Marosán György Fehér Lajos dr. Münnich Ferenc , Kádár János Rónai Sándor ------Kállai Gyula Somogyi Miklós A Titkárság tagjai: 3 Kádár János, a Központi Bizottság elnöke,­­ Fock Jenő, a Központi Bizottság titkára, a Kállai Gyula, a Központi Bizottság titkára, b Kiss Károly, a Központi Bizottság titkára, S Marosán György, a Központi Bizottság titkára, 1 A Központi Ellenőrző Bizottság­­ tagjai: 1 Asztalos Géza vasmunkás, pártmunkás, ? Maróti Károly közlekedési alkalmazott, tanácselnök, 8 Mózes Viktor szabósegéd, nyugdíjas, 8 Dr. Nezvál Ferenc bőripari munkás, megbízott 8 minisztériumi vezető,­­ Péteri István textilmunkás, pártmunkás. § xxkxjooo^ooocooooooocxxioooooooococxjcxxxxxxxx^^

Next