Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

XV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Ára 50 fillér 1958. ÁPRILIS 1. KEDD □□□□□□□□□□DDOOCXlDDDOODDOQDnODDDOOTdDCHXJOOOp L EURÓPA VIGYÁZZ! d tsz-e tavasz a világpolitikában? Milliók kérdése ez, s mielőtt kimondanánk a megnyugtató igent, ismertetnünk kell az enyhülést akadályozó tényezőket. Minden szépítés nélkül rá kell mutatnunk, hogy a nemzetközi helyzet az el­múlt héten inkább rosszabbodott, mint javult. És ahogy az időjárás szeszélye Európában okozta a legtöbb rendellenessé­get, Európában süllyedt a legmélyebbre a világpolitikai hő­mérő higanyszála is. A népek milliói azonban világosan lát­ják a veszélyt, megszületett a jelszó: Európa vigyázz, a fa­sizmus támadásra készül! Különösen nyugtalanító a hely­zet Nyugat-Európa két nagy országában, Franciaországban és az NSZK-ban. A hírügynökségek jelentése szerint Nyu­­gat-Németországban több mint ezerszáz különböző félkatonai náci szervezet működik, gombamódra burjánzanak a hitle­rista Wehrmacht bajtársi szövetségek és vagy félszáz kü­lönféle csoportja van már a hirhedt SS-nek is. De még ezek­nél a jelenségeknél is aggasztóbb a nyugatnémet kormány politikája. A bonni parlament a hét közepén négynapos szén- e­vedélyes vita után megszavazta a kormánykoalíció indítvá­­á­nyát, amely szerint „addig is’’ míg létrejön az általános leszerelésre vonatkozó megegyezés, a NATO keretében fel­szerelik atomfegyverekkel a Bundeswehrt, a nyugatnémet hadsereget. Európa „gonosz öregembere”, Adenauer, mit sem törődve a lelkiismeret szavával, a bonni parlamentben olyan határo­zatot erőszakolt ki, amely már szinte a háborús bűncselek­ménnyel azonos. A nyugatnémet hadseregnek atomfegyver­rel való ellátása fokozza az általános fegyverkezési hajszát, kiélezi a helyzetet nemcsak Európában, hanem az egész vi­lágon. Ezért a határozatért nemcsak az atom-megszállott Adenauer-kormány felelős, felelős Nyugat-Németország va­lamennyi szövetségese és felelős elsősorban az Egyesült Ál­lamoknak a fasizmust élesztgető külpolitikája. Adenauer keresztül erőszakolta a határozatot, de a bonni t­­arlament képviselőinek álláspontja nem volt egységes. A jelentések szerint nemcsak az ellenzéki pártok indítottak vi­haros támadást Adenauer ellen, követelve a „nemzeti egy­ség kormányának” megalakítását, hanem a kormánypárti képviselők véleménye is megoszlott. S a szavazás utáni hangulatra jellemző, hogy még a nagytőkés érdekeket kép­viselő Frankfurter Allgemeine Zeitung is így kommentálta az eseményt: „Senki sem örülhet annak, hogy a szövetségi had­erő atomfegyvereket kap.” A nyugatberlini Telegraph nagybetűs címei a követke­zőket jelentik: „Az atomfegyverkezés riadóztatja Németor­szágot! A szakszervezetek egyértelműen nemet mondanak — a Szociáldemokrata Párt népszavazást, követel! Igen, az eléggé határozatlan Ollenhauer is a tömegek nyomására végre kimondta a népszavazás követelését és nem kétséges, hogy a nép az atomhal­ál ellen szavaz. Fasiszta felvonulások, nagygyűlések riasztó hírei érkeznek egyre-másra Franciaországból is. A francia fasiszták a nyílt erőszak eszközével akarják folytatni azt a politikát, amely az elmúlt 10 évben az ország süllyedéséhez vezetett. Ezzel egy időben azonban növekszik a franciaországi haladó erők egysége és a Francia Kommunista Párt Központi Bi­zottsága a napokban nagyjelentőségű határozatot hozott a fasizmus útjának eltorlaszolására. Nem kétséges, hogy ez a határozat már a közeli időben éreztetni fogja hatását, hi­szen minden időszaki választás a kommunisták növekvő be­folyását bizonyítja. A párt vezetői beszédeikben világos, meg­cáfolhatatlan érvekkel bizonyítják, hogy a nemzetközi eny­hülés szellemében és annak érdekében lehetséges a független francia politika, ezt a politikát pedig csak az egységbe fonó­dott antifasiszta erők tudják megvalósítani. A fr­anca töme­gek unják már az amerikaiak kiszolgálását, szívből utálják a nyakukra ültetett náci hóhért, Speidelt, s így természetes, hogy az önálló politika gondolata egyre népszerűbb lesz. A csúcstalálkozó természetesen nem fog megoldani min­den nemzetközi problémát, de alkalmat ad a valóban égető nemzetközi kérdések — mint például a leszerelés, a nuk­leáris fegyverek eltiltása, — megvitatására. Ezt hangsú­lyozza a találkozóval kapcsolatos legutóbbi szovjet emlékirat is, amelyet nagy megelégedéssel fogadott a békeszerető világ közvéleménye. A dolgozó milliók a fegyverkezés helyett békés termelő­munkát, az erőpolitika helyett államközi együttműködést akarnak, mert mint Hruscsov elvtárs, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára mondotta, legutóbb egy amerikai lapnak adott nyi­latkozatában: „Az emberek belefáradtak a rakétázó­-, hid­rogén- és atombombák robbantásáról szóló jelentésekbe. A háborús előkészületek nyomorba döntik és rettegésbe tart­ják az embereket. Az emberek nem akarnak háborút.” Lesz-e tavasz a világpolitikában? — tettük fel a kér­dést cikkünk elején s befejezésül azt hiszem egyértelműen igennel válaszolhatunk. De hiszen mást mond a ,,meteoroló­gia”, vethetné fel valaki, hiszen még ez a cikk is az atom­­halált előkészítő fasizmus próbálkozásairól beszél. Igen, a hőmérő még a fagypont alatt van, a háború ve­szélye még nem múlt el, de a Nap éltető melege már áthatol a komor felhőkön. bDDOOOÖDQCIDDOÜDDDDDODDnöODCIDDDODDGODDDPDODOO Tavaszi A községi tanácsok mezőgaz­da­­sági felügyelői, a terme­lési bizottságok megkezdték Szabolcs-Szatmár megyében az őszi kenyérgabonavetések fe­lülvizsgálását. A vizsgálat so­rán megállapítják, hogy mi­lyen mértékű a téli fagy­okozta kár, és aztán értesítik róla a gazdákat. Számos köz­ség termelési bizottsága a tan­­társzemle után a lakásán ke­resi fel a tulajdonosokat, és megbeszéli vele a szükséges tennivalókat is. Legeredményesebben dol­goztak az elmúlt napokban a tiszalöki járás termelési bi­zottságai. Javaslatukra már eddig több mint félezer hold gyenge vetést trágyáztak fe­lül. A megye termelőszövetkeze­tei több mint 3000, az egyéni­­nileg dolgozó parasztok pedig három és félezer hold őszi ve­tést szórtak meg műtrágyával és érett istállótrágyával. Egy hasznos módszer Képünk a Keletmagyarországi Faipari Vállalat módszerét örökítette meg, amellyel a hulladékból sokezer favédő rácsot készítenek, így az üzem jelentős összegeket is megtakarít. Lehet takarékoskodni a kereskedelemben is! INDULJON MEG A VETÉLKEDÉS AZ ÁLLAMI ÉS A SZÖVETKEZETI VÁLLALATOK, EGYSÉGEI KÖZÖTT — HANGSÚLYOZZA AZ ÁLLAMI ÁRUHÁZ DOLGOZÓINAK FELHÍVÁSA Néhány nappal ezelőtt jelent meg a Minisztertanácsnak az ország lakosságához, üzemeihez, vállalataihoz és hivatalaihoz in­tézett takarékossági felhívása. Kereskedelmi egységeink, válla­lataink közül elsőnek a nyíregy­házi Állami Áruház válaszolt a felhívásra. Külön napirendi pontként foglalkoztak párttag­gyűlésen is és úgy döntöttek a dolgozók, hogy felhívással for­dulnak a megye összes kereske­delmi vállalataihoz, — MÉSZÖV, Kisker., Népbolt, Csemegeáru­ház, Vendéglátóipari Vállalat — s azt kérik tőlük, hogy versenyez­zenek az alább megjelölt pontok alapján: „Vállaljuk, hogy az 1538-as évben áruházunk három száza­lékot takarít meg a megtervezett költségekből. Ezt a következő­képpen akarjuk megvalósítani: 1. A kifogástalan árukezelés­sel csökkentjük az árujavítási költséget és a kereskedelmi veszteséget. 2. Sűrű időközökben rendez­zük kirakatainkat, s elkerüljük az áru fakulását. 3. helyes készletgazdálkodás­sal és tíz naponkénti cikkelem vizsgálattal elérjük, hogy csak a szükséges mennyiségű készletet tároljuk, így csökkentjük a hi­telkamatot is. 4. Az ésszerűség határán belül csökkentjük a nyomtatvány, irodaszer, fűtőanyag és világítá­si áramfelhasználásunkat. 5. A takarékosság lehetőségei­nek további feltárása érdekében újítási, ésszerűsítési mozgalmat indítunk.” TABLÓK Valamikor különös ember ér­kezett az egyik faluba. Nem is gyalog jött, nem is szekéren. Valami kétkerekű csodamasinán. Az emberek ijedtükben széjjel­futottak. Azt hitték, maga az ördög látogatott el hozzájuk. Pe­dig — mint kiderült — csak egy jámbor kerékpáros volt. Hol van már ez az idő? Mivé lettek a bűvös masinák? Ma­napság karcsú gépek és az új­kor rakétái szelik a levegőt. Üt­jük a csillagok felé vezet, azért ma is van csodálnivaló a tech­nikában. Ha az ember a képét látja, most is bámulatba esik. A „böjti szél” port sönör, fil­­tyerészve száguld. A Kossuth­­étterem ablakában megrezdü­l a technika képes világa. Valaki bentről megöbbenti az ablak­­szárnyakat. Kint az utca asz­faltján érdeklődők szemlélik a légóriásokat. A forgószél irányából megje­lenik két motoros kinézetű férfi is. Ugyancsak vitásnak valamin. A hevesebb vérmérsékletű hir­telen nagyot csap a másik vál­lára. Lehajol a kifüggesztett ké­pekhez, s mintha egy lottónyere­­mény szele csapná meg felkiált: — Nyertem! Máris fizetheted a liter tok­ajit. Megmondtam, hogy 220 utast, szállít.... Kétségtelen, nagyobb léleg­zetű­ fogadásról van szó, mely­ben nem is annyira a nyere­mény érdekes, hanem az úgy­nevezett erkölcsi győzelem. Mint a beszédből kitűnik, a fogadás tárgya a TU 114-es szovjet utas­szállító gép. A néhány jelenlevő rögtön pártjára áll a nyertesnek, és közakaraton megítélik az őt jogosan megillető tokajit. Őszin­tén szólva ez így igazságos, mert a levegő királya, a TU 114-es, valóban 220 utast szállít — szo­kása szerint játszi könnyedség­gel. Ezt úgy szokta csinálni, hogy felszáll. Moszkvában — le­száll Ne­w­ Yorkban, és a rejtett titok, amire tengerentúl sokan nem tudtak rájönni előttük, ti­tok marad: honyan teszi meg ezt a­ mérhetetlen hosszúságot nyolc óra alatt? Miután érdeklődőink elindul­tak a közeli , Pálművek” irá­nyába, helyükre újabb látogatók érkeznek. Az illendőség szerint jobbára a nők foglalták el az első sorokat, tekintve, hogy ne­kik mindent mert kell nézni fi­zetésén. Hátuk mögött a férfiak zárkóztak fel. Néhány elesett szavuk elárulja, hozni katovavi­­selt emberek. Pót­­köpcös szik­­­kek­Mapos így összegezi vélemé­nyét: — Higyjétek el — fordul a társasághoz mókásan —, a ra­kétátoknak a legjobb. Itt van­nak ezek az interkontinentális ballisztikus rakéták. Egy moc­cantás, és odamennek, ahová kell. Ha nem tudnátok, ezeket atom- és hidrogéntöltettel is el lehet látni. Elérik a világ bár­melyik pontját. Nem kismiska volt ezt feltalálni. Nagy koponya lehet az a szovjet tudós... Peregnek a képek, a vélemé­nyek. Egy éltesebb csoport a jégtörő hajó képe köré gyüleke­zik. Ez a Lenin-atom jégtörő, amely egy évig járja az Északi Jeges-tengert és üzemanyag utánpótlásra egyáltalán nincs szüksége, mert atommal műkö­dik. Aztán az érdekes pingvin­alakú terepjáró gépkocsik von­ják magukra a figyelmet. A pinnyinek — a leningrádi Kirov­­gyár ..szülöttei” — mostanában a Déli-sarki expedíció szolgála­tában állanak. Azért is, mert hóban, jégen és vizen egyforma kitűnő tulajdonságukról tettek bizonyságot. No, persze azért a legtöbb szem a világ első mű­­holdja, szemléli. Vannak, akik ringtál­, hogy saját szemükkel is látták, amint Nyíregyháza felett szorgalmasan rótta megszabott útját. A személyes élmények és az itt látottak hamarosan össze­­ötvöződnek. Szan min eltűnődni a tabló előtt. Jó helyre is kerültek. A legidőszerűbb, hogy tartalmukat minél többen megismerjék. (V. G.) AZ UTCÁN

Next