Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai egyesüljetek XV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM K150 fillér 1958. JÚLIUS 1. KEDD Kedvező az idő, vetőig is van a másodvetész A megyei tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesülés szerint a szükséges vetőmag megyeszerte rendelkezésre áll a másodvetés­hez. Nálunk legjelentősebb tarló­­vetemény a csillagfürt, úgy ta­karmánynak, mint zöldtrágyának. Központi készletből 500 mázsa édes, és 2200 mázsa keserű csil­­lagfürt-vetőmag áll a termelő­­szövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. A termelőknél ennek a mennyi­ségnek a sokszorosa van kint, előreláthatólag 25—30.000 hold tarlóvetésű csillafürtre számolha­tunk. Csalamádéhoz kukoricavető­maggal a termelők saját készlet­ből rendelkeznek. Központi kész­letből 150 mázsa muhart és 160 mázsa kölest vásárolhatnak a termelők,"lórépa takarmány­káposzta szudánifű-magot "is lehet hát földművesszövetke­zetekben Vetőmál bőségesen, az idő igen kel, a termelőkön mú­lik, hogy sodvetéssel gazdagít­sák taknykészletüket és nö­veljék el táperejét. F­elkészülten írják az terményt alvásárlók A Terményforgalmi Vállalat 145 községben, a földmű­vesszö­vet­kezetek pedig 64 községben végzik a gabona felvásárlását.­­ Ahol a termény, vagy folyó kisebb javí­tás nem akadályozta a munkát, már a fertőtlenítést is elvégezte a vállalat a raktárakban. A mérle­geket hitelesítették, a különböző műszereket rendbehozták. Zsák­ban sem lesz hiány, több mint 60.000 darab zsák áll rendelkezés­re, amikben az új terményt szál­lítják majd. Arra is számítanak, hogy ha az esős idő következté­ben ni kellene a terményt, néha éppen ezt is el tudják vége Mátészalkán és Kisvár­­dán darab, Nyíregyházán és Köti—1 darab szárítógépet állít be. Egy gép napi szá­­rító'gatása 150 mázsa. Ha technikailag, hanem szitileg is felkészülnek a katona felvásárlására. — Igúzán és Mátészalkán n­api­fol­yam­­okon oktatják a flukat és adminisztrátori­­kat, zökkenő nélkül menjen ■z­­ka is. Felü­lvizsgtíta az új jövedelemeloszásmódszerrel kísérletező ter­filös­vetkezeteket Az ország sok termelőszövve­zetében már hosszabb ideje e léteznek a jövedelemelosztá­s megszervezésével. Az új lemelosztási módszerekkelsér­letező termelőszövetkezet kö­­zül sok elgondolásai felülm­e­tát kérte az Országos szövetkezeti Tanácstól. A Termelőszövetkezet an^C! a Földművelésügyi M­érium és annak szervezési fele­l kérésnek eleget tett közös m­izottságot alakított, amely ez e héten megkezdi tevékeny­ségi munkabizottság országo­saiul vizsgál­ja a kialakított, vagalakítás alatt lévő legjel­­lem új módszereket. Tudomá­­nykényű, módszeres vizsgálat ala­ döntik el, hogy a kezde­­mények közül melyik alkal­­mascialista elvek alapján mű­­ködőcialista nagyüzemben a mű- és jövedelemosztására. Jöhet az új frtás A Malomipari E^®8 kesei jelentették ka tegnapi nap folyamán. Aina£v kar­bantartást július m*,,ü a 15 telepen befejezni^os^th,ta­k arról is, hogy a 0151 évekkel ellentétben az ne l egyen nagy tömörülésra* őrlések­nél. Ennek érei n,a’‘ ezek­ben a napokb°r*®sely‘t vé­geznek, hogy cseretfi­epeket megfelelően is­sék az új termény foga" ! ebb 30 gyermeket mentenek meg Aíregyházi Gyógypedagógiai Int­én — mint azt már ko­­rább jeleztük — újabb épü­leti­ felhúzásán fáradoztak az építi Terv szerint az udvari épület betegszobák, gazdasági írod orvosi rendelő, két lakás, mosnyha és raktárhelyiség építve volt kilátás. Ahogy teg­nap csültünk, július 3-án meg­­törtt a műszaki átadás és a jövőirtási évben már újabb 30 fagykos gyermeket menthetnek meg életnek. Arcképes igazolványt kapnak az áttörők A Magyar Út­törők Szövetsége az úttörőcsapatok tagjait arcké­pes igazolvánnyal látja el. Az igazolványokat, amelyek a szemé­lyi adatokon kívül a fogadalom szövegét, továbbá az úttörő pró­bák, táborozások és tanfolyamok igazolását is tartalmazzák, a na­pokban kapják kézhez a pajtá­sok. Í Képeslap a debreceni kiállításról A vasárnap befejeződött kiá­d­ás favoritja volt Buda, a Hosz­­szúháti Állami Gazdaság magyar szürke törzsbikája. Látták az árpát - felszántották a tit a nyíregyházi Ságvári TSz-ben Nemi tunk hírt arról, hogy a nyírei Ságvári Termelő­­szövetien megkezdték az irpá­fát. Ahogy a gazdag ermélű árpát kévébe kötöt­te a gép, nyomban ott voltak a keresztrakók. Amikor egy-egy keresztsort összeraktak, az aratók sarkában már ott pöfögött a szántást végző traktor. Ahol néhány napja még telt kalászokat ringatott a szél, ott a barna homokot pirítja most, ha éppen nem eső áztatja. Annyi szikkadást várnak, hogy a vető­­géppel rá tudjanak menni, máris bevetik másodterménnyel. — A szorgalmas munka nyomán így váltogatja színét a szövetkezet táblája: egy héttel ezelőtt arany­sárga, ma barna, de 8—10 nap múlva üdezöld szőnyeget varázsol oda az iparkodás. Az Ópályi Tangazdaság borzderes tenyészete messze földön hí­­zes már. A kiállításra növendékekkel mentek. A gazdaság híres­* saget, a Laval-bikát nem „törték’’ oda nagy súlya miatt, meg kü­­lönben is szükség van rá itthon, hogy teljesítse kötelességét. Az üszőcsoporttal is dicséretes helyet foglaltak el az ópályiak, az ál­lami gazdaságok versengésében a második hely illeti meg őket. —­ Különösen nagy tetszést aratott a képen jobb oldalon lévő Nár­­cisz nevű üsző. vwvyyyy vvvvvvvvvvvVyvvVvvvvvVvvvwyw^vvywvVVVVY Mit szabad és mit nem szabad a magánkereskedőnek ? Kereskedelmi felügyelők ellenőrző körútja 50 boltban Még nem is pirkad, amikor fel­­búg a motor. A nyíregyházi ál­lami kereskedelmi felügyelők el­lenőrző körútra indulnak- Üt­jük célja: megtudni, hogy a ma­gánkereskedők boltjaiban milyen a kiszolgálás, a választék, a tisz­taság. A portya első állam,’ s a T’sza­­vasvári, öreg cégtábla adja tud­­tul: Tóth Miklósné dohányáru­­dája. A reggeli út után jól esik egy kis „füstölés”, „Kossuth”, „Terv“, „Harmónia” hever az asztalon. Vásárolnak. De van itt más is: nyakkendő, fejkendő, s egyéb csecse-becse. Ebből is ké­rünk. Fizetünk. Ezután „kiléphe­tünk" a jámbor vevő mezéből, hogy utána mit nézzünk, mit takar a „figyelmes“ kiszolgálás ? Igazolvány kerül elő, papír, ce­ruza, működési engedély, keres­kedelmi szabályzat, árjegyzék... melyből csak annyit jegyeznünk meg: 18 különböző árunál 13 fo­rinttal számoltak többet a meg­engedettnél. És hogy kerül a „csizma az asztalra”, a dohány­árudék a nyakkendő — méghozzá két forinttal drágábban — a fej­kendő és a többi? Az ilyen sza­bályellenes „bazárnak“ a vásárlé látja kárát­ Mint a fenti példa bizonyítja, annyit számolnak érte, amennyi jól esik. Lám Tó­h Miklósné egyetlen cikknél sem számolt kevesebbet — és pontosan any­­nyit, mint az ára. Az ilyen „vé­letlen” tévedések bizony —eny­­hén szólva — ellenszenvet szül­nek. A következő megálló Mátészal­­ka, Varga Károly éppen friss ke­nyeret mér, méghozzá csak úgy, találomra. Úgy gondolja, mit pe­pecseljen a mérleggel, így „gyor­sabb”. És valóban. De amit nyer az ember időben, elveszti a ke­nyérben: kenyerenként 5—10 de­kával mért kevesebbet. Még az is szembetűnik, hogy a polcokon nincsenek ártáblák, s így könnyű a ..tévedéseket“ megindokolni... Féldecik borsos áron Újfehértón Varga Ferenc ve­gyesboltjában éppen poharaztak a „vásárlók”. Pedig a csalás, hí­gítás megelőzésére ilyen helyen csak dugaszolt italt szabad árul­ni. De ezt az előírást lépten-nyo­­mon megszegik. Mint kitűnt, igen kifizető a féldecizés. Ez ho­gyan történik? A kereskedő fel­bontja a dugaszolt pálinkát és el­méri. De hogyan. Esetünkben a felbontott itóka féldecije 2,90-be került volna, de Varga Ferenc féldecijét 5 forintért mérte. Ugyancsak nem a vevők gazda­gítására ad a 20 forintért a 16 fo­rintos lengyel fejkendőket. A szabálytalanságokért 500 forintra bírságolták. De az a kereskedő sem ússza meg szárazon, aki „albérletbe“ adja a boltot ,mert ilyennel is találkoztunk. Ez főleg a család tagjaira vonat­kozik. A tapasztalat azt a kevés­bé meglepő gyanút igazolja, hogy a családtagok, vagy a kisegítők sem különbek a deákné vászná­nál, szívesebben számolnak egy­két forinttal többet a rendes ár­nál. Például Fischer Lajos kis­­várdai dohányárus más személyt­ bízott meg — bár ez esetben be­tegség miatt, — aki hét cikknél 15 és fél forinttal számolt töb­bit! ilyen és hasonló visszásságok fogadták a felügyelőket. Több helyen kifogásolható a tisztaság, hiányzik az árcédula, vagy az áru­beszerző papír, nem helyes az árukezelés. Az említett igen hátrányos szabálytalanságokat az állami ke­reskedelmi felügyelet a helyszí­nen megszüntette. Egy külön figyelemreméltó ta­pasztalatot is felszínre hozott az ellenőrző körút. Ez pedig nem más, mint az, hogy több helyen most is egyhelyben topog a zöldség- és gyümölcsárusítás, kicsi a választék, hiányoznak a primőr cikkek. Nemrég ugyan je­lent meg egy rendelet, mely a spekulációt akarva száműzni, szabályozta is a magánkereske­dők beszerzési lehetőségeit Vagyis ahhoz a helyhez kötötte, ahol a kereskedő lakik. Csak­hogy a gyakorlatban ennek nem sok hasznát látta a vásárló kö­zönség, mert az őstermelő nem adja el a kiskereskedőnek a meggyet, cseresznyét és egyéb nyári újdonságokat, hanem­ ki­­sebb-nagyobb tételekben jómaga értékesíti. A tapasztalat szerint ez a kérdés némi csiszolást és vizsgálatot érdemel. (Páll)

Next