Kelet-Magyarország, 1958. július (15. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
Világ proletárjai egyesüljetek XV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM K150 fillér 1958. JÚLIUS 1. KEDD Kedvező az idő, vetőig is van a másodvetész A megyei tanács mezőgazdasági osztályától nyert értesülés szerint a szükséges vetőmag megyeszerte rendelkezésre áll a másodvetéshez. Nálunk legjelentősebb tarlóvetemény a csillagfürt, úgy takarmánynak, mint zöldtrágyának. Központi készletből 500 mázsa édes, és 2200 mázsa keserű csillagfürt-vetőmag áll a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok rendelkezésére. A termelőknél ennek a mennyiségnek a sokszorosa van kint, előreláthatólag 25—30.000 hold tarlóvetésű csillafürtre számolhatunk. Csalamádéhoz kukoricavetőmaggal a termelők saját készletből rendelkeznek. Központi készletből 150 mázsa muhart és 160 mázsa kölest vásárolhatnak a termelők,"lórépa takarmánykáposzta szudánifű-magot "is lehet hát földművesszövetkezetekben Vetőmál bőségesen, az idő igen kel, a termelőkön múlik, hogy sodvetéssel gazdagítsák taknykészletüket és növeljék el táperejét. Felkészülten írják az terményt alvásárlók A Terményforgalmi Vállalat 145 községben, a földművesszövetkezetek pedig 64 községben végzik a gabona felvásárlását. Ahol a termény, vagy folyó kisebb javítás nem akadályozta a munkát, már a fertőtlenítést is elvégezte a vállalat a raktárakban. A mérlegeket hitelesítették, a különböző műszereket rendbehozták. Zsákban sem lesz hiány, több mint 60.000 darab zsák áll rendelkezésre, amikben az új terményt szállítják majd. Arra is számítanak, hogy ha az esős idő következtében ni kellene a terményt, néha éppen ezt is el tudják vége Mátészalkán és Kisvárdán darab, Nyíregyházán és Köti—1 darab szárítógépet állít be. Egy gép napi szárító'gatása 150 mázsa. Ha technikailag, hanem szitileg is felkészülnek a katona felvásárlására. — Igúzán és Mátészalkán napifolyamokon oktatják a flukat és adminisztrátorikat, zökkenő nélkül menjen ■zka is. Felülvizsgtíta az új jövedelemeloszásmódszerrel kísérletező terfilösvetkezeteket Az ország sok termelőszövvezetében már hosszabb ideje e léteznek a jövedelemelosztás megszervezésével. Az új lemelosztási módszerekkelsérletező termelőszövetkezet közül sok elgondolásai felülmetát kérte az Országos szövetkezeti Tanácstól. A Termelőszövetkezet an^C! a Földművelésügyi Mérium és annak szervezési felel kérésnek eleget tett közös mizottságot alakított, amely ez e héten megkezdi tevékenységi munkabizottság országosaiul vizsgálja a kialakított, vagalakítás alatt lévő legjellem új módszereket. Tudománykényű, módszeres vizsgálat ala döntik el, hogy a kezdemények közül melyik alkalmascialista elvek alapján működőcialista nagyüzemben a mű- és jövedelemosztására. Jöhet az új frtás A Malomipari E^®8 kesei jelentették ka tegnapi nap folyamán. Aina£v karbantartást július m*,,ü a 15 telepen befejezni^os^th,tak arról is, hogy a 0151 évekkel ellentétben az ne l egyen nagy tömörülésra* őrléseknél. Ennek érei n,a’‘ ezekben a napokb°r*®sely‘t végeznek, hogy cseretfiepeket megfelelően issék az új termény foga" ! ebb 30 gyermeket mentenek meg Aíregyházi Gyógypedagógiai Intén — mint azt már korább jeleztük — újabb épületi felhúzásán fáradoztak az építi Terv szerint az udvari épület betegszobák, gazdasági írod orvosi rendelő, két lakás, mosnyha és raktárhelyiség építve volt kilátás. Ahogy tegnap csültünk, július 3-án megtörtt a műszaki átadás és a jövőirtási évben már újabb 30 fagykos gyermeket menthetnek meg életnek. Arcképes igazolványt kapnak az áttörők A Magyar Úttörők Szövetsége az úttörőcsapatok tagjait arcképes igazolvánnyal látja el. Az igazolványokat, amelyek a személyi adatokon kívül a fogadalom szövegét, továbbá az úttörő próbák, táborozások és tanfolyamok igazolását is tartalmazzák, a napokban kapják kézhez a pajtások. Í Képeslap a debreceni kiállításról A vasárnap befejeződött kiádás favoritja volt Buda, a Hoszszúháti Állami Gazdaság magyar szürke törzsbikája. Látták az árpát - felszántották a tit a nyíregyházi Ságvári TSz-ben Nemi tunk hírt arról, hogy a nyírei Ságvári Termelőszövetien megkezdték az irpáfát. Ahogy a gazdag ermélű árpát kévébe kötötte a gép, nyomban ott voltak a keresztrakók. Amikor egy-egy keresztsort összeraktak, az aratók sarkában már ott pöfögött a szántást végző traktor. Ahol néhány napja még telt kalászokat ringatott a szél, ott a barna homokot pirítja most, ha éppen nem eső áztatja. Annyi szikkadást várnak, hogy a vetőgéppel rá tudjanak menni, máris bevetik másodterménnyel. — A szorgalmas munka nyomán így váltogatja színét a szövetkezet táblája: egy héttel ezelőtt aranysárga, ma barna, de 8—10 nap múlva üdezöld szőnyeget varázsol oda az iparkodás. Az Ópályi Tangazdaság borzderes tenyészete messze földön hízes már. A kiállításra növendékekkel mentek. A gazdaság híres* saget, a Laval-bikát nem „törték’’ oda nagy súlya miatt, meg különben is szükség van rá itthon, hogy teljesítse kötelességét. Az üszőcsoporttal is dicséretes helyet foglaltak el az ópályiak, az állami gazdaságok versengésében a második hely illeti meg őket. — Különösen nagy tetszést aratott a képen jobb oldalon lévő Nárcisz nevű üsző. vwvyyyy vvvvvvvvvvvVyvvVvvvvvVvvvwyw^vvywvVVVVY Mit szabad és mit nem szabad a magánkereskedőnek ? Kereskedelmi felügyelők ellenőrző körútja 50 boltban Még nem is pirkad, amikor felbúg a motor. A nyíregyházi állami kereskedelmi felügyelők ellenőrző körútra indulnak- Ütjük célja: megtudni, hogy a magánkereskedők boltjaiban milyen a kiszolgálás, a választék, a tisztaság. A portya első állam,’ s a T’szavasvári, öreg cégtábla adja tudtul: Tóth Miklósné dohányárudája. A reggeli út után jól esik egy kis „füstölés”, „Kossuth”, „Terv“, „Harmónia” hever az asztalon. Vásárolnak. De van itt más is: nyakkendő, fejkendő, s egyéb csecse-becse. Ebből is kérünk. Fizetünk. Ezután „kiléphetünk" a jámbor vevő mezéből, hogy utána mit nézzünk, mit takar a „figyelmes“ kiszolgálás ? Igazolvány kerül elő, papír, ceruza, működési engedély, kereskedelmi szabályzat, árjegyzék... melyből csak annyit jegyeznünk meg: 18 különböző árunál 13 forinttal számoltak többet a megengedettnél. És hogy kerül a „csizma az asztalra”, a dohányárudék a nyakkendő — méghozzá két forinttal drágábban — a fejkendő és a többi? Az ilyen szabályellenes „bazárnak“ a vásárlé látja kárát Mint a fenti példa bizonyítja, annyit számolnak érte, amennyi jól esik. Lám Tóh Miklósné egyetlen cikknél sem számolt kevesebbet — és pontosan anynyit, mint az ára. Az ilyen „véletlen” tévedések bizony —enyhén szólva — ellenszenvet szülnek. A következő megálló Mátészalka, Varga Károly éppen friss kenyeret mér, méghozzá csak úgy, találomra. Úgy gondolja, mit pepecseljen a mérleggel, így „gyorsabb”. És valóban. De amit nyer az ember időben, elveszti a kenyérben: kenyerenként 5—10 dekával mért kevesebbet. Még az is szembetűnik, hogy a polcokon nincsenek ártáblák, s így könnyű a ..tévedéseket“ megindokolni... Féldecik borsos áron Újfehértón Varga Ferenc vegyesboltjában éppen poharaztak a „vásárlók”. Pedig a csalás, hígítás megelőzésére ilyen helyen csak dugaszolt italt szabad árulni. De ezt az előírást lépten-nyomon megszegik. Mint kitűnt, igen kifizető a féldecizés. Ez hogyan történik? A kereskedő felbontja a dugaszolt pálinkát és elméri. De hogyan. Esetünkben a felbontott itóka féldecije 2,90-be került volna, de Varga Ferenc féldecijét 5 forintért mérte. Ugyancsak nem a vevők gazdagítására ad a 20 forintért a 16 forintos lengyel fejkendőket. A szabálytalanságokért 500 forintra bírságolták. De az a kereskedő sem ússza meg szárazon, aki „albérletbe“ adja a boltot ,mert ilyennel is találkoztunk. Ez főleg a család tagjaira vonatkozik. A tapasztalat azt a kevésbé meglepő gyanút igazolja, hogy a családtagok, vagy a kisegítők sem különbek a deákné vásznánál, szívesebben számolnak egykét forinttal többet a rendes árnál. Például Fischer Lajos kisvárdai dohányárus más személyt bízott meg — bár ez esetben betegség miatt, — aki hét cikknél 15 és fél forinttal számolt többit! ilyen és hasonló visszásságok fogadták a felügyelőket. Több helyen kifogásolható a tisztaság, hiányzik az árcédula, vagy az árubeszerző papír, nem helyes az árukezelés. Az említett igen hátrányos szabálytalanságokat az állami kereskedelmi felügyelet a helyszínen megszüntette. Egy külön figyelemreméltó tapasztalatot is felszínre hozott az ellenőrző körút. Ez pedig nem más, mint az, hogy több helyen most is egyhelyben topog a zöldség- és gyümölcsárusítás, kicsi a választék, hiányoznak a primőr cikkek. Nemrég ugyan jelent meg egy rendelet, mely a spekulációt akarva száműzni, szabályozta is a magánkereskedők beszerzési lehetőségeit Vagyis ahhoz a helyhez kötötte, ahol a kereskedő lakik. Csakhogy a gyakorlatban ennek nem sok hasznát látta a vásárló közönség, mert az őstermelő nem adja el a kiskereskedőnek a meggyet, cseresznyét és egyéb nyári újdonságokat, hanem kisebb-nagyobb tételekben jómaga értékesíti. A tapasztalat szerint ez a kérdés némi csiszolást és vizsgálatot érdemel. (Páll)