Kelet-Magyarország, 1958. december (15. évfolyam, 281-312. szám)

1958-12-02 / 281. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! XV. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM Ára 50 fillér A győzelem logikája követeli meg a harci egységek vezetőitől, hogy egy megnyert csata után intézkedéseket te­gyenek az új hadállások meg­erősítésére, megtartására és új győzelmek előkészítésére. A párt tömegpolitikai munkájában harcoló egységek, a népnevelő kollektívák sem kivételek e szabály alól. A párt politikájá­nak végső győzelméhez múlha­tatlanul szükséges, hogy a mos­tani választási győzelem után a megnyert pozíciókat megtart­suk és megerősítsük. Arról van lényegében szó, hogy az a nagy bizalom, az a jó kapcsolat, amely a választási szakaszban kialakult és amely a választás napján oly impo­zánsan megnyilvánult pártunk iránt — nem magától született. Elsősorban a párt helyes politi­kája váltotta ki, de nagy ré­sze van benne az agitációs cso­portok munkájának is. Fiz se­gített megmagyarázni és meg­valósítani a helyes politikát. Az élet azonban nem állt meg november 13-án, hanem tovább halad. És abban, ho­gyan tovább, nekünk is bele­szólásunk van. Ezt bizonyítja egész eddigi fejlődésünk és eredmény­sorozatunk. Éppen ezért szükséges, hogy a koráb­ban és a választási időszakban kialakult helyes agitációs for­mákat és módszereket megtart­suk és tovább fejlesszük. Szükséges például, hogy párt­­szervezeteink fokozottabb gon­dot fordítsanak a választási körzetekben alakult agitációs csoportok munkájának támoga­tására. Ez a forma igen jól be­vált, hiszen a legtermészetesebb adottságokra épül. A körzeti csoport kommunistái, tömeg­­szervezeti aktivistái, pártonkí­­vüli dolgozói körzetük adottsá­gait jól ismerik, mivel ott lak­nak. őket ismerik a dolgozók és mód van arra, hogy a nép­nevelő elsősorban rokonaival, szomszédaival, jó ismerőseivel beszélgessen a legmegfelelőbb időpontban, így elkerülhető a mesterkélt, erőszakolt agitáció, a bürokratikus hivataloskodás. 15 300 fős csoportok irányítása könnyű a csoportvezetők rend­szeres eligazítása révén, amit helytelen lenne elmulasztani. Fontos, hogy ezek a csoportok új, új tanácstagokkal is szoro­san együtt­működjenek. A forma persze még nem mind­en, csak annyiban van je­lentősége, amennyiben a célt és a tartam­at érvényre juttatja. A tartalom nem lehet más, mint maga a sokrétű életünk, gaz­dasági, kulturális és politikai célkitűzéseink, problémáink megoldásának előmozdítása he­lyileg. Mostanában történik például az új községfejlesztési tervek előkészítése, a szövet­kezetek zárszámadása, a téli kulturális programok kidolgo­zása és hasonlók. Estézésre, szomszédolásra a hosszú téli esték jó alkalmat szolgáltatnak. Népnevelőink tehát az új hely­zetben új energiával, új lelke­sedéssel indulhatnak új győ­zelmek felé. Megbeszélés a KISZ központi együttesének megalakításáról Ma délután 6 órakor Nyíregy­házán a József Attila Művelődési Házban a KISZ központi együt­tesének megalakításáról folyik értekezlet. A központi együttesbe eddig jelentkezett fiatalokat hív­ták meg erre a megbeszélésre. Színjátszó-, népi tánccsoport, és énekkar alakítás szerepel terveik között. Ha a feltételek megenge­dik, zenekar létrehozásáról lesz szó. Tervtanácskozások a gépállomásokon A megye gépállomásainak egy része befejezte idei gazdálkodási tervét, a többi üzem közel van a feladatok megvalósításához. Ezek­ben a napokban a gépállomások hozzákezdenek az 1959-es gazda­sági év tervezéséhez, hogy ideje­­korán, zökkenőmentesen végez­­tessék majd jövő évi feladatui­­kat. Az általános tervezést az­gazgatóságon most folyó értekez­letek előzik meg. Két napon át az igazgatóság dolgozói ismerked­tek a feladatokkal, hogy a konk­rét üzemi tervezésnél hathatós segítséget nyújthassanak a gép­állomásokon. Ma és holnap, a gépállomások igazgatói gyűlnek össze Nyíregyházán, ahol velük is megismertetik a jövő évi terme­lési, üzemgazdálkodási feladato­kat. Már tetőzik a záhonyi 20 ikerházat Az almafa elvirágzott és piro­sodni kezdett a gyümölcs, amikor a Megyei Építőipari Vállalat dol­gozói hozzákedtek Záhonyban a vasutas dolgozók részére 20 iker­házat építeni. Már valamennyi úgy áll, hogy a falakra lehet a tetőt rakni, sőt 5 házra már rak­ják a cserepet. A vállalat mintegy 110 szak­munkást foglalkoztat ezen a munkahelyen, akik­ igyekeznek, hogy télre egyetlen új ház se le­gyen tető nélkül a 20-ból. A tél folyamán majd tető alatt folytat­­ják az építkezést, a házak be­fejezését. S mire az új házak körül újra virágozni fognak az ■Imafák, beköltözhet majd 40 boldog család. rigy bőrpanauta története — Sportoldal 1958. DECEMBER 2. KEDD A pályaudvarok várótermei ** az ország minden részén hasonlítanak egymáshoz. Egy­formán tarka és furcsán nyüzsgő kép ez. Akad mindig futkosó ember, de alvók nélkül sem le­het elképzelni a várótermet, sőt étkező és az evő utas is állandó tartozéka­ a képnek éppúgy, mint a legkülönbözőbb csoma­gok közt bukdácsoló részeg. Ezen a jellegzetes hangulatú termen, amely bár lehet a leg­modernebb mégis megváltoztat­hatatlanul tipikus, ezen a nyüzs­gő térségen keresztül lehet el­jutni a lépcsőig,amelynek végén egy egész külön világra lel az ember. Itt fent az emeleten, ami itt található, az már szinte nem is vasút — mondja Erdélyi Elekné MÁV egyenruhás könyvtáros é­teremet. Valóban távol van innen a zaj, a füst szaga nem lopakodik be, hogy az utasok valamelyiké­nek kibontott étele illatával ke­veredve lengje körül az ember .n­incs semmi a pénztár ki­­­e­rüli dulakodás zsivajá­ból. Mintha minden feliratnak ha­tása tenne: „Vigyázz a tisztaságra‘ „Csendet kérünk”­, „Tilos a do­hányzás”, „Az étkezés tilos“ — A kultúrtáró csend van, tisztaság, nem dohá­nyoznak és nem esznek. A kul­túrváró — mert az idillikus hangulat itt található — olyan mint egy könyvtári olvasó, vagy játékterem. Egyik oldala ablak virágokkal és a kilátás rajta nem a pályaudvarra nyílik, ha­nem oldalt, ami jóval derűsebb kép, a kultúrváró éjjel-nappal nyitva tart. Erdélyi Elekné tá­jékoztatása szerint 1420 könyv sakk, dominó és társasjátéka igénybevételével űzhetik el­­ utasok a város unalmát. Két­százhatvanöt szakkönyv a leg­változatosabb összetételbe húsz féle újság, folyóirat — c­. rendelkezésre, valamennyi hass­z és időtöltés lehetőséget képez­ve. D­­élelőtt tíz óra, most aránylag kevesen ülnek az asztalok mellett. Nem messze hozzánk egy fiatalember mélyen beletemetkezve valami iratokba. — Bocsánat a zavarásért, mit olvas? Bemutatkozunk. Csiha György­nek hívják, a nyíregyházi ÁFTH technikusa. — Tapulok — mondja —, rö­videsen vizsgázok. Jegyzetfüzet fekszik előttes számok, egyenletek sorakoznak a lapon, a fejezet címe: Koordinál­tatranszformáció. — Mikor utazik? — Délután — feleli addig átveszek egy pár oldalt. Arrébb Kiss Mária gépírónő Gárdonyi: Hosszúhajú veszedelem című regényét olvassa, félhá­romkor indul a vonatra, szeretné elolvasni addig a könyvet.­­N­éha diszkréten megszólal - ’ a falon elhelyezett hang­zóró és közli, merre indul a­­zel­jövőben a vonat. Tisztán s érthetően beszél, meglepetés, hogy ilyen hangszórója is létezik -­ MÁV-nak. A kultúrvárótermet h­avonta 1500-an látogatják, műv­­elődik, tanul, szórakozik itt az utazóközönség. Elég a vasúti jet -■yet felmutatni és bárki igénybe veheti, okos gondolat volt a lét­rehozása, hasznosan enyhíti az utazás nehézségeit. (KISS) II szovjet kormány javaslata jelentős lépés a feszültség enyhítésére A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a berlini kérdésről A Magyar Népköztársaság kor­mánya üdvözli a Szovjetunió kor­mányának november 27-én tett javaslatát Berlin megszállásának felszámolására és a nyugati ha­talmak által megszállva tartott Nyugat-Berlin „szabad várossá” nyilvánítására. A magyar kormány, népének békeakaratától vezéreltetve az elmúlt évtizedben mindig síkra­­szállt a német kérdés békés ren­dezése, a jaltai és a potsdami egyezmények következetes vég­rehajtása mellett. A magyar kormány úgy véli, hogy Európa békéjének és biztonságának megteremtése nem kis mértékben függ attól, hogy ez a rendkívül fontos kérdés mielőbb kielégítő mó­don rendeződjék. A Szovjet­unió kormányának november 27-i javaslata újabb jelentős lépés a német kérdés rende­zésére, a nemzetközi feszült­ség csökkentésére. Ezért a magyar kormány a szovjet kormány javaslatával egyet­ért és azt a legteljesebb mér­tékben támogatja. Berlin katonai megszállásának kérdése a nemzetközi életben már régóta vajúdó probléma. A győz­tes nagyhatalmak a háború vé­gén megállapodást kötöttek Né­metország demilitarizálására és arra, hogy Németországot békés és demokratikus állammá kell át­alakítani. A megszállt területek közös igazgatásával megbízott négyhatalmi ellenőrző bizottság székhelyéül Berlint jelölték ki, s azért kerülhetett sor az úgyne­vezett „nagyberlini” közigazgatási megállapodásra. A nyugati nagy­hatalmak azonban már 1948-ban megkezdték a jaltai és a potsda­mi egyezmények sorozatos és sú­lyos megsértését, amikor pél­dául egyoldalú pénzreformot ve­zettek be, lépéseket tettek a nyu­gat-német különkormány létre­hozására, majd egyre fokozottab­ban megkezdték Nyugat-Német­­ország felfegyverzését. A nyugati megszállók ezen intézkedéseikkel már akkor megfosztották magu­kat azon joguktól, hogy Berlin egyes részeiben fenntartsák csapa­taikat, mert megszüntették Német­ország egységes igazgatási rend­szerét. Azóta a békeszerető né­met nép megalakította a Német Demokratikus Köztársaságot, amely fennállásának rövid né­hány esztendeje alatt bebizonyí­totta, hogy a legteljesebb mér­tékben tiszteletben tartja a Né­metországra vonatkozó nemzet­közi szerződéseket és minden ere­jével azon fáradozik, hogy meg­teremtse a békés alkotó munkát folytató demokratikus és egységes Németországot, s ezzel hozzájár­­ruljon Európa békéjének bizto­sításához. A nyugati hatalmak általi ka­tonai megszállás erőszakos és jogtalan fenntartása a szuverén Német Demokratikus Köztársa­ság szívében fekvő Berlinben akadályozza a német kérdés bé­kés megoldását, s az elhúzódó megszállási rendszer felszámolá­sát. A revansista-militarista szel­­­­lem újjáélesztése, a fegyver­kezés és a háborús támasz­pontok építése a Német Szö­vetségi Köztársaságban egy­re nagyobb méreteket ölt s ez súlyosan veszélyezteti Európa és ezzel a Magyar Népköztársaság békéjét is. A magyar nép keserű tapasztala­taiból tudja, milyen veszélyeket rejt magában a német militariz­­mus felélesztése. A Szovjetunió kormányának mostani javaslata figyelembe ve­szi az adott helyzetet és az e kérdésben nemzetközi síkon ható ellentéteket, s olyan megoldást­ terjeszt elő, amely járható utat nyit meg valamennyi érdekelt fél számára. Ez a szovjet javaslat is­mét lehetőséget ad egy olyan probléma rendezésére, amelyet a nyugati hatalmak egyoldalú cse­lekedeteikkel, a jaltai és a pots­dami szerződések megszegésével idéztek elő és évek óta holtpon­ton tartanak. A Szovjetunió kormányának november 27-i javaslata jelentős lépés az európai feszültség eny­hítésére, a Magyar Népköztársaság kormányának álláspontja e kérdésben is egyezik a világ békeszerető népeinek érdekei­vel: szilárdan támogatja a Szovjetunió kormányának ja­vaslatát a berlini kérdés meg­oldására és élesen elítél min­den olyan fellépést, amely ennek a béke ügyét előrevivő javaslatnak megvalósítását erőszakkal kívánja megakadá­lyozni. A magyar kormány ezúttal is leszögezi, hogy teljes mérték­ben szolidáris a Német Demok­ratikus Köztársasággal és erejé­hez képest minden támogatást megad a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszlovákiát, verenitása megőrzéséért és az Európa békéjéért vívott harcá­hoz és ha a Német Demokratikus Köztársaságot, Csehszolvákiát, lengyelországot, vagy a varsói szerződés bármely más államát bármilyen támadás érné, a Ma­gyar Népköztársaság kormánya teljesíteni fogja a varsói szerző­désben vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a Magyar Népköz­társaság népe és kormánya öröm­mel üdvözöl minden olyan lé­pést, amely a kettészakadt Euró­pa országainak egymáshoz való közeledését, a köztük fennálló vitás kérdéseknek az egymás belügyeibe való be nem avatko­zás és a kölcsönös érdekek fi­gyelembevétele alapján történő rendezését s ezzel valamennyi európai nép békés együttműködé­sét elősegíti.

Next