Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

Tárgyaló*, vagy társalgás *2. oldal.) ★ Berkeszi jelentés (Riport * 3. oldalon.) XVL ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ára 60 fillér 1959. MÁRCIUS 1. VASÁRNAP cAz emberiség, tavaszáért A hónapok között március a harmadik. A világ más tájain élő embereknek talán ez a hónap is olyan, mint a többi, nem több naptári dátumnál. A mi népünk azonban március puszta említésére is lelkesül, mert nekünk ez a hónap mu­zsika, költészet, diadal, szabadság. Azaz: tavaszt jelent min­den tekintetben. Tavasz azért, mert ebben a hónapban naptár szerint is vége a télnek. Tavasz azért, mert 1848. márciusában népünk talpra szökkent, megpróbálta kivívni a szabadságot és a füg­getlenséget. Tavasz azért, mert 1919. márciusa is szabadságot hozott, tavasz, mert 1945. márciusában már drága hazánk jelentős részében diadalmaskodott a nemzeti és társadalmi haladást egyaránt jelentő Tavasz és a rákövetkező hónap első napjaiban befejezetté és megmásíthatatlanná vált az a tör­ténelmi tény, amit Felszabadulás néven ismerünk, becsülünk és ismerni és becsülni fog századok múlva is az utókor. Ez a március is nagy célok előtt, nagy feladatok meg­oldása közt ért bennünket. Napról, napra egymás után érkez­nek a hírek hazánk más részeiből, megyénk falvaiból arról, hogy egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt lépett be a meglévő termelőszövetkezetekbe, vagy alakított új ter­melőszövetkezetet. Azaz pártunk határozata után máris ta­pasztalható, hogy meggyorsult a termelőszövetkezeti mozga­lom fejlődése. Mit jelent ez? Először is azt, hogy az elmúlt több, mint két esztendő alatt a párt és kormány politikája iránt a dolgozó nép min­den rétegében nőtt a bizalom. A párt, a kormány tekintélyé­nek, befolyásának, a munkás-paraszt szövetségnek erősödése fontos feltétel ahhoz, hogy megyénk dolgozó parasztsága, mezőgazdasági termelésünk jelentőset lépjen előre. Jelenti azt is, hogy a termelőszövetkezés nem idegen megyénk dolgozó parasztságának. Tehát a termelőszövetkezés nekünk való út Erről különben a korábban alakult termelő­szövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megerősödése is tanúskodik. Jelenti azt is, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb sikerei, a béke megvédése terén elért eredményei bizakodóbbá tették megyénk dolgozó parasztságát és egyre határozottabbá vált előtte a szocialista fejlődés jövendője. Mindezeken túl megyénk dolgozó parasztságának politi­kai érettsége is azt igazolja, hogy kedvezőek a feltételek ah­hoz, hogy megyénk jövendőjének, boldogságának alapjait a mezőgazdaságban is lerakjuk. Ha nem is számítunk ugrás­szerű általános fejlődésre, de az ugrásszerű fejlődés előfel­tételeit belátható időn belül Szabolcs-Szatmárban is meg lehet teremteni. Ezekhez az szükséges, hogy a ránk következő időben tovább mélyítsük a párt és a kormány politikája iránti bizal­mat, tovább szilárdítsuk a munkás-paraszt szövetséget, me­gyénk munkásosztályában tudatosítsuk a mezőgazda­ság szocialista átalakít­sáért való felelősséget. Megyénk dolgozó parasztságával értessük meg a szocialista mezőgaz­daság szükségességét, fölényét, jelentőségét. Pártvonalon p pe­dig javítsuk meg a falusi pártmunka színvonalát. A meglevő termelőszövetkezetekben biztosítsuk a nagyüzemi termelés még nagyobb fölényének kialakulását. Ezzel egyidőben figyelmet kell fordítanunk az iparra is. Hiszen a hároméves tervtörvény szerint az országban az ipar termelésének 1960-ban 22 százalékkal meg kell haladnia az 1957. évi szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy a termelésnek országosan évente 7 százalékkal kell emelkednie. Megyénk ipari üzemeiben eddig is szép eredményeket értek el. Az elért sikerek szolgáljanak alapul és bíztatásul az elkövetkező idők sikereihez. Mindazok, akik megyénk mezőgazdaságának átszerve- E tesen, hároméves tervünk megvalósításán fáradoznak, vagy b­­ármily módon érdekeltek e feladatok megoldásában, vegye-­­ nek példát, merítsenek újra és újra lelkes erőt a szovjet nép- ■ től. Gondoljanak arra, hogy minden sikerünk a szocializmus­­ sikere, a szocializmus sikereinek hatása pedig túlhalad a ■ szocialista világrendszer határain. Minden sikerünkkel hozzá- *­s járulun­t ahhoz, hogy a világ emberisége fölött minél előbb □ felragyogjon a boldogság, az igazság és a jólét tavasza. “ .QOOQDDDDOCXÜDUtJLJUU!XJUÜÜOIXJQDDODOCanncnnn!j[X; Több mint 35 millió forint értékű gépet készítenek a termelőszövetkezetek részére terven felül a mezőgépipari üzemek A mezőgépipari üzemekben na­ponta termelési értekezleteken, röpgyűléseken tárgyaltak a dol­gozók nagyüzemi mezőgazdasá­gunk fejlődéséről, s mindenütt ki­nyilvánították segítő­készségüket a termelőszövetkezetek igényeinek mind nagyobb mérvű kielégítésé­re. A legkeresettebb mezőgazda­­sági gépekből igyekeznek tervü­ket túlteljesíteni, növelik a ter­melékenységet, s a vállalt több­letmunka egy részét megtakarí­tott anyagból végzik. A Kohó- és Gépipari Miniszté­riumtól kapott tájékoztatás sze­rint a terven felül felajánlott gé­pek értéke meghaladja a 35 millió forintot, a hozzávaló anyagnak mintegy 10 százalék­j­kát, 183 tonna hengerelt- és csőárut megtakarított készle­teikből biztosítanak. Az EMÁG-gyár dolgozói július 10. helyett június 29-ig készítenek el 50 kombájnt. A szállítóberen­dezések gyárában kétszáz helyett négyszáz silókombájn készül az idén. A Szombathelyi Mezőgazda­­sági Gépgyár kétszáz helyett, há­romszáz szecskavágót, a Moson­magyaróvári Mezőgazdasági Gép­gyár 550 helyett 750, a mélyszán­táshoz jól használható háromva­sú traktorekét, a tervezettnél két­százzal­­ több hatvasú tarlóhántó ekét készít. A Makói Gépgyár há­romszáz szénarendsodró és tizenöt szőlőművelő csörlős kapa gyártá­sával emelte fel tervét. A Debre­ceni Mezőgazdasági Gépgyár dol­gozói 550 helyett 650 készlet mű­trágyaszóró terven felüli gyártá­sát vállalták. A Törökszentmikló­si Mezőgazdasági Gépgyár már az idén megkezdi palántaültető gé­pek sorozatgyártását, a Szombat­­helyi Mezőgazdasági Gépgyár so­­ron kívül felvette tervébe 80 ku­korica négyzetbevető előállítását A mezőgépiparhoz nem tartozó számos üzem vállalta a terven felüli gépekhez szükséges félkész­áruk szállítását Mit fizet a Lottó? (Cikk a 2. oldalon.) ★ Gyermekrovat (5. oldal.) Egyre nő megyénkben a szövetkezetek földterülete és taglétszáma Ünnepi szövetkezeti községavatás Beregsurányban Beregsurányban alakult meg az idén először megyénk egyik termelőszövetkezeti községe. A Népakarat termelőszövetkezetbe tömörült község lakossága és a községi tanács elhatározta, hogy ünnepélyesen avatják a falut szocialista községgé. Az ünnepséget ma tartják és egész napos kultúrműsorral, majd táncmulatsággal szó­rakoztatják a megjelenteket. Bódi József 5, Józsi Imréné 4 és Mészáros András 2 hold földdel lépett a Zalka Máté TSZ tagjai sorába. Új belépőkkel erősödik a dögéi Zalka Máté i­s­. A dögéi Zalka Máté Termelőszö­vetkezet tavaly kilépett a több­éves egyhelyben topogásból. Ered­ményei hatást gyakorolnak a köz­ség dolgozó parasztságára. Az idén megélénkült az érdeklődés, és ja­nuár óta 22 taggal gyarapodott a szövetkezet. Az elmúlt napokban KÉTSZERESÉRE NŐTT A TISZAKERECSENYI DÓZSA TSZ Február elején alakította meg 14 család Dózsa néven Tiszakere­­cseny első termelőszövetkezetét. Az eltelt időben a családok szá­ma harmincra emelkedett. Az új szövetkezet hozzákezdett termelési tervének elkészítéséről. A növénytermelésben az ipari nö­vények és a pillangós szálastakar­­mányoknak biztosítják az előnyt. Eddig vásároltak egy fogatot. Az idén sertésistállót és juhakost épí­tenek. Új termelőszövetkezet alakult Nagykállóban A Nagykáló közelében lévő Ludastón február 27-én nyolc család, 16 taggal új termelőszö­vetkezetet alakított. Idős Honvári István 7 holddal, ifjú Honvári Ist­ván 3 holddal, Takács Károly 7, Szegedi Sándor 5, Bukta József 8 holddal lépett a közös gazdálko­dás útjára. A termelőszövetkeze­tiek 122 holdon kezdik meg a ta­vaszi munkát. A pedagógusok március harmadikáig megkapják a visszamenőleg járó bérkü­lönbözetet Elkészült a bérrendezésről szóló végrehajtási utasítás A kormány — mint ismeretes — korábbi határozatával ez év január 1-től 220 millió forintot biztosított a pedagógusok fizetés­­emelésére. A rendelkezés értelmében több, mint nyolcvanezer pe­dagógus részesül béremelés­ben. Most készült el a bérrendezés végrehajtásáról szóló miniszteri utasítás. Ezzel egyidejűleg a Mű­velődésügyi Minisztérium intéz­kedett, hogy a január 1-től visszamenőle­ges hatállyal járó bérkülön­­bözetet a pedagógusok leg­később március 3-ig megkap­ják. Az utasítás hatálya kiterjed A népművelési, tanulmányi, és if­júságvédelmi felügyelőkre, vala­­mint azokra a pedagógusokra is, akiknek alkalmazása meghatáro­­zott időre szól. A kormányhatározatnak meg­felelően bevezetnek két új alapbér-jellegű pótlékot is. Az egyik mérnök-tanárok részé-* re megállapított mérnöki pótlék, amelynek összege négyszáz forin­tig terjedhet. A másik az általá­* nos iskolai napközi otthonokban működő pedagógusok pótléka.­­• Ennek összege 140 forint. A diákotthonokban és ipari tanuló otthonokban foglalkoztatott nev­­velők pótléka a korábbi százról, kétszáz forintra emelkedik. A tanulmányi felügyelők a képesí­tésük és szolgálati idejük szerint járó törzsfizetésen felül havi 500—700 forint összegű pótlékban­ részesülnek. Az utasítás lehetőséget ad ar­ra, hogy 1960-tól lényegesen több pedagógust léptethessenek elő so­ron kívül. A kiemelkedően dolgo­zó nevelőket, jutalomképpen két korcsoporttal is feljebb sorolhat-­­ják. Szőlő- és gyümölcskoszorú lesz a város körül A nyíregyházi szövetkezetek kertjeire nagy jövő vár Valamennyien büszkék vagyunk a sóstóhegyi rizlingre, de kevés van belőle. Még az illetékes vál­lalatok gondoskodása ellenére is van gyümölcs­problémája váro­sunknak. A zöldségellátás sem mindig a legkielégítőbb. A kis­­parcellás gazdálkodásnak nem kis köze van mindehhez; bőséges el­látásról az egyéni kisüzemi gaz­daságok nem képesek gondos­kodni. Nem messze van azonban az idő, amikor megoldást nyer a probléma. Prékopa István elv­társ,­­ Nyíregyháza város taná­csának vb. elnökhelyettese — felvilágosításul elmondotta, hogy a nyíregyházi Dózsa Termelőszö­vetkezet újabb 210 holddal gaz­dagodott és így a nagykállói út­tól északra eső dombos területen ebben az esztendőben 100—120 holdon kezdik meg a gyümölcsös és szőlő telepítését. De ez csu­pán a kezdet. A következő években a város délkeleti részén a debreceni mű­­úttól a Szászkúti tanyáig f­olya­­matosan egy szőlő és gyümölcs­övezetet létesítenek. E területen van már sok helyen szőlővel, gyümölccsel betelepített föld, s ez megkönnyíti a munkát. A me­zőgazdaság szocialista átszervezé­­sének előrehaladásával valóságos szőlő- és gyümölcskoszorú övezi majd városunkat. És így megold­juk az ellátás problémáját — – mondotta Prékopa elvtárs.

Next