Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-01 / 76. szám

(Tudósítás a 3. oldalon.) ★ Földm­­vesszövetkezet (a 3—4. oldalon). A „egóró dolgozók“ nevében? KELET-AZ MSZMPS2A 8­0 L C .S ■ S­­Z A­­ M A HJA Ifit El.. BIZOTTSÁGA­I L . A MECIEI TAHKCS. LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM Ara 50 fillér 1959. ÁPRILIS 1. SZERDA fin­g prakterlif *n «(41/«taft ' A szovjet kormány nyilatkozata (Cikk L. oldalon). A vasárnap sportja («. oldal). Fáklyás felvonulások — Munkás-paraszt találkozó — Emlékmű­­avatás — Gazdag kulturális program lesz megyeszerte április negyedikén Április negyedike, felszabadu­lásunk évfordulója közeledtével megyeszerte megkezdődtek az ünnepségi előkészületek. Kisvár­­dától a szálkai járás legfélre­­esőbb falujáig, Nyírbátortól a Tisza menti naményi járásokig mindenhol tervezgetnek, eszébe nyúló próbákon csiszolják a népi táncosok mozgását, a szereplők játékát. Nagy ünnepet tart Sza­­bolcs-Szatmár! — ez érződik ki a levelek és telefonhívások so­kaságából. Kisvárán A kisvárdai járásban már har­madikén este megkezdődnek az ünnepségek. A járás legtöbb fa­lujában színpompás fáklyás fel­vonulások vezetik be az esemé­nyeket. A járásszékhelyen, Kisvárdán április harmadikén este a kul­­túrházban nagyszabású központi ünnepséget tartanak, s az ünnepi megemlékezést kultúrműsor kö­veti. Másnap délelőtt tíz órakor a járási pártbizottság elől indul el a koszorú­zó menet a temető irányába, a szovjet hősök emlék­művéhez. Úgy tervezik a vár­daiak, hogy negyedikén bensősé­ges munkás-paraszt találkozót rendeznek a Vulkán dolgozói és a vidékiek részvételével. Délután jó szokás szerint a sportpályán folytatódik a napi program, a sportműsorral. Nyírbátor Nyírbátorban és a járás isko­láiban már harmadikén, tanítás után megtartják a felszabadulást méltató ünnepségeket. Negyedi­kén délelőtt a Határőrség és a Munkásőrség tagjainak szinpom­pás tisztelgésével kezdődik a napi műsor. A délelőtt folya­mán megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét s az üzemek hivatalok dolgozóinak felvonulá­sát a Piac téren nagygyűlés kö­veti. A járás községeiben jobbára negyedikén tartanak ünnepsége­ket, bár több helyen már előző este lampionos felvonulásokat rendeznek az úttörők és kiszesek. Nyírbátorban és a járás falvai­ban az évforduló délutánján nagyszabású sportműsorral szó­rakoztatják a lakosságot, s több helyen reggelig tartó táncmulat­sággal zárják a napot. Mátészalka A Zalka Máté járási kultúr­­házban 3-án este tartják meg a mátészalkaiak központi ünnep­ségét. Az ünnepi beszédet követő műsor egyik­­kiemelkedő pontja lesz az országos hírű helybeli cigány­ együttes fellépése. Április 4-én reggel emlékmű­avatással veszi kezdetét a napi ünnepség­sorozat. Mátészalka né­pe a szovjet hősöknek állít osz­lopot s a leleplezés után koszo­rúzásra kerül sor. Délután az ifjúság avat szob­rot. Ságvári Endre emlékének adóznak a hős mártír szobrá­nak leleplezésével. A Hősök Te­rén leleplezésre kerülő szobrot az ifjúság és a vállalatok kép­viselői koszorúzzák meg. Az egész járást érinti, hogy ezen a napon rendezik Mátészal­kán a járási kulturális sereg­szemlét. A községek ének-és tánc­együttesei, valamint színjátszói vetélkednek majd a megyei dön­tőbe jutásért. Fosárosn­amény Járási tudósítónk jelentése sze­rint már március 21-én megala­kult Vásárosnaményban a fel­szabadulás ünnepségeit előkészítő bizottság, s munkához is látott. Járásszerte az ünnep előestjén fáklyás menetek adóznak a fel­­szabadulás emlékének, míg más­nap valamennyi nagyobb község­ben zenés ébresztő köszönti a dolgozókat. Naményban és több nagy­községben koszorúzási ün­nepségek lesznek, s úgy tervezik, hogy — amennyiben az időjárás is úgy engedi — az ünnepi gyű­léseket szabadban tartják, mint a tavasz első igazi rendezvényét. A délutáni és esti órákban a szórakozás „l°sz a szó"’. Gazdag sportesemények, műsoros és táncestek lesznek a járás terüle­tén. (—gyal—) Hála ém öröm A minap egyik gyűlésen fel­állt egy deresedő hajú, vihar­­edzett arcú dolgozó ember és körülbelül ezeket mondotta. Az­ idősebbek talán emlékez­nek arra a szavalatra, amely­nek egyik sora még ma is fü­lembe cseng. „Lesz még egyszer ünnep a világon...” Megval­lom, nehéz volt hinni e jóslat beteljesülésében akkor a csend­­őrvilágban, a mindenfajta el­nyomás sötét éveiben. És lám, a költőnek igaza lett. Van ma már ünnepünk! Szabadságunk ünnepét tizennegyedszer ké­szülünk megünnepelni... Igen. E sokat ígérő tavaszon — amikor csupán 3—4 nap vá­laszt el bennünket szabadsá­gunk tizennegyedik évfordu­lójának ünnepnapjától — seré­nyen készülődnek városunk, falvaink iskoláiban, üzemei­ben, termelőszövetkezeteiben, tömegszervezeteinkben , való­ban nagy ünnepünk megtartá­sára. Ifjak, öregek, nők, fér­fiak, munkások, parasztok, ér­telmiségiek között egyre több szó esik az ünnepi készülő­désről, a f­elszabad­uláskori emlékekről, a régmúlt világ és a ma eredményeiről. Az ünnepi érzés kifejezést keres, külsősé­gekben is megmutatni készül a nép, mit jelent sz­ámára ez a nap: április 4. A kettős elnyo­más alól felszabadult magyar nép örömünnepe ez, amelyen szemlét tart a szocializmus részeredményei felett, amelyen a Szovjetunió 7 éves tervének fénye mellett az ígéretes ma­gyar jövőbe tekint. Tartalmában a szocialista al­kotás ünnepe ez. Annak szám­bavétele, mit alkotott a mun­kás izmos keze, mit termelt az új barázdát szántó-vető nap­­égette, szélcserzed­e paraszt, mit segített ebben az értelmi­ség, a Párt, a tömegszerveze­tek, barátaink, köztük elsősor­ban a Szovjetunió, Kína s a többi barátaink, a népi demok­ratikus országok. Mennyi be­szédes jele népünk önállóságá­nak, életrevalóságának! Meny­nyi csalhatatlan jele a pro­letárinternacionalizmus meg­nyilvánulásának! Több épült hazánkban 14 esztendő alatt, mint azelőtt egy évszázadon keresztül. Többet művelődött a mai generáció, mint azelőtt tíz emberöltő. Külsőségeiben méltó keretet teremt a nagy ünnepre a há­lás, az örvendő magyar nép. A tervezett ünnepélyes megemlé­kezések, a gazdag kultúrműso­rok, a sportrendezvények, a vi­rág- és zászlódíszek, a szovjet, a bolgár és román hősök em­lékműveinek megkoszorúzása mind-mind örömteljes hála ki­fejezése a szabadságért, melyet a szovjet hősök kétszer is ne­künk adományoztak és a szo­cialista tábor országai iránt, akik ezentúl mindig mellettünk lesznek. Az öröm megnyilvá­nulása önmagunk iránt, hogy képesek voltunk élni a szabad­sággal, az alkotás eszközeivel. Hála és öröm. E két ma­­gasztos érzés fűti minden tél­iünket szabadságunk ünnepére való készülődés közben. Úgy vágjuk ezt a szép napot mási­k tavasz nyilasán, mint erő­forrást újabb sikereinkhez a felemelkedés út­ján. 52 ezer holdon földbe került a mag néhány hét alatt Befejezték a tavaszbúza, árpa és zab vetését A MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK TÁ­JÉKOZTATÓJA A márciusi időjárás — a fagyos éjszakák kivételével — jó hatás­sal­­ volt az áttelelt őszi kalászo­sok fejlődésére. A mostani becs­lés szerint a kalászosok állapota 45 százalékban jó és 40 százalék­ban közepes. A fejtrágyázások — amiből 44 ezer holdat végeztek, ebből 18 ezer holdat a szövetke­zetek — további jó hatást gya­korolnak a kalászosok fejlődésé­re. Fej­trágyázásban szép ered­ményt mutatnak fel a nyíregyhá­zi járásban, ahol a szövetkezetek 3100 és az egyéniek 2100 holdon végezték el ezt a munkát. A talajmunkák állása a nyír­egyházi járásban a legszámotte­vőbb: a fogasolást 13100, a szán­tást 12150, a hengerezést 5900 holdon fejezték be. A tavaszi vetések üteme a jó idő eredményeként meggyorsult. A jelentés szerint ebben az időben 52 ezer hold földbe került bele a mag. A tavaszi búza, árpa és a zab vetése általában befejeződött, napraforgóból 11 ezer és évelő pillangósokból 12 ezer holdat ve­tettek el. Csillagfürtből a nyírbátori já­rásban például 5200 holdat vetet­tek, csíráztatott korai burgonyá­ból a nyíregyházi járásban 2600 holdra valót tettek földbe. A cu­korrépa vetésben a tiszalöki já­rás tart elől több, mint 1200 hold­dal. A gyümölcsösökben a metszés és egyéb mechanikai munka be­fejezést nyert — némi elmaradás az ártéri „dzsungel gyümölcsö­sökben“ van. Az elmúlt héten megkezdték a gyümölcsfák első, télvégi permetezését is. A perme­tezést 5600 holdon befejezték. A növényvédőszer a munka folyta­tására és a későbbi permetezések­hez is rendelkezésükre áll a ter­melőknek. Kukoricából mintegy 141 ezer holdat szándékosnak venni a ta­vasz folyamán megyénk terme­lőszövetkezetei és egyéni gazdái A szövetkezetek vetésterületei aránya 20 százalék rzsz. Hibrid­kukoricából 6 ezer mázsa vető­magot igényeltek a termelők, a vetőmagot az igénylőik részére elszállították. A hibrid-vetőmag szétosztása az egyéni termelők ré­szére vontatottan halad a gazdák késedelmessége miatt, akik közül legtöbben a vetést közvetlen meg­­előző napokban kívánják a ma­got átvenni.­­ Ez a káros állás­pont a szétosztás rovására megy, s bizonytalanságot is szül Egyik legfontosabb feladat most, a hib­ridkukorica vetőmag mielőbbi ki­cserélése. TISZTA UDVAR MOZGALOM A TSZ-EKBEN Madarat tolláról, gazdát a por­­tájáról lehet megismerni —mond­­hatná a közmondás. Legalább is így gondolkoznak az ököritófül­­pösi termelőszövetkezetekben a tagok, mert elindították a tiszta udvar mozgalmat. Jelszavuknak kitűzték: „Téesz porta: tiszta* porta/’ Parkosítanak Mándokon április 4. tiszteletére A legutóbbi községi tanácsülés elhatározta, hogy a Petőfi utcát parkosítani fogják Mándok köz­ségben. A felhívásnak eleget téve dolgoznak a község, illetve az utca lakói. A tanács dolgozói is szépítik a tanács épülete előtti kertet, munkaidő után a tanács vezetői is ott szorgalm­a­torkodnak. Megkezdték az új kultúrház megvalósítását is. Egy hete tár­­sadalmi munkában hordják már a szekerek a homokot az, építke­zés helyére. Üzemi hangosk­iadó é­s sírkü­ldi műsor­­­napi értékelés Felszabadulási versenymű­szak indul a dohányfermentálóban Hazánk felszabadulásának 14. évfordulójára a Nyíregyházi Do­hánybeváltó és Fermentáló Vál­lalatnál ünnepi Versenyműszakot indítottak a Tanácsköztársaság 40. évfordulója tiszteletére foly­­tatott forradalmi műszak után. Az üzemi szakszervezeti bizott­ság hetenként értékeli a válla­lat műszakjai és üzemei között folyó munkaversenyt. A leg­utóbbi értékelés szerint a követ­kező eredményeket mutatták ki: GÉPI FERMENTÁLÓ ÜZEM: A dolgozók vállalták, hogy a minőségi követelmények betar­tása mellett napi normájukat át­lagosan 5 százalékkal túltelje­sítik. Ezzel szemben az elmúlt héten átlag 110,6 százalékot tel­jesítettek. Munkájuk minő­sége kifogástalan volt és az üzemi tisztaságot is példásnak talál­ta a bizottság, a gépi műszak 2 százalékkal túlteljesítette elő­irányzott tervét. TÉRÜZEM: A dolgozók a tehergépkocsi kirakodási idejét 25 percről 18 percre csökkentették, a megraká­­si időt 35 percről, 33 percre, a vasúti kocsik kirakásának ide­jét 1 óráról 50 percre. A feladat rövidebb idő alatt történő el­végzésével terven felüli munkát végeztek. A MECHANIKAI ÜZEM: Itt a dolgozók azt vállalták, hogy az elmúlt év hasonló idő­szakához viszonyítva 10 száza­lékkal csökkentik az igazolatlan hiányzások számát, amit felvilá­gosító nevelő munkával túltel­jesítettek úgy, hogy az ünnepi műszakban eddig igazolatlan hiányzás nem volt. Továbbá vállalták, hogy a hulladékkép­ződést a bázis időszakához vi­szonyítva 2 százalékkal csök­kentik, ezzel szemben 5 száza­lékos csökkentést értek el. A MŰSZAKI OSZTÁLY, , A mechanikai karbantartó lakatosok öt újítás bevezetésé­vel vállalták tervükön felül, amit már becsülettel teljesítet­tek. Ezen kívül a csecsemő és gyermekotthon pince­helyisé­gében két kazánt szereltek fel, továbbá elvégezték az Orosz Nagyiszállási szárító karbantar­tását. A gépi üzem karbantartó lakatosai a munkaversenyben három nappal előbb fejezték be a nyíregyházi 10-es szárító te­lep karbantartását, és ezzel több, mint 700 munkaóra meg­takarítást értek el. Ezen a héten mindennap is­merteti az üzemi hangos híradó a dolgozók munkaversenyének eredményeit és szívküldi mű­sorral ösztönzik a versenyzőket további sikerek elérésére* napi normál i­zalék helyett, teljesítették. vállalt 103 szá­ll.-1 százalékra

Next