Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-01 / 152. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Ára 50 fillér 1959. JÚLIUS 1. SZERDA auuuaaDaaaaacro^aaaaDaaQanacxMjaaaaoaaixnxo: KAPCSOK A JÖVŐVEL A hatalom birtokosai a munkásosztály, éppen ezért a kulturális feladatok és tervek csak a munkásosztály veze­tésével, tevékeny részvételével valósulhatnak meg — szöge­zi le a megye 15 éves művelődési tervjavaslata. Kulturális feladataink pedig nagyok. A múlt rendszer­től örökül kaptuk a „sötét Szabolcs" címet, a zsúfolt, egy osztályos iskolákat, az analfabétizmust, a népbetegségeket, az egészségtelen lakásviszonyokat. Az örökség nagy részét már sikerült megsemmisíteni, kiterjedt betegbiztosítás, tü­dőszűrés, rákszűrés, sokkal több kórházi ágy, több új kór­ház szanatórium és jelentékenyen nagyobb orvosi kar, egészségügyi hálózat küzd a népbetegségek felszámolásáért, az egészségügyi kultúráért. Gombamódra nőttek ki új tan­termek, iskolák öntudatos dolgozó emberek segítségével. Nyolc általános szintre emelkedett a kötelező iskolai látoga­tás, analfabéta-tanfolyamokon tanultak és tanulnak azok, akik az írás-olvasás megszerzését korábban elmulasztották. Állandó harc folyik a mulasztások, a lemorzsolódás ellen, harc, hogy egyre több munkás és paraszt gyermek tanuljon tovább. Az iskolán kívüli oktatásnak talán sehol az ország­ban nincs olyan nagy becsülete, mint éppen megyénkben, az ismeretterjesztés, a különböző tanfolyamok számát és az irántuk való érdeklődést tekintve. Épülnek a lakóházak is, nagy épülettömbök és kislakások, saját erőből és állami köl­csönnel. Könnyen és bárhol felismerhető az az új, ami az emberek, közösségek életében az utóbbi évek során bekö­vetkezett, összehasonlíthatatlanul szebben, jobban élünk, mint a földbirtokosok eldorádójában, annak idején, a „sötét" Szabolcsban. De ez még nagyon elején van annak az útnak, amelyet meg kell járnunk. A feladatok nagyok, összefoglalva talán így fogalmaz­hatnánk meg: műveltebb, egészségesebb társadalmat akarunk kialakítani, műveltebb, egészségesebb embereket nevelni, kommunista világnézet, szocialista öntudat széleskörű kifor­málásával. Újabbnál újabb iskolák, művelődési házak, egészségügyi intézmények, mozik, könyvtárak, s más léte­sítmények sora kell, sokkal több marxista műveltségű pe­dagógus, értelmiségi, a vezetők tudásának fokozottabb gya­rapítása, alaposabb és magasabb színvonalú a világnézeti nevelés, erősebb természettudományos propaganda, szívó­­sabb harc a vallásos ideológia ellen, a marxizmus—leniniz­­mus magasszíntű propagálása sz­ükséges. A nép egészét tekintve sokrétű, bonyolult feladatok tömegét jelenti bármelyik kérdés a felsoroltak közül. Hogy csak egyetlent említsünk, társadalmunkban még jelenleg ellentmondás van a szocialista tulajdonforma, és a régimó­di — kapitalista gondolkodásmódból ittragadt — forma kö­zött. Ez az ellentmondás legerősebb falun, a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépő, és még kisparaszti gazdálkodási formát folytató paraszt gondolkodásában. „Ennek az ellent­mondásnak a feloldása — mondja a határozat, *— szívós világnézeti nevelést kíván, amelynek eredményeként társa­dalmunk gazdasági fejlődése is meg fog gyorsulni, emel­kedni fog az ipar termelése és fellendül a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdaság szocialista átszervezése útján." Nem lehet tehát egy-egy részfeladatot önmagában megol­dani, anélkül, hogy egy másik részfeladat ne haladna elő­rébb, s fordítva. Nem lehet tehát egymástól függetlenül ke­zelni egyetlen lépést sem. A mezőgazdasági termelés növe­kedése a nagyüzemi gazdálkodási módszerrel függ össze, az pedig az emberek öntudatának alakításával. Viszont a több­termelés gazdasági erősödést eredményez, amely pedig na­gyobb alkalmat nyújt a műveltség további gyarapítására, így futnak egybe a láncszemek, amelyek mindegyike to­vábbi kapocs a boldogabb jövővel. „Az üzemek kultúrotthonait és a­ munkáslakta terüle­tek kultúrotthonait a munkások művelődési központjává kell tenni. — E kultúrotthonokban létre kell hozni az üze­mi iskolákat, amelyek a munkások általános marxista vi­lágnézeti nevelésén túl általános műveltségben és szakmai tudását is gyarapítja. Általános és középiskolai dolgozók iskoláit, levelező tanfolyamait kell létrehozni." Félre kell hát tenni az üzemek kultúrotthonainak azt az álláspontot, hogy éppen eleget tettek az üzemi kulturális munkáért, ha egy szín­játszócsoport, zenekar vagy tánccso­port működését biztosítják. Mert volt rá példa, hogy üze­mek egy-egy ilyen „kirakati” csoport fellépésével min­den kulturális feladatot megoldottnak tekintettek. Félre kell tenni a kényelmes „kirakati” politikát, ahol ez még megvan, és hozzá kell látni az alapos szakmai, világnézeti oktatás, nevelés megvalósításához. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy a művészeti csoportoknak tovább nincs létjogosu­tsálguk. Dehogy. Sőt! Járuljanak hozzá azok is a művelődési politika valóraváltásához. Mert, ahogy a hatá­rozat mondja: ,.A kulturotthonokat a művelt szórakozás központjaivá kell tenni." Minél hamarabb valósítjuk meg a kulturális célkitűzé­seket, annál gyorsabban jutunk előre a szocializmus épí­tésében. Takarmány nélkül nincs állattenyésztés A nyíregyházi Úttörő Termelő­­szövetkezet pár évvel ezelőtt el­adta a takarmányt, mert úgy­mond, nem volt rá szüksége".­­ Azonban ma már sokat változott a helyzet. Az idén eddig 750 má­zsa pillangós takarmányt takarí­tottak be — de nincsen eladó. Az állatállomány fejlesztéséhez a ta­karmány nélkülözhetetlen. Szép is a tehenészetük. Fejési átlaguk eléri a 17, istállóátlaguk pedig a 14 litert. Itt vannak az új tankönyvek Ez a kislány a vásárosnaményi könyvesboltban ismer­­kedik a jövő évi tanulnivalóval. (Fotó: Hummel) Fontos feladat a termelőszövetkezetek megszilárdítása A Ötvény termelési, állattenyésztési, beruházási, és más kérdésekről tárgyalt tegnap a Szabolcs-Szatmár megyei tanács Tegnap, június 30-án egész­­napos tanácsülést tartottak a megyeszékhelyen. A megyei ta­nácstagok tíz órakor foglalták el helyüket, amikor a lejárt határ­idejű határozatok végrehajtásá­ról, valamint a végrehajtó bizott­ságnak legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról tájékoztatták az ülés résztvevőit. Az előterjesz­tés jóváhagyása után nyomban sor került az ülés legfontosabb pontjának megvitatására. „A ta­nácstagok feladatai a termelőszö­vetkezeti mozgalom megszilárdí­­tásában" címmel P. Szabó Gyula elvtárs, a mezőgazdasági osztály vezetője tartott vitaindító beszá­molót. Mit tettünk eddig? Az írásos előterjesztés kiegészí­téseként Szabó elvtárs értékelte az eddig eltelt időt, a jelenlegi helyzetet, és beszélt a megoldás­ra váró feladatokról. A március hatodiki határozat célul tűzte ki a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását. Megyénk területén e téren örvendetes eredmények ta­pasztalhatók. Megállapította a megyei tanács, hogy a szövetkezetek vezetésének színvonala megjavult. Külö­nösen jó hatással volt a hoz­záértő szakemberek beállí­tása a szövetkezetekbe. Nőtt a munkakedv, szebb a ter­més, gazdagabbnak ígérkezik az idei esztendő. A növénytermelés terén jobb átlag várható a szö­vetkezetekben mint az egyéniek­nél. A tavalyinál lényegesen több műtrágyát szórtak ki az idén a vetésekre, és 25 ezer hold őszi kalászost részesítettek fej­trágyázásban. Nőtt a kukorica vetésterülete, s a növényvédelem, valamint a növényápolás terén sem tapasztaltak lényeges hiá­nyosságot. „Kínai ugrás“ az állattenyésztésben Az állattenyésztés tekinteté­ben is erősödtek a megye közös gazdaságai. A szarvasmarhaállo­mány 68,2, a sertésállomány 46­7, a juhállomány 37.7 százalékkal emelkedett. De nemcsak létszámban van növeked­és. Ma már jóval több állatot és állati terméket­­ adnak át az államnak a szö­vetkezetek, mint a korábbi évek bármelyikében. „Megbarátkoztak” tsz-eink a ba­romfineveléssel is. Jelenleg négy és félszer annyi baromfit és szár­­nyasállatot tartanak a tsz-ek, mint az elmúlt évben. Ez nagy­ban javítja a szövetkezetek ered­ményességét. Jó fényt vet a szö­vetkezetekre az a cél, hogy jö­vőre a tenyésztojások jelentős százalékát már ők akarják biz­tosítani a keltető állomásoknak. 182 létesítmény a tsz-ekben A termelőszövetkezetek erősí­tését szolgálja az a közel 75 mil­lió forint, amit az építkezésekre fordítanak. Jelenleg 182 létesít­mény megvalósítása van folya­matban, melyek jelentős részét a korábbi évekből áthúzódott épít­kezések adják. Az idén 71 léte­sítmény építését irányozták elő. A megyei tanács megállapította hogy az építkezések jól halad­nak, csupán a vasbetongerendák hiánya okoz késlekedést. Javas­lat hangzott el a hiány megyén belüli­­pótlására vonatkozólag. Gépi beruházásokra több, mint öt és félmillió forintot fordítanak a szövetkezetek, s ennek megvalósítását már fele részben elvégezték. Különös gondot fordítottak a­ gyenge tsz-ek megszilárdítására,­­deddig mintegy 57 ilyen szövet-i­keretet erősítettek meg. Lesz-e példa az egyéniek előrt? Ez most a legfontosabb kér-­­dés. Gazdagnak ígérkezik a nyár,­ de még jobb munkaszervezéssel, a tanácsok részéről megnyilvá­nul.­ segítséggel páratlan sikert­ érhetünk el őszre a fejlődésben. Az ülésen elhangzott határozati­ javaslat is ezt emelte ki. Hasz­nos tapasztalatcserékkel, a veze­tők továbbképzésével, a mérleg­, hiányok teljes felszámolásával, a­ körültekintő ellenőrzéssel, az eredményességi munkaegység al­kalmazásával, a tagok jövedel-­­mének fokozásával, a gyengébb­ tsz-ek­ felkarolásával, a termelés 5,7 százalékos növelésével, az álla­latállomány növelésével, az őözre alakuló tsz-ek segítésével kell —n és lehet — bebizonyítani a nagy­üzem vitathatatlan fölényét a kis parcellával szemben. Ezt erősí­tették meg a hozzászólók is, akik­ ígéretet tettek a szövetkezetek még odaadóbb segítésére. A húsipari dolgozók megtakarítása 60 nap alatt: 167 ezer forint A Szabolcs-Szatmár Megyei Húsipari Vállalat dolgozói kong­resszusi felajánlásokkal válaszol­tak a Központi Bizottság március 6-i határozatára. A vállalat hat üzemrészének munkásai elsősor­ban költségmegtakarításra tettek felajánlást, s vállalták, hogy az év végéig háromnegyedmillió fo­rinttal kevesebb költséggel­ vég­zik el a rájuk bízott munkát. Az üzemi bizottság most értékelte az eltelt két hónap eredményeit. Megállapította, hogy a felaján­lott 166 ezer forintos időszaki költségmegtakarítással szemben 167 ezer forintos eredményt ér­nek el. A dolgozók ez idő alatt 36 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a most készülő húsfeldolgozó üzem építkezésénél. VIT-napot rendeznek Az újfehértói KISZ fiatalok jú­lius 19-én a kultúrotthonnal kö­zösen VIT-napot rendeznek. Az ifjúsági nap műsorában a fehér­tói fiatalokon kívül a környező községek kiszesei is részt vesznek. A nap műsorát igen változatosan állították össze. Az ünnepi meg­nyitót debreceni ökölvívók és birkózók szereplése követi, majd a DVSC—Újfehértó és az NYVSC az újfehértói fiatalok válogatott vegyescsapatának lab­­­darúgó mérkőzését láthatja a közönség. Délután a nyári és az őszi divatújdonságok bemutatója következik, igen látványos kul­túrműsor keretében, ahol nyíregy­házi csoportok és az újfehértói népi együttes szerepelnek. Este táncmulatság, vidám szórakozás­ zárja be az ifjúsági napot.

Next