Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-01 / 208. szám

r­flmproletárjai, egy­es üilete­t XVI. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM Ara 50 fillér 1959. SZEPTEMBER 1. KEDD 1946. szekitemu­ber 1 R­­VI a húsz esztendeje, hogy a náci Németország bombázói □ vérrel és halállal ébresztették az alvó lengyel váro­­o­sokat. Húsz esztendeje annak, hogy a fasiszta német csapa-­­­tok átlépték a lengyel határt és ezzel megkezdődött a nagy­­ világégés, a történelemben a legnagyobb. Tíz és tízmillió embert kergettek halálba, városok és falvak lettek a föld­del egyenlővé, mert Hitler, az emberiség gyilkosa kiadta a parancsot, amely hírhedt „élettér-elméletéből”, a Mein Stampf-ból fakadt: leigázni és meghódítani Kelet-Európát! A fasiszták békés országok békés népei ellen fogtak fegyvert és nem ismerték ezt a szót: kegyelem, öregek és fiatalok, háziasszonyok és tanítónők, halászok és gyári­ mun­kások életét oltották ki nagyhatalmi gőgjük érvényesítése érdekében.­­ Előttem fekszik egy fénykép. Megrázó dokumentuma ez azoknak a szörnyűségeknek, amelyeket csak vadállatok követhettek el. Varsó bombázása után készült és rajta fe­­hérköpenyes ápolónők keresik a halottak között az élőket. Arról beszél, hogy akik 1939. augusztus 31-én még dolgoz­tak, gyermekük kacajának örültek, álmokat szőttek, azok egy nappal azután már az óriási bombatölcsérek árkaiban lelték halálukat. Még látni is borzalom a képet. Gorkij szavai jutnak eszembe, amelyekkel a harmincas évek elején határozta meg az imperializmus legerőszakosabb formájának céljait: „Az országban, ahol a hierarchikus osztály jellegű rendszer ural­kodik, tombol a fasizmus, amely lényegénél fogva a leg­aljasabb bitangok és gazemberek válogatott szervezete vala­mennyi többi ember leigázására,­­hogy azokból a kapitalis­ták háziállatait kineveljék.” Látnoki szavak. Az összpontosított fasiszta támadás az egész emberiség békéje ellen indult meg a lengyel földön. A világ várta ugyan, mégis meglepetten nézte ezt a harcot, amely aztán az emberiség jórészét halálörvénybe taszította. Valamennyi népnek intő példa a második világháború. A hitleri csapatok ezer és ezer kilométereken gázoltak, míg a kapitalisták ölhetett kézzel nézték, mint pusztulnak ha­lomra az emberek, mint semmisül meg hatalmas területeken a civilizáció. A leigázás sorsára szánt népek azonban fegy­vert fogtak, és norvég, jugoszláv, lengyel, cseh, partizánok, segítették győzelemre jutni az igazságot az igazságtalanság, a£ emberséget az embertelenség felett, mígnem a Szov­jetunió vörös hadserege óriási erőfeszítéssel, saját barlang­jában fojtotta meg a hitleri fenevadat. A háború utolsó szakaszában már megindították támadásaikat a Szovjetunió nyugati szövetségesei, de az érdem Sztálingrád hőseié, akik soha nem tapasztalt bátorsággal írták be nevüket a törté­nelembe, s hozták el az emberiségnek 1945. május 9-ét, a Győzelem Napját. A világ népei bíztak abban, hogy a nagyhatalmak szö­vetsége egyszer, s mindenkorra véget vet a fasizmus veszé­lyének, s lehetetlenné teszi az új világháborúra való készü­lődést. Azt­ hitték, hogy a tengernyi rom és a harmincmillió halott észhez téríti a háború megszállottjait és kivirágozhat szerte a világon a teremtő béke. De még el sem ült a háború zaja, Churchill 1946-ban mondott fultoni beszédében már meghírdette a Szovjetunió elleni hidegháborút, így indult aztán útjára a hírhedt Marshall-terv, Truman-elv, Eisenho­­wer-doktrina, a NATO, SEATO és az úgynevezett bagdadi paktum, amelyek mindegyike a szocialista tábor elleni hadüzenet volt. Az imperialisták legreakciósabb körei nem elégedtek meg a második világháborúban szerzett profittal, több vért szerettek volna. Az ismeretes Churchill uszításra Sztálin akkor így válaszolt: „Nem tudom, sikerül-e Churc­hill úrnak és társainak a második világháború után egy új hadjáratot megszervezni „Keleteurópa” ellen. De ha sike­rülne is, — ami alig valószínű, hiszen az „egyszerű embe­rek” milliói állnak ort a béke ügye mellett — meggyőző­déssel mondhatjuk, hogy Churchill és társai épp úgy vere­séget szenvednek majd, mint ahogy vereséget szenvedtek a múltban...” Megtanultuk immár hogy a háború erőinek kezét le lehet fogni és megtanultuk azt is, hogy van erő, amely vég­zetes csapást mérhet a fasizmus élesztgetőire. A mi korunk, — amely nagyszerű tetteket képes véghez vinni — már száz és százmillió békeszerető és a békéért harcolni is tudó em-­­ bert egyesít. S aki túlélte a második világháború poklát, — aki szenvedett a fasizmus szörnyűségeitől, az szent köteles­ségének tartja harcolni azért, hogy még egyszer ne követ­kezzék be, ami 1939. szeptember 1-ének éjszakáján volt. Az igazság és az erő ma azok oldalán áll, akik az atomfegy­verek eltiltásáért, a leszerelésért, az emberiség tavaszáért küzdenek. Ma, — mint Hruscsov elvtárs mondotta — a szó szoros értelmében minden embert a világ békéjének bizto­sítása foglalkoztat. A nemzetközi helyzet — ha a fő kér­dést, a béke fenntartásának lehetőségét tekintjük — már nem rossz, sőt azt mondhatni, hogy jó. A világosság erői győzedelmeskednek a sötétség felett. fK. J-) Ezer kisiparos béke-találkozója Sóstón Nyíregyháza, Debrecen és Gyöngyös városok kisiparosai ta­lálkoztak vasárnap Sóstón. Deb­recenből közel kétszázan, Gyön­gyösről két autóbuszon és a nyíregyházi kisiparosok közül is sokan, összesen mintegy ezren kirándultak Sóstóra ahol az év­százados tölgyfák alatt tábort ütöttek. A béke jegyében zajlott le a találkozó. Az ünnepséget megnyitó szónokok beszéde arról szólt, hogy a kisiparosok rendít­­hetetlen hívei a békének, elítélik a háborúra spekuláló kalandor­­politikusokat, és munkájukkal a magyar dolgozók békés jólétét szolgálják. A békéről szóló daloktól zen­gett az erdő. A debreceni iparo­sok férfikórusa, — mely 1960- ban lesz hetven éves — szépen szerepelt, csillogtatta a tudását. A jó hangulatot táplálták a vidám jelenetek és táncszámok is. Az ismerkedés, barátkozás és közös ebéd után sportműsor volt.­­ A KIOSZ nyíregyházi szervezete a találkozó megrendezésével sok kisiparosnak szerzett kellemes vasárnapot. Nyíregyházán 1600-an veszik * • igénybe az Ü­zemélel­­mezési Vállalat konyháját Az Üzemélelmezési Vállalatnak Nyíregyházán két konyhája mű­ködik.. Az Irodaházban működő konyhán 1250—1300 személy ét­kezik naponta, míg a másik, az MTH-otthon Árok utcai konyhá­ján 250—300 személy. Az élel­mezés minőségére különösebb panasz nincs, az étkezők napon­ta kétféle húsból, kétféle köret­ből vagy főzelékből válogathat­nak. Az ebéd mellé gyakran tá­lalnak gyümölcsöt vagy sülttész­­tát is. Megyek az iskolába . . . Kék szilva, ipari alma cseh és M­DK-exportra iVlit szállít a megye küllőldnek ? A megyei gyümölcsexport to­vábbi jelentős eredményeket ért el. Tegnap indult Szabolcsból Csehszlovákiába az első parmen alma küldemény, s ugyanekkor Svájcba is jelentős mennyiséget szállítunk a parmen almából. A megyei állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek Nyugat-Né­­metországba és Csehszlovákiába naponta hat-nyolc vagon kék­szilvát szállítanak. Ugyancsak naponta 10—15 vagon ipari alma indul megyénkből a Német De­mokratikus Köztársaságba. Kiállí­tás az MHS életéből Kiállítás nyílik Nyíregyhá­zán szeptember 13-án a Magyar Honvédelmi Sportszövetség mun­kájáról, életéből. A kiállításon érdekes képekben, szemléltető eszközökben és más anyagokban mutatják be az MN­S munkáját. A nagyítóitói járási tanács szakszervezeti bizottsága segíti a téeszeket A nagykállói járási tanács pártszervezetének taggyűlésén foglalkoztak a termelőszövetke­zeti mozgalommal. A taggyűlésen résztvett kommunista szakszer­vezeti tagok szakszervezeti ta­gokból két patronáló brigád ala­kítását kezdeményezték. A bri­gádokban igazgatási, mezőgaz­dasági, építési és pénzügyi szak­emberek vannak. Elhatározták, hogy a járás területén működő 17 termelőszövetkezetet rendszer, résen látogatják és segítik. Töb­bek közt majd a tél folyamán a téesz-tagokat érdeklő előadásokat fognak tartani a termelőszövet-­ kezetekben. Munkásgyerek névadója Szombaton, — ki tudja hányadszor, — ismét névadó ünnep­ségre került sor a nyíregyházi városi tanácson. A pompá­san feldíszített avató teremben sok isme­rős fogadta a Ha­­barcsák házaspárt. Mihály, a boldog apa a Tejipari Kraulusi Vállalat gépkocsive­zetője örömmel lát­ta, hogy ott volt a telepvezető, a vál­lalat műszaki osz­tályvezetője, a párt­­szervezet titkára és sok munkatársa. A városi pártbizottság, a nőtanács is képvi­seltette magát a név- , adón. Prokopa István elvtárs, a városi ta­nács elnökhelyettese­­ mondott avató be­szédet, s az újszölött­ '■ nek Zsuzsanna­ Kata­­lin nevet adták. Az édesanyát ajándékok-­­­kal és virágokkal­­ halmozták el. Egészségügyi előadásokat, asszonytalálkozókat rendez a Nőtanács sében megtartott egészségügyi, filmvetítéssel egybekötött előadá­­­son, ahol a különböző női beteg-­­ségek megelőzésére értékes taná­­­csokat kaptak. Több mint 200 asszony vett­ részt a nyíregyházi vasutasasszo­nyok tanácskozásán, ahol számos vasutasasszonyokat érintő kér­dést vitattak meg. Szeptember 3-án a Guszev la­­kótelepen egészségügyi filmvetí­tést és előadást rendeznek az asszonyok részére. Szeptember 4-én a Rozsrét-bo­­korban a megyei TBC szanató­rium főorvosa tart előadást a herkurotikus megbetegedések megelőzéséről. A sóstóhegyi Zalka Máté Ter­melőszövetkezetben több mint 40 asszony vett részt a Nőtanács és a Vöröskereszt együttes rendező-

Next