Kelet-Magyarország, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-01 / 128. szám

Több árutermelés—nagyobb jólét Nagyhalász! tapasztalatok — Minket nem kell az áruter­melésre nógatni! — Rutkai Mi­hály, a nagyhalászi Petőfi MTSz főkönyvelője nyilatkozott így, egy kicsit kétkedve is, május 19-én. A főbb adatokból kitűnik, hogy a tsz árutermelése nemcsak meny­­nyiségi méretekben, hanem minő­ségi összetétel tekintetében is kedvezőbben alakult. Egyik kib,­amikor együtt böngésztük a tsz árutermelési tervének számada­tait. És valóban: ezek a számok sok jót elárulnak, mása például, hogy lehetővé vált a készpénzrészesedés arányának jelentős növekedése, ami a gya­kori előlegosztás alapja, munkaszervezésnél pl. egy hétre előre beszélik meg a munkákat. Van ugyan egy mozgó munka­csapat,­­ amely naponta kap irá­nyítást. De vajon elég " gyors-e az átállás" a többinél adott eset­ben, ha nem iktatnak be hét közben még déli megbeszélést sem? Vagy okultak-e megfele­lően a múltkori egyhetes takar­mányhiányból a jövőre vonat­kozólag? Az ellenőrző bizottság levonta-e a következtetést­­ az egyes­­ munkacsapatoknál észlelt munkaegységhígítási esetekből kifolyólag a gyakoribb ellenőr­zésre? Lám, nem­­ egészen sima az út a jó­­ zárszámadásig, az áruterv túlteljesítéséig, habár elhárítha­tatlan akadály nincs is az út­ban. Szükséges a még gondo­sabb ellenőrzés, a tagság neve­lése minden nap. Hiszen a több mint kétmilliós­ áruterv bevéte­lei —, akár részesedés, akár kö­zös alapokba jutva — egyaránt az egész tagság jólétét növeli. Zajtai Antal Pillantá­s a számok mögé Mi idézte elő az árutermelés­nek ezt a szinte ugrásszerű ki­­terjesztését? Rutkai elvtárs és 5—6 tsz-tag — akikkel volt al­kalmam elbeszélgetni — azt val­lották, hogy a fő indok a veze­tés színvonalának javulásában és a tagság jó hozzáállásában keresendő. Nagy Antal tsz-elnök személyében hozzáértő, jó mód­szerekkel irányító vezető került a tsz élére, akinek már tanács­elnök korában is szívügye volt­­a szövetkezet és akit általában szeretnek a faluban, így aztán az új elnök javaslatai, amelyek­­az adottságok jobb­­ kihasználá­sára vonatkoznak, általános he­lyeslésre és elfogadásra találtak.­­ A múlt esztendőben is jelen­tős volt a tsz árutermelése, ami a fenti táblázatból kitűnik. Ál­lattenyésztésben például főleg a s marhahizlalás (71 db) és a ba­romfitenyésztés (5000 tyúkféle, 1974 db víziszárnyas) adta az egész árutermelés 40 százalékát, mintegy félmillió forintot. Az idén sertéshizlalással is foglal­koznak (137 db), ami egymaga több fzint kétszázezer forinttal növeli az áruértékesítés össze­gét. A baromfitenyésztés mére­teit is növelik: tizenkétezer db tyúkfélét nevelnek fel — 4300 db már fel van vásárolva — s így 56 000 forinttal nő itt is a bevétel a tavalyihoz képest. Hát még ha az idén megoldhatnák a halastó építkezéseinek két éve elhúzódó problémáját! Rutkai elvtárs szerint ez egymaga 18 forinttal emelné meg a munka­egység értékét a víziszárnyasok és halászat révén. (Nem titkol­ják, hogy aggodalommal várják a felsőbb szervek válaszát, ami­­nek már megvan az ideje.) Egyébként a marhahizlalás to­vább folyik, 15 db hízómarha már meg is érett­ az átadásra. Igen jelentősen megnövekedett az állati termékek áruként való eladása is. Ebből kétszázezernél nagyobb az előirányzat s a­­meg­valósítása is jócskán előrehaladt. A növénytermesztésben a dohány­­termesztés mellett nagy szere­pet kapott árutermelés szem­pontjából a burgonya. Ez utóbbi például — 400 mázsa újburgo­nya, 3800 mázsa őszi — egyma­ga 416 000 forint előirányzattal szerepel a tervben. Jó bevételt hoz a kömény, az étkezési bor­só, lucernamag, nád, stb. Fő biztosíték a tagság buzgalma Jó a terv, jó a vezetés, mégis: nem túl merész lépés-e a tava­lyi, szintén reálisnak tartott tervvel szemben a nem keve­sebb mint 66,2 százalékkal (ke­reken 860 000 forinttal) való fel­emelés? — Jöjjön velem, kiviszem mo­torral a határba. Nézze meg, hogy dolgozik a tagság — ve­zette ellen­ a főkönyvelő. Útköz­ben magyarázta el, hogy nem­csak területben gyarapodott a Petőfi, hanem létszámban is. Majdnem megkétszereződött a tagság. Bizonyára nem a ts­z rossz gazdálkodása vonzza ide az­ egyénieket. S akik még k­í­­vül vannak, azok is elismerően nyilatkoznak. Ami igaz, az igaz. Erre meg is van minden­ alap. Olyan a tsz határa, mint az ünnepi terített asztal. Szépen megmunkált földek (ez a tő­szomszéd gépállomást is dicséri!), viruló vetések. Műtrágyát bőven, istállótrágyát részben kaptak a fő kapások: a burgonya kuko­rica, cukorrépa. A növényápolás jó ütemben folyik. Az újburgo­nyát már másodszor is feltöltö­­gették, sehol sincs elmaradás. A brigádok, munkacsapatok szerve­zetten dolgoznak, családokra van lebontva a terv. Nők, fiatalok, idősebbek mindenki töri magát a munkáért egyeseknek nem is jut annyi, mint szeretné. — Akar még biztosítékot? — kérdezte nevető szemmel a fő­könyvelő. A tagság szorgalma a fő. A pártszervezet ugyan nem nagy (120 fő közül 9 a párttag), de a jó példa és a tekintély megvan részükről. Hallgatnak a kommunistákra az emberek. Sa­ját KISZ-szervezetünk csak pár hetes, de a fiatalok lelkesen dolgoznak. A munkanormákat módosították, s az eredményes­ségi munkaegység elvét vezet­i be a közgyűlés. A három fő kapással beneveztek a többter­melési versenymozgalomba is. Leposa Péter agronárius segít­ségével mindenütt kialakította­ a helyileg legjobban bevált ag­rotechnikát. A burgonya pl kap két kézi kapálást és két foko­zatos töltögetést, a kukorica 3 kéz, és egy gazola kapálást. Van bőven munkaerő. . S talán biz­tosítéknak vehetjük a tej­en kí­vüli 12 hold dinnye termését, a nád helyi feldolgozásét és a ko­sárfonást is. A* * óvatosság sosem árt... — A 40,57 forintos munkaegy­ség a tavalyi 39 forinthoz ké­pest talán nem tükrözi eléggé az árutervhez fűződő nagy bi­zalmat. — A tervezéskor tényleg nem volt ekkora bizalom — ismerte el Rutkai főkönyvet! De az ak­kor volt. Inkább ígérjünk keve­sebbet és kapjunk többet, ezt is megtanultuk már. Lehet, nekik van igazuk. Azért mindamellett ízét tovább­’ óvatosságnak is lehet helye. A *í­mé N­ KIOSZ és a tsz-tagon gondoskodtak egy bajbajutott uszkai kisiparos-családról Az emberiesség és a szeretet szép megnyilvánulásáról szól a történet. Néhány­­ héttel ezelőtt Uszka községben Balla Endre asz­­talos kisiparos munka végeztével haza­felé tartott­ motorkerékpár­ján és halálos baleset érte. A fe­lesége és négy kis­gyermeke ma­radt kereső nélkül. Nehéz anyagi helyzetbe jutottak. Amikor a KIOSZ fehérgyarmati járási szer­vezete és a megyei titkárság tudo­mást szerzett a történtekről, gon­doskodtak az elhalt kisiparos csa­ládjának megsegítéséről. Rövid idő alatt szép pénzösszeget és egyéb ajándékokat gyűjtöttek össze. A napokban a KIOSZ küldött­sége meglátogatta a gyászoló csa­ládot. A részvét szavaival adták át a részükre összegyűjtött több mint 6500 forintot és a közel 2000 forint értékű ruhaneműs csoma­got. Az önzetlen segítség nagyon jól esett a rászoruló családnak. Könnyek közt mondtak érte kö­szönetet a jószívű kisiparosoknak. A pénz és az ajándékok át­adása alkalmából a községi ta­nács vb. titkára is biztosította az özvegyet és családját a község lakóinak segítségéről. Ballánét felvették a községi tsz-be, s ré­szére a tsz. tagok egy-egy mun­kaegységet adtak. Szárnyas hajók a Fekete tengeren Moszkva, (MTI): Rövidesen üzembehelyezik a Fekete-tengeren a Meteor típusú szárnyas hajókat. A vízalatti szárnyakra felépített hajó, fedélzetén 150 utassal, óránként 40 tengeri mérföldes sebes­séget érhet el. Az új hajók a Krím-félsziget és a Fekete-tenger kaukázusi partvidékének forgalmát bonyolítják le. A két legismer­tebb üdülőhely, Jalta és Szocsi között az eddigi 36 órás utazás a szárnyas hajón mindössze 6-7 órát vesz igénybe. A Kelet-Magyarország 1960. május 14-i számában jelent meg Albert Antal tanulmányi felügye­lő cikke, melynek befejező részé­ben a következőket olvashatjuk: „Tudjuk, hogy nevelőink csak akkor végezhetnek eredményes oktató-k­ezelő srto­kat, ha minden nevelőtestületünk politikailag, vi­lágnézetileg és pedagógiailag egységes "lesz.”. Albert elvtárs véleményével — úgy gondolom —­­ mindnyájan egyetérthetünk. Ennek az egység­nek megteremtése ráz előttünk ál­ló legközvetlenebb és legsürge­tőbben megoldást követelő fel­adat. Megyénk pedagógusainak mun­káját, -­ világnézeti állásfoglalását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a döntő többség nemcsak meg­állja helyét a szocializmus épí­tésének reá eső területén, hanem fel is ismerte az ebben a mun­kában elfoglalt fontos­ szerepét. Az állatid­í­ja ellenére­ is hiányosságok ta­pasztalhatók az ifjúság nevelésé­ben. Nap­ mint nap olyan hibák­ba ütközünk, amelyek megoldá­sának halogatása a tanulók szo­cialista emberré formálását aka­­dályozza. Világossá vált, hogy ezek a­­hibák­­a nevelőtestület erkölcsi-politikai, pedagógiai egy­ségének­­ hiányában­ keresendők. Ennek állandó napirenden tartá­sa, a teljes megoldásra való tö­rekvés adhatja meg a feltételt a szocialista oktató-nevelőmunka sikeréhez.­­ Az, erkölcsi-politikai, pedagó­giai egység hiánya még mindig, — a most már mindjobban búr-, költ formában — jelentkező ket­tősségben található meg. A két-­ tős életet élő pedagógus minde­­ nyájunk előtt, ismert típusú, más­képpen él, mint ahogy tanít. Eh­hez mindjárt hozzátehetjük azt is, hogy amit tanít, azt csak az ellenőrzések és a követelmények miatt teszi. Mennyire megnehe­zítik­ ezek a nevelőtestületek többségének helyes, elvhű­­és jó­irányú munkáját! Akik ilyen pe­dagógusokat is magukban fogla­ló testületekben dolgoznak, ál­landóan tapasztalják, hogy hiába vannak­ többségben azok a neve­lők, akik politikai nevelésben, az egységes nevelési eljárásokban példamutatóan élenjárnak, ha né­hány kiirtásuk a hosszú­­ hónapok kemény munkáját egy-két elv­telenül tartott órával összezúzza, egy-két következetlen, nemtörő­döm lépéssel megakadályozza a továbbfejlődést. Nanymn sok keresi •2091 sok esetben a megfe­szített munka ellenére jelentkező sikertelenség okát. Mint jó pe­dagógus, mindenekelőtt magát a maga módszerét teszi vizsgálat tárgyává. Megállapítja, hogy nem követhetett el olyan hibát, amely­nek következménye a tapasztalt hiányosság. Majd tovább keresve, az okokat, szinte kivétel nélkül egy-egy ilyen elvtelenül tanító, kettős életet élő, az egységes nevelési eljárásokhoz nem alkal­mazkodó nevelő káros munkájá­ba ütközik. Tapasztalja, hogy egy-egy hit nélkül, a marxista- leninista világnézet igazának megdörthetetlenségébe vetett meggyőződés nélkül tartott tör­ténelem, biológia vagy bármilyen óra, egy-egy testületileg is elha­tározott egységes eljárás eseten­kénti, vagy rendszeres semmibe vevése rombolta le nemcsak az ő, de a többség munkáját , is. Mit lát ezeknek a kettősen élő, következetlen pedagógusoknak életében a tanuló? Mindenekelőtt részt vesz azon az­ órán, amelyet a nevelő a tanterv és a tankönyv alapján, de átélés és meggyőző­dés vagy minden állásfoglalás politikai tanulság levonása nél­kül tart meg, majd látja az idea­lista felfogással eltöltött magán­életében, templomban, a társa­dalmi munkától elhúzódva. De a tanuló az órán kívül is állandóan kérdésekkel ostromol­ja nevelőjét. A legtöbbször ál­lásfoglalást igénylő kérdések ek­kor kerülnek napirendre. Mit csinál ilyenkor ez a nevelő? A tanulókat leinti, a problémát megkerülve válaszol, vagy úgy felel ,hogy az állásfoglalást a gyermekekre bízza. • aznl, akiket ilyen pedagógu­­sfogni­vok is­ tanítanak, vagy maguk és kénytelenek az­ alkalmaz­­kodás miatt kettősen élni, vagy meghasonlanak és nem hisznek semmiben, mert a tanulók több­sége — akik nevelőjüket tiszte­lik, becsülik példaként állítják maguk elé és néha a szüleiknél is többre tartanak családnak ben­nük. Őrlődnek ezek a tanulók nemcsak az esetenként meglévő idealista gondolkozású család és a szocialista iskola­, hanem mar­xista-leninista szellemű és idea­lista beállítottságú­­ órák között is. U ugyanez a helyzet az egysé­ges pedagógiai eljárások megsze­gése esetében is. Minden tanuló tudja, hogy ki a szigorú, követ­kezetes, vagy a gyenge kezű, mindent megengedő nevelő. Pe­dig ezek a következetlen peda­gógusok is tudják, hogy a gye­rekek a a szigorú, következetes és igazságos nevelőt szeretik, be­csülik és a rajongásig tisztelik, míg ennek ellenkezőjéről megve­tően, mosolyogva beszélnek egy­más között, vagy­­ éppen szüleik­nek. Esek a problémák élesen je­­lentkeznek az általá­nos iskolában, de még élesebben a középiskolában. Az osztályfő­nöknek, az igazgatónak és nem utolsó sorban a szülőnek igen sok gondot okoz ez a probléma és igen nehéz benne úgy intézked­ni, hogy az általános nevelői te­kintélyen csorba ne essék. • Mert éppen a nevelőtestületi többség aktív munkájának eredménye­ként, az új emberré formálódás útján a tanulók egy része túlnő az idealista gondolkodású, a bur­koltan állást foglaló vagy a kö­vetkezetlen nevelőn és éppen ezért világnézetük magasabbren­­dűségében bízva lenézik, bírál­ják őket. A középiskolákban pe­dig a legfejlettebb KISZ szerve­zetek — az avantgardizmus min­den jele nélkül f vetik fel és tárgyalják meg ennek tarthatat­lanságát. A nevelőtestületek erkölcsi­politikai, pedagógia egysége ér­dekében eddig, de különösen az utóbbi két évben igen sokat tet­tünk. A testületek is sokat fej­lődtek ez idő alatt. A szocialis­ta pedagógia elvei és módszerei szerint, tanító, marxista-leninis­ta világnézetű nevelők mind töb­ben és többen maguk is aktív ré­szesei az egység kialakításának. A helyesen dolgozó többség kö­vetkezetes tevékenysége eredmé­nyeként mind jobban és jobban szorul háttérbe a kisebbség fej­lődést akadályozó munkája. Eredményeink azt bizonyítják, hogy a nevelőtestület erkölcsi­politikai, pedagógiai egységének kialakításában helyes úton jár­tunk. A jövőben is ezt követve kell munkálkodnunk. Abari Attila, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsá­gának köznevelési felelőse. FORUMA A nevelőtestületek erkölcsi-politikai, pedagógiai egységének megteremtéséről

Next