Kelet-Magyarország, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-01 / 154. szám

Gyógyszer, amely leszoktat a dohányzásról Varsó, (MTI): Dr. A. Danysz­­kdalostocki orvos dohányzásról leszoktató gyógyszert készített. Neve „Antinikotin” és még a legszenvedélyesebb dohányos ke­zéből is „kiveszi” a cigarettát. Ha valaki bejelenti az orvosnak, hogy abba akarja hagyni a ci­garettá­zást, megfelelő vizsgála­tok után receptet kap és kivált­hatja az Antinikotint. Szabad üzleti forgalomba természetesen nem kerül. Egy-egy kúra átlag 60 pirulából áll. Ez idő alatt­­ nem szabad szeszesitalt fogyasz­tani, no és­­ dohányozni. A ke­zelés alatt a szenvedély egyre kevésbé ingerli az „egykori’­ do­hányost, aki végül egyáltalán nem kívánja a nikotint. A gyógyszer laboratóriumi ki­próbálása kitűnő eredménnyel járt. Az Antinikotin iránt eddig a Szovjetunió, Anglia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német­­Szövetségi Köztársaság és Csehszlovákia érdeklődött. Aratási szabadság Záhonyban A záhonyi vasúti gócpont nagy hatással van a tsz-községben működő Új Föld Termelőszövet­kezet munkaerő-gazdálkodására. A tsz-ben általában nincs mun­kaerő-probléma, de egyes, erő­sebb igénybevételt jelentő mun­káknál hiány van férfi munka­erőben. Legjelentősebb ezen a téren az aratás. A termelőszövetkezet vezető­sége és a vasúti pártbizottság — figyelembe véve a tsz tagjai és a vasútnál dolgozó családtagjaik kérelmét — javaslatot tett, hogy lehetőleg aratás idejére adják ki azoknak a dolgozóknak a sza­badságát, akik a szövetkezetben akarnak segíteni a gyors, vesz­teségmentes aratás érdekében. Ez idő szerint már tizenöt vas­útnál dolgozó férfi kért aratási szabadságot, hogy segítsen a tsz-ben dolgozó hozzátartozóinak. 70 000 kereszt gabona betakarításáról, 15 ezer mázsa termény elhelyezéséről gondoskodnak Demecserben Tanácsülésen vitatták meg a gabonabetakarítást A kenyérgabona betakarítása nemcsak azoktól kíván erőfeszíté­seket, akik közvetlen részesei az aratásnak, behordásnak, cséplés­nek, hanem azoktól is, akik szervezik, irányítják, ellenőrzik Lucza Jánosnénak, a községi ta­nács elnökhelyettesének beszá­molója reálisan tájékoztatta a ta­nácstagokat a soron következő tennivalókról. Beszélt a többter­melés jelentőségéről, a növény­ápolási munkák meggyorsításának fontosságáról, a szövetkezeti csa­ládtagok munkába állításáról. Megállapították, hogy a faluban 1839 hold kalászos vár aratásra. Ebből 329 hold a két téeszé, ebből 250 holdat géppel kívánnak le­aratni. A Dimitrov és az Ezüst­kalász Tsz egy-egy aratógépet kap a gépállomástól. A tanács­ülésen javasolták a két termelő­szövetkezet vezetőségének, hogy készítsenek Intézkedési tervet az aratásra és pontosan határozzák meg e munka elvégzéséért felelős személyeket A tanács felmérése szerint a Dimitrov Tsz-nél 9320, az Ezüst­ézt a fontos munkát. A demecseri községi tanács ennek a gondolat­nak a szellemében tűzte napi­rendre legutóbbi ülésén a ke­nyérnek való betakarításával ösz­­szefüggő kérdések megvitatását. Kalász Tsz-ben 4500 és az egyéni­leg dolgozó parasztoknál több mint hatvanezer kereszt kalászos vár betakarításra, összesen mint­egy tizenötezer mázsa kenyér­­gabona elhelyezéséről kell gon­doskodni, ami nem kis feladat. Felhívták a gépállomás figyelmét arra, hogy alaposan készüljenek a cséplésre, időben gondoskod­janak megfelelő mennyiségű üzemanyagról, alkatrészekről, az aratógéphez kötöző spárgáról és más fontos eszközökről. Szó esett a gépek kapacitásának maximá­lis kihasználásáról, a gépi ara­­tású táblák időbeni kijelöléséről, az aratógépeket, kombájnokat ki­szolgáló szövetkezeti tagok okta­tásáról és a váltott műszak, vagy legalábbis a nyújtott műszak be­vezetéséről, mivel minden percet ki kell használni az aratás érde­kében. Ken az aratógép mellett tizenkét kaszás, s az ezeket segítő marok­­szedők, kévekötők minden percet kihasználva végzik majd az ara­tást. A népnevelők is munkához lát­tak és számvetést tettek: ha egy­két napos késés következik be az aratásnál, ez nyolcszáz mázsás veszteséget is okozhat a falunak, ami négyszáz ember évi kenyér­­szükségletét fedezné. S ahol a párt és a tanács ilyen alaposan készült az aratásra, bizonyára nem lesz késlekedés. (N. T.) a tanácsülés beszámolója A cséplőmunkásokkal már megkötötte a szerződést a gépállomás A tanácsülésen foglalkoztak a behordási munkák jó megszerve­zésével és időben történő befeje­zésével. A terményt csak meg­felelő,­­tűzmentes helyre lehet be­hordani, amit a behordási enge­délyek kiadásával is elő kívánnak segíteni. A községben öt cséplő­gép fog dolgozni, amelyek me­netirány szerinti tervét már elké­szítették. Bejelentették a tanács­ülésen, hogy a cséplőmunkások és a gépállomásiak már megkö­tötték a szerződést. Felhívták a gépállomás vezetőinek figyelmét arra, hogy az etetéshez megfelelő szakembereket biztosítsanak, mert ezáltal is sokat lehet tenni a szemveszteség csökkentéséért. Ismételten figyelmeztették a földművesszövetkezet vezetőségét, hogy az aratás, behordás és csép­­lés idejére gondoskodjanak meg­felelő mennyiségű hűsítő italról, s a­ lehetőségekhez mérten mozgóbüféket is helyezzenek üzembe. Ezután a párt és a tanács el­lenőrző, irányító tevékenységé­nek fontosságáról esett szó s kér­ték a kommunistákat, tanácsta­gokat, hogy körzetükben adjanak meg minden segítséget a kenyér­­gabona betakarításához, majd a tarlóhántáshoz,­ valamint a má­sodnövények vetéséhez, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt nem termett annyi takarmány, ameny­­nyire számítottak. Hiúsági brigádok segítik az aratást A tanácsülésen nem esett ugyan szó az ifjúsági aratóbrigádok szervezéséről, de beszéltek róla a KISZ-gyűlésen. Elhatározták a falusi fiatalok, hogy nyolc-tíz ka­szásból ifjúsági aratóbrigádot szerveznek és az idős, munkára képtelen dolgozó parasztoknak segítenek az aratásban. A termelőszövetkezetekben párt­taggyűlésen vitatták meg az ara­tási munkákkal kapcsolatos ten­nivalókat, s a Dimitrov Tsz-bert — annak ellenére, hogy minden szál kalászost géppel kívánnak learatni — felkészültek arra is, hogy az esetleges gépkiesás beáll­tával azonnal munkához látnak kézikaszával. Az Ezüstkalász Tsz- 2 Szakosították megyénk kiskereskedelmét Élelmiszer-, és iparcikk-kereskedelmi vállalatok a „s­isker“ és a helyén A mai nappal új szakasz kez­dődött megyénk állami kiske­reskedelmében. A megyei ta­nács v­­b június 10-i ülésén tárgyalt­­megyénk állami kiske­reskedelmének szakosításáról és a lakosság jobb áruellátása és a kereskedelem kulturáltságának emelése érdekében elrendelte, hogy 1960. július 1-től a Sza­­bolcs-Szatmár Megyei Népbolt Vállalatból és a Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vállalatból át­szervezett, szakosított Szabolcs- Szatmár megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, és Sza­­bolcs-Szatmár­­ megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat mű­ködjék. Jelentős javulás várható az áruellátásban Fried Andor elvtárs, a me­gyei tanács v. b. kereskedelmi osztályának vezetője ezzel kap­csolatban így nyilatkozott: — Eddig a város és a megye területén két vegyesjellegű taná­csi kiskereskedelmi vállalat mű­ködött. Mindkettő foglalkozott élelmiszer, ruházat- és vegyes iparcikkek árusításával. A Nyír­egyházi Kiskereskedelmi Válla­lat a városban, a Szabolcs- Szatmár megyei Népbolt Válla­lat pedig Kisvárdan, Záhony­ban, Mátészalkán, Nyírbátorban, Nyírbogdányban és Tiszavasvá­­riban­­ árusított. A vegyes jelleg azt jelentette, hogy a vállalat vezetőségének valamennyi ipar­cikkről, ezek piackutatásáról és Botos Emil elvtársat, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóját is megkérdeztük a szakosításról. — Sok éve dolgozom a keres­kedelemben. Az én véleményem is az, hogy helyes intézkedés volt a szakosítás. Áttekinthe­tőbb lesz így vállalatunk, a munkánk pedig szakszerűbb, pontosabb lesz. Nekem például nem kell ezután arról gondos­kodni, hogy kapott-e valame­lyik boltunk motorkerékpárt, vagy hogy milyen új fazonú ru­hákat rendeljünk. Ezután ki­mondottan az élelmiszerekről, a húsról, a csemegeárukról, tejter­mékekről, édesség­árukról, do­hányárukról, továbbá illatszer és vegyi háztartási árukról kell gondoskodni, mert boltjaink ezeket fogják árusítani. Az át­szervezés következtében átszá­mozzuk az élelmiszerboltokat 1-től 148-ig. A cégtáblákról le­kerül a „Kisker” és a „Nép­bolt’’ felírás. Helyébe a „Sza­­bolcs-Szatmár megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat” felírás kerül. A kiskereskedelmi vállalattól a mai naptól kezdve árusításáról gondoskodni kellett. Mindkét vállalatnál azonos jel­legű osztályok, áruforgalmisták és ellenőrök működtek. A sza­kosítás hasznos dolog, ami nagy könnyítést jelent a vállalatok vezetőinek és növeli a kereske­delem kulturáltságát. Vélemé­nyem szerint a lakosság áruel­látása terén javulást fog elő­idézni a szakosítás. Jobb lesz a vállalatok piackutató, áruterí­­tő, beszerző tevékenysége. Ma­­gasabb szintűvé válik a szakkép­zettség, pontosabb és kielégí­tőbb lesz az állami kiskereske­­delem munkája, hozzánk tartoznak az élelmiszer­­kiskereskedelmi szakemberek, dolgozók, osztályvezetők és bolti ellenőrök. Egyelőre nagy mun­kát jelent az átszervezés, de egy-két hónap múlva sokkal könnyebb és jobb lesz a mun­kánk. Demeter János elvtárs, a Sza­­bolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója mondta: " Az átszervezés után 82 iparcikk-kiskereskedelmi bolt tartozik vállalatunkhoz, melyek ruhát, cipőt, divatcikkeket, kö­töttárut, üvegárut és vas­műsza­ki árut árusítanak. Korábban csak a városban voltak ilyen boltjaink, most már Kisvárdán, Záhonyban, Nyírbátorban és Mátészalkán is van iparcikk­boltunk. Vállalatunk központja, mint az élelmiszerkiskereskedel­­mi vállalaté is, a régi helyen, az Irodaházban maradt, öröm­mel fogadtuk, hiszen mi is szor­galmaztuk ezt a szakosítást. Ne­künk nagyon megkönnyítette a munkát. Az első naptól kezdve harcolunk tervünk teljesítéséért, a lakosság igényeinek kifogásta­lan kielégítéséért. O. A. n nyilatkozik a két vállalat igazgatója I «»mkhihmimw Jf „ , Bizalmas, Szabolcsa irmegye föiipini* Jl FOISPANf PQffZfEII TITKAI Tények és dokumentumok a szabolcsi-szatmári titkos levéltár anyagából 4. Közreadják: HÁRSFALVI PÉTER és SOLTÉSZ ISTVÁN A járási székhelyeken meg­bízottai voltak a Budaházy-fé­­le nemzetvédelmi fehérterro­rista különítményeknek, az úgynevezett „kikülönített T (tájékoztató) tisztek”. Különle­ges megbízatással felhatalma­zott mindenható istenek voltak. Tulajdonképpen ők szervezték és irányították a terrorakció­kat és mert nem éreztek ma­guk fölött­­ senkit, féktelenül garázdálkodtak, a törvényes­ségnek a látszatát is felrúgták. Ugyannyira, hogy nem egy esetben támadt összetűzésük az egyébként nem sokkal különb állami hatóságokkal, főszolga­­bírákkal. Nem elvi nézeteltéré­sek voltak ezek, hanem hata­­lomféltési marakodások, összekapott például a nyír­bátori járás főszolgabírója és a járás „T” tisztje — Szu­­nyoghy Ferenc és Várady István százados. Az esetről így tájé­koztatnak bennünket a titkos levéltárban megtalált bizalmas iratok: „A nyírbátori járás főszolga­­bírájától. Sz. 4167/920 k. Tekintetes Várady István százados úrnak, Helyben. • Tudomásomra jutott, hogy Címed ifjú Katona Elek a nyír­bátori lakos házánál saját ha­táskörében házkutatást tartott s nevezettnek fegyverét és fegyvertartási engedélyét elko­­boztatta. Miután ’Címednek ka­tonai bűntett esetét kivéve semmi joga nincs polgári sze­mélyek ellen eljárni, felkérem Címet, hogy ifjú Katona Elek fegyverét és fegyvertartási en­gedélyét hozzám haladéktalanul átküldeni szíveskedjék. Egyben pedig felkérem, hogy a jövő­ben polgári személyek ellen katonai bűntett esetét kivéve mindennemű eljárástól tartóz­kodni méltóztassék. Nyírbátor, 1920. november 5-én. Szunyoghy sk. főszolgabíró” ■ Az esetről Várady százados a következő jelentést küldte főnökének, Budaházynak: „Katona Elek nyírbátori la­kosra vonatkozólag azon ügy­ből kifolyólag, hogy nevezett október 31-én a mátészalkai gyalogezred itt állomásozó II. zászlóaljának 4 közvitéze 12-es kaliberű vadászfegyveréből a debreceni út mentén elterülő kertjében rálőtt. — a felvett jegyzőkönyveket a további el­járás végett csatoltan felter­jesztem. Jelentem, hogy ezen ügyben Katona Eleket ki nem hallgat­tam, sem elő nem vezethettem. Felhívást intéztem az itteni csendőrőrshöz Még mielőtt ezen felhívásomat a csendőr­­őrs foganatosította volna, fel­keresett engem telefonon Szu­nyoghy Ferenci járási főszolga­bíró úr s azon kérdést intéz­te hozzám, tudok-e arról, hogy az én őrmesterem Kato­na Elektől annak vadászfegy­verét és fegyvertartási engedé­lyét elvette... Főszolgabíró úr azt kérdezte, hogy tudom-e, mért lőtt rá a katonákra. Er­re az volt a válaszom: ezt még nem állapítottam meg, de ez nem is oly­an lényeges... Erre a Főszolgabíró úr azt a kijelentést tette, hogy Katona Elek azért lőtt a közvitézekre, mert azok fát loptak. Én ezen kijelentését a Főszolgabíró úr­nak visszautasítottam azzal, hogy nincs jogában neki sem ily módon a nemzeti hadsereg tagjait megrágalmazni. Ezután azt kívánta tőlem, hogy a Ka­tona Elektől elvett bűnjeleket adjam le a főszolgabírói hiva­talba. Ezt megtagadtam... meg­kérdezte tőlem Szunyoghy fő­szolgabíró úr, mit szándékol

Next