Kelet-Magyarország, 1961. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-01 / 1. szám
Mit termelünk, mit fogyasztunk, mivel gazdagodunk ? Beszédes számok 1960-ról Házak és emberek A megyénkben 1949-ben 107 ezer 728 ház volt, 1960. január elsején, a népszámlálás adatai szerint ez a szám tízezer 93-al emelkedett. Jelenleg a megyében mintegy 134 ezer 100 ház van. 1960-ban szeptemberig a megyében 1251 lakás épült. A három évvel előbb épült lakásoknak csak 16 százalékába vezették be a villanyt, a most épülőknek 65 százalékába vezették be, s az épített lakások 0,3 százalékában volt fürdőszoba, a mostaniaknak pedig 15 százalékában van. A most épült lakásoknak több mint 60 százaléka két és ennél több szobás. Legtöbb lakásNyíregyházán és Mátészalkán December 1-ig egymilliárd 761 millió 185 ezer forintot termeltek, többet, mint 1959-ben egész évben. A megye ipari tervét november végéig 89,3 százalékra teljesítették A munkáslétszám több mint kétezerrel emelkedett egy év Októberig a, megyében üzembe helyezték a nyírbátori gyertyagyárat, a nyíregyházi kályhacsempeégetőt, a kórházi trafóházat, bölcsődét. A megyében 12,283 folyóméter vasúti Az 1960/61. évi tanévben 1878 általános iskolai tanteremben 104104 iskolás tanul,egy-egy tanköre 22 fő jut. Napközi otthonokba 1957—58- ban 2344 gyerek volt, 1960—61- ben pedig 3476 jár és 3496 étkezik. Középiskolákba 1957-ben 4539 tanuló tanult 1980-ban 5977 iratkozott be. Egy-egytanerőre 20 diák jut. A középiskolákba barátkozottaknak három éve 19,7 százaléka volt a munkás származású, most pedig 23,2 százaléka. Parasztszárrmazású 38 százalék volt, most 38,6 százalék. Diákotthonokban ebben az évben 1733-an nyertek Konyhabútort 1957-ben hárommillió 189 ezer forint értékűt, 1960 októberéig négymillió 825 ezer forint értékűt. Fényezett és festett hálót 1957-ben hatmillió 294 ezer forint értékűt, 1960. októberéig tizenkétmillió 952 ezer forint értékűt. épült, legkevesebb a baktalórántházi járásban. Az ez évben épült lakások közül 1129 családi ház. Nyíregyházán több mint tízezeregyszáz ház van, több mint 16 ezer lakásban laknak családok. A megyében a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 587 ezer 257 ember lakik, 29,173-al több, mint a tíz ,évvel előbb megtartott népszámláláskor. A megyében minden négyzetkilométerre 98,9 ember jut. A megye legsűrűbben lakott községe Kisvárda, ahol egy négyzetkilométeren 370 ember él. Szeptemberi adat szerint a megyében élő 85 éven felüli emberek száma 949 volt alatt. A munkások átlagkeresete 1959. első 9 hónapjában 1376 forint volt, 1960. első kilenc hónapjában pedig 1403 forint. Az üzemekben a balesetek száma 9 hónap alatt 362 volt, 145-el több, mint 1959 azonos időszakában. vágányt építettek, átadtak rendeltetésének 10 községben 56 osztálytermet. Villamosoltottak 13 községet, s 15 községben átadtak mélyfúrású kutat. . Telepítettek 370 kat. hold erdőt, elhelyezést, 329-el többen, mint három éve. A dolgozók középiskolájába 1957-ben 722-en jártak, most pedig 1979-en. Foglalkozás szerinti megoszlás: 1957-ben munkás, 115, paraszt 50, egyéb 557. Nő 210 19£0-ban munkás 354, paraszt 341, egyéb 1284, nő 825. Ez évben 932 diák érettségizett. ** A megye 342 könyvtárában június30-án 282 ezer 983 kötet volt, az olvasók száma meghaladta az 51 ezret, s egy-egy olvasóra 9,5 könyvkölcsönzés jutott. Kombinált bútort 1957-ben 789 ezer forint értékűt, 1960-ban hárommilló 730 ezer forint értékűt. Kárpitozott bútort 1957- ben egymillió 845 ezer forint értékűt, 1960. októberéig hárommillió 491 ezer forint értékűt. Több óde.**séget leírja*izi()l I ti it k (Csak néhány adat). A megye lakossága 1957-ben 9 hónap alatt négymillió 269 ezer forintot, 1960-ban ötmilló 252 ezer forintot költött. Csokoládéra 1957-ben 787 ezer forintot, 1960-ban egymillió 561 ezret. Hústojás Húsból és húsfélékből 1957- ben egy lakosra 24,3 kilogramm jutott, most pedig több mint 32 kiló. Tojásból 1957-ben egy főre 137 darab, most pedg 160 darab. Többet olvasunk azt mutatja, hogy a megye lakossága a harmadik negyedév végéig összesen ötmillió 345 ezer 201 darab újságot, folyóiratot, képeslapot vásárolt. Az előfizetők száma harmadik negyedévi adatok szerint Népszabadságra 22 825, Kelet magyarországra 1.1401, valamenynyi újságra és folyóiratra öszszesen a megyében 98 778 volt. Több árut vásároltunk 1960-ban a megye boltjainak kiskereskedelmi forgalma mintegy 40 százalékkal több lott, mint 1957-ben. 1957-ben 9 hónap alatt a megye lakossága 889 darab mosógépet vásárolt, 1960. azonos időszakában pedig 1651 darabot. Porszívógépből, 1957-ben 141-et, ISGC-ban 253 darabot. Padlókefélőből 1957-ben 76 darabot, 1030-bean pedig 89 darabot. Hűtőszekrényből 1957- ben 128 darabot, 1930 ban 110■larabot. Ez év első kilenc hónapjában a lakosság 903 motorkerékpárt, és 5172 darab rádiótvásárolt. Tűzhelyből több mint 9 ezer darabot, edélyárukból pedig több mint 15 millió forint értékűt. Javult a szakképzett tűzvezetők aránya 1959-ben a megye termelőszövetkezeteinek 11,9 százaléka volt, csupán olyan, amely ezer hold földdel, vagy azon felüli területtel rendelkezett. 1930- ban ez az arány ötszörösére emelkedett és ezen belül is 22 termelőszövetkezet rendelkezik 3000hold feletti földerülettel. Az ilyen nagyfokú változás szükségszerűen maga után vonta azt, hogy a termelőszövetkezetek vezetői magasabb szakképzettséggel rendelkezzenek, hogy nagyobb hozzáértéssel irányíthassák a gazdálkodást. A termelőszövetkezetek száma lényegében alig emelkedett — mivel a régi tsz-ek beolvadtak a tsz-községekbe —, ennek ellenére a tavalyihoz viszonyítva 13 százalékkal növekedet az egyetemet végzett tsz-elnökök száma. Tavaly a 108 mezőgazdászból 20 vett egyetemet, vagy főiskolát végzett, az idén 38 mezőgazdász dolgozik a tsz-ekben ilyen végzettséggel. Különösen jól alakult a felső végzettségű könyvelők aránya: számuk a tavalyihoz viszonyítva hatszorosára emelkedett. Több, mint 500 srakemniát ápolt a megye Az esztendő háromnegyed évében rohamosan megnőtt a termelőszövetkezetek és gépállomások gépállománya. Traktorból — amelyeknek igen nagy része modern, univerzális — 536 darabot kapott a megye ebben az időszakban. A silókombájnokból 75, burgonya ülető és betakarító gépekből 193, traktoros vetőgép és műtrágyaszórógépből 442 és traktoros ekékből 421 darabbal növekedett a gépállomány. Első negyedévben 31 millió forint munka egysegelőleg A termelőszövetkezetek, szövetkezeti községek gazdasági ’"‘egszi’árrtulásának. a folyamata azáltal is mérhető, hogy a tagok részére tudják-e folyaAz idei kedvezőtlen gazdálkodási feltételek a gabonatermelésben is éreztették hatásukat. A megye — tsz és egyéni — gabonatermelési tervét a termelőszövetkezetek az őszi árpa kivételével túlteljesítették. Az egyéni gazdaságok alat-óta maradtak a tervezett átlagnak. Az állami gazdaságok — bizonyítva a jól szervezett nagyüzemek fölényét — a megye Míg országosan az a jelenség, hogy a felsőfokú mezőgazdasági oktatásban — egyetem, főiskola, akadémia — a hallgatók száma lényegében nem változik, nem emelkedik, addig a megye középfokú szakiskoláiban a tanulók száma öt év óta folyamatosan növekszik. Az 1959 60-as tanévben például 174 tanulóval volt több a mezőgazdasági technikumokban, mint 1956-ban. A mezőgazdasági középfokú szakoktatásban egyre nő a parasztszármazásúak aránya, ami azt bizonyítja, hogy mindjobbb termelőszövetkezetekben az 1960. március 1-i állatszámláláshoz viszonyítva — a nagyobbfokú vállalati és más megyébe irányuló értékesítés eredményeként — némileg csökkent a szarvasmarha állománya. Azonban 1959. hasonló időszakához viszonyítva hatezerrel növekedett az állomány létszáma. A tehenek és vemhes üszők aránya megközelíti a hatvanszázalékot, ami négy százalékkal jobb, mint az előző évben voltamatosan a készpénzelőlegeket biztosítani. Kedvező jelenség, hogy a tsz-községek alig egyéves fennállása folyamán mind több gazdaság tudott adni pénzdőleget a tagoknak. A diák negyed vlén zöild , a 280 szövetkezet közül 244 osztott előleget. Az előlegek összege 31 millió forintot tett ki. Ebben az időszakban egy termelőszövetkezeti tagra 704 forint készpénz előleg jutott. ------------------------------------------1 Huszonháromszorosára nőtt a tsz'járudékosok száma * A termelőszövetkezetek számszerű fejlődésének eredményeként az összes tagok számához viszonyítva hétszer több olyan idős és munkaképtelen szövetkezeti tag van, mint az előző évben volt. 1959-ben 457 idős és munkaképtelen, illetve csökkent munkaképességű termelőszövetkezeti tag részesült nyugdíjban, öregségi, vagy rokkantsági járulékban az államtól, vagy kapott juttatást a termelőszövetkezettől. 1960-ban 11 ezer 167 tag részesült ilyen állami és termelőszövetkezeti juttatásban. A tanácsi átlagtermését gabonából magasan túlszárnyalták s a rossz időjárás ellenére a saját, előző öt évi átlagterméseiket búzából 3,3, rozsból 2,1, őszi árpából 2,2 tavaszi árpából 4,2 és zabból 0,9 mázsával teljesítették túl holdanként. A megye állami gazdaságai kenyérgabonából 6,2 és takarmánygabonából 12,4 százalékos arányban vették fel részüket a megyei áruértékesítésből. ban egyenrangú szakmává válik a mezőgazdaság a többivel. Ez az arány 1960-ban 48,2 százalék. A dolgozók levelező középfokú szakoktatása is mindjobban kiterjed, amire az is lehetőséget adott, hogy 1961-ban a mátészalkai mellett a nyíregyházi technikumban is végzik a levelező hallgatók oktatását. Míg 1959-ben 104 levelező hallgató sajátította el a mezőgazdasági tudományokat, addig 1960-ban ezek száma több, mint kétszeresére, 228-ra emelkedett. A sertésállomány gyarapodása 131 százalékos a március 1-i — száznak vett — számlálással szemben. A kocák aránya 1,4 és a hízóké 2,8 százalékkal jobb, mint az előző évben volt. A termelőszövetkezetekben folyamatosan növekszik a tejtermelés. 1960. harmadik negyedévében 17 százalékkal több tejet termeltek, mint az előző három hónapban. Az ipar dolgozói Gazdagabb lett a megye Fejlődés és művelődés területi*« Mennyi bútort vásárolt a mepye? Az állami gi/davúgok gabonatermelése jóval túlhaladta az előző öt esztendő átlagát Jó úton halad a középfokú vie/cíja/dasiá»i szivemSterSiépzcs Viiveki’ilHt u Isz-ek jószágállomány Jól ruházikdltunk Férfi felső konfekció ruhákra a megye lakossága 1957 első 9 hónapjában harminchárommillió 267 ezer forintot, 1960 azonos időszakában harminchétmillió 520 fizet. N." felső konfekció ruházatra 1957-ban (háromnegyedsgban) közel tizenötmillió forintot. 1960-ban több mint 17 milliót Dór lábbelire 1957-ben ötvenkét milliót, 1960- ban pedig több mint hatvannyolcmilliót.