Kelet-Magyarország, 1961. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-01 / 26. szám
Vikig proletárjai egyesüljetek XVIII. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM Áral 50 fillér 1961. FEBRUÁR 1. SZERDA A köztársaság évfordulóján Évszázadokon keresztül elátkozott név volt hazánkban a Királyoké. Az uralkodó koronája idegen uralmat, elnyomást és gyilkolást jelképezett. Évszázadokon át uralkodtak rajtunk a Habsburgok, s a kétfejű sasnak körme között fonnyadt szegény magyar nép. Német zsoldosok fosztogatásai, véres terror a szabadságharcosok leverése után, az aradi tizenhárom legyilkolása — mindez a tengernyi gaztett a bécsi koronás fők lelkén száradt. „Levágva népünk ezrei”, városok és falvak felgyújtva, minden szabad gondolat elfojtva, — „te tetted ezt, király!” S Arany János örökszép sorai mellé — attól szinte elválaszthatatlanul — illeszthetjük Petőfi bátor kiállását: „Akasszátok ,fel a királyokat!” A magyar nemzet legjobbjai a szabadságküzdelmek során tisztán felismerték, hogy az idegen rabság és a királyság intézménye szorosan összefügg egymással. Ezért már 1707-ben az ónodi országgyűlés — a Rákóczi-szabadságharc résztvevőinek osztatlan helyeslésétől kísérve — trónfosztottnak nyilvánította a Habsburgokat. „Eb ura fakó” -- e büszke kiáltás az ország egyik végétől a másikig szállt. Ez a gondolat élt tovább a Martinovics-féle összeesküvés bátor résztvevőiben, kik először fogalmazták meg a „respublika” gondolatát. 1848-ban, dicső szabadságharcunk idején e gondolatot tett követte. Emlékezetünkben megjelenik az április 14-i debreceni trónfosztás gyönyörű napja, mikor hazánk — történelmében első ízben — köztársasággá alakult. A „respublikát” éltetve lelkesítette Petőfi verseiben a vitéz honvédeket halhatatlan hősi tettekre. S a ma századunkban, egy véres világháború végén — melybe a Habsburgok és az őket kiszolgáló magyar urak jóvoltából kerültünk be, — az 1918-as,őszirózsás forradalomban” népünk végleg elűzte az idegen király hatalmát, s hazánk ismét köztársasággá lett. Ez aztán 1919-ben a munkások államává, tanácsköztársasággá alakult. Ennek dicső vörös hadserege — a kurucok és 48. példáját méltón követve — vitézül védte a hazát idegen királyok, grófok és burzsoák ellen. Igaz, 1919 után még egyszer rákényszerítették népünkre a királyság jármát. Igaz, királyt nem tudtak keríteni hozzá az urak, — hát szereztek először egy „lovas tengerészt”, majd egy őrült tömeggyilkost. A Horthy- és Szálasi-féle önkényuralom hazánkat a második világháborúban nemzeti katasztrófába sodorta. S a felszabadulás örökszép napjai után, midőn népünk legjobbjai elhatározták, egyszers mindenkorra leszámolnak az átkos múlttal, joggal vetődött fel a kérdés: vajon a régi elavult és rosszemlékű királyi államforma megfelel-e népünk kívánságának? Nem kellene-e ezt azonnal a történelmi lomtárba tenni? 1946 elején kezdte tárgyalni a szabad Magyarország első megválasztott nemzetgyűlése az államforma kérdését. A vita nem ment simán. Sulyok és más jobboldali képviselők ellenezték a királyság megszüntetését. Ám nyilvánvalóvá lett, hogy az ország népe mást akar. „Köztársaságot!” — ezt harsogták a néptömegek, ezt kiáltották munkások és parasztok, tanárok és diákok. S a kommunista képviselők harcos kiállása a nemzetgyűlésen megtette a maga kellő hatását. A népmegválasztott küldötteinek nagy többsége megszavazta a királyság megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. 1941 február 1-én Magyarország köztársaság lett. „Milliók ajka zengi bírón, hogy éljen a Köztársaság!” -ez a felszabadulás utáni években oly sokat énekelt dal fejezte ki legjobban a dolgozó nép véleményét. A köztársaságot éltette mindenki, akinek drága volt a szabadság, aki független Magyarországot kívánt, aki a népi demokráciában látta a nemzeti jövőt. A köztársasági államforma megteremtése nagy sikere volt a népi demokrácia harcosainak. Méltán sorakozott ez a dolgozó nép többi nagy eredménye: a földreform, az újjáépítés, a háborús bűnösök megbüntetése, a jó pénz létrehozása mellé. Néhány évvel később — mikor hazánk már határozottan rálépett a szocializmus útjára, — a fejlődés megváltozott igényei a köztársasági államforma továbbfejlesztését írták elő számunkra. Ezért 1949-ben népköztársasággá alakult hazánk. Ez az államforma biztosítja a dolgozó tömegek legszélesebbkörű beleszólását a közügyekbe s lehetővé teszi a nép demokratikus jogainak nagyarányú gyakorlását. Hazánk élén nem egyetlen személy áll többé, hanem többtagú Elnöki Tanács, mely mintegy jelképe azon határozott és szilárd törekvésünknek, hogy közéletünk demokratizmusát következetesen érvényesítsük minden téren. Népköztársaságunk azóta szilárd. Komoly események állnak mögötte. Nem tudta megdönteni sem ellenforradalmi felkelés, sem külső imperialista erők nyomása. Az idegen királyság és az egész régi helyreállítására törekvő emigránsoknak, a „Szabad Európa” gyászvitézóinek semmiféle mesterkedése nem változtathatja meg fejlődésünk irányát. Büszkék vagyunk sikereinkre a szocialista építésben, büszkék vagyunk demokratikus államunkra, mely a dolgozó nép érdekeit képviseli. Népköztársaságunk méltó folytatója régi szabadságharcainknak, az 1849-es kossuthi köztársaságnak, az 1919-es munkásállamnak. S természetesen tisztelettel gondolunk az 1946-os népi demokráciában született köztársaságra is, mely fontos állomása volt a komunisták vezette dolgozó nép küzdelmének. E gondolatok jegyében ünnepelhetjük az 1946-os köztársaság kikiáltásának tizenötödik évfordulóját. M. L. Ha a fi* I ti egyet akar (3. old.) Sirtámi negitség (4—5. oldal) Jól védik a fagytól a burgonyát a Devoi Aranyhidat isz-Den Torineton levetközeseink általában több mennyiségű burgonya, tároltak őszi betakarításaik után a tavaszra. Az ez ideig még kevés hóval takart prizmákat azonban átfagyással veszélyezteti az erős száraz fagy. E veszély elhárítására, illetve megelőzésére gondolt a benki Aranykalász Tsz. vezetősége, mert a közelmúlt napokban felülvizsgáltatta a mintegy 12 vagonnyi tárolt burgonyakészletet. A vizsgálat során megállapították, hogy semmi komolyabb hiba még nincsen ugyan, dea fokozottabb elővigyázatra szükség van. Ezért a prizmákat most még szalmával is betakarják, hogy az esetleges fagykárt megakadályozzák. A felhasznált szalmamennyiséget persze nem fogják hagyni tönkremenni: az idő enyhültével megint összegyűjtik majd, kiszárítják és felalmozzák. Ahol már „lovász" van (Riport a 3. oldalon.) több, mint kétszeresére növelik a napraforgó vetésterületét a fehérgyarmati járás tsz-ei A fehérgyarmati járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben 3200 holdon termeltek napraforgót. Ennek az igen fontos ipari növénynek a termelése a korábbi felvásárlási árak mellett is kifizető volt a termelőszövetkezetekben. Az idén, amikor magasabb áron vásárolják fel a napraforgót, különösen jó bevételi forrás a napraforgó termelése. A fehérgyarmati járásban ez a növény, a szálas és abraknak való takarmányok mellett mindig nagy közkedveltségnek örvendett, mivel a termelésével rendszerint nem volt különösebb baj. A termelőszövetkezetek, a járás területén, szinte kivétel nélkül, mindenütt nagyobb területen akarnak napraforgót termelni, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt. Az elkészült termelési tervek szerint a túrmesei Béke Tsz 160, a kömörei Új Élet Tsz 150, a kisnaményi Petőfi Tsz 234, a magyari Május 1. Tsz 180 holdon fog napraforgót termelni. Legtöbb szövetkezetben úgy döntöttek, hogy a tervezett — és a tavaszi időjárás miatt mindig bizonytalan — tavaszi búza vetése helyett is napraforgóval foglalkoznak majd. Ezek szerint a járás termelőszövetkezeteiben a tavalyi 3200 holddal szemben az idén a napraforgó vetésterülete eléri majd a 8000 holdat. Mit vikitől italt a fékej Szabad Föld Tsz-ben ? Igaz, hogy habár késve is, de az igazi tél pár héttel ezelőtt megérkezett s azóta keményen tartja magát. Termelőszövetkezeteinkben azonban ennek ellenére is igyekszenek megtalálni a lehetséges tennivalókat, így a fékej Szabad Földnél például a tanyaközpontból hordják ki a trágyát a határba s ott szarvasokba rakják össze. Ez ideig mintegy 500 holdra elegendő istállótrágyát hordtak ki. Végzik a termelőszövetkezet határában lévő fasorok tisztítását is. A kitermelt rőzseanyagot a szövetkezeti családok közt osztja ki a vezetőség. S ennek a munkának az elvégzése szükséges, mert amellett, hogy egy kis „mellékes haszonnal” jár, a fasorok egyenletessé válnak és jobban, szabadabban nőhetnek majd. Jól használták ki a szövetkezetben a korábbi enyhe téli időjárást. 110 holdas — főleg alma — gyümölcsösüknek csaknem fele részén végezték el a metszést és a törzstisztítást. A község tavaly januárban lett szövetkezeti s az elmúlt évben még számtalan szétszórt parcelákon gazdálkodtak. Most viszont, hogy a táblásítás már megtörtént, ennek megfelelően szervezik át a brigádokat, munkacsapatokat és a művelendő területet egyénekre bontják le. Ezt is ■nrst végzik el, hogy az idén még jelentősebb legyen termelési eredményeik a valóban nagyüzemi szervezettséggel. — A tagságnak általában jó a munkához, a szövetkezethez való viszonya — mondja Csizmadia János, a tsz elnöke. — Hiszen már mindjárt az első évi közös munka után a különböző prémiumi szerzeményeken kívül is 30 forint körül van az egy munkaegységre eső részesedés, azzal együtt pedig közel 35 forint, plusz a háztáji termése. Háromszáz holdon termel pillangóst a nyirderzsi Új Erősz bot magnak vetnek, hogy majd a következő évben az egészet elvethessék. Ezenkívül harminc hold takarmánykeveréket már vetettek. Vegyük sorra mindegyiknek a hasznát. Először is az egész háromszáz holdnak javul a talajerő minősége, függetlenül attól, hogy takarmánynak, vagy magnak termelik a pillangóst rajta, csupán azáltal, hogy a növény töve a talajban marad. A takarmánynak termelt 30 hold takarmánykeverék és a 150 hold csillagfürt termése értékes takarmányként nyújt alapot az állatállomány fejlesztéséhez, illetve ellátásához. A kilencven hold szerződéses csillagfürt a már említett előnye mellett a tervezett négy mázsás átlagtermés mellett is szép jövedelmet hoz. A magnak vetendő keserű csillagfürt nagyobb távlatban hoz eredményt. A harminc hold magterméséből jövőre 120—150 holdat vethetnek be újra. Ebből ötven holdat meghagyhatnak magnak szaporításra a további évekre, a többit zöldtrágyának alászánthatják. Ilyen módon néhány év alatt akár az egész 1300 hold szántójukba eljuthat a csillagfürt zöldtrágyaként. Hogy mennyire érdemes, azt már egy-két év alatt tapasztalatból is láthatják majd. Röviden összefoglalva tehát: talajjavítást, takarmányt, a magból közvetlen jöveelemet jelent a csillagfürt termesztése. A nyírderzsi határban elég sok a nagyon gyenge minőségű, homokos talaj. Ennek nem egyszerűen az a következménye, hogy gyenge, kevés rajta a termés is, hanem az, hogy kevés takarmányt tudnak termelni. Ennek pedig újabb természetes következménye az, hogy nem lehet fejlett az állattenyésztésük sem. A fejletlen állattenyésztés viszont — közvetve — a terméseredményekre hat viszsza, mert nem tudják biztosítani a talajerő utánpótlást, illetve javítást. A téesz vezetői csillagfürt termesztéssel igyekeznek megoldani a dolgot. Kilencven holdat magtermelésre szerződtek, százötven holdat takarmánynak vetnek, harminc hold keserű csillagfür-