Kelet-Magyarország, 1961. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-01 / 50. szám

Yltég pritetdrftl tgynHistik XVIII. évfolyam, so. szám Ára 50 fillér 1961. MÁRCIUS 1. SZERDA si termelőszövetkezetek segítéséről, a felvásárlás növeléséről, a lakosság ellátásának megjavításáról, az fmsz. hálózatbővítéséről •­­ A MESZÖV igazgatóság elnökének tájékoztatója Aczél Béla elvtárs, a Földművesszövetkezet Szabolcs- Szatmár Megyei Központja igazgatóságának elnöke tájékoz­tatta lapunkat a megye földművesszövetkezeteinek elmúlt évi munkájáról és az idei év legfontosabb feladatairól. A be­vezetőben elmondotta, hogy 1960-ban örvendetesen tovább javult az fmsz-ek tevékenysége mind a termeltetés, mind a felvásárlás területén, és sikerült eredményesebbé tenni a szövetkezeti kiskereskedelem és a vendéglátóipar munkája is. Aczél elvtárs rámutatott, hogy az elmúlt évben szinte a mini­málisra csökkent az smsz-ek és a MÉK felvásárlási munkájával kapcsolatban a termelőszövetke­zetek reklamációja. Nagy segít­séget adtak a földművesszövet­kezeti szervek a tsz-ek termelé­sének növeléséhez, a minőség javításához. Ennek is köszönhe­tő, hogy a felvásárlási tervet globálisan sikerült teljesíteni. Burgonyából jóval túlteljesí­tették a felvásárlási elő­irányzatot, így a megye és az­ ország ellátását biztosít­Legfőbb teendő a tsz-ek meg­szilárdítása. A MESZÖV igazga­tósága úgy határozott, hogy kö­zös földművesszövetkezeti és termelőszövetkezeti üléseken be­széljék meg a megyében minde­nütt a konkrét feladatokat. A segítség egy másik módja: a zsldművesszövetkezetek ez év­ben eddig kilenc mezőgazdászt és tizenöt könyvelőt adtak át a tsz-eknek. Újabb tíz mezőgaz­dászt egyéves munkára helyez­tek ki. A MESZÖV tervei sze­rint a továbbiakban is számos szakember kihelyezését oldják meg. A szövetkezetek fontos felada­tuknak tartják a termelés segí­tését. Már a kezdettől — az üze­mi tervek készítésétől — egé­szen a termék betakarításáig fi­gyelemmel kísérik a tsz-ek munkáját és segítenek abban, hogy a termelőszövetkezetek a népgazdaságnak legszükségesebb árukat termeljék, s azokat sza­kaszosan adják át a kereskedő­A felvásárlásban is nagy lé­pést kell megtennünk ebben az évben. Az 1960-ban felvásárolt áru­mennyiséghez viszonyítva 26,9 százalékkal kell növelni a zöldség, gyümölcs, 1,3 szá­zalékkal a­ baromfi, 6,3 szá­zalékkal a, tojás és 51,7 szá­zalékkal .­ bab felvásárlását. Egyedül­­álmából hatezer va­gonnal vásárolnak fel töb­bet ebbben az évben, mint 1960-ban, hattuk. A szövetkezeti kis­kereskedelem és vendéglátó­­ipar ugyancsak túlteljesítet­te tervét. Számos beruházás megvalósítá­sát kezdték el 1960-ban. Sajnos egy sor építkezést anyaghiány, illetve az építőipar kapacitásá­nak elégtelensége miatt nem fe­jezhettek be határidőre. Jelentős fejlődést értek el az fmsz-ek kulturális, tömegszerve­zeti téren és határozottan meg­javult a vagyonvédelem. Csök­kentek a leltárhiányok, a vissza­élések, lemnek. Az fmsz-ek segítsége abban is kifejezésre jut, hogy munkájuk nyomán minél gyorsabban a népgazdaság vérkeringésébe kerül a meg­termelt áru, s a tsz-ek ko­rábban juthatnak magasabb jövedelemhez. E célból még inkább a termelés szolgálatába állítják a kulturá­lis, nevelő munkát. Felhasznál­ják az fmsz-i köz- és küldött­­gyűléseket is arra, hogy 1961- ben az eddiginél nagyobb mér­tékben vonják munkába a tsz-ek a családtagokat. A földműves­­szövetkezetek igen fontos fel­adata megmutatni a tsz-eknek: mit jelent a lehetőségek teljes kihasználása. Az fmsz-ek ebben az évben készülnek a SZÖVOSZ 1962 elején esedékes kongresszusára. E célból széleskörű verseny­mozgalom indul a saját erő nö­veléséért. A tervek alapján 7,8 száza­lékkal emelik a kiskereskedelmi forgalmat főképpen az iparcikk, ezen belül is elsősorban a nagy­értékű iparcikkek (rádió, televí­zió, mosógép, stb) és a ruhá­zati cikkek javára. Különös gondot fordítanak a megye zöldség- és gyümölcsellátásának megjavítására. Az elmúlt évben ez már nem jelentett különö­sebb porblémát, ebben az évben pedig teljesen biztosított Sza­­bolcs-Szatmár és Nyíregyháza zöldség-gyümölcsellátása, csökkenése nyomán kell el­érni. A lakosság egyetértésével talál­kozik az az intézkedés is, amely­­lyel kötelezték a vidéki cuk­rászatokat, hogy a vendéglőket állandóan friss süteménnyel lás­sák el. Az italboltok kötelesek ételt, konzervet és tojást tarta­ni és árusítani. Az üdítőital el­látás megjavítása érdekében már a nyáron négy új palacko­zó és gyártó üzemet hoznak lét­re a megyében. Ezek az üzemek­ megfelelő mennyiségű málnás és meggylé üdítőitallal látják el a lakosságot. Intézkedés történt a megyé­ben, ellátási körzetek létesítésé­re is, amelyek egy-egy nagyobb községben alakulnak ki, a min­denfajta iparcikkel ellátják a környék lakosságát. 37 új önkiszolgáló, önkiválasztó bolt Ebben az évben döntően az áthúzódó beruházásokat fejezik be, többek között a gávai, tisza­­szalkai és kocsordi áruházak építését. Ezek mellett nagy gon­dot fordítanak az új rendszerű boltok létesítésére. A tervek­ szerint 37 új ön­kiszolgáló, önkiválasztó bol­tot nyitnak, s ezzel 129-re nő a földművesszövetkezeti, új rendszerű egységek szá­ma. Még tizenkét italboltot szerveznek át falatozóvá, kisvendéglővé, ahol biztosít­ják a lakosság kulturált szórakozását. Mintegy két és félmillió forin­tot fordítanak az éttermek, cuk­rászdák gépesítésére, hűtőpultok, hűtőgépek beszerzésére. 1961-ben újabb negyvenöt­millió forintos költséggel építik tovább a nyíregyházi almatárolót, s már ez év szeptemberében részlegesen üzembe helyezik. Befejezik a fehérgyarmati alma­tároló, a hodászi, győrteleki, va­jai, tornyospálcai almaraktárak építését. Ha áruelhelyezési prob­lémák nem jelentkeznek, a rak­tározás és a göngyöleg teljes mértékben kielégítő lesz, így az exporttervek teljesítését semmi sem akadályozhatja. (Ki­) Az 1961-es esztendő új feladatokat ró a földművesszövetkezetekre is A cél, hogy 1965-re valamennyi földmű­vesszövetkezet állami hitel nélkül gazdálkodjon Ellátási körzeteket kell alakítani A vendéglátóipar forgalmá­nak 5 százalékos növelését a saját termelési étel meny­nyiség és az üdítő italok árusításának fokozásából, a szeszesitalok forgalmának A szélesvásznú balkányi filmszínház képekben Fotóri­porterünk ezúttal Balkányba látogatott el. A nemrégi megnyitott modern, szélesvásznú filmszínházról ezeket a képeket készítette, melyek igazolják, hogy a balkányiak a megye egyik leg­szebb filmszínházával büszkélkednek. A két új vetítőgép egyik­e láthatjuk fűzés közben. Ezen a felvételen a 280 személyes nézőteret láthatjuk, a színpad felől nézve. A modern megoldású nézőtér új csapó­széke­vel van felszerelve. A mátészalkai járási kultúrház bábcsoportja még alig néhány hó­napja alakult, huszonhárom tag­gal. Az „önellátó” csoport — a báboktól kezdve a díszletekig minden kelléket maga állít elő — három egyfelvonásossal készült az első szereplésre. A bemutat­kozó előadás február 9-én volt, ötszáz néző előtt. A sikeres be­mutatkozás után a nyírmeggye­­siek vendégszereplésre hívták meg a csoportot. 310 fős közönség előtt itt is megérdemelt sikert arattak. A baktalórántháziak kö­zölték, szeretnének náluk tapasz­talatcserén részt venni. Főleg a bábfej készítést szeretnék meg­tanulni. A mátészalkaiak öröm­mel fogadták őket, sőt egy elő­adást is tartanak a számukra, először, biztosítási­ díj és ügyke­zelés szempontjából sokkal ked­vezőbb, mint a korábbi, amikor az egyes veszélynemekre külön­­külön kötöttek biztosítást. A termelőszövetkezetek teljes tűz-, jég-, állat-, szállítmány- és gépjármű biztosítása, tehát az ál­talános vagyonbiztosítás kedvező­ fogadtatásra talált a szövetkeze­teknél: a 280 régi szövetkezet kö­zül 203 már megkötötte a bizto­sítást. A mátészalkai, baktalóránt­­házi és nagykállói járás tsz-ei mind bekapcsolódtak az általános vagyonbiztosításba. Az új, általános vagyonbiztosí­tás, amelyet az idén vezettek be A máleszalkai bábosok sikere

Next