Kelet-Magyarország, 1961. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-31 / 76. szám
Felvették 13. havi fizetésüket a Nagykállói Gépállomás dolgozói A nagykállói járás területéin jelenleg 9 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár működik. A takarékbetétben elhelyezett összeg 900 ezer forint. A napokban a Nagykállói Gépállomás dolgozói részére visszafizette a KST a betétbe elhelyezett 50 ezer forintot. A Kölcsönös Segítő Takarékpénztárnak a gépállomáson jelenleg 60 tagja van. Havi befizetésük meghaladja a 10 ezer forintot. Az elmúlt évben 59 tag részére folyósított a KST kölcsönt 17 ezer forint összegben. Megállapítható, hogy a tagság egyre jobban kedveli a KST-t. Ezt bizonyítja az is, hogy a viszszafizetés alkalmával újabb 10 tag kérte felvételét a tagok sorába. A visszafizetés alkalmával Elek István, a nagykállói OTP fiók vezetője tartott tájékoztatást a takarékbetét formákról s a KST jelentőségéről. . Polárkoordinátrográf, mely a tudományban és a technikában előforduló görbék pontjainak felrajzolásához szükséges. A premizálás helyzete három nagykállói termelőszövetkezetben A megyei párt- és tanács végrehajtó bizottsága brossúrában bocsátotta a termelőszövetkezetek rendelkekezésére az anyagi érdekeltség növelése érdekében tett javaslataikat. A kiadványban több lehetőség és módszer található, amelyeket a helyi viszonyok figyelembevételével helyesen és gyümölcsözően hasznosíthatnak. A közös gazdaságok vezetőségeire, a tsz-tagokra bízták, hogy a javaslatok közül melyiket választják. Nagykállóban három termelőszövetkezetben — Zöldmező, Virágzó Föld és Vörös Zászló — megvizsgáltuk, mit tettek a brosúra megjelenése után az anyagi érdekeltség fokozása, ezen keresztül a hozamok növelése érdekében. A megyei párt- és tanács ** végrehajtó bizottság javaslata után a járási pártbizottság és a járási tanács alaposan tanulmányozta a javaslatokat. Elhatározták, úgy lesz helyes, ha a járás legjobb szakembereiből, tsz-vezetőiből bizottságot alakítanak, s ez a bizottság számba veszi a lehetőségeket, amelyeket a megyei szervek által tett javaslatokkal összekapcsolva a járás szövetkezeteiben sikeresen lehet alkalmazni. A járási társadalmi bizottság javasolta, hogy a kapásnövények hozamának növelése érdekében a termés 20 százalékát prémiumként osszák ki azoknak, akik részt vesznek a kapásnövények termesztésében. Néhány szövetkezetben — helyesen — az előbb említett módszerek bevezetésén kívül azt is célul tűzték, hogy a terven felül termelt egyes cikkféleségek bizonyos százalékát természetben, vagy forint értékben prémiumként kiosztják. A Vörös Zászló Tsz-ben a megtermelt kukorica és burgonya 20, a cukorrépa, napraforgó és dohány összértékének pedig 10 százalékát kapják meg prémiumként. Állattenyésztésben a terven felül termett gyapjú értékének 25, a terven felül kifejtetnek szintén 25 százalékát kívánják az állattenyésztésben dolgozóttnak kiadni. S hogy a traktorosok is érdekelve legyenek a termelés fokozásában, minden traktorosnak a talajmunkában végzett műszaknormánként 25 forintot fizetnek prémiumként. A takarmánynak 30 százalékát kapják meg az érdekelt tsz-tagok. H-hasonló módszereket alkalmaznak a Virágzó Böld Tsz-ben is. Mivel azonban itt gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, elhatározták, hogy ha az almatermés 70 százaléka lesz exportminőségű, akkor még nem premizálnak. Az export terv túlteljesítése esetén forint értékben kiadják annak az értéknek az 50 százalékát, amely az export és belföldi fogyasztásra kerülő alma értéke között van. Minden terven felül felnevelt borjúért 50 forintot fizetnek. Ha a tervezett mennyiséget elérik tejből, 3 százalék illeti az állattenyésztőket. A terven felüli tejnek pedig 25 százaléka a tehenészeké. Minden felnevelt 100 malacból 3 a gondozóké. A terven felül pedig minden negyedik malac a sertéstenyésztőket illeti. A sertéshizlalásban csak akkor premizálnak, ha a 100 kiló takarmányra számított súlygyarapodás meghaladja a 19 kilót. Ebben az esetben a terven felüli súlygyarapodás 50 százalékának értéke a hizlalásban dolgozóké. A fogatosok a munkacsapatuk egyik tagja által elért prémium 50 százalékát kapják. A vezetők — elnök, magánvezetők, agronómus, könyvelők — az egy dolgozó által elért prémium 10 százalékát kapják. . hívek kidolgozásában nincs ** hiba. Segítették ezt a munkát a járási szervek, a tsz pártszervezetek, intéző bizottságok egyaránt. Mind a két tsz-ben már közgyűlésen is megvitatták, jóváhagyták ezeket a javaslatokat. Csupán a Zöldmező Tsz-ben nem ismeri még minden tsz-tag a feltételeket, s itt még a tsz vezetősége sem tisztázta véglegesen, hogy milyen módszereket érvényesítenek. Az elgondolás nagyjából itt is az — amit a termelési tervben is rögzítettek —, mint az előbb említett két tszben. Ebben a tsz-ben azonban a pártszervezet sem foglalkozott behatóan az anyagi érdekeltség fokozásával és a tsz vezetősége sem döntött még ebben a kérdésben. A premizálásra vonatkozó tervek ismertetésével azonban még nincs megoldva minden. Szükséges, hogy a tervismertető közgyűlések, összejövetelek után is foglalkozzanak a tsz-tagokkal, mert különösen a Zöldmező Tszben vannak még téves nézetek a premizálással kapcsolatban. Tavaly ugyanis csak a burgonyaszedést premizálták, illetve jutalmazták. Néhányan most is úgy tudják, hogy ebben az évben is csak a növénytermesztőket kívánják premizálni, s így egyesek kifogásolták a premizálást. Ismertetni kell, hogy az idén a növénytermesztőket és állattenyésztőket egyaránt premizálják, s így mindenkinek érdeke az anyagi érdekeltség fokozása, bevezetése. A premizálásra vonatkozó százalékok megállapítása és ismertetése mellett azonban elmaradtak mind a három termelőszövetkezetben a terület egyénekre való bontását illetően. A szükséges nyomtatványok egy része a járási tanácson ugyan megtalálható, örvendetes, hogy a járási szervek az adminisztrációban is segítik a közös gazdaságokat, de a papírból még nem lesz terv, illetve több kukorica, burgonya, sertés. Sürgősen beszéljék meg minden tsz-taggal, hogy ki mennyi területen kíván kapásnövényeket és más cikkféleségeket termeszteni. A tsz-ek szerződésben kívánják ezt rögzíteni a tsz-tagokkal. Ehhez azonban az is szükséges, hogy mindenkinek pontosan meghatározzák, ha a vállalt területet gondosan megmunkálják, mennyi munkaegységet írnak javukra, s mennyi természetbeni, vagy pénzbeni prémiumban részesülnek, így mindenki tudja, hogy mennyi lesz majd egyes cikkféleségekből a részesedése. szerven felül termelt kapásnövényekből a megvizsgált tsz-ek közül egyikben sem kívánják premizálni a tsz-tagokat. Csupán a gyümölcstermesztésben, az exportalma mennyiségi és az állattenyésztési tervek túlteljesítése esetén adnak tervtúlteljesítésért prémiumot. A terven felül termelt mennyiség egy részének prémiumként való kiosztása pedig bizonyára még vonzóbbá tenné az anyagi érdekeltséget, segítené a tervek túlteljesítését. Az átlagterméseket elég óvatosan határozták meg, s talán ez is az oka, hogy húzódoznak a terven felül termelt mennyiség bizonyos százalékának prémiumként való kiosztásától. A Zöldmező Tsz-ben 49, a Vörös Zászlóban 47, a Virág,só Föld Tsz-ben pedig 44 forintban határozták meg egy munkaegység értékét. Ebben az öszszegben szerepel a prémiumként kiosztásra kerülő érték is. A tervek biztatóak. Mind a három tsz-ben előlegosztásra készülnek és ezután havonként, vagy legalábbis kéthavonként kívánnak előleget osztani. Jól halad a tavaszi munka. A Virágzó Föld Tsz-ben már földbe tették 64 holdon a tavaszi árpát, 40 holdon a lucerna magját, 10 holdon a borsót. Gyümölcsösük gondozott, megkezdték a cukorrépa és bor- Igonya vetését is. A lelkesedést növeli az anyagi érdekeltség. Kedvezően hat ez a termelésre s ha majd mindenki tudja, hogy mennyi területet kell gondoznia, bizonyára, még jobban igyekeznek Nagy Tibor . — Amint az űrhajó háromezer kilométernyire eltávolodik a Földtől, forogni kezd a tengelye körül s ha valaki akkor itt állna, fejjel repülne arra a másik hídra, de mivel a fordulatok eleinte lassúak, semmi baja nem történnék. Ez inkább lassú siklórepülés volna, mintsem zuhanás. s e — Ez azt jelenti, hogy a „fent” és a „lent”időnként helyet cserélnek? — Természetesen. Tovább mentek. Némelyik rekesz már teljesen meg volt rak,va. más rekeszekben emberek sürgölődtek, s az egyes tárgyakat különleges szalagokkal erősítették a fogantyúkhoz és kampókhoz. A mérnök, ahogy az egyes rekeszek előtt elhaladtak, lépteit nem is lassítva el-elejtett egy-egy magyarázó szót. Az élelmiszerraktárak előtt haladtak el. A félhomályban látszottak a hordók, egymásra rakott ládák, konzerves kosarak, lisztes és gabonás zsákok. A következő rekeszben voltak a gyógyszerek, különböző vegyszerek és készülékek, a hűtőhelyiségben rétegekbe rakva fagyasztott hús, zöldség- és gyümölcsfélék. Mintha az egész földgolyó a rakétába, ebbe a különös bárkába gyűjtötte volna minden termékét: voltak itt sátrak, hálózsákok, spektroszkópok, távcsövek és szeizmográfok, bálaszám szövetek, egész laboratóriumok, barográfok és kineteodolitok, vitaminok, különböző növények magvai, ballisztikai kamrák, szintetikus fehérjével és zsiradékkal teli kannák, fúrógépek, kompreszszorok, esztergapadok, robbanóanyagok, sűrített gázzal telt palackok, tartalék generátorok, fém-, bádog-, sodrony-, kábel- és szerszámkészletek, könnyű ötvözetek, üveg- és porcelánedények, acélsodronykötelek, motoralkatrészek, tartalék rádiócsövek, radarantennák és hordozható meteorológiai állomások. A fiúk már csaknem közömbösen haladtak el a dugig rakott helyiségek előtt már a legmeglepőbb magyarázatokra sem reagáltak, de menten felvillant a szemük mikor a mérnök az egyik rekesz széttolt ajtajára mutatva egyszerre így szólt: — Ez itt a sarki és hegymászó felszerelés. Az egyik fiú benézett a rekeszbe. — Hogyan? — csodálkozott el. — Sítalpak? Hiszen a Venuson nagy hőség van. De különben is ott nincs víz, tehá hó sem lehet. A mérnök egy pillanatra megállt és ő mosolyodott. — Látjátok? — mondta. — Mindig mással az ismereteink alapján láttuk e magunkat, de a sítalpakat... a sítalpak? elővigyázatból... Az utolsó fülkék egyikében állt a helikopter, vitorlavászonnal letakarva és acéltartókkal a mennyezethez erősítve. A fiúk érdeklődve nézték a gépet, de a mérnök tovább sietett. A fedélzeten nagy nyílás sötétlett. A rakodó csúszda volt, amely tízegynéhány méter mélységbe vezetett, egészen a csarnok szintjéig. Az ide befutó apró villamos teherkocsik felett mozogtak az ollósdaru pofái. Az alacsony korláttal körülvett fedélzeti nyílást elhagyva a folyosó végéhez jutottak. A falban mélyen lent csapóajtó volt. A mérnök megmozdított egy nagy fémkereket s a csapóajtó kinyílt. Mély akna tárult eléjük, amelyből fojtó levegő áradt. — Közeledünk az atommáglyához —zólt a mérnök, azután lehajolt, hogy fejét be ne verje a nyilás szélébe s hozzátette: — Utánam, aki bátor! — és eltűnt a térben. Alig tűnt el benne, a mélyben viláiság támadt s ugyanakkor a csapóajtólőtt álló fiúk észrevették, hogy a falon gyulladt három vörös lámpa. A túloldalon létra volt, a fiúk hát leintek rajta. Egy tíz méter átmérőjű óriási henger belsejében álltak. Ezen a helyen a fedélzet sem osztotta két szintre az űrhajó törzsét, ígyhogy szabadon szemlélhették kör alakú metszetét. A világítás itt nem volt nagyon fényes, a teret minden oldalról fémfal fogta körül, mint valami óriási tartály vaslemezei s a hőmérséklet elég magas volt. — A hátunk mögött van a rakéta lakó és használati tere — magyarázta a mérnök, — előttünk az atommáglya, tovább pedig a motorok. Csend lett. Mindnyájan öntudatlanul, figyelmesen hallgattak, mert a legkisebb neszt sem akarták elszalasztani, amely a közöttük és az atommáglya közötti válaszfal mögül jöhetett volna. A mérnök megmondta ugyanis, hogy az atomroáglya szakadatlanul működik. (Folytatjuk.) FANTASZTIKUS TUDOMÁNYÚ REGÉNY 35.