Kelet-Magyarország, 1961. szeptember (18. évfolyam, 205-230. szám)

1961-09-01 / 205. szám

IKEILEír­illér pru­letárral .•gy•«ui/•t«* / MSZMP SZA801CS-SZUMAI1 MEGYEI­B­I­Z­0 f­r­y­f­C » IS A MÍGÍLI T­A­N­AC­S 'L­A­RJ.. A XVIII. ÉVFOLYAM. 205. SZÁM Ara 50 fillér 1961. SZEPTEMBER 1. PÉNTEK A jövő évi kenyerünkért Az elnökségi ülés napirend­­jével. Két járásban vizsgálják, hogy a termelőszövetkezetek dol­­­­gozó parasztságának egyes réte-­­­gei hogyan közelednek egymás-­­­hoz.­­ Népfront bizottságaink te-­­­hát fontos és értékes munkát vé­gezhetnek, ha napjaink aktuális­­ feladatainak megoldásában se-­­­gítenek. Mint mondottam, leg­­­­fontosabb az őszi munka, de­­ igen fontos az induló iskolai év-­­ vel, a nemzetközi helyzettel, a­­ sportmozgalom szélesítésével is foglalkozni, más, jelentős kérdé­sek között — fejezte be nyilat­kozatát Kokas Ferenc elvtárs. Jén most nem szerepelt, de mindnyájunk előtt természetes és legfontosabb, hogy az őszi mezőgazdasági munkát segítsék a népfront bizottságok. A beta­karítás és az őszi vetés áll a munkák előterében. Bizottsági ülések foglalkoznak a helyi, fel­vetődő kérdésekkel, szerte a megyében. A termeléssel össze­függő számos más kérdéseket is vizsgálnak népfront bizottsá­gaink, így akció bizottság foglal­kozik például az egységes parasz­ti osztály kialakításának kérde­ Milyen fontos feladatok állnak népfront bizottságaink előtt ? A Hazafias Népfront megyei elnökségi ülésén elhangzott legfontosabb kérdésekről Megyei elnökségi ülést tartott Szerdán a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága. Az ülésen nap­jaink legfontosabb kérdéseiről tárgyaltak. A nemzetközi hely­zetről, kül- és belpolitikai kér­désekről Orosz Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára, a Hazafias Népfront me­gyei elnöke tartott beszámolót. Az iskolai év indulásával kap­csolatos kérdésekről Horváth Miklós, a megyei tanács műve­lődési osztályvezetője beszélt. Végül megvitatták a megye sportmozgalmának egyes kérdé­seit is, Mester Gyula, az MTST elnökének és Verdes Lajos, a MISE elnökének előterjesztése alapján. Az elnökségi ülésen elhangzot­tak legfőbb tanulságait foglalta össze Kokas Ferenc elvtárs, a népfront megyei titkára. Gyorsan reagálni az eseményekre . Véleményem szerint az ülés legfontosabb eredménye, hogy a népfront gyors és minél széle­­sebb körű tevékenységét hangsú­lyozta, illetve szorgalmazta. Az emberek fokozottan érdeklődnek az aktuális kérdések iránt, legye­nek azok kül, vagy belpolitikai ese­mények, országos, vagy helyi je­lentőségűek. A népfront bizott­ságoknak gyorsan és minél több emberhez eljutóan kell és helyesen reagálniuk az eseményekre, kér­désekre. Itt van például a ber­lini kérdés. A külpolitikában olyan gyors változások következ- e nek be, — amint erről Orosz­­ Ferenc elvtárs beszélt, — hogy­­ az egyszerű emberek csak nehe­zen követik az eseményeket. Ezért előfordul, hogy ellensége-­ sen magyarázott hírverésnek is­­ hitelt adnak. Szükséges tehát,­­ hogy széles rétegekhez jusson el a reális, az igazságnak meg­felelő tájékoztatás. S erre a nép­front — nagy tömegi mozgató ere­jénél fogva — igen alkalmas. Hogy több iskolánk legyen, többen tanuljanak — De eredményes munkát vé­gezhet más aktuális feladatok­­ vállalásával is. Ismeretes, hogy­­ iskolai termek dolgában me­­­gyénk nem a legjobban áll. So­­kat tehetnek népfront bizottsá­gaink a társadalmi munka szer­vezésével, új osztálytermek lét­rehozásával, amelyekhez — cél­hitelből — jelentős hozzájárulást ad államunk, a teljes beruházás­ból épített iskolákon felül. Se­gíthetnek a népfront bizottságok tagjai az iskolai lemorzsolódás csökkentésében, amely különösen az első osztályosokat érinti, s a bukások jelentős részének oko­zója. Az elnökség állásfoglalása az, hogy külön akció bizottságok szükségesek, egy-egy nagyobb feladat eredményes végrehajtá­sára, segítésére. Számtalan alka­lom nyílik a népfront bizottsá­gok tevékenységére. Például a falusi óvodák, napközi otthonok ellátásában fontos és helyes len­ne, ha a helyi termelőszövetke-­­ zetek vállalnák a gazdasági fel- t tételek biztosítását. A termelőszö-­­ vetkezeteken belül a tanutás­­ ügyének minél több dolgozó pa­­­­raszt embert megnyerni, ugyan-­­­csak szép feladat. Hasonlóan a téesz sportkörök szervezése is. Vegyszeres kukoricatermelési bemutató volt Tiszavasváriban A tiszalöki járás termelőszövet­kezeteiből több, mint nyolcvanan keresték fel a Tiszavasvári Ál­lami Gazdaságot, hogy ott köze­lebbről megismerkedjenek a szu­­perszelektív vegyszeres gyomir­tásban részesített kukorica ter­mesztésével. Megtekintették az öntözéses zöldségkertészetet és a lucerna és vöröshere magjának a betakarí­tását is. Az utóbbi különösen nagy érdeklődést váltott ki a termelőszövetkezeti vezetők köré­ben. A pillangósok betakarítását ugyanis kombájnnál végzik az állami gazdaságban. A rendre­­vágó gép learatja a beérett mag­szárat, s utána a kombájn felsze­di a rendről a termést. A kom­bájnra dörzs­dobot szereltek, így a lucerna és vöröshere magva hüvelymentesen, tisztán kerül ki a gépből. Az új módszerrel való betaka­rítással sok időt és munkát ta­karítanak meg. Amíg a cséplő­gép a ráhordott magszárból 4—5 mázsa magot csépel el naponta, a kombájnak 14—16 mázsa tisz­ta mag a napi teljesítménye. Tszes­ parasztok látogatása Vállajon A népfront járási bizottsága és a mezőgazdasági osztály segítsé­gével a járás két községéből — Nagykállóból és Kállósemjénből — nyolcvan termelőszövetkezeti csoport­ tag határozta el magát, és látogatott el Vállajra, a Rá­kóczi Tsz-be, hogy megtudják, mennyire jutott a szövetkezeti község két rövid esztendő alatt. Látni és meggondolni való volt bőven. Csodálkoztak is a szövet­kezés alacsonyabb fokán járó vendégek a Rákóczi Tsz tanya­­központjában a nagyszerű saját erejű beruházások láttán. Még nagyobb volt az elismerésük, ami­kor megtudták, hogy ennek elle­nére a termelőszövetkezeti köz­ség első zárszámadásakor negy­venkét forintot ért a munkaegy­ség. Nehezen tudták elképzelni, hogy most, a második évben már olyan szép sertés- és szarvas­­marha állománya van a szövet­kezetnek. Pedig ennek csak az volt a titka, hogy a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett dolgo­zó parasztok nem kótyavetyélték el a jószágot, hanem bevitték a közösbe. Így alakíthatták ki a 74 darabból álló tehén törzsállomá­nyát, jutott hizlalásra is, és már saját szaporulatból biztosíthatják a további jövedelmet. Sertéstörzs­állományuk százharminc darab koca, amelynek szaporulata biz­tosítja a hízónakvalót. Az építkezések, a jószágállo­mány, majd a szép kukorica, cu­korrépa, magkender és más nö­vények láttán a vendégek előtt az is nyilvánvalóvá vált, hogy a tagok szorgalma és a szakmai vezetés fejlettsége, a jó munka­­szervezet biztosítja a közös gaz­daság egyre jobb eredményeit, s mindehhez nagy segítséget ad a tagok anyagi érdekeltségének az érvényesítése, a helyesen alkal­mazott premizálás. Görömbei József járási mg. o. vezető Ma kezdődik • • • (Képriport a 3. oldalon.) Ma érkezik Magyarországra a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti látogatásra hívta meg a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonozza a Magyar Népköztársaság párt és kormányküldöttségének a Román Népköztársaságban 1938-ban tett látogatását. A román párt- és kormány,küldöttség szeptember 1-étt, pénteken érkezik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheor­­ghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Román Népköztársaság Államtaná­csának elnöke. A küldöttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a Román Népköztársaság Államtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Mogyorós Sándor, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Ale­­xandru Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Corneliu Manescu külügyminiszter, Mihail Bosianu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának tagja, a Román Népköztár­saság budapesti nagykövete. A különvonat pénteken érkezik a lökösházi határállo­másra, ahol a baráti látogatásra érkező küldöttséget ünne­pélyesen fogadják. A különvonat 11 óra 20-kor fut be Nyugati­ pályaud­varra, ahol Gheorghe Gheorghiu-Dejt és a küldöttség tag­jait katonai díszpompával köszöntik. 1178 személygépkocsit javítanak meg Megnőtt a gépkocsik száma megyénkben. Ez a növekedés a 13. sz. Autójavító Vállalatnál is észrevehető. Ebben az évben 1178 személygépkocsin és 75 tehergépkocsin végeztek javítási munkálatokat. Moszkvics, Pob­­jeda, Warszava és Skoda gépko­csikból fordult meg a legtöbb a műhelyben. A tehergépkocsik közül­­ a GAZ—51-es és a Ga­rant típusú kocsikon kellett a legtöbb javítási munkát elvé­gezni. A vállalat az első fél év­ben megkapta az élüzem címet. A Televízió közli Szeptember 1-én 14 óra 35 perctől kb. 17 óráig közvetítést ad Berlinből Tyitov őrnagy meg­érkezéséről és fogadásáról. Szeptember 1-én 19 óra 30 per­ces kezdettel­ a TV-híradó külön­kiadásában beszámol a Georghiu Dej elvtárs által vezetett román párt- és kormányküldöttség fo­gadásáról. Utána helyszíni köz­vetítést ad az Állami Operaház­ból a küldöttség tiszteletére ren­dezett díszelőadásról.

Next