Kelet-Magyarország, 1962. március (19. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-01 / 50. szám
TEODOLIT A JÁRDA SZÉLÉN Mit mérnek? — A nagy „L“ — eigyszerre 130-en i nyáron elkészül az írt vasul»««étkezdse terve Regi gond Nyíregyházán, hogy a vasúti dolgozók üzemi konyhája és étkezdéje messze elmarad a követelményektől. A modern vonalú vasutaslaktanya szomszédságában ütött-korlott külsővel ,,ékeskedik"- ez az épület, míg a falakon belül sem különb a helyzet. Korszerűtlen, szűk konyhahelyiségben csak nagy nehézségek árán tudják elkészíteni a napi menüt, s hasonlóképpen rossz a helyzet az étteremben is. Többszáz vasutas dolgozó veszi igénybe az üzemi étkezdét és egyszerre csak hatvannak tudnak teríteni. Általában 5-ször, 6-szor kell tálalni rohammunkában. Meddig marad ez így, kérdeztük az illetékesektől, s a válasz megnyugtató. Az elmúlt napokban a Vasúttervező Vállalat mérnökei Nyíregyházára érkeztek, hogy megkezdjék a méréseket az új vasutasétkezde terveinek elkészítéséhez. Több figyelője akadt a járdaszéli teodolítos embernek, ■— Timár János mérnöknek — aki több órán át készítette feljegyzéseit a környékről. Közben megtudtuk, hogy az új étkezde a legkorszerűbb igényekhez igazodik majd. Emeletes lesz, amelynek földszintjén modern konyha részére képeznek ki helyiségeket, s az emeleten fogyasztják majd a dolgozók az ízletes ebédjüket. Nem kell majd rohammunkában végezni a tálalást, hiszen egyszerre 150-en helyezkedhetnek el kényelmesen az étteremben. Városszépítési szempontból is figyelemre méltó lesz az épület: „L” alakban kapcsolódik majd a vasutaslaktanyához. A mérnökök azóta már dolgozzák fel a nyert adatokat s elmondották: nyárra a legapróbb részlet terve is elkészül, hogy a kivitelezők mielőbb hozzákezdhessenek a létesítmény megvalósításához. Angyal Hammel felv. Diászotthertokban helyezik el a tanyasi iskolák tanulóit a nagykállói járásban A nagykállói járásban kilenc községi és 26 tanyai iskola van. A tanulók száma 7802, ezeknek 29,2 százaléka külterületi iskolákba jár. A nevelők és a tanulók helyzetének könnyítése céljából néhány éven belül a tanyai iskolák tanulóit diákotthonokba fogják elhelyezni. Ennek a folyamatnak, egyik állomása lesz Kállósemjén a Kállói Miklós féle kastély diákotthonná való átalakítása. Az új diákotthont, amelyben négy tanyai iskola diákjait tudják majd elhelyezni, előreláthatólag 1903-ban adják át rendeltetésének. Értékelte a nagyüzemi termelés során szerzett agrotechnikai tapasztalatokat, a jövő feladatait a mátészalkai járás agrotechnikai bizottsága A napokban számolt be munkájáról a mátészalkai járási tanács végrehajtó bizottsága előtt agrotechnikai tapasztalatairól és a jövőbeni feladatokról a mezőgazdasági szakemberekből álló különbizottság. Nagy feladat hárul a nagyüzemekre. A második ötéves terv végére a termésátlagokat 24 százalékkal kell növelni. Ez úgy lehetséges, ha a gazdálkodás jelenlegi tapasztalatait továbbfejlesztve, a hibákat kijavítva dolgoznak tovább. Három és félmillió tő egy holdon A világ minden részén nagy erőfeszítéseket tesznek a kenyérgabona termésátlagának növelésére. Hazánkban ez azért is okoz nehézséget, mert a termésnövelést nem a vetésterület megnagyobbításával, hanem termésátlagnöveléssel kell, elérni. Éppen ezért már az év folyamán nagy területeket vetettek be különböző nagy termőképességű külföldi, szovjet és olasz búzafajtákkal. A mátészalkai járásban a búza vetésterületének mintegy 43 százalékán találhatjuk meg ezeket a nagy termőképességül fajtákat. Csak helyes agrotechnikával lehet elérni a nagyobb termést. A vetésnél úgy kell gazdálkodni, hogy egy holdra 3,5 millió tő kerüljön. Ebben az esetben a termés eléri, sőt túlhaladja a 22 mázsát. A búzánál, de a többi mezőgazdasági kultúrnövénynél is nagy probléma az elővélemény helyes megválasztása. Takarmányozási szempontból különös gonddal kell foglalkozni a nagyüzemi kukoricatermesztéssel, főleg a nagy terméseredményeket hozó hibrid kukoricafajtákkal. Vigyázni kell a fajtamegválasztásra is. Az utóbbi évek eredményei azt mutatták, hogy a Martonvásári 5-ös és 1-es alapi területeken nem minden évben érik be kedvezően. Ennek kiküszöbölése érdekében a nagyüzemekben a Martonvásári 40-es hibrid kukoricát termelik. Ennél a fajtánál a tenyészidő két héttel megrövidül és így nem probléma a betakarítás, mint például ez évben a nagyecsedi lápterületeken volt. A tőszám itt is igen fontos. A helyi viszonyok között a kukorica holdankénti tőszámát 120 ezerrel kell növelni. Minőségi vetőburgonya a lápon A burgonyatermesztésnél az okozott nagy problémát, hogy a termelőszövetkezetek egy része nem tudta biztosítani a megfelelő mennyiségű, minőségű vetőburgonyát. Ezen helyes fajtamegválasztással kell a jövőben javíta- sni. Fontos a burgonyatermelés azért is, mert a megye vetésterületének közel egynegyed részénél termesztenek burgonyát. A lápkörnyék termelőszövetkezetei minőségi vetőburgonya termesztésével is foglalkoznak. Célul tűzték ki, hogy az ötéves terv második felében holdanként legalább 60— 65 g átlagtermést érnek el. Ehhez pedig biztosítani kell azegészséges jó és biztos, hajtású, vetési célra alkalimias. .gumókat, a megfelelő időben való vetést és a szakszerű növényápolást, i. ’ —Takate»-1 Szeptember 1-én indul meg a vízügyi szakközépiskola Nyíregyházán Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Művelődésügyi Minisztérium az 1962—63-as tanévben vízügyi szakközépiskolát nyit Nyíregyházán. A szakközépiskola a Vasvári Pál Gimnáziumban (Vasvári Pál u. 16.) fog működni. Felvételre lehet jelentkezni jeles, vagy jó általános iskolai diacontiumsal. A jelentkezésiapok azonosak a többi középis- I koláéval. A tanulmányi idő négy év. A középiskola eredményes elvégzé- I se után a tanulók érettségi és szakmunkás, bizonyítványt kapnak. Atovábbtanulás felsőfokú technikumokban, főiskolákon és a műszaki egyetemen lesz biztosítva, illetőleg azonnal elhelyezkedhetnek vízépítési szaki munkási, munkavezetői, beosztott tervezői munkakörökbe. i ÖREGEK BECSÜLETE A nehéz munkában elnyűtt évek, az új nemzedék felneveléséért tanúsított szülői felelősség, a gond és a kor ráncai, melyet az idős emberek arcára és külsejére rótt az idő, becsületet és tiszteletet követelnek a fiatalabbaktól. De vajon elegendő-e ennyi? Nem. Gondoskodni is szükséges róluk. Örvendetes, hogy falun már ez is mérce. És ez becsülendő. Igen, mert az öregekkel fokozottan törődő szövetkezetek tagjai a jövőre, magukra is gondolnak. Felötlik bennük, hogy egyszer ők is megöregszenek, s kihull kezükből a szerszám, s akkor majd jól esik ha istápolókra -diálnak, akik nem feledkeznek meg róluk. Egy esztendővel ezelőtt Szabolcsban is sok öreg parasztembert foglalkoztatott a gondolat: miből fog megélni ezután, milyenek lesznek öreg napjai? Most, az évi számadások után már kézzel foghatóan is érzi, hogy nem mostoha „gyermeke” a közösségnek. Akinek jár, rendszeresen kapják a nyugdíjat, a szociális alapból támogatást nyújt részükre a szövetkezet és sok helyen biztosítják a koruknak, erejüknek és képességüknek megfelelő munkát. S ez helyes, mert a mi öregjeink hozzászoktak a rendszeres munkához, s abba betegednének bele, ha nem dolgoznának. Szép vonásai mutatkoznak a gondoskodásnak szövetkezeteinkben. Demecserben a Dimitrov Tsz fiataljai vállalták, hogy az öregek háztáji földjét megművelik. Napkoron egy idős asszonynak Mádi Péterné házának tetejét javította meg a tagság. Rakamazon közgyűlésen szavazták meg, hogy a föld járadék címén az aranykoronánként, egyébként minden földdel rendelkező tagnak járó 5 kg búzaértékkel szemben az öregeknek 10 kilójával számolják a járandóságot. Hasonlóan cselekedtek Tímáron is. Ibrányban minden öreget felkerestek és köszöntötték karácsonykor. Az ilyen törődés jól esik az idős embereknek. Nem szórványos jelenségek ezek, s nem is a látszat kedvére, a felsőbb szervek ösztökélésére cselekednek így a szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői. A gondoskodás és a juttatások mértékét az is meghatározza, hogy milyen gazdasági alapokkal rendelkezik egy-egy szövetkezet. Ahol több van, ott több jut. No persze nem mindig adnak többet. Itt-ott bizonyos fokú irigység tapasztalható egyes szűklátókörű vezetők vagy tagok részéről az öregeknek nyújtott juttatásokkal szemben. Ajakon például 102 idős és 70 beteg részére személyenként csupán 29 kiló kenyérgabonát adtak. Nyírturán a 75 éves özvegy Maroda Jánosné aki négy hold földdel lépett a szövetkezetbe hiába panaszolta el, hogy nincs tüzelője, kenyérnek valója, a vezetők elengedték a fülük mellett. Másnak megengedték, hogy két fáról leszedje saját részére az almát, a 71 éves Beke Mihálynénak, aki ugyancsak vitt gyümölcsöst a közösségbe még egy almát sem adtak. Sajnos ezeket tétlenül nézték a kommunisták is, nem szóltak a megkülönböztetés ellen. Máshol durva hangon beszélnek az öregekkel. Ez sérti őket. A megbecsülés fogalmába tartozik az is, hogy véleményt kérjenek tőlük. Sajnos ez sem tapasztalható több szövetkezetünkben. Pedig ezek az emberek nagy élettapasztalattal rendelkeznek, jó tanácsaikat hasznosíthatnák a párt és gazdasági vezetők. Csak igényelniük kellene. Igaz, a falusi kommunisták tettek már azért, hogy becsület, tisztelet övezze az öregeket. Sok esetben szólnak is ha azt látják mellőzik a korosokat. Csak az a baj, hogy ez még nem általános. Helyes lenne, ha a zárszámadások után taggyűlésen is megbeszélnék az öregek helyzetét, de úgy, hogy előtte felkeresnék őket, s meghívnának közülük többet, a tanácskozásra is. Biztos találkoznának olyan idős özvegyekkel, férfiakkal és asszonyokkal, akik igénylik, várják a segítséget, a jó szó mellett talán még az anyagi támogatást is. ..egérdemlik az öregek, hogy törődjenek velük. S ez kötelessége is a kommunista és pártonkívüli vezetőknek, a fiatalabbaknak. Csak annyi tiszteletet, megbecsülést adjanak nekik, amennyit maguk is elvárnak majd öreg korukban. Farkas Kálmán Nagy érdeklődéssel t a ii ii I ni sin vózzák a nyíregyházi diákok a XXII. kongresszus anyagát A felnövő fiatal nemzedék ritkán tapasztalható érdeklődéssel tanulmányozza korunk legnagyobb jelentőségű okmányát, a XXII. kongresszus anyagát. Ezt bizonyítja, hogy a február 27-én, kedden délután a Nyíregyházi Pézügyi Technikumban megtartott ifjúsági nagygyűlésen közel négyszázan vettek részt. Ott voltak a kereskedelmi tagozat hallgatói is, akik a pénzügyiekhez hasonló érdeklődést tanúsítottak Murvaii Mihály, városi KISZ-titkár előadása iránt, amelyben a kongresszus fontosságáról és különösen az ifjúságot érintő kérdésekről volt szó. A három és félt óráig tartó nagygyűlésen 16-an szólaltak fel, kérdeztek és magyaráztak. Tegnap délután a megyei kórházban Nyíregyháza fiatal egészségügyi dolgozói tartottak hasonló tanácskozást. |3 KELET-MAGYAJ 60SSZÍ 9.