Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-01 / 281. szám

A 2 MSZMP 8ZABOL­CS-SZATM­ÁR M XX. ÉVFOLYAM, 281. SZÁm tró: 80 fillér 1963. DECEMBER 1, VASÁRNAP 4 többéves szerződéskötések rendszere A termelőszövetkezetek po­litikai és gazdasági fejlődése ma már lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a jól bevált termelési és értékesíté­si rendszerünket továbbfej­lesszük. Az elmúlt évben néhány fontosabb cikkre (zöldségek, dohány, fűszerpaprika, bur­gonya) kísérletképpen beve­zetett többéves szerződésköté­sek rendszerével megterem­tettük a fejlesztés egyik leg­fontosabb feltételét: biztosí­tottuk azon termelvények ér­tékesítését, amelyeknek ter­melése nagy beruházás­okkal jár. Ugyanakkor ez a rend­szer lehetővé teszi a termelés szakosítását, ösztönzőleg hat egyes népgazdaságilag érté­kes kultúrák vetésterületének növelésére és fejleszti a biz­tonságos termelést. A bevezetett új szerződéses forma az eddigi tapasztalatok alapján eredményesen vizsgá­zott, és népszerűségét bizo­nyítja, hogy 1963-ban, a már említett növényi cikkekből a szerződéses terület egyharma­­dára mintegy 100 000 kat. holdra történt többéves szer­ződéskötés. A fejlődésre és a termelés szakosítására utal, hogy 1965-re ez a terület már 112 000 kat. holdra növekszik. Az elért eredmények, vala­mint a termelésre és az érté­kesítésre gyakorolt pozitív ha­tása alapján ebben az évben továbbfejlesztik a többéves szerződéskötések rendszerét. A már bevezetett mezőgazda­sági termékeken túlmenően, a termelőszövetkezetek szerző­dést köthetnek: cukorrépára, cikóriára, rizsre, borra (bor­szőlőre és mustra), valamint egyes gyümölcsökre (téli al­mára, étkezési szőlőre, meggy­re, cseresznyére és málnára) továbbá levendulára és bors­mentára. Továbbá a mezőgaz­dasági termékek körének bő­vülésén kívül néhány növény­nél az állam biztosítja a fel­­vásárlási árat is. Új vonása a többéves szer­ződéskötések rendszerének, hogy azt kiterjesztik a háztá­ji és egyéb gazdaságok egyes jelentősebb termékeire is (mint a borjúszaporulatra, süldőre, valamint baromfira — elsősorban a víziszárnya­sokra , továbbá a tojásra). A háztáji és egyéb gazdasá­gok jelenlegi termelési nehéz­ségei a gyenge takarmányel­­látottság mellett, jórészt az állatértékesítési (borjú, üsző) lehetőségek bizonytalanságá­ból adódtak. Számos esetben előfordult, hogy éppen az amúgy is nehéz takarmány­helyzet következtében, az ér­tékesítés bizonytalansága miatt nem igyekeztek szaporí­tani a borjú állományt. A szerződéskötéseknek a háztá­jira való kiterjesztése meg­oldja ezt a problémát, mert hosszabb időszakra alátá­masztja a háztáji gazdaságok termelési biztonságát. Ugyan­akkor előnyös a népgazdaság számára is, mert távolabbi perspektívában számolhat a háztáji és egyéb gazdaságok árutermelésével. Természete­sen ezek az előnyök csak ab­ban az esetben realizálódhat­nak, ha a szerződéskötéseket a gyakorlatban is széles kör­ben alkalmazzák. A többéves szerződéseket, ez évben a termelők három év­re, az 1964, 1965 és az 1966. évekre köthetik, illetve a már megkötött szerződések hatá­lyát 1966 évre is kiterjesztik. A termelőszövetkezetek ál­tal ily módon vállalt termelé­si és értékesítési feladatokat az illetékes szervek mind az üzemtervek megfelelő kiala­kításával, mind pedig a meg­valósításhoz szükséges beru­házásokkal és anyagi jellegű támogatásokkal is segítik. E­­mellett a szerződések biztosít­ják a jelenleg érvényben le­vő felvásárlási árak kifizeté­sét. A háztáji gazdaságok ese­tében szintén biztosítják a je­lenlegi növendékmarha és süldőárakat, a tojásnál az un. védőárat, másrészről pedig a jelenleg érvényben levő ta­karmánytámogatás rendsze­rét. A többéves szerződésköté­sek rendszere tehát megte­remti a mezőgazdasági terme­lés fejlődésének és anyagi megalapozottságának a ko­rábbinál nagyobb biztonságát. Egyben elősegíti a lakosság zavartalan ellátásához szüksé­ges állami élelmiszer alapok hosszabb időszakra szóló biz­tosítását. A fő feladat ma az, hogy a termelőszövetkezetek, de a háztáji gazdaságok is él­jenek a rendelet adta lehető­ségekkel és nagyobb számban kapcsolódjanak be a terme­lési szerződések új rendszeré­be. BBKC/ a­ZOTTSÁG^ Kekkasa Moszkvában A finn államférfi látogatása Hruscsovnál és Brezsnyevnél Moszkva, (TASZSZ): Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szomba­ton Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő meghívására nem hivatalos látogatásra a szov­jet fővárosba érkezett. A leningrádi pályaudvaron Kekkonent Leonyid Brezs­­nyev, Nyikita Hruscsov és más hivatalos személyek­ fo­gadták. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke szomba­ton a Kremlben látogatást tett Nyikita Hruscsovnál, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökénél. Nyikita Hruscsov kedvesen mosolyogva fogadta Kekko­nent. Megemlítette, hogy ma a Moszkva-környéki erdőbe mennek vadászni és tréfásan hozzáfűzte: „kérem, ne saj­nálja a töltényt”. Ezúton ar­ról beszélgettek, hogy mind Finnországban, mind pedig a Szovjetunióban, pontosabban Moszkvában, hasonló az idő­járás. Urho Kekkonen megjegyez­te, hogy a Moszkva-környék tájjellege Finnországéhoz ha­sonlít. A Finn Köztársaság elnöke Hruscsovhoz fordulva megje­gyezte: egy éve nem láttam önt, de semmit sem válto­zott. Kekkonen szombaton fel­kereste Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökét is. Brezsnyev kremlbeli dolgo­zószobájában fogadta a finn államfőt. Mélyszántás a bajd­aWrántházi Úttörő Tsz földjén. Hammel J. felv. Az afrikaai országok elítélik a tSA$©»»® r$zéf$® lf magatartását Az ENSZ-közgyűlés vitája New York, (MTI): Az ENSZ közgyűlés pénteki plenáris ülésén megvitatták a gyarmati kérdés megoldásá­ra alakított különleges ENSZ bizottság által előterjesztett jelentést. Azimov szovjet küldött fel­szólalásában rámutatott, hogy az ENSZ, amikor elfogadta a gyarmati országok és né­pek függetlenségének meg­adásáról szóló deklarációt ez­zel nemcsak erkölcsileg tá­mogatta a gyarmati népeket, hanem egyúttal nagy felelős­séget is vállalt magára e né­pek felszabadulásáért. Az ENSZ kötelessége — hangsúlyozta Azimov — le­győzni a gyarmattartó hatal­mak ellenállását és kijelölni a gyarmati rendszerek hala­déktalan felszámolásának konkrét módozatait. Ezután Ceylon küldötte nyilatkozatában leleplezte a gyarmatosítás úgynevezett „civilizációmisszió­j­át". Megál­lapította, hogy a gyarmati népek függetlenségének meg­adásáról szóló kiáltvány vég­rehajtásának ellenőrzésére alakult különleges bizottság munkáját elsősorban az aka­dályozza, hogy Portugália, a Dél-Afrikai Unió és sok eset­ben Anglia megtagadja az együttműködést a bizottság tagjai­val Libéria küldötte felszólított­­a Nagy-Britanniát, hogy a Fidzsi szigeteken szüntesse meg a faji megkülönböztetést, gyorsítsa meg a gazdasági és politikai fejlődést, hogy az ottani lakosság mielőbb ele­nyerhesse függetlenségét. Az ENSZ gyámsági bizott­ságában pénteken folytató­dott a vita a gyarmati rend­szer felszámolásáról szóló je­lentés fölött. Számos afrikai ország kép­viselője élesen elítélte az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más NATO országok magatartását, mert azok csütörtökön tartózkodtak a szavazástól annak a hatá­rozati javaslatnak ügyében, amely felszólítja a Biztonsá­gi Tanácsot, tegyen intézke­déseket a portugál gyarmatok ügyében hozott korábbi hatá­rozatainak végrehajtására. Mali küldötte kijelentette: a NATO országok állásfoglalá­sa arról tanúskodik, hogy nem kívánják a gyarmati rendszer végleges felszámolá­sát. Dahomey küldötte éles­hangú felszólalásában hang­súlyozta, hogy a csütörtöki állásfoglalás után a szóban forgó NATO országok részé­ről nyilvánvaló képmutatás, hogy krokodilkönnyeket hul­latnak az Angola szabadsá­gáért meghalt harcosokért. A Gyámsági Bizottság ez­után áttért az omani helyzet megvitatására. Ebben a kér­désben először — Anglia képviselőjének tiltakozása el­lenére — Talib Ben Ali sej­ket, az omani imám képvi­selőjét hallgatta meg a bi­zottság. H Béke-világtanács i­lése Varsó, (TASZSZ): A Béke-világtanács varsói ülésszaka szombaton bizott­sági üléseket tartott. Az Isa­belle Blume (Belgium) ve­zette bizottságban a nemzet­közi légkör egészségesebbé válásával, az államok közöt­ti bizalom erősödésével, a hidegháború megszüntetésével és az általános és teljes le­szerelés megvalósításával kap­csolatos problémákról tár­gyaltak. Az Antoine Tabet (Liba­non) vezette bizottság megvi­tatta a gyarmatosítás ellen, a nemzeti függetlenségért és a szuverenítás elismeréséért folytatott küzdelem kérdéseit. Az Ausztrál Frank Hartley elnökletével ülésező bizottság vizsgálat alá vette a béke­mozgalom hatékonyabbá té­telének és megszilárdításá­nak, a békéért küzdő külön­böző szervezetek együttmű­ködésének problémáit. Sso vi ©­­álldus férfiak távrata Dobi Istvánhoz és Káééti Jánoshoz N. SZ. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke és L. J. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnök­ségének elnöke táviratban köszönte meg Dopi Istvánnak az Elnöki Tanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsá­ga első titkárának, a forra­dalmi munkás—paraszt kor­mány elnökének a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 46. évfordulója alkalmá­ból küldött jókívánságait.

Next