Kelet-Magyarország, 1964. július (21. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-01 / 152. szám
m. ÉTFOLYAM, 152. SZÁM 1 ÁRA: 50 fillér ■ Állomány ellenőrizve 1987 1964. JÚLIUS 1. SZERDA Megkezdődtek a norvég—szovjet tárgyalások Kedden délelátt megkezdődtek a norvég—szovjet tárgyalások. A megbeszéléseken Hruscsovon és Gerhardsenen kívül részt vesz a két ország külügyminisztere, Gromiko és Lange, valamint számos szakértő. A szovjet—norvég tárgyalások hivatalos közlés szerint szívélyes és őszinte légkörben folytak. A mintegy háromórás megbeszélés nagyobb részét a két kormányfő a nemzetközi kérdéseknek szentelte, s ezt követően érintették a két ország kapcsolataival összefüggő kérdéseket is. Gerhardsen és Hruscsov kifejtette nézeteit a nagyobb jelentőségű nemzetközi problémákról. A norvég miniszterelnök például hangsúlyozta, hogy alapvető célkitűzésnek tekinti az általános és teljes leszerelés megvalósulását, addig azonban szükségesnek tartja számos részleges egyezmény megkötését is. Hruscsov kifejtette: a szovjet kormány egyetért az általános és teljes leszerelés megvalósításának szükségességével. Mint ismeretes, az erre vonatkozó javaslatokat elsőnek a Szovjetunió tette meg. A szovjet kormányfő azonban aláhúzta, hogy mindaddig, amíg a német kérdést nem rendezték a két német állammal kötendő békeszerződés aláírásával, s Nyugat-Berlin helyzetének ezen az alapon történő rendezésével, addig nem lehet megoldani a leszerelés kérdését sem. A két kormányfő kifejtette nézeteit az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepéről és számos más kérdésről is. A két ország kapcsolatairól szólva Hruscsov és Gerhardsen egyaránt megállapította, hogy szükség van a kereskedelem fejlesztésére. Megbízták a szakértőket, hogy a szovjet—norvég hároméves kereskedelmi egyezményről ősszel induló tárgyalásokig tanulmányozzák, hogyan lehet növelni az egyes iparcikkek importjának arányát az árucikk listában. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy a két ország szakértői közösen tanulmányozzák az Atlanti-óceán északkeleti térsége halállományának megóvását, illetve az itt folytatott halászattal kapcsolatos problémákat, amelyekhez közös érdek fűződik. A két kormányfő kifejtette nézeteit az Észak-Norvégia, illetve a Szovjetunió murmanszki területe közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. A szovjet fél felvetette egy újabb erőmű építésének lehetőségét a határmenti Pasvik folyón. A tárgyalások befejeztével Hruscsov ebédet adott Gerhardsen tiszteletére az oslói Grand Hotelben. Délután a szovjet küldöttség tiszteletére fogadást rendeztek az impozáns oslói városházán. Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnököt Bryngull Bull, a városi tanács elnöke üdvözölte. Hruscsov válaszolt a beszédre, amelyet nagy tapssal fogadtak a megjelentek. A fogadást követően a szovjet kormányfő átment a norvég szakszervezetek központi házába. Az épület nagytermében rendezett gyűlést a norvég külügyi intézet, amelyet a Storting, a parlament kezdeményezésére hívtak életre néhány évvel ezelőtt a különböző nemzetközi kérdések tanulmányozására. Az intézet felkérésére Hruscsov miniszterelnök előadást tartott. Az előadásra érkező Nyikita Hruscsovot az épület előtt mintegy kétezer ember várta és nagy tapssal köszöntötte. A csaknem ezer főnyi hallgatóság helyéről felemelkedve, lelkes tapssal fogadta a szovjet kormányfőt. Az előadást többször is megszakította a hallgatóság helyeslése, majd szavai befejeztével ismét percekig zúgott a taps. Amikor, Hruscsov elhagyta az épületet, a tömeg ismét ünneplésben részesítette a szovjet kormányfőt. Hruscsov átment a rendőrkordonon és kezet szorított néhány oslói lakossal. Ez már másodszor ismétlődött meg a keddi nap folyamán: délben mintegy nyolcezren sorakoztak fel a Grand Hotel környékén. A szállóban a szovjet kormányfő Gerhardsen norvég miniszterelnök tiszteletére adott ebédet. Az ebéd befejeztével Hruscsovnak alkalma nyílt arra, hogy személyesen köszöntse a norvég főváros lakóit. A szovjet kormányfő kíséretével együtt ma Norvégia másik legnagyobbb városába, a 120 ezer lakosú Bergenbe látogat el Hruscsov a Solheim temetőben megkoszorúzza a második világháborúban hősi halált halt novég hazafiak emlékművét, a Laksevagi temetőben pedig a szovjet hősi halottak sírját. Bergeni tartózkodása során a szovjet kormányfő megismerkedik a „fjordok városával” megtekinti a híres Bergeni Oceanográfiai Intézetet és tengeri akváriumot is. Bergen városa villásreggelit ad majd a szovjet kormányfő tiszteletére, aki az esti órákban visszatér a norvég fővárosba. Elutazott hazánkból a szovjet pártmunkásküldöttség Kedden elutazott Budapestről a Szovjetunió Kommunista Pártjának pártmunkás küldöttsége, amely V. I. Poljakovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével 10 napot töltött hazánkban, tanulmányozta a magyar mezőgazdaságot. A küldöttség meglátogatott több termelőszövetkezetet, állami gazdaságot, és tudományos intézetet. Megbeszélést folytatott a Baranya megyei pártbizottságon és a Püspökladányi Járási Pártbizottságon. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára, valamint Németh Károly, az MSZMP KB titkára. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására megjelent Németh Károly, az MSZMP KB titkára, Bencze Károly és Kimmel Emil, az MSZMP KB osztályvezető helyettesei, valamint G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Lengyel—jugoszláv műszaki egyittműködési egyezményt írtak alá Varsó, (MTI): Varsóban június 30-án egyezményt írtak alá, amelynek értelmében Lengyelország és Jugoszlávia kormánya fokozza és bővíti a két ország között már eddig is fennállott műszaki együttműködést. Az egyezményt lengyel részről Kazimierz Olszewski, a külföldi gazdasági kapcsolatok bizottságának elnökhelyettese, jugoszláv részről pedig Vladimír Szajcsics, a gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára írta alá. A tizenkét pontból álló megállapodás aláírását háromszakaszos tárgyalássorozat előzte meg. Július 1 6 - 12-ig: ünnepi műszakot tartanak a szabolcsi vasutasok A napokban megyeszerte folynak a termelési tanácskozások a vasúti szolgálati helyeken, ahol megtárgyalják, hogy a vasutasnap alkalmából kik részesülnek kiváló dolgozó jelvény, illetve oklevél kitüntetésben. A záhonyi állomás dolgozói közül 60 főt, Fényeslitkén 18 főt terjesztenek kitüntetésre. Ezzel egyidejűleg kerül sor a dolgozók rendkívüli előléptetésére is. A megyei Vasutas Szakszervezetben elmondották, hogy vasutasnapra a megye területén 270 dolgozó részesül rendkívüli előléptetésben. A vasutasnapot megelőző héten, július 6-tól, 12-ig a szolgálati főnökségek vasutasnapi műszakokat tartanak, melynek keretében az eddigieknél még nagyobb eredmények elérésére törekednek. Fokozott figyelemmel lesznek a balesetmentes szolgálatra és a tervtényezők maradéktalan maximális teljesítésére. A vasutasnap részletes programjának kidolgozásán a helyileg kijelölt előkészítő bizottságok dolgoznak. (m. 1.) Bízni a fiatalokban (3. oldal) Aratási ügyelet (3. oldal) Gyorsmister a II., III., IV. Békekölcsön első félévi sorsolásáról (4—5. oldal) Totó tanácsadó (6. oldal) A fanuitók 87 százaléka szakosított oktatásban vesz részt Véget ért a kétnapos művelődési tanácskozás A Nyíregyházán rendezett népművelési tanácskozás második napján kedden — Figula György, megyei tanács vb művelődési osztályvezető-helyettes tájékoztatója alapján az 1963—1964-es tanév tapasztalatait és a további feladatokat beszélték meg a részt vevők — párt, tanács, társadalmi szervek, oktatási intézmények képviselői, szakfelügyelők. Az előadó bevezetőben utalt arra, hogy az oktató-nevelő munkában újabb eredményeket értek el. Az oktatási intézmények szerepüket tartalmilag magasabb szinten töltötték be, mint a korábbi években. Az iskolák munkáját már az új tanterv és a nevelői program határozta meg, amelynek hatása konkrétabban tükröződött az új tankönyvekben, munkafüzetekben, módszertani kézikönyvekben, majd a nevelők tanmeneteiben, az iskolák, a nevelők munkaterveiben. Részletesen foglalkozott ezután a beiskolázás kérdéseivel. Az lenne jó, ha minden gyermek óvodába járhatna. Az ellátottság azonban csak 22 százalékának teszi ezt lehetővé. Egyes járásokban pedig még ennél is kevesebbnek. Mivel az állami erőforrások korlátozottak elsősorban a társadalmi erőforrások felkutatásával és mozgósításával lehet a jelenlegi helyzeten segíteni. Vannak már olyan kezdeményezések, hogy termelőszövetkezetek, állami gazdaságok kellően ki nem használt épületeiket óvodai célra adják át. Sokat kezdeményez a baktalórántházi járás. Fontos feladat azonban az is, hogy az óvodai igények felmérésénél az eddiginél körültekintőbben járjanak el. Sikereket értek el az általános iskolai oktatásban. Az egy tanulóra eső mulasztás pl. három év alatt az egyharmadára csökkent. Az eredmény azonban még nem kielégítő, mert megyei átlagban négy nap mulasztás jut egy tanulóra. Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni azért is, hogy kisebb legyen a lemorzsolódás aránya és kevesebb a bukott tanulók száma, ami különösen az elsőosztályban magas. Köztudomású, hogy az elsőosztályba az iskolai érettség különböző fokán kerülnek a gyerekek, idő és türelmes munka szükséges ahhoz, hogy az iskolai érettség alacsonyabb fokán állók is felzárkózhassanak. Ez csak a szakrendszerű oktatás általánossá tételével érhető el. Ennek következménye lenne, hogy minden iskolás azonos körülmények között tanuljon. Legjárhatóbb útja a körzetesítés. E tekintetben további eredményeket értek el. Az idén már a tanulók 87,5 százalékának sikerült a szakosított oktatást biztosítani. Vannak olyan járások, ahol egykét éven belül körzetesítéssel már megoldják ezt a problémát. De segítenek a már működő és épülő tanyai diákotthonok is. Az újfehértói és tyukodi tanyai kollégium mellett ősszel megnyitja kapuit a kállósemjéni és valószínű a nyírszőlősi diákotthon is. Az általános iskolát végzetteknek valamivel több mint egyharmada tanul tovább őszszel középiskolákban és technikumokban. Mintegy 200 nyíregyházi iskolásnak nem sikerült eddig férőhelyet biztosítani a középiskolákban. A megye újonnan nyílt gimnáziumaiba viszont kevés a jelentkezés. Sikerek születtek a felnőttek oktatásában Különösen az általános iskolák magasabb osztályaiban és középiskolákban tanul sok dolgozó. Nem kielégítő azonban az ütem, az írástudatlanság felszámolásában Számuk egy év alatt mindössze 600-zal csökkent a megyében. Ezért az oktatás minden formáját, az egyéni és csoportos oktatást egyaránt fel kell használni arra, hogy minél több ember tanuljon meg írniolvasni. Részletesen foglalkozott az előadó az oktató-nevelő munka tartalmi továbbfejlesztésben elért eredményekkel és feladatokkal. Sok helyen jól használják fel a szemléltető eszközöket, ezen belül még a lemezjátszókat, magnetofonokat, a keskeny filmeket is különféle tárgyak oktatásánál. Ennek szerepe a jövőben még tovább nő. Ezért kell nagyobb gondot fordítani a szemlélteti eszközök beszerzésére. A munkaoktatás köre is jelentősen bővül, tartalma gazdagodik. Ezt a feladatot az iskolák sokszor nehéz körülmények között és mégis jól oldják meg. A társadalom nagyobb segítségét kérik a munkaoktatás további tökéletesítéséhez. Az előadást követő vitában a felszólalók számoltak be tapasztalataikról. Hetvennyolc tanító kapott diplomát Hároméves tanulmányuk befejeztével tegnap délelőtt vették át tanítói diplomájukat a Nyíregyházi Tanítóképző Intézet végzett hallgatói. A diplomakiosztó ünnepségen Adriányi László, az intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. Jelen voltak a párt és a tanácsi szervek képviselői, a tanári kar, a végzett hallgatók, szülők és hozzátartozók. Az ünnepi beszéd után 46 nappali tagozatos és 32 levelező hallgatónak adták át a diplomát. Dr. Bodnár Lórántné és Spisák Mária vörösdiplomát kapott; kiváló tanulmányi eredménye elismeréseképpen. A nappali tagozaton végzettek közül húszan kaptak KISZ megbízólevelet. A Tanítóképző Intézetben fennállása óta 137 pedagógus nyert diplomát. A most végzett 78 általános iskolai tani 14 szeptemberben kezdi munkáját a szabolcsi iskolákban.