Kelet-Magyarország, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)
1964-09-16 / 217. szám
XXL ÉVFOLYAM, 7tf. SZÁM ARA: 50 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I 1964. SZEPTEMBER 16. SZERDA Magyar-jugoszláv barátsági nagygyűlés Aláírták a magyar-jugoszláv közös nyilatkozatot • Tito, Dobi és Kádár eltársak magas kitüntetése az Országházban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága kedd délután magyar—jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A gyűlés részvevői között ott voltak a budapesti gyárak, üzemek, hivatalok, vállalatok és intézmények küldöttei, a termelő munka legjobbjai, a társadalmi és tömegszervezetek legeredményesebben dolgozó aktivistái, a főváros minden rétegének képviselői. A díszemelvény és a lelátók fölött magyar és jugoszláv nyelvű feliratok éltették a két nép barátságát. Néhány perccel négy óra után a megjelentek tapsa, ünneplése közben foglalta el helyét az emelvényen a nagygyűlés elnöksége. Az elnökségben foglaltak helyet jugoszláv vendégeink, élükön Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkárával. Tagjai voltak az elnökségnek Veljko Vlahovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottság Kádár János, ma Végrehajtó Bizottságának tagja, Kocsa Popovics külügyminiszter és Nikola Dzsuverovics külkereskedelmi miniszter is. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, dr. Korom Mihály, Németh Károly, Szurdi István, a Központi Bizottság titkárai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Biró József külkereskedelmi miniszter, Péter János külügyminiszter. Az elnökség tagjai között helyet foglaltak írók, művészek, tömegszervezetek vezetői. Részt vett a gyűlésen Joszip Broz Tito felesége, Jovanka Broz, Dobi Istvánné és Kádár Jánosné. A jugoszláv és a magyar Himnusz elhangzása után Gáspár Sándor nyitotta meg a nagygyűlést, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról jóleső érzéssel beszélünk Kedves Tito elvtársi Kedves elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya, s a magam nevében szívből köszöntöm Budapest dolgozóinak képviselőit mai ünnepi gyűlésünkön, amelyet a magyar—jugoszláv barátságnak szentelünk. öntéte tisztelettel és meleg barátsággal köszöntöm körünkben Tito elvtársat, a jugoszláv kommunisták, a nép kiemelkedő vezetőjét, s a kíséretében érkezett elvtársakat, valamennyi kedves vendégünket. Kedves elvtársak! A szocialista országok vezetői időről időre találkoznak, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, hogy személyesen és még közelebbről megismerkedjenek egymás népeinek szocializmust építő munkájával, s látogatásaikkal tovább erősítsék internacionalista kapcsolataikat. Ez a célja jugoszláv elvtársaink magyarországi látogatásának. Ugyanezek a célok vezérelték a magyar vezetőket, amikor Jugoszláviában jártak. Kapcsolataink kedvező alakulásáról ma jóleső érzéssel beszélünk. Az elmúlt esztendőkben nemcsak az egykori magyar és jugoszláv uralkodó osztályok szította soviniszta gyűlöletet számoltuk fel, hanem fokozatosan eloszlatjuk azokat a felhőket is, amelyek 15 évvel ezelőtt és azt követő években árnyékot vetettek országaink viszonyára. Ma meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocialista építés és a béke megvédésének közös céljai fűznek össze bennünket. A mai Jugoszlávia az idegen elnyomók és a hazai reakció elleni hősi harcban született. A jugoszláv kommunisták az illegalitás és a terror súlyos viszonyai. ■ közepette harcoltak a nemzetközi kapitalista monopóliumok és hazai kiszolgálóik ellen. A jugoszláv nép sikerei Kádár elvtárs ezután visszapillantást nyújtott a hitleri megszállás sötét éveire, amikor a jugoszláv nép történelmének legsúlyosabb szakaszát élte. Az emberiség nem felejti el a hős jugoszláv partizánok önfeláldozó és győzelmes harcát a fasizmus ellen — mondotta. A népfelszabadító háború éveiben eltéphetetlen kapcsolatok alakultak ki a jugoszláv nép és a jugoszláv kommunisták pártja közötti A jugoszláv nép a felszabadulás után gyökeresen átformálta a háború előtti elmaradott Jugoszlávia képét. Újjáépítette a háborúban lerombolt városokat és falvakat. Fejlődött a népgazdaság, a nemzeti jövedelem ma már az 1939 évinek mintegy háromszorosa. Az ipari fejlődés lehetővé tette a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását és e gazdasági ág gyors fellendítését, így Jugoszlávia egyre jobban bekapcsolódhatott a nemzetközi árucserébe és hozzáláthatott a dolgozók anyagi és kulturális életfeltételeinek szüntelen javításához. A kulturális fejlődést jellemzi, hogy míg a háború előtt Jugoszlávia három egyetemén mintegy 15 000-en tanultak, addig ma a főiskolai és egyetemi hallgatók száma több mint 160 000. Jugoszlávia most készülő 7 éves terve a termelés, a termelékenység és a nemzeti jövedelem gyors fejlődését, s ennek alapján az életszínvonal további emelkedését célozza. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a dolgos és tehetséges jugoszláv nép megvalósítja terveit és a fejlődés újabb magaslataira emeli szép hazáját Ehhez mi minden magyar dolgozó nevében sok sikert kívánunk jugoszláv elvtársainknak. Kedves elvtársak! Népünk, amely mögött csaknem két szabad évtized áldozatos munkája van, nagyra értékeli Jugoszlávia eredményeit. Az elmúlt 21 esztendőben az egész világon óriási változások következtek be. Kialakult a 14 országból álló szocialista világrendszer, amely felöleli az emberiség egyharmadát. A világ első szocialista állama, a Szovjetunió már a kommunizmus építésével mutatja az utat az emberiségnek. A történelem folyamán először olyan új erőviszonyok alakultak ki a világon, amelyek túlsúlyban,, vannak a béke, a nemzeti függetlenség, a társadalmi haladás erői, a szocializmus korunk uralkodó gondolatává vált. Lendületes a magyarországi építés Erre a 20 évre esnek a legdöntőbb szocialista átalakulások Magyarországon is. Pártunk nyolcadik kongresszusa mérleget készített országépítő munkánkról és megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, vívmányaink megszilárdultak,, befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását. Ez a tény történelmi jelentőségű, mert ezzel a magyar nép a szocializmus teljes felépítésének korszakába lépett. Most második 5 éves tervünk negyedik évében vagyunk. Elmondhatjuk, hogy népgazdaságunk fejlődése a fő arányokat tekintve a tervnek megfelelően alakult. Ezért az első fél évben az állami ipar 9,7 százalékkal termelt többet, mint az előző év azonos időszakában, s mintegy 2 százalékkal túlteljesítette tervét. Parasztságunk a múlt év őszén idejében elvetette a gabonát, tavasszal pedig jó gazda módjára ápolta a vetést. Ennek eredményeként idei kenyérgabona-termésünk fedezi az ország szükségletét. 1960 és 1963 között a népgazdaság állami szektorában foglalkoztatott dolgozók átlagkeresete kereken 8 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem az 5 éves terv első három évében mintegy 17 százalékkal növekedett. Miután a néphatalmat megszilárdítottuk a gazdasági és kulturális építőmunka lendületesen fejlődött és a szocialista társadalom alapjainak lerakását befejeztük, hazánkban ma minden társadalmi osztály és réteg alapvető érdekei azonosak. Az egész nép érdekelt a szocializmus építésében nemcsak történelmi, hanem napi értelemben is. Ez a legszélesebb körű nemzeti összefogás alapja. Ma minden eddiginél jobb lehetőség van arra, hogy mindenki tudásának és tehetségének legjavát adja a társadalomnak. Kötelességünk, hogy jól éljünk a szocialista társadalmi rend teremtette lehetőségekké , hiszen ' • • 1 a növekvő igények kielégítésének az a feltétele, hogy a maga munkahelyén mindenki terveink megvalósításának tevékeny és tudatos részvevője legyen. Munkánk célja, hogy országunk tovább virágozzék, népünk jóléte emelkedjék,dolgozóink szabad hazában, békében élhessenek. Rámutatott, hogy a feladataink teljesítésének feltételei biztosítottak, mert a Magyar Szocialista Munkáspárt marxista-leninista politikát folytat, amely megfelel nemzeti érdekeinek és a kommunista világmozgalom nemzetközi érdekeinek. Majd így folytatta beszédét: Őszinte eszmecsere — együttműködés Kedves elvtársak! A magyar és a jugoszláv nép kapcsolatai nem mai keletűek. Több mint ezer esztendeje vagyunk szomszédok Európának ebben a térségében. Sokszor sújtottak bennünket azonos megpróbáltatá■ sok s a magyarok és délszlávok gyakran küzdöttek vállvetve a betolakodó idegen hódítók ellen. Hunyadi csatája Szendrő váránál és Nándorfehérvárnál a törökök elleni honvédő harcok idején aranybetűkkel van feljegyezve nemcsak a magyar, hanem a jugoszláv nép történelmében. Az évszázadok során magyar és jugoszláv jobbágyon sokszor üzentek közösen hadat elnyomóiknak, a feudális nagybirtokosoknak. Amikor pedig országainkban a mun(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János elvtárs beszél