Kelet-Magyarország, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
Csütörtöki mozaik ♦ Csütörtöki mozaik ♦ Csütörtöki mozaik Híd betonszalagokból A Hídépítő Vállalat szakemberei az országban egyedülálló megoldással építik a balassagyarmati főközlekedési út egyik 72 méter hosszú felüljáró hídját. Acélszerkezet helyett 32 tonnás előrefeszített vasbeton „szalagokból” építik a hidat. Az utolsó vasbetonszerkezetet most emelték a helyére. A tervek szerint szeptember közepén adják át rendeltetésének a felüljárót Filmen az angol Svejk Charlie Drake, ez a csúnya, vörös szeplős, apró termetű emberke A betörő című angol film főszereplője hallatlanul hasonlít egy régebben élt jellemtársához, a közismert figurához, Svejkhez. Jaroslav Hasek Svejkje is szinte a bárgyúságig becsületes, jószándékú — mégis mindig megjárja. Ez az apró lakatosmester, filmbeli nevén Ernest Wright is ilyen. Nincs annyi szeplője, mint ahány jó ismerőse, régiek és újak és a kis köpcös mindenkin segíteni akar. Előszedi álkulcs-gyűjteményét és nincs tovább csukott ajtó, páncélszekrény. Csakhogy, akik kihasználják hiszékenységét és becsületességét, azok nem rendes emberek, hanem betörők, így barátunk mindig a börtönben köt ki. Végül persze, ahogy ez várható is, lelepleződik a rablóbanda, és Ernest oltárhoz vezeti a csinos Muriést, aki segítségére volt a bűnözők lefülelésében. Az ötlet, mellyel Peter Graham Scott rendező élt, nem vadonatúj, mint ahogy nem sikerült mellőznie a bűnözőkről szóló filmburleszkek néhány szokvány fordulatát sem. Ilyen maga az alaphelyzet is, a becsületes és ártalmatlan Ernestet rettegett bűnözőnek vélik a hivatásosak, ismert motívum a két bűnbanda féltékenysége és cselszövése egymás ellen, és a befejezés, a leleplező ártatlanságának kiderülése és boldog jutalma. Mindezek ellenére az átlag filmburleszkek fölé nő a Betörő Charlie Drake sok általános emberi vonást kibontó játéka. Tiltakozás a rossz ellen: ha ettől nem is hordozna magvasabb mondanivalót ez a mulatságos, kedves hangulatú angol film, már sem készült el hiába. (Pg) Autó karburátor nélkül Kisebb fogyasztás, nagyobb teljesítmény A hozzáértő meglepődik, ha megtudja, hogy tíz Volga típusú gépkocsi fut már a Szovjetunióban , karburátor nélkül. A karburátort egy félvezetőkkel működő kis műszer helyettesíti. A műszer szovjet konstrukció. A mérőfejek szüntelenül jelzik a motor működésének adatait, a levegő hőmérsékletét, a légnyomást. Az elektronikus szerkezet pedig nyomban kiszámítja, mennyi benzinre van szüksége a motornak, szabályozza az üzemanyagfogyasztást. Az új módszer alkalmazása növeli a motor kapacitását: a Volga hetven lóerős motorja olyan teljesítményt nyújt, mintha nyolcvanöt lóerős lenne, fogyasztása azonban csökkent. Induláskor a gépkocsi rendkívül gyorsan indul. A szerkezet viszonylag olcsó és ára hamarosan megtérül. Új sátortáborok A Balatonon befejeződött a campingidény. Az idegenforgalmi szakemberek hozzávetőleges becslései szerint ezen a nyáron mintegy háromszázezren táboroztak a magyar tenger partján. A vendégnapok száma másfél millióra becsülhetők, ami azt jelenti, egy-egy fő átlagban öt napot töltött a campingekben. A nyári szezon végeztével a Balaton mindkét partján máris kijelölték a jövőre kiépítendő új sátortáborok helyét. Az őszi terepszemlék szerint jövőre új campinggel gazdagodik Balatonszemes, Szepezdfürdő, Alsóörs, Balatonalmádi, Badacsony és Badacsonytomaj. A keszthelyi sátortábort elsőosztályúvá fejlesztik és bővítik a balatonlellei campinget is. Különös Mentés Öten a felfordult hajó gyomrában Szovjet határőrök búvárruhás akciója A balti partokon szolgálatot teljesítő egyik szovjet határőr különös formájú úszó tárgyra lett figyelmes. Tűcsövén keresztül hamar kivette, hogy egy felfordult hajó hánykolódik a nyílt tengeren, oldalán pedig három ember kétségbeesetten integet. Nyomban kifutott a határőrség egyik mentőhajója és sikerült a több mint 8 órás kapaszkodástól holtfáradt embereket csónakba emelni. A megmentettek azonban elmondták, hogy társaik a gyors irányváltoztatástól felborult hajó belsejében vannak. Szinyrca mérnök-kapitány, a mentőcsapat parancsnoka búvárruhát öltött és a mélyben 40 percig kutatva, megtalálta azt az ajtót, amelyen biztonságosan bejuthat az alsó fedélzeten lévő öt emberhez. A kapitány két tengerésznek oxigénpalackot és álarcot adott, azok a felszínre másztak, két másik tengerészt pedig lebocsátott kötélhágcsón húztak fel. Legnehezebb volt megmenteni a tenger ötödik foglyát, egy asszonyt, aki sehogy sem akart a fedélközből a vízbe menni. Végül a mentőcsapat egyik tagja könnyű búvárruhát vitt le neki és egy kis bátorítás után felhozta. A kis hajó személyzetének két tagját, még a mentőcsapat megérkezése előtt elsodorta a tenger. ÉLETMŰ AMIT NEHÉZ MA MÁR HINNI: Egymillió rabszolga! A nyugati magazinokban megdöbbentő cikkek jelennek meg a mai rabszolgákról. Pontosan nem derítették fel a modern rabszolgaság valamennyi „lelőhelyét”. Szaúd- Arábia óriási területe az egyik lelőhely és több délarab terület — például Aden — a másik, Aden? Mi ez? Brit gyarmat és védnökség — tartja nyilván az Almanach. Ebben az országban Nagy- Britannia királynője által kinevezett angol kormányzó az úr. Az egyik riporter szerint, Mukalla városában szabályos rabszolgakereskedelem folyik. Úgy árusítják az embert, mint másutt a birkát vagy a halat. A láncravert fekete embert elhurcolják szülőföldjéről és az olajon meggazdagodott kényuraknak vagy cinkosaiknak szabályosan eladják. A portékát tuareg emberhajcsárok terelik titkos útvonalakon a piacra. A felhajtás kegyetcek” szakértő szeme elé kergeti az árut. A tények elvitathatatlanok és borzalmasak, azonban még oda is visszaszüremkednek, ahol már elnyerték a jogi önállóságot. A világ élő lelkiismerete azonban nem fogadhat el semmi kifogást, semmiféle mesterkedést: minden gyarmatnak mindörökre el kell tűnnie, hogy az egész világon, a Föld legrejtettebb zugaiban is megszűnjék a rabszolgaság. fenségét döbbenetes erővel ábrázolja a kígyóbőrkorbácsos pribék, aki az „emberkupé-Az emberiségnek már csupán 1,5 százaléka él gyarmati sorban. A neokolonialisták Busszal a francia Dijonból Nyíregyházára Hat gyerek és a papa* mama. Otthonosan mozognak a gördülő házacskában, amely a franciaországi Dijon városából Nyíregyházára hozta őket. Egy Bethlen utcai ház udvarán találtak ideiglenes otthonra egy rokonnál. — Régóta készülődtem hazza — küzdi a kalandosnak tűnő vállalkozás előzményeit Kocsis Barna. A Franciaországban töltött harmincnégy év érződik a szaván. — A szüleim az 1930-as évek nagy válsága után kerültek ki Franciaországba. Én 17 éves voltam akkor. Itthon, Újfehértón éltünk, évekig nem kapott munkát az apám, mert feketelistán volt. Hosszú éveket dolgozott francia bányákban, gyárakban a család, míg a háború alatt haza nem telepítették őket németek. Egyedül ő, az idősebb fiú nem tért haza akkor, megnősült, francia lányt vett feleségül. És teltek az évek, egészen beleszokott az ottani életbe, de végleges hazának mégsem tartotta. 1948-ban haza akart jönni, de valami miatt nem sikerült. — Rosszul is esett akkor. Később valamelyik felszabadult afrikai országba akartam átmenni és letelepedni. Most ismét úgy döntöttünk, megpróbálunk hazajönni. És sikerült. Ezért csinálgattam évek óta ezt a lakókocsit, nem így nézett ki, csupa rozsda volt. Júliusban költöztek be a buszba, egy hónapja vannak Magyarországon. A hat kislánynak és a mamának tetszik az új haza, bár még csak egy-két szót tudnak magyarul. A két idősebb lány beiratkozott a Zrínyi Ilona gimnáziumba, a tanárok, és a diákok sokat foglalkoznak velük, hogy minél előbb elsajátítsák a magyar nyelvet, a tanulásban se maradjanak le. Munkát már kaptam, a konzervgyárban. Általános lakatos vagyok, nem félek a munkától. Aztán majd berendezkedünk, megismerkedünk mindennel, mert hisz egy kicsit idegenek vagyunk, bár nem érezzük magunkat annak, és nem is úgy fogadtak bennünket. De 17 éves voltam amikor elmentem és már 51 vagyok. Nyíregyháza is egészen másképp nézett ki. Páll Géza Rubinstein hangversenye Moszkvában Arthur Rubinstein, a kiváló zongoraművész harminc év után vasárnap este ismét fellépett a szovjet fővárosban. A moszkvai konzervatórium nagytermében adott hangverseny iránt óriási volt az érdeklődés. A zsúfolásig megtelt teremben ott volt Jekatyerina Furceva, a kulturális ügyek minisztere, Kohler amerikai nagykövet, valamint a diplomáciai testület számos tagja. Kirándulás... Wolfgang Staudte nyugatnémet rendező legújabb filmje: „Kirándulás férfiak számára” —, óriási vihart keltett és kihívta a nyugatnémet revansisták támadását. Ezen nem is lehet csodálkozni. A filmben egy nyugatnémet férfitársaság kirándulást tesz Jugoszláviában, és véletlenül eljut a hegyek közé, egy faluba, ahol gyászba öltözött nők csoportjával találkozik. A turisták később megtudják, hogy ebben a faluban csupa olyan özvegy lakik, akinek férjét a háborúban megkínozták és megölték. Darvas Szilárd: Caesar és A napokban részt vettem a valmi előadáson, melyen többek között egy ifjú énekesnő is fellépett. Óriási sikert aratott, annak ellenére, hogy nagyon incifinci hanggal rendelkezett, valósággal rágcsálta a mikrofont a közérthetőség kedvéért. Ez az, amit „szabad hangnak” neveznek, legokosabb ugyanis, ha az illető bezárkózik egy szobába és ott magában énekel. A művésznő a frenetikus sikert egy dallal aratta, amely úgy kezdődött, hogy „véni, vidi, vicsi...”. Tudvalevő, hogy ez magyarul annyit jelent: „Jöttem, láttam, győztem...” Julius Caesar üzente ezt egy győztes hadjárat után a szenátusnak, igaz, hogy ő nem „tácsit”, hanem „vicit" mondott, de ebből is látható, hogy a művelt Nyugat a korlátlan lehetőségek hazája, ott egy triciből nemcsak házfelügyelő lehet, hanem vicsi is. Szóval kétségtelen, hogy a dal sikerét elsősorban a „bemondás”, a kezdő sor biztosít a slowforó ra, főleg a közönség ama rétege előtt, amely még annyit se tud latinul, mint én, így valami szerelmi pikantériát sejt a caesari igék mögött. Annál inkább, hiszen a dal folytatásában megszűnik a latin kultúra, és a hadjárat magyarul folytatódik, méghozzá nem is Gallia, hanem valami nő meghódításáért. Meg kell hagyni, a kezdeményezés óriási: nagy emberek mondásait bedolgozni a futó táncdalokba, így a táncos fiú vagy lány közben nemcsak a lábait, hanem a műveltségét is emelgeti. Rettenetesen sok jót mondtak a nagy emberek, évtizedekre biztosítani tudjuk a slágerszükségletet. Ajánlani tudom a következőket: Ave Caesar, morituri te salutant! (Ezt a gladiátorok mondták.) Ich kenne meine Pappen heimer! (Ezt Nagy Frigyes mondta.) L’état c’est moi! (Ezt XIV. Lajos mondta) Fantasztikus, hogy itt Pesten egyesek minden hülyeségnél beugranak. (Ezt én mondom!