Kelet-Magyarország, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 275. szám

VILÁG profit ARJAI, éGy­esuljeteki XXI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1984. NOVEMBER 22., VASÁRNAP Százezer ünneplő ember jelenlétében átadták a forgalomnak az Erzsébet-h­idat Szombaton fél 2 óra körül a pesti hídfő és közvetlen környékén mintegy ötezer meg­hívott vendég várakozott, zömmel azok, akik az Erzsébet-híd építésénél, a hídszerkezetek gyártásánál közreműködtek. A környékbeli épületek erkélyein egy talpalatnyi üres helyet sem lehetett volna találni. Szabadsajtó útján, a Felszabadulás téren és végig a Kos­suth Lajos utcában óriási embertömeg vára­kozott az ünnepi percre. Néhány perccel 2 óra előtt megérkeztek a párt és a kormány vezetői. A hídavató ün­nepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás-­paraszt kormány elnöke, Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó Já­nos, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet szá­mos vezetője, a budapesti diplomáciai kép­viseletek számos vezetője. Pontban 2 órakor felhangzott a Himnusz Ezt követően a Ganz-MÁVAG acélhang kóru­sa előadta Vass Lajos „Az Erzsébet-híd kö­szöntése” című szerzeményét. Dr. Csanádi György ünnepi beszéde Ezután dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi mi­niszter lépett a mikrofon elé Dr. Csanádi György közleke­dés és postaügyi miniszter üd­vözölte Kádár János elvtársat a párt és kormány vezetőit,­­ a megjelent vendégeket, majd a következőket mondotta: — Tisztelt ünneplő közön­ség! — Kedves elvtársak! — Új híd avatása mindig e­gyszerű, felemelő pillanat. A híd nemcsak egyike a leg­szebb műszaki alkotásnak, pél­dája a természetet legyőző ember diadalmas munkájának, de a legnagyszerűbb szimbólu­ma is az emberek egymásra­utaltságának. Az új híd, amely város­ég országrészeket kapcsol össze, új ütőere a forga­lomnak, új forrása a fej­lődésnek és gazdagítja, szebbé és kényelmesebbé teszi az életét mindazok­nak, akik számára épült. — Ezért nagyon is jogos az a mélyen megindító érzés amely mindannyiunkat elfog olyankor, amikor új hídra ké­szülünk lépni. — Nekünk azonban, akik ma összegyűltünk az új­jáépített Erzsébet-híd, a mi új, nagyszerű szoci­alista alkotásunk átadásá­ra, különösen okunk van az elfogódottságra. Az új Erzsébet-híd nemcsak szeretett Budapestünk új dí­sze, a város és az ország szí­vében épült hatalmas létesít­mény, de felépítésével az utolsó gyászos emléke tűnt el fővárosunkból a második vi­lágháború esztelen hídrombo­­lásainak. Nem csekély időnek, két évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy Budapest vala­mennyi elpusztult szép hídját újra felépíthessük. Ez a két évtized népünk életében ha­talmas változások korszaka. A második világháború szörnyű pusztításaitól, majd a felsza­badulás nagy történelmi le­hetőségeinek megnyílásától vezet a szocializmus építésé­nek harcain, nagyszerű ered­ményein, sikerein és gondjain át mai problémáinkig. Ezek azonban már egy felszaba­dult, igazságos társadalmi rendet megvalósító, egyre szebb és gazdagabb életet élő nép problémái. — Az újjáépítés hősi küz­delmei, a szocializmus gazdasági bázisát jelentő nagy létesítmények meg­valósítása után ma­i pár­tunk és kormányunk he­lyes gazdaságpolitikájának eredményeként az orszá­gunk szellemi és anyagi erőit jórészt olyan alkotá­sokra fordítjuk, amelyek népünk életét közvetlenül teszik szebbé, könyebbé, kulturáltabbá. Ezek sorában kiemelkedő al­kotás az új Erzsébet-híd, ame­lyet most átadunk rendelteté­sének, hogy újabb szoros ka­pocs legyen a Duna két part­ja: két városrész és két or­szágrész között. Beszéde végén a miniszter köszönetet mondott mindazok­nak az építőipari, ipari és közlekedési dolgozóknak, szak­embereknek, vállalatoknak és hatóságoknak, akik, illetőleg amelyek a hídépítés nagy munkájában részt vettek, azt támogatták, segítették. Hirdesse ez a legújabb, nagyszerű műszaki létesítmé­nyünk is a békés munka dia­dalát, szocializmust építő né­pünknek az egyre szebb jö­vőben való törhetetlen hitét és alkotó akaratát! — mondotta befejezésül. Budapest közönsége nevében Sarlós István, a Fővárosi Ta­nács VB elnöke vette át az új Erzsébet-hidat, aki rövid beszé­det mondott, majd felkérte Kádár János elvtársat, hogy a forgalom számára nyissa meg a hidat (nagy taps). Ezután Kádár János elvtárs a nemzeti színű zárószalaghoz lépett Egy kis gimnazista leányka nyújtotta át neki az ollót a szalag átvágására. 14 óra 20 perc. A zárószalag ünnepélyes át­vágásával megnyílt az új híd. Kádár János, dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi miniszter és Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöké­nek társaságában a vendégse­reg élén elindult Buda felé az új hídon. A kandeláberek lám­pái szórták a fényt, szél lobog­tatta a nemzeti színű és vörös lobogókat. Az emberáradat a híd köze­pére ért. Hirtelen fények gyúl­­tak ki a Gellérthegy oldalán: reflektorok világították meg a Gellért-szobor alatti újjáépített vízesést A Gellérthegy oldalán hatal­mas tömeg várakozott. Amint a párt és a kormány vezetői megérkeztek a budai hídfőhöz, feltört az éb­jenzés, ezrek és ezrek kendőiket lobogtatták, lelkesen köszöntötték az or­szág vezetőit köszöntötték az új hidat Kádár János elvtárs ebben a felemelő percben megjegyezte az MTI munkatár­sához fordulva: Kitüntették a legkiválóbb hídépítőket Az Erzsébet-híd avatása nap­nak délelőttjén a Parlament ipolacsarnokában kitüntették legkiválóbb hídépítőket, tet­­ízőket. Az ünnepség után az Önöki Tanács fogadást adott a szüntetetteknek, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, aki baráti beszélgetést folytatott az Erzsébet-híd ter­vezőivel, kivitelezőivel. Kádár János elvtárs nyilatkozata — írják meg: végtelenül örü­lünk ennek az új hídnak, örü­lünk elsősorban azért, mert építése olyan munka volt, amit példaként állíthatunk az összes nagy beruházások elé. Szép, jó, hasznos és a tervezett időben, az előzetesen elfogadott költségvetés szerint készült el. — Kívánjuk, őrizze meg a főváros ezt az új hidat és használja Budapest lakosságá­nak javára, a dolgozók örömé­re. Hiszen — és körülmutatott a hegyoldalon, a hídfő környé­kén sötétlő tömegre — aminek itt most a tanúi vagyunk, az egy valóságos újabb népszava.A hídról a budai feljáróra fordult a menet A párt és a kormány vezetői onnan figyel­ték, hogy Pest felől még szü­­net nélkül árad a hatalmas emberfolyam. Valamivel háromnegyed há­rom előtt feltűnt az első villa­mos a hídon, egy új, 1228-as számú csuklós, majd 7/C jel­zéssel a 8344 számú csuklós busz haladt. A járművek azon­ban csak csigalassúsággal ha­ladhattak, mert az úttestet is ellepték az ünneplők. A felemelő ünnepség, amely­nek csaknem százezer ember volt szemtanúja, három óra körül ért véget, s a késő dél­utáni órákban megindult a hí­don a villamos és az autóbusz­­forgalom. A fényárban úszó hidat azon­ban még este is szinte ellepte a közönség. A harmadik ötéves tervben 30 000 holddal növekszik a megye öntözött területe Az idei öntözésfejlesztési terv megvalósításáról és a le­hetőségekről tárgyalt többek között legutóbbi ülésén a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága. A korábbi felmérések sze­rint a megyében több, mint 140 090 hold föld öntözé­sére van lehetőség. A múlt év végéig 11 000 hol­dat öntöztek. Ez évre — több­szöri módosítások után — újabb 11 000 hold öntözéséhez szükséges berendezések elké­szítését tervezték. A progra­mot, különböző okok miatt, elsősorban tervdokumentációk hiányában, az eredeti elgon­dolások szerint nem sikerül végrehajtani. Az öntözési mó­dok bizonyos mértékű átcso­portosításával azonban az év­re "kitűzött feladatokat nagy­jából megvalósítják, így a jövő év elejétől kezdve már mintegy 22 ezer hol­don folytathatnak öntözé­ses gazdálkodást a megye termelőszövetkezetei. Ugyanakkor az 1965-ös évben újabb 6000 hold öntözőbe­rendezést építenek meg. Előre­láthatólag jövőre már nem lesznek az ideihez hasonló akadályok. Az öntözésfejlesz­tési létesítmény jegyzékét m­ár elkészítették. A jegyzékben szereplő valamennyi öntözőtelep tervezése folyamatban van. A megyei szervek már megvizsgálták azt is, milyen lehetőségek vannak az öntö­zés fejlesztésére a közeljövő­ben. Az illetékes főhatósá­gokkal folytatott tárgyalások alapján a harmadik ötéves tervben előreláthatólag, mintegy harmincezer holddal nö­vekszik az öntözött terü­let a megyében. A végrehajtó bizottsági ülé­sen határozatot fogadtak el ar­ra, hogy a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a viac­ügyi igazgatóság és a Nyír- M Mezőgazdasági Kísérleti Intézet készítsen terveket „ folyóvizek holtágainak hármas hasznosítására — öntözés, ha­lászat, víziszárnyas tenyész­tés — oly módon, hogy a­­vi­zek hasznosítása tsz-közi tár­sulatok kezelésében történjen. Gyógyszerész ankét Nyíregyházán A Hazafias Népfront városi bizottságának rendezésében gyógyszerész ankétot tartottak pénteken Nyíregyházán, a Bessenyei klubban. Tarnai Imre, a városi népfront el­nöke tartott vitaindító elő­adást az értelmiség szerepé­ről a szocialista nemzeti egy­ség kialakításában. A felszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy a tanács­kozás igen hasznos, mert módjukban van közelebbről megismerkedni a népfront politikájával. Másrészt kife­jezték azt a véleményüket, hogy szívesen vállalnak meg­bízatásokat, s részt vesznek a közösségi munkában. Ezen­kívül elmondták a város gyógyszerellátásával kapcso­latos problémákat, s a nép­­front segítségét kérték ezek megoldásához. A legnagyobb gondot az okozza, hogy ke­vés a gyógyszertár. A meglé­vők is szűkek, a megnöveke­dett forgalmat már csak ne­hezen tudják lebonyolítani. Új gyógyszertárakra lenne szükség a peremváros­része­ken is. Sok egyéb probléma közt felvetették a lakásprob­lémát, amely egyik akadálya a létszámfejlesztésnek. Java­solták, helyes lenne, ha a vá­rosi tanács egészségügyi ál­landó bizottságába aktivista­ként gyógyszertári dolgozókat bevonnának. És kérték, hogy „ tanácsülésekre, végrehajtó bizottsági ülésekre, amikor az egészségügyről tárgyalnak, hívjanak meg gyógyszerésze­ket is. Ily módon módjukban lenne észrevételeiket, javasla­taikat megtenni. A városi népfrontbizottság a javaslatokat, kéréseket ösz­­szegyűjtötte és továbbítja az illetékesekhez. Készenlétbe helyezték a Jégtörőket a Tisza­löki Vízi Erőműnél. Hammel I fet*

Next