Kelet-Magyarország, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-22 / 275. szám
VILÁG profit ARJAI, éGyesuljeteki XXI. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM ÁRA: 80 fillér 1984. NOVEMBER 22., VASÁRNAP Százezer ünneplő ember jelenlétében átadták a forgalomnak az Erzsébet-hidat Szombaton fél 2 óra körül a pesti hídfő és közvetlen környékén mintegy ötezer meghívott vendég várakozott, zömmel azok, akik az Erzsébet-híd építésénél, a hídszerkezetek gyártásánál közreműködtek. A környékbeli épületek erkélyein egy talpalatnyi üres helyet sem lehetett volna találni. Szabadsajtó útján, a Felszabadulás téren és végig a Kossuth Lajos utcában óriási embertömeg várakozott az ünnepi percre. Néhány perccel 2 óra előtt megérkeztek a párt és a kormány vezetői. A hídavató ünnepségen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Fock Jenő, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Ajtai Miklós, Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, az Elnöki Tanács, a kormány tagjai, a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos vezetője, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Pontban 2 órakor felhangzott a Himnusz Ezt követően a Ganz-MÁVAG acélhang kórusa előadta Vass Lajos „Az Erzsébet-híd köszöntése” című szerzeményét. Dr. Csanádi György ünnepi beszéde Ezután dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter lépett a mikrofon elé Dr. Csanádi György közlekedés és postaügyi miniszter üdvözölte Kádár János elvtársat a párt és kormány vezetőit, a megjelent vendégeket, majd a következőket mondotta: — Tisztelt ünneplő közönség! — Kedves elvtársak! — Új híd avatása mindig egyszerű, felemelő pillanat. A híd nemcsak egyike a legszebb műszaki alkotásnak, példája a természetet legyőző ember diadalmas munkájának, de a legnagyszerűbb szimbóluma is az emberek egymásrautaltságának. Az új híd, amely városég országrészeket kapcsol össze, új ütőere a forgalomnak, új forrása a fejlődésnek és gazdagítja, szebbé és kényelmesebbé teszi az életét mindazoknak, akik számára épült. — Ezért nagyon is jogos az a mélyen megindító érzés amely mindannyiunkat elfog olyankor, amikor új hídra készülünk lépni. — Nekünk azonban, akik ma összegyűltünk az újjáépített Erzsébet-híd, a mi új, nagyszerű szocialista alkotásunk átadására, különösen okunk van az elfogódottságra. Az új Erzsébet-híd nemcsak szeretett Budapestünk új dísze, a város és az ország szívében épült hatalmas létesítmény, de felépítésével az utolsó gyászos emléke tűnt el fővárosunkból a második világháború esztelen hídrombolásainak. Nem csekély időnek, két évtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy Budapest valamennyi elpusztult szép hídját újra felépíthessük. Ez a két évtized népünk életében hatalmas változások korszaka. A második világháború szörnyű pusztításaitól, majd a felszabadulás nagy történelmi lehetőségeinek megnyílásától vezet a szocializmus építésének harcain, nagyszerű eredményein, sikerein és gondjain át mai problémáinkig. Ezek azonban már egy felszabadult, igazságos társadalmi rendet megvalósító, egyre szebb és gazdagabb életet élő nép problémái. — Az újjáépítés hősi küzdelmei, a szocializmus gazdasági bázisát jelentő nagy létesítmények megvalósítása után mai pártunk és kormányunk helyes gazdaságpolitikájának eredményeként az országunk szellemi és anyagi erőit jórészt olyan alkotásokra fordítjuk, amelyek népünk életét közvetlenül teszik szebbé, könyebbé, kulturáltabbá. Ezek sorában kiemelkedő alkotás az új Erzsébet-híd, amelyet most átadunk rendeltetésének, hogy újabb szoros kapocs legyen a Duna két partja: két városrész és két országrész között. Beszéde végén a miniszter köszönetet mondott mindazoknak az építőipari, ipari és közlekedési dolgozóknak, szakembereknek, vállalatoknak és hatóságoknak, akik, illetőleg amelyek a hídépítés nagy munkájában részt vettek, azt támogatták, segítették. Hirdesse ez a legújabb, nagyszerű műszaki létesítményünk is a békés munka diadalát, szocializmust építő népünknek az egyre szebb jövőben való törhetetlen hitét és alkotó akaratát! — mondotta befejezésül. Budapest közönsége nevében Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnöke vette át az új Erzsébet-hidat, aki rövid beszédet mondott, majd felkérte Kádár János elvtársat, hogy a forgalom számára nyissa meg a hidat (nagy taps). Ezután Kádár János elvtárs a nemzeti színű zárószalaghoz lépett Egy kis gimnazista leányka nyújtotta át neki az ollót a szalag átvágására. 14 óra 20 perc. A zárószalag ünnepélyes átvágásával megnyílt az új híd. Kádár János, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és Sarlós István, a Fővárosi Tanács VB elnökének társaságában a vendégsereg élén elindult Buda felé az új hídon. A kandeláberek lámpái szórták a fényt, szél lobogtatta a nemzeti színű és vörös lobogókat. Az emberáradat a híd közepére ért. Hirtelen fények gyúltak ki a Gellérthegy oldalán: reflektorok világították meg a Gellért-szobor alatti újjáépített vízesést A Gellérthegy oldalán hatalmas tömeg várakozott. Amint a párt és a kormány vezetői megérkeztek a budai hídfőhöz, feltört az ébjenzés, ezrek és ezrek kendőiket lobogtatták, lelkesen köszöntötték az ország vezetőit köszöntötték az új hidat Kádár János elvtárs ebben a felemelő percben megjegyezte az MTI munkatársához fordulva: Kitüntették a legkiválóbb hídépítőket Az Erzsébet-híd avatása napnak délelőttjén a Parlament ipolacsarnokában kitüntették legkiválóbb hídépítőket, tetízőket. Az ünnepség után az Önöki Tanács fogadást adott a szüntetetteknek, amelyen megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki baráti beszélgetést folytatott az Erzsébet-híd tervezőivel, kivitelezőivel. Kádár János elvtárs nyilatkozata — írják meg: végtelenül örülünk ennek az új hídnak, örülünk elsősorban azért, mert építése olyan munka volt, amit példaként állíthatunk az összes nagy beruházások elé. Szép, jó, hasznos és a tervezett időben, az előzetesen elfogadott költségvetés szerint készült el. — Kívánjuk, őrizze meg a főváros ezt az új hidat és használja Budapest lakosságának javára, a dolgozók örömére. Hiszen — és körülmutatott a hegyoldalon, a hídfő környékén sötétlő tömegre — aminek itt most a tanúi vagyunk, az egy valóságos újabb népszava.A hídról a budai feljáróra fordult a menet A párt és a kormány vezetői onnan figyelték, hogy Pest felől még szünet nélkül árad a hatalmas emberfolyam. Valamivel háromnegyed három előtt feltűnt az első villamos a hídon, egy új, 1228-as számú csuklós, majd 7/C jelzéssel a 8344 számú csuklós busz haladt. A járművek azonban csak csigalassúsággal haladhattak, mert az úttestet is ellepték az ünneplők. A felemelő ünnepség, amelynek csaknem százezer ember volt szemtanúja, három óra körül ért véget, s a késő délutáni órákban megindult a hídon a villamos és az autóbuszforgalom. A fényárban úszó hidat azonban még este is szinte ellepte a közönség. A harmadik ötéves tervben 30 000 holddal növekszik a megye öntözött területe Az idei öntözésfejlesztési terv megvalósításáról és a lehetőségekről tárgyalt többek között legutóbbi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A korábbi felmérések szerint a megyében több, mint 140 090 hold föld öntözésére van lehetőség. A múlt év végéig 11 000 holdat öntöztek. Ez évre — többszöri módosítások után — újabb 11 000 hold öntözéséhez szükséges berendezések elkészítését tervezték. A programot, különböző okok miatt, elsősorban tervdokumentációk hiányában, az eredeti elgondolások szerint nem sikerül végrehajtani. Az öntözési módok bizonyos mértékű átcsoportosításával azonban az évre "kitűzött feladatokat nagyjából megvalósítják, így a jövő év elejétől kezdve már mintegy 22 ezer holdon folytathatnak öntözéses gazdálkodást a megye termelőszövetkezetei. Ugyanakkor az 1965-ös évben újabb 6000 hold öntözőberendezést építenek meg. Előreláthatólag jövőre már nem lesznek az ideihez hasonló akadályok. Az öntözésfejlesztési létesítmény jegyzékét már elkészítették. A jegyzékben szereplő valamennyi öntözőtelep tervezése folyamatban van. A megyei szervek már megvizsgálták azt is, milyen lehetőségek vannak az öntözés fejlesztésére a közeljövőben. Az illetékes főhatóságokkal folytatott tárgyalások alapján a harmadik ötéves tervben előreláthatólag, mintegy harmincezer holddal növekszik az öntözött terület a megyében. A végrehajtó bizottsági ülésen határozatot fogadtak el arra, hogy a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a viacügyi igazgatóság és a Nyír- M Mezőgazdasági Kísérleti Intézet készítsen terveket „ folyóvizek holtágainak hármas hasznosítására — öntözés, halászat, víziszárnyas tenyésztés — oly módon, hogy avizek hasznosítása tsz-közi társulatok kezelésében történjen. Gyógyszerész ankét Nyíregyházán A Hazafias Népfront városi bizottságának rendezésében gyógyszerész ankétot tartottak pénteken Nyíregyházán, a Bessenyei klubban. Tarnai Imre, a városi népfront elnöke tartott vitaindító előadást az értelmiség szerepéről a szocialista nemzeti egység kialakításában. A felszólalók egyöntetűen hangoztatták, hogy a tanácskozás igen hasznos, mert módjukban van közelebbről megismerkedni a népfront politikájával. Másrészt kifejezték azt a véleményüket, hogy szívesen vállalnak megbízatásokat, s részt vesznek a közösségi munkában. Ezenkívül elmondták a város gyógyszerellátásával kapcsolatos problémákat, s a népfront segítségét kérték ezek megoldásához. A legnagyobb gondot az okozza, hogy kevés a gyógyszertár. A meglévők is szűkek, a megnövekedett forgalmat már csak nehezen tudják lebonyolítani. Új gyógyszertárakra lenne szükség a peremvárosrészeken is. Sok egyéb probléma közt felvetették a lakásproblémát, amely egyik akadálya a létszámfejlesztésnek. Javasolták, helyes lenne, ha a városi tanács egészségügyi állandó bizottságába aktivistaként gyógyszertári dolgozókat bevonnának. És kérték, hogy „ tanácsülésekre, végrehajtó bizottsági ülésekre, amikor az egészségügyről tárgyalnak, hívjanak meg gyógyszerészeket is. Ily módon módjukban lenne észrevételeiket, javaslataikat megtenni. A városi népfrontbizottság a javaslatokat, kéréseket öszszegyűjtötte és továbbítja az illetékesekhez. Készenlétbe helyezték a Jégtörőket a Tiszalöki Vízi Erőműnél. Hammel I fet*