Kelet-Magyarország, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt Fogadás a Kremlben —Barátsági nagygyűlés Moszkvában A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, a szovjet kormány és az SZKP Központi Bizottsága szerdán a nagy Kreml palotában fogadást adott Joszip Broz Tito, jugoszláv elnök tiszteletére. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának, Jovanka Broznak, a jugoszláv küldöttség tagjainak és a kíséretükhöz tartozó személyiségeknek, akik részt vettek a német fasiszta bitorlók ellen vívott harcban, átnyújtotta azt a jubileumi emlékérmet, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke nyújtotta át. Szerdán a Kremlben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára aláírta a szovjet—jugoszláv közös nyilatkozatot. -ír A Kremlben, a kongreszszusi palotában szerdán szovjet-jugoszláv barátsági gyűlést tartottak. Az elnökségben Tito jugoszláv alelnökkel együtt helyet foglaltak az SZKP és a szovjet állam vezetői. A gyűlésen Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke mondott beszédet. Kijelentette: „a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolatai szakadatlanul erősödnek és mindaz kiküszöbölődik, ami valaha árnyékot vetett e kapcsolatokra." Mikojan megállapította, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai jelentősen kibontakoztak, új formákkal és tartalommal gazdagodtak, gyors ütemben növekszik a szovjet—jugoszláv áruforgalom. A külpolitikai kérdésekre áttérve Mikojan többek között kijelentette, hogy most különösen szükség van a szocialista országok öszszefogására, mindazok egységére, akik síkra szállnak a reakció és a háború imperialista politikája ellen.. . Az imperialista hatalmak ázsiai, afrikai és latinamerikai agresszív cselekményei fokozták a nemzetközi feszültséget — folytatta. Az Egyesült Államok, a korunkbeli imperializmus legnagyobb országa, a világ csendőrének szerepében lép fel és nemcsak a dél-vietnami hazafiak nemzeti felszabadító mozgalmának elfojtására vetett be fegyveres erőket, hanem példátlan agressziót követ el egy békés szuverén állam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen is. Továbbra is puskalövések dörrennek Dominika fővárosának utcáin, mert Washington durva erőszakkal próbál rákényszeríteni egy neki megfelelő rendszert Dominika népére. Lázas katonai készülődések folynak a NATO agresszív tömbben. Beszélt a továbbiakban a nyugatnémet revanspolitikáról, majd arról a támogatásról, amelyet a Szovjetunió nyújt az ázsiai, afrikai és latin-amerikai fiatal országoknak. Mikojan hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió szilárdan és következetesen fellép a békés együttélés politikájáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az imperialista agresszió bármely formájának, a gyarmati rendszer visszaállításának és minden olyan kísérletnek határozott visszautasításáért, amelynek célja a nemzetközi biztonság alapjainak aláásása. örömmel állapítjuk meg, — mondotta —, hogy a szocialista Jugoszlávia külpolitikáját szintén ez az irányvonal jellemzi. Ezután Tito elnök mondott beszédet. Kijelentette: „komoly válságok fenyegetik a békét és a biztonságot az egész világon." — A nemzetközi feszültség kiéleződésének alapvető okait mi abban látjuk — mutatott rá a továbbiakban —, hogy az imperialista és reakciós erők a világ egyes részeiben fenn akarják tartani idejétmúlta gyarmati és egyéb pozícióikat, értelmetlen szívóssággal arra törekednek, hogy megállítsák a nemzetek politikai és gazdasági felszabadulásának történelmi folyamatát. E politika legszembetűnőbb példája az Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres beavatkozása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázása. Tito hangsúlyozta, hogy az együttélés elvei „kifejezik korunk követeléseit és a ma emberének haladó törekvéseit.” „Az együttélés politikájának a mindent átfogó népi kapcsolatokban való következetes és egyetemes alkalmazása vezethet csak a világhelyzet szilárd stabilizálásához, a nemzetközi együttműködés és a tartós béke biztosításához." Tito elnök utalt arra, hogy a Szovjetunió és az SZKP „óriási mértékben hozzájárult és hozzájárul a béke és a békés együttélés politikájához”. „A szovjet kormány és az egész szovjet vezetőség nagy érdeme az a tény, hogy a nemzetközi viszonyokban nem következett be még nagyobb mérvű éleződés”. Befejezésül a jugoszláv—szovjet kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy azok állandóan erősödnek az általános érdeknek megfelelően és mindkét fél megelégedésére. Feszültség Szófia, (MTI): Nicosiából érkező hírek szerint a „Ciprusi Harcosok Szövetsége” elnevezésű, szervezet olyan felhívásokat, sőt „parancsokat” terjeszt a ciprusi hadseregben, amelyek Makariosz letartóztatására és mint árulónak, bíróság elé állítására szólítanak. Az utóbbi időben teljesen nyíltan támadta a kormányt a jobboldal szócsöve, az Ethniki című lap is. Jelentések szerint e lap szerkesztősége egy, NATO által pénzelt kémszervezetet Cipruson fedez, s különösen a tisztek között toborozza híveit. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy a csoport kapcsolatban áll az „Idea” elnevezésű reakciós görögországi tiszti szervezettel. A közvélemény nyugtalan, s gyors és energikus intézkedéseket követel a „hadseregben laptygó öszszeesküvés” felszámolására. Jelentések szerint a kormány már el is rendelte a bírósági vizsgálatot a „Ciprusi Harcogfik Szövetsége” ellen. Ágnúzzák Da Nang-ot Dél-vietnami partizánok támadása a legnagyobb amerikai légibázis ellen Da Nang, (MTI). A csütörtökre virradó éjjel a dél-vietnami partizánok ágyúzni kezdték a Da Nang-i amerikai támaszpontot. Da Nang körülbelül 500 kilométernyire északkeletre fekszik Saigontól és az egyik legnagyobb amerikai légibázis, amelyen légelhárító rakétákat is tartanak. A fontos katonai létesítményt több ezer amerikai tengerészgyalogos őrzi és több négyzetmérföldes biztonsági övezet veszi körül. A támaszpontot a lökhajtásos amerikai gépek felszállására alkalmas kifutópálya déli szegélyén érte először aknatűz és két C—130-as katonai szállítógép azonnal elpusztult, egy pedig kigyulladt. A támaszpont körül gyalogsági tüzelés hallatszik — jelenti a UPI. A hazafiak támadásának megindulása nyilvánvalóvá teszi, hogy a DNFF harcoló egységei legalább is az aknavetők hatósugaráig, tehát 2,3 mérföldre közelítették meg a támaszpontot. A UPI legfrissebb jelentése szerint 28 repülőgép megsemmisült, illetve megrongálódott. Négy amerikai katona meghalt. A légitámaszpont ellen intézett tüzérségi támadás hírét a Pentagon is megerősítette. A hadügyminisztérium szóvivője nem szolgált részletekkel, pusztán az ottani parancsnokság távirati jelentésére hivatkozott, amiből kitűnik, hogy a kilencezer amerikai tengerészgyalogos által őrzött támaszpontra magyar idő szerint 18:33 órakor lőtték ki az első aknákat. A város környékét és a Da Xanjba vezető utakat lezárták. A városközpontban rendőrségi őrjáratok cirkálnak. A nyugati hírügynökségek szerint az amerikai hatóságok már egy ideje számítottak a partizántámadásra, s ezért a támaszpontról több mérföldre felderítő előőrsöket küldtek, hogy felkutassák, illetve megsemmisítsék a támadásra készülő partizánegységeket. Ez azonban nem sikerült. Tüntetések Angliában a vietnami agresszió ellen Vonaton, autóbuszokon, autókaravánokon, társasgépkocsikon és minden más lehetséges közlekedési eszközön özönlöttek az Egyesült Királyság minden részéből a béketüntetők Londonba, hogy részt vegyenek a „Békét Vietnamban” angol tanács által rendezett tüntetésben. Az angol közvélemény az egész országot átfogó, imponáló méretekben nyilatkozott meg, hogy elítélje amerikaiak háborús politikájét és békét követeljen Délkelet-Ázsiában. A Westminster-palota előtt rádiókészülékekkel felszerelt gyalogos, lovas és motorkerékpáros rendőrosztagok fogadták az óriási tömeget. Lord Brockway, a ,,Békét Vietnamban” angol tanács elnöke szakszervezeteket, békealakulatokat és egyházakat képviselő küldöttség élén átnyújtotta a miniszterelnöki hivatalban a bizottság által a miniszterelnökhöz intézett levelet. A levél a vietnami barbár háború azonnali beszüntetését sürgeti. Befejeződött a kairói „kis csúcsértekezlet“ Kairóban szerdán az afroázsiai értekezlet támogatására felhívó közös közleménnyel befejeződött Naszszer egyiptomi elnök, Csou En-laj kínai miniszterelnök, Sukarno indonéz elnök, továbbá Ajub Khan pakisztáni elnök „kis csúcsértekezlete”. A megbeszélés után a külügyminiszterek ültek öszsze, hogy megfogalmazzák a záróközleményt. A közlemény hangoztatja: a négy ország teljes támogatásáról biztosítja a november végére Algírba kitűzött afroázsiai csúcsértekezletet. LÓNYAI SÁNDOR: Portugália 1. Főváros a hét dombon Európa földrajzilag legnyugatibb országának nagysága (gyarmatai nélkül) hasonló hazánk területéhez. Portugália 92 161, Magyarország .93 031 négyzetkilométeren helyezkedik el. A portugál anyaországban 9 millió 130 000-en, Magyarországon 10 100 000 ember él. Az AIR FRANCE sugárhajtású repülőgépnek fedélzetéről pillantom meg a fővárost. Az első villámszerű kép megragadó. S amikor a várost a földről is megismerem, teljessé válik meggyőződésem: az 1173- ban alapított Lisszabon okkal érdemelte ki az „elragadóan szép” jelzőt. A Marques de Pombal kör alakú térről indulok el. A teret az elmúlt néhány évben új épületekkel tették impozánssá. A Hotel Phönix, a Hotel Ritz, hipermodern szállodák, a Portugál Nemzeti és Beruházási Bank reprezentatív épülete előtt élénk a forgalom. A tér északnyugati részén enyhe emelkedőn VII. Eduárd angol királyról elnevezett park. Az Eduárd park tengelyében Sebastia José de Carvalho e Molle (Pombal) márki szobra. A szobrot a neves portugál miniszterelnök emlékére a XVIII. század végén állították. Pombal sokat tett a portugál felvilágosodásért, korlátozta a jezsuiták és a főnemesek hatalmát. Bírálta az inkvizíciós ítélkezéseket, fejlesztette országa iparát és kereskedelmét. A szobor mögött az Avenida da Liberdade útja. A másfél kilométeres, szökőkutakkal ékesített út a fővárosig vezet. Innen keskeny utcákon át érkeztem a Rio Tejo partjára. Az Evanida da Liberdade hosszú, széles park is lehetne. Az út medencéiben hattyúk úszkálnak. A virágágyak mellett három párhuzamos autóúton száguldó forgalom. Ez az út a réginek és az útnak a találkozója. Az újat a Shell amerikai olajvállalat hatalmas épülete, a sajtópalota és a monumentális Tivoli szálloda adja. A régit a középkori épületek képviselik. A régihez sorolom az utca képéhez tartozó halárusító asszonyokat, fejükön a széles, lapos kosárban századok óta viszik a mindennapos halzsákmányt. Egyet megszólítok. — Parancsol uram, csukát, süllőt, vagy rákot óhajt? — Nem akarok vásárolni — mondom —, csupán kérdezni akarok. Hol lakik? Mekkora a napi halászzsákmány? És mennyiért árusítja? — A legtöbb lisszaboni halász — adja a választ — a Tejo partján lakik. Én a folyó felett, az Alfama városrészben lakom. Érdemes megnézni. — És a hal? — Naponta öt—tíz kiló a zsákmány. Az ára tíz escudo. ...? — Úgy látom, kevesli a hal árát. — Igen. — Nagyon sok a halász. A vásárló kevés. Azért olcsó a hal. Elbúcsúzom a halárustól. Továbbmegyek. A Restau- Redprestre érek. (Ez már budapesties belváros, pontosabban a Vörösmarty tér). A téren sok kicsi és nagyobb üzlet, szép áruházak. Az egyikben Volkswagen autók vásárolhatók. Az épületeken feltűnő erősséggel mutatkozik a mór hatás. A falakat a földszinttől az emeletig jellegzetes figurákkal színes mozaiklapok borítják. Ugyanez ismerhető fel a kovácsoltvas erkélyeken. A Rossio térről nyíló utcában még sokszínűbben található meg az Európában ritkán található mór építészet. Az Auguszta utca világszép üzleteiben minden található, és drága pénzen meg is vásárolható. Aki alkuszik, olcsóbban, aki nem, drágábban vásárol. Engem az üzletek alig érdekelnek. Ha a szép kirakatokat meg is nézem, mégis inkább csodálom az utca végéből jól látható La Citedralat. (Este mesébe illő látvány a kivilágított Citedrala.) ___ A Citedrala közelről való megtekintése előtt a Belem Estoril Cascias városrészt nézem meg. Ez a városrész a XVI. században épült. A Belem tetején áll egy kis kápolna. A visszatérő hajósok ezt látják meg elsőnek. Vasco de Gama itt imádkozott egy éjszakát, mielőtt első nagy tengeri útjára indult. A világhírű portugál hajós hamvait hazahozatala után a kápolnában helyezték örök pihenőre. Fent a Citedrala kertjében a turista elé tárul a Tejo hatalmas víztükre. Felülről a kéken csillogó folyó hátán a halászhajók apró játékoknak látszanak. A Citedrala másik oldalán lépcsőzetesen egymás mellett szűk utcácskák. Mind-mind apró kövekből épültek. Mellettem egy csoportnak idegenvezető magyaráz. — Ez Alfama — hallatszik a tájékoztatás. Eszembe jut a halászfeleség, aki oly nagy szeretettel beszélt e városrészről. Igaza volt, az Alfama kőből épített utcái valóban szépek. Elfáradok. A Catedrala mellett a Miradoure Santa Luzia teraszának kávézójában megpihenek. Beesteledett. Kellemes a Tejo felől érkező hús szellő. Mégegyszer megnézem a hét dombra épített váromat- OKOSAN HALLGAT Ez a szép hölgy, aki oly csábos pózban simogatja egy függöny csücskét, nem más, mint Irma Capace Minutolo, a nemrégiben elhúnyt Faruk volt egyiptomi király szeretője. A római Via Veneto köreiben „Miss Farao”-nak is becézett, nevezetessé lett Irma kisasszony — akire a Falstaff-külsejű exkirály tíz év alatt nagy vagyont költött — nem véletlen kapaszkodik ujjacskáival egy függönybe. Ugyanis lelkében a függöny elé kívánkozik, színpadról szeretné meghódítani az embereket. „Ha Soraya, az iráni sah volt felesége ma filmszínésznő, — gondolta magában Irma Capace Minutolo — miért ne lehetnék én énekesnő?” Beiratkozott hát Franco Ghitto-hoz, a Piombino-i operatenoristához, aki az ambiciózus hölgyet megtanította a „Faust” Margit-jának szerepére. S a hírek szerint az opera vezetői beleegyeztek abba, hogy a jövő évad kezdetén fellépjen náluk a Faruk utolsó éveit megédesítő Irma kisasszony. A római újságok szerint „Miss Farao” sok mindent örökölt a beléhabarodott Faruktól. S ez nagyon fontos. Mert egy kezdő énekesnőnél — különösen a mondén világban — kellemesen pótolja az énekkultúra hiányosságait a villa, a jacht, a „Jaguár”. És az édes Irma rendelkezik ilyesmikkel. Ha pedig jelenlegi vagyona kifogyna, akkor van egy olyan tőkéje, amit mindig értékesíteni tud. A hangja. No, nem annyira az énekhangja — amelynek kiművelése nem bizonyos, hogy sikerrel jár — hanem inkább a rendes beszédre alkalmas, köznapi hangja. Irmácska ugyanis — mint egy nyilatkozatában sejteni engedte — sok olyasmit tud Farukról, ami a volt király családjának nem éppen kellemes. „Ha én egyszer kinyitom a számat ...” A királyi családnak tehát az a jó, ha ez a száj inkább — énekel...