Kelet-Magyarország, 1965. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1965-10-08 / 237. szám

IS kevés a Ják­uté­cos építkezés az új lakótelepeken A lakótelepeken folytatott település­tudományi vizsgálatok tapasztalatai Az ÉM Városépítési Ter­vező Vállalat műszaki fej­lesztési osztályának és a nemrégiben megalakult te­lepüléstudományi kutatási irodájának munkatársai ér­dekes vizsgálatokat végez­nek az új lakótelepeken, összegyűjtik az új lakótele­pek építésének műszaki, vá­rosrendezési és részben szo­ciográfiai tapasztaltait, hogy javaslatokat dolgozza­nak ki az­­új városrészek közintézmény-ellátásának fejlesztésére. öt építész és szociográfus már bejárta Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Vác és Veszp­rém egy-egy új lakótelepét Nem küldtek ki kérdőíve­ket, személyesen gyűjtötték össze a városrészek lakói­nak, a közintézmények dol­gozóinak és vezetőinek vé­leményét, javaslatait. Az ed­digi tapasztalatokból kitűnt, hogy az új lakótelepek isko­láinak száma a kétmű­­szakos tanításhoz ele­gendő, de az új taninté­zetek általában nem tí­pusterv szerint épültek. Ezért a költségek jóval meghaladták az ÉM és az OT költségnormáiban meg­engedhetőnek tartott össze­geket és mégsincs elég hely a napközis tanulók foglal­koztatására, étkeztetésére. A bölcsődék és az óvo­dák túlzsúfoltak, rend­szerint a tervezettnél 30—60 százalékkal több gyermeket gondoznak ezekben az épületekben és el kellett utasítani az új je­lentkezők tekintélyes részét. A megvizsgált lakótelepe­ken nem megfelelő az üz­lethálózat. Üzletekből sok­kal kevesebb épült, mint amennyit az ÉM és az OT normatívák előírtak. A la­kótelepeken a norma sze­rint szükségesnek tartott üz­­let-alapterületnek csak 63, illetve 24 százaléka épült meg. A boltok építészeti terve sem megfelelő, mert nincs elég hely az áru raktáro­zására. Ezenkívül az üzletek építési sorrendjében sem mindig a lakosság érdekeit, hanem szűk vállalati célo­kat vettek figyelembe. Elég gyakori eset, hogy a lakóte­lepen gyorsan épül eszpresz­­szó és étterem, pedig ezek nincsenek kihasználva, leg­feljebb szombat este és va­sárnap. Az eddigi tapaszta­latok feltártak számos meg­takarítási lehetőséget, ame­lyekkel élve az üzlet-, óvoda- és böl­csődeellátási nehézsége­ket úgyszólván többlet­­költség nélkül lehetne megszüntetni az újabb lakótelepek terve­zésénél. A Településtudományi Ku­tatási Iroda munkatársai az év végéig összesen tizenkét lakótelepről dolgoznak ki összefoglaló tanulmányt, amelyben a városépítészeti tervezés és a közintézmény­ellátás fejlesztésére tesznek javaslatokat. A szakember javasolja: fi burgonyásamé védelme helyes tárolással A burgonya egyik legve­szedelmesebb gombabeteg­sége, a „burgonyavész”, ne­véhez méltóan támadta meg burgonyatábláinkat. Külö­nösen a korai fajták fogé­konyak a betegségre, de a késői fajtákat is károsítja. Az esővíz a fertőzött le­velekről a kártevők szapo­rító sejtjeit a földbe mosta és így kerültek rá a bur­gonya gumóira. Itt kicsí­ráznak és behatolnak a gumó héjszövetébe, majd a felületi húsrészbe is. Az ilyen gumókon foltosan be­süppedt, ólomszürke része­ket találunk. A betegség a prizmában is tovább ter­jed, ha ott megfelelő pára­­tartalom és 4 C fok körü­li hőmérséklet van. A bur­gonyavész a prizmában szá­raz jellegű rothadást idéz elő, de ezzel lehetőséget ad külön­böző bűzös rothadást okozó baktériumok számára. Sok esetben a prizmázott bur­gonya tavaszra a kóroko­zók kártétele miatt meg­semmisül. Ezzel a sajnála­tos esettel az 1960-as évben gyakran találkoztunk, s a helyzet most még kedvezőt­lenebb. A jó tárolás első feltéte­le, hogy a földből kiszedett gumókat azonnal hordjuk a téli prizmázás helyére. Szán­tóföldön lehetőleg ne kupa­col­junk burgonyát és ne takarjuk le azokat indával, mert onnan tovább fertőző­dik. A behordott gumókat mielőbb gondosan válogas­suk át géppel, vagy kézzel és a fertőzött egyedeket, a vágott, vágott gumókkal együtt rakjuk külön priz­mákba és feltakarmányozá­sukról sürgősen gondoskod­junk. Téli prizmázásra csak teljesen egészséges gumó­kat szabad kiválogatni. A behordott földes, vizes bur­gonyát 1—2 napon át „na­­poztassuk”, hogy a gumók jól átszáradjanak. A vető­gumó megzöldülésétől nem kell félni: a zöldült vető­anyag jobban tárolható és tavasszal erőteljesebben csí­rázik.­­ Nagy gondot fordítsunk a helyes prizmaméretekre. A prizmák szélessége 120 cm-nél ne legyen több. A vetőgumót helyes ha 80— 110 cm széles prizmákba helyezzük el. Földelés előtt a vizes, nyirkos szalmát cseréljük le szárazzal, amely össze­nyomott állapotban legalább 40 cm legyen. A földelést csak ezt követően végez­zük el először vékonyan, majd a földréteget a télie­­sítésre vastagítsuk meg. A prizmák szélénél legalább 20 cm-es padkát hagyjunk, hogy az esetleges aláfagyást elkerüljük. A munka meg­gyorsítható, ha alkalmazzuk a jól bevált földelő gépe­ket. Gondoskodnunk kell a prizmák állandó hőmérőzé­­séről és ezt prizmanapló­ban kell vezetni. Ezzel a munkával pontos, lelkiis­meretes embert kell meg­bízni, mert igen nagy érté­kek kezelését végzi. A prizmák optimális hőmér­séklete 2—4 Celsius fok között van. Amennyiben a hőmérséklet a prizmában 6 Celsius fok fölé emelkedik és az huzamosabb ideig tart, a szellőztetéséről azonnal gondoskodjunk. Fodor Tamás All. Gazd. Igazgatósága APRÓHIRDETÉSEK Mátészalkán Kölcsey utca 13. szám alatti házoszobás kertes ház beköltözhetően el­adó. Érdeklődés Fo­nalka, Hősök tere. (Bp. 6313) A Nyíregyházi Vá­rosi és Járási Rendőr­­kapitányságra 5 db kerékpárt, 3 db akta­táskát és kulcscsomót szolgáltattak be. Iga­zolt tulajdonosaik a fenti kapitányságon átvehetik. Eladó: női bunda, cipő sezlon, nagy fo­tel, 3 matrac, hor­gonyzott mosóteknő, lombikos kávéfőző, rádióasztal, gyapj­úta­­karók. Tűzoltó utcai új Bérház, földszint. Tóth. (684) „Drohoka” biztos­hatású tyúkszemírtó tapaszt 3,60-ért küldi utasítással. Horváth drogéria, Szombat­helyről. (7100) Holland import férfi­kabát kizárólag a Bi­zományi Áruházban kapható. Nyíregyháza, Beloiannisz tér 3. (663) Kéményseprőt azon­nali belépésre felve­szünk. Jelentkezés Tapolcai Községgaz- d­álkodási Vállalatnál, Tapolca, Vörösmarty u. 15. (T 84465) Duna oldal kocsi új­szerű 4 ezerért eladó. Gergelyiugornya, Pos­tahivatal, *669) Az ÉM. 44. sz. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — férfi és női segédmunkáso­kat, valamint kubikosokat. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Budapest. V., Kossuth La­jos tér 13—15. Földszint: A Szabolcs megyei Tej­ipari Vállalat szakképzett villanyszerelőt azonnali be­lépéssel felvesz. Jogosít­vánnyal rendelkezők előny­ben. Jelentkezés: Nyíregy­háza, Varsó u. 4. sz. alatt. (387) HIRDESSEN LAPUNKBAN A város „mostohagyermeke“ ? Feljegyzések, magnószala­­gok beszélnek itt a múlt-­­­ról. Földbevájt vermekben laktak az első telepesek, viskók népesítették be a Friedmann-telep parcelláit. A város szegénysége ütött itt tanyát. Erről az időről vallanak a megmaradt régi házak, melyeket kíméletlenül apaszt, omlaszt az idő, hogy helyükbe szép kertes, egész­séges otthonok épüljenek. A Ságvári telep úgy mondják ma a nyugdíjasok városne­gyede, s azoké, akik kedvet éreznek a gazdálkodáshoz. Kert, gyümölcsös mindenütt. Olvasni, de hol? Messze esik a várostól, szinte önálló életre kénysze­rül. Orvos hetenként két­szer látogatja meg a tele­pet. A rendelőben olykor hatvan-nyolcvan beteg is megfordul. A rendelő tu­lajdonképpen a könyvtárhe­lyiség. Szűkös, egyszerű szo­ba, melyet a kényszerűség alakított ki. És a sürgető igények. Könyvek minde­nütt, elcsukni nehéz őket, hozzáférni is nehéz. Olvasók várakoznak az udvaron, a könyvtárban nem férnek el csak né­­hányan. Bent egyetlen szék. Olvasóteremről nem be­szélhetünk. Pedig szeretik a könyvet, az idős asszonyok vagy a gumigyári munkás­lányok éppúgy ellátogatnak a könyvtárba, mint az ipari tanulók. Négyszáznál több olva­só jár ide, de legalább hat­­százan olvasnak rendszere­sen. Nem ritka az olyan olvasó, aki évi tizenöt-húsz könyvet is kikölcsönöz. Az­tán adják kézről kézre. Egy éve húzódik Nem egészséges több szempontból sem a jelenle­gi megoldás. Amikor az or­vos rendel szünetel a köl­csönzés. Ilyenkor a könyvtá­ros fehér lapokkal teríti be az asztalt, igyekszik tiszta­ságot teremteni. IDe nehéz. Egy közeli bolthelyiséget akarnak berendezni könyv­tárnak, de egy éve nem tudni mi okból húzódik az átköltözködés. Márpedig igen megérett a helyzet a változtatásra. A könyvtár jelenleg a művelődési otthon egyik helyiségében van. Ez a művelődési otthon igen kí­vánatos a telepen, hisz mo­ziba, színházba nehéz be­jutni. Szombat délutántól hétfő reggelig szünetel a buszjárat. És kilométerekre tehető a város központja, így aztán marad a kultúr­­házi tv és a filmvetítés. A tv-t bárki nézheti, klubtag­sági ,díj ellenében, de több­nyire az idősebbek járnak ide. A fiatalok még nem találták meg a szórakozási lehetőséget. Szívesebben el­mennek a postás művelődé­si otthonba. Van a telepen egy hon­ismereti szakkör. Feldolgoz­zák a telep történetét, köz­ben időszerű témákkal is ismerkednek. Mindez azon­ban kevés embert ölel fel. Sok a fehér folt a népmű­velésben. Ennek egyik oka, hogy a többségében házi­asszony hallgatóság érdek­lődését nem mindig sikerül felkelteni. Mióta a konzerv­gyár dolgozik, sokan elhe­lyezkedtek, is mü­nka után inkább maradnak a rádió és a tv mellett. „Hangos dobozok“ sorsa A rádió. Ez is eltérő itt, mint másutt. A házak nagy­részében vezetékes­­ rádiót hallgatnak, kezdetleges módja ez a rádiózásnak és a vétel minősége is kifogá­solható. Mégis sajnálkoznak néhányan, hogy eljön az idő, amikor leszerelik a kis „dobozokat”, mert az igények a lomtárba pa­rancsolják a régebben még nagyrabecsült szerkezetet. Színházi bérletest hiába keres valaki a Ságvári te­lepen, hosszú innen az út a Bessenyei térig. És az emberek egy kicsit bele is törődtek, hogy a távolság nagy, a fáradság erősebb. S maradnak otthon. De ami­kor író-olvasó találkozót hirdettek meg, az iskolában sokan ott szorongtak, nyug­díjasok, iskolások, vasuta­sok, háziasszonyok. Valami­kor a József Attila Művelő­dési Ház öntevékeny együt­tesei is ellátogattak ide, mindig volt közönség. Ahogy az érkező elnéze­geti az egyszerű művelődési otthont, amelyet az itt la­kók igyekezete és a város támogatása hozott létre, akaratlanul is a megyeszer­­te látható szebbnél szebb művelődési házakra gondol. A Ságvári telep a megye­­székhelyen van, egy hatvan­ezres városban, igaz, hogy távolabb a belvárostól. De a művelődés körülményei, lehetőségei sok tekintetben alatta maradnak a falusi át­lagnak. Nem kellene többet törődni ezzel a külvárosi negyeddel, amely állandóan szaporodik? Közelében van az egyre jobban terjeszke­dő gumigyár, a dohányfer­mentáló. De növekszik az emberek igénye is a műve­lődés, a kulturált szórakozás iránt. Sokat jelentene, ha tovább javulna a közlekedés, szom­baton és vasárnap is meg­közelíthetővé válna a vá­ros. De helyben a telepen is szükséges jobb művelődési lehetőségeket teremteni, a jelenlegieket jobban kama­toztatni. Mert így az egy éve húzódó könyvtár dolga jellemzővé válhat más vo­natkozásban is. És nyomban kész az olykor indokoltnak látszó jelző: a Ságvári telep a város mostohagyermeke. Pedig valójában nem sza­bad, hogy így legyen. Páll Géza : Kulturális helyzetkép a Ságvári telepről Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások figyelem! A Szabolcs Szatmár megyei AGROKER Vállalat 1965. október 1-től 1965. október 31-ig munkaidőn túl is, ügyeleti szolgálatot tart, az őszi mezőgazdasági munkáknál meghibásodott gépek alkatrészeinek gyors beszerzése végett. Munkanapokon (szombaton is) 7,30-tól 19 óráig, munkaszüneti napon 7,30-tól 13 óráig. Rendkívüli sürgős esetben a közölt időn túl is van árukia­dás. Kérjük, hogy igényüket személyesen bejövetelük előtt telefonon jelentsék, hogy az árukiadást ezzel meg tudjuk gyorsítani. Telefon: 13—66. (390) A Budapesti Kőolajipari Gépgyár műszerüzeme helyszíni sze­relési részlegéhez, vidéki munkahelyekre külszolgá­­latos munkakörbe azonna­li belépésre keres: lakatos, csőszerelő, vil­lanyszerelő, autogén és villanyhegesztő szak­munkásokat és segéd­munkásokat. Szállást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Bu­dapest, XVIII., Gyömrői út 79—83. (Bp. 5367) Fehér sajt exportra Ez év első felében több, mint háromnegyedmillió fo­rintot költöttek a Szabolcs- Szatmár megyei Tejipari Vállalat mátészalkai tej­üzemének korszerűsítésére. Többek között beépítettek két­ezer-ezer literes utótá­roló tartályt, egy vajkeny­­lőt, elvégezték két nagy he­lyiség falainak teljes csem­­pézését. A korszerűsítés nem csak nagyobb mennyiségű tej feldolgozását tette lehető­vé, hanem megteremtette az alapfeltételeit a jobb minőségi munkának is. Első osztályú minőségben gyár­tották a 2430 mázsa félzsí­ros, kiszerelt túrót, amely­­lyel nem csak a megyét látták el, hanem jelentős mennyiséget szállítottak a fővárosba is. Már teljesí­tették az egész évre terve­zett fehér sajt exporttervü­ket. Hétszáz mázsa helyett 712 mázsát szállítottak el Libanonba és Görögország­ba. Az üzemnek erre az év­re nem terveztek export­vaj gyártást. Azonban idő­közben a vártnál nagyobb mértékben megnőttek a külföldi igények. Az üzem dolgozói vállalták a terven felüli megbízást és októ­ber elsejéig több, mint hat vagon kiváló minőségű va­jat adtak át a külkereske­delemnek. Ezzel már ele­get tettek a december el­sejéig terven felül vállalt exportkötelezettségüknek is. — ti — Finomlisztet is őröl a műemlék turistvándir malom. 1. fel­. 1065. október 8. A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat felvételre keres LAKATOS, ESZTERG­ÁLTOS, MAROS szakmunkásokat Jelentkezés: a vállalat mun­kaügyi osztályán, Nyíregy­háza, Acél út 1. (678) 5

Next