Kelet-Magyarország, 1966. március (23. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

XXI­. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1966. MÁRCIUS 1. KfcUU Ritka szép időjárás februárban Szántónak, vetnek a földeken Vasárnap is mozgalmas volt a szabolcsi határ A tavasziasra fordult, kel­lemesen meleg időjárás érez­teti hatását a földeken is; napról napra mozgal­masabbá válik a határ, egyre többen vesznek részt a mezőgazdasági munkákban. A homokosabb területű já­rások termelőszövetkezetei­ben sok helyen vasárnap is kihasználták a szép, napos időt. A nagykállói járásban például vasárnap több mint ezer hold földet szántottak fel. A nagykállói Zöld Me­ző Tsz-ben megkezdték a digitális vetését és dél­után négy óráig több mint tíz holdon tették földbe a magot. Folytatták a dohánymeleg­ágyak készítését a Virágzó Föld és a császárszállási Új Alkotmány Termelőszövet­kezetekben is. Több tsz-ben tovább vé­gezték a már korábban meg­kezdett őszi vetések fejtrá­gyázását, a tszcs-kben fő­leg a csümölcsösökben és a szőlőkben dolgoztak vasár­nap. A mélyebben fekvő te­rületeken elsősorban a bel­vizek levezetésén munkál­kodtak A balkány-berkedi Virágzó Tszcs és a balkányi Kossuth Tsz tagjai szomb­at délután és vasárnap is kinn dolgoztak, hogy a vízállásos területeket mielőbb megsza­badítsák a káros vizektől. A nyíregyházi járásban eddig mintegy 3200 hol­don végezték el az őszi vetések fejtrágyázását. A repülőgépről történő mű­trágyaszórást 1100 holdon alkalmazták. Befejezték ezt a munkát már a tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben és a Pa­­szabi Petőfi Termelőszövet­kezetben. A tavaszi szántás területe már szombatig elér­te a 2100—2200 holdat de vasárnap is több helyen foly­tatták a munkát. Egyre több helyen teszik földbe a ko­ra tavaszi vetésű magvakat­, Mákból például mitegy fél-­­ száz holdon végeztek a vet­e­téssel. Ebben a paszablaki vezetnek, ahol már mint-­­egy 30 holdon került földbe a mag. A kemecsei Új Barázda Termelőszövetkezetben tegnap már a borsó ve­tését is megkezdték. A járás megkapta a tavaszi árpa vetőmagkeretet. Az 1650 mázsa tavaszi árpa kiszállítását a termelőszövet­kezetekbe folyamatosan biz­tosítják. A tiszanagyfalui Új Életben már a vetéshez is hozzáfogtak. Megélénkül a munka a nyírbátori járásban is A­­mák vetését, befejezték, a­­ fej­trágyázással hatvan szá­zaléknál tartanak. Csupán az­­ alacsonyabb fekvésű terüle­teken lévő őszi vetések fejtrágyázása van még hát­­­ra. A tavaszi árpa vetőmag­­vának kiszállítását befejez­ték, fokozott ütemben lát­tak hozzá a dohánymeleg­­áavak a-Serftesthez. Előreha­ladott állapotban vannak a gyümölcsösök téli, tavaszi munkái. A metszési munkákat például már 85—90 szá­zalékban elvégezték, s előreláthatóan még a hét közepén befejezik. Jól halad a borsó vetése is. A 350 hold területnek mintegy felén már föld­ben a mag. Eddig a járásban mint­egy kétezer holdon végeztek tavaszi szántást. Vasárnap több mint félszáz erőgép dolgozott a földeken. Ezt a munkát elsősorban a korai vetésű növények alá vég­zik, de több helyen már a csillagfürt magágyának elő­készítése is folyik. Legtöbb szántást végeztek vasárnap Nyírgyulaj, Nyírgelse, En­­csencs és Kisléta határában. Repülőgépről szórják a műtrágyát a nyíregyházi járás termelőszövetkezet­eiben. Fotó: Hammel. .1rilliók takaríthatók meg a helyes áramgazdálkodással Termelőszövetkezeti és villamosipari szakemberek tanácskozása A termelőszövetkezetek villamosenergia-gazdálko­­dásáról tartott előadást feb­ruár 28-án délelőtt Molnár János a TITÁSZ igazgatója a MTESZ irodaházi klub­termében. Az előadást 50 termelőszövetkezeti szakem­ber hallgatta meg. Szabolcs megye terme­lőszövetkezetei orszá­gosan a legkevesebb villamos energiát fo­gyasztják. Az egy hektárra eső villa­­mosenergia-fogyasztás alig­­ haladja meg a 10 kilowatt­­­órát. A mezőgazdasági üze­mek arányaihoz mérten a­­ kismértékű villamosener­­gia-felhasználás nem gazda­ságos. Különösen akkor nem, ha az energia felhasználá­sánál olyan nagyarányú a meddőveszteség, mint Sza­bolcs megyében. A meddő­veszteség abból adódik, hogy termelőszövetkezeteink sokkal nagyobb villanymo­torokat alkalmaznak egyes gépek meghajtására, min amennyit a kapacitás meg­kíván. A tsz-ek a meddő vesz­teség után büntetőfel­árat fizetnek, s ez az összeg tavaly megyénk­ben 846 ezer forintot tett ki. Elgondolkodtató számada­ hogy míg az ipar 82 fillé­rért vételez egy kilowatt villamos energiát, addig a termelőszövetkezeti üzemek megyénkben 1 forint 60 fil­léres átlagot fizetnek. Ez részben a villamos energia helytelen felhasználásából adódik, abból, hogy nincs pontosan meghatározva, a tsz-ekben a világítás és motorikus energiafelhasz­nálás, illetve a villamos­­energia-vételezés nem egyen­letes. A termelőszövetkezetek­nek előnyös, ha a TI­­TÁSZ-szal a villamos energia felhasználására nagyüzemi alapdíjas szerződést kötnek. Nagyüzemi alapdíjas szerző­dést megyénkben eddig 8 termelőszövetkezet kötött. A szerződés megkötése csak abban az esetben előnyös, ha a tsz-ek megszervezik az egyenletes energiavétele­zést. Jó példa erre, hogy a tarpai termelőszövetkezet egy forint hat fillért fizet kilowattóránként, míg azok a tsz-ek, ahol az energiavé­telezés kevésbé egyenletes egy forint 60, két forint 20 fillért fizetnek. A tsz-ek az­zal, hogy nagyobb gondot for­m­janak az energiagaz­dálkodásra 6-8 ezer forintot takaríthatnak meg évenként vagyis megyei szinten a megtakarítás a 2 millió fo­rintot is meghaladhatja. Igen lényeges, hogy a termelő­szövetkezetek villamosener­­gia-igényüket az esti csúcs­idő elkerülésével vételezzék. A csúcsidőben vett energia ára duplája a normál idő­ben vett energiának. A tsz-ek egy-két eset ki­vételével szinte sehol sem élnek azzal a lehetőséggel, hogy az éjszakai villamos­energiafogyasztás költsége törtrésze a nappali fogyasz­tás költségének. A motorok éjszakai üze­meléséhez vett energiát a tsz-ek kilowattórán­ként 31 fillérért kaphat­ják. Ezzel lényeges meg­takarítást érhetnek el. Jelentős megtakarítás érhe­tő azzal is el, ha a tsz-ek öntözésnél Diesel-motor he­lyett villanymotoros meghaj­tást alkalmaznak. Ezer óra üzemelés költségét számítva Diesel-motornál 56 ezer fo­rint körül van a kiadás, míg villanymotornál a költség 36 ezer forint, illetve éjszakai üzemeltetésnél 24 ezer forint. Megyénkben az elmúlt években de idén is sok ter­melőszövetkezet egyesült. A tsz-ek egyesülését nem kö­vette az energiagazdálkodás változása. Holott a termelő­­szövetkezeteknek előnyös lenne, ha az egyesítés után felmérnék energiaszükség­letüket és az új igényeknek megfelelően kérnék a transz­formátorok üzemeltetését, transzformátorok létesítését. S. R. Cipruson tárgyal­ a Kállai Gyula vezette kormányküldöttség Delegációnk ma délután hazaérkezik Bombay Sugár András, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: , Vasárnap délelőtt Kállai­­Gyula és kísérete megtekin­tette a Bombayi-öbölben Elephanta szigetén az ezer­­háromszáz éves híres szik­latemplomokat, majd hajó­val Trombay­ ba, az indiai atomkutató intézetbe indult. Az intézet megtekintése után Kállai Gyula ugyancs­ik ha­jóval tért vissza bombayi szállására, Maharastra állam kormányzói palotájába. Kállai Gyula miniszterel­nök és a magyar kormány­­küldöttség hétfőn reggel magyar idő szerint fél négy óra után néhány perccel befejez­te indiai látogatását és az afrikai—ázsiai körút utolsó állomására, Ciprus szigetére utazott. I -1 Bombay Santa Cruz repü­lőtéren Maharasthra állam és a város vezetői, valamint a konzuli testület és a ma­­i gyár kolónia tagjai búcsúz­tatták Kállai Gyulát Ott volt Nagy János, hazánk Új-Delhi-i nagykövete is. Nyolc és fél órás út áll a küldöttség előtt: ennyi idő alatt teszi meg a gép a csaknem ötezer kilométeres utat Bombay és Nicosia kö­zött. Csupán egyetlen meg­szakítás lesz ugyanis a szaúd-arábiai területen fek­vő Dharan sivatagi repülő­téren egy órát áll a gép a program szerint. (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk vezető orvosainak tanácskozása Nyíregyházán Tanácskozást rendeztek hétfőn, február 28-án Nyír­egyházán Szabolcs-Szatmár járási főorvosai, a kórházak, gyógyintézetek igazgató fő­orvosai, a­ megyei kórház osztályvezető főorvosai, va­lamint az orvosetikai bi­zottság tagjainak részvéte­lével. Megjelent a tanácsko­záson dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság tit­kára, dr. Gál György, a Központi Bizottság munka­társa, Markovics Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Gulyás Emil­né dr., a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Perecsenyi Jenőné, az orvosegészség­ügyi dolgozók szakszerveze­tének megyei titkára. Dr. Moskovits Károly me­gyei főorvos a megyei párt­­bizottság tagja az egészség­ügyi dolgozók előtt álló legfontosabb szervezési fel­­adatokról, valamint az or­vosi rendtartás időszerű kérdéseiről tartott előadást. Az ezt követő vitában — többek között — felszólalt dr. Gál György és dr. Gom­bás Sándor elvtárs. Egységes kulturális terv készül Nyíregyházának Ülést­­artáit v­á­rosi népműve­lsi tanács Az 1966—1967 évi munka­tervét vitatta meg és hagy­ta jóvá hétfői ülésén a nyíregyházi városi népmű­velési tanács. A program legfőbb célkitűzése: a meg­lévő népművelési intézmé­nyek tevékenységének szoro­sabb együttműködésével, a rendelkezésre álló anyagi eszközök jobb felhasználá­sával elősegíteni a városi lakosság kulturális és szó­rakozási igényének az­­ ed­diginél fokozottabb kielégí­tését. A részfeladatok ta­nulmányozására és megfele­lő javaslatok elkészítésére a tanács tagjaiból­ több bi­zottságot alakítottak, így például külön külön bi­zottság vizsgálja meg a ta­nyai lakosság kulturális el­látottságának helyzetét, to­­vábbjavításának lehetősé­geit. a város egységes kul­turális terve elkészítésének az anyagi eszközök jobb fel­­használásának módjait, a családi események társadal­mi megünneplésének széle­sebb körű elterjesztésével kapcsolatos tennivalókat. Külön bizottság foglalkozik a kulturális élet elvi, tartal­mi, szervezeti, módszertani kérdéseivel. A népművelési tanács üléseinek napirendjén is többnyire a bizottságok által vizsgált témák meg­vitatása szerepel majd. Az ülésen a munka­­program jóváhagyásán kí­vül még sok kezdeménye­zés, javaslat hangzott el. Ilyen kezdeményezés töb­bek között a fúvószenekar létrehozásának gondolata az állami, társadalmi és családi rendezvényeken va­ló közreműködés céljából. Másik javaslat volt, hogy rendezzenek állandó jellegű színháztörténeti, kiállítást a Móricz Zsigmond Színház­ban. Ennek anyaga nagy­jából már együtt is van. Ezzel összefüggésben hang­zott el az a kerde­ményezés is, hogy Blaha Lujzának ál­lítsanak emléket a Sóstón, ahol az 1800 évek végén gyakori vendég volt. A népművelési tanács ez­zel kapcsolatos javaslatait az illetékes szervekhez to­vábbítja. h­u

Next