Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-01 / 26. szám
XXVI ÉVFOLYAM, 26. SZÁM A mezőgazdasági szakirodalom hónapja Február a mezőgazdasági szakirodalom, a szakkönyvek és a szaklapok hónapja. A nagy tekintélyű tagokból álló bizottság, melyet a rendezvénysorozat előkészítésére és szervezésére létrehívtak, elvégezte már munkája dandárját. Hazánk legtöbb helységében már tudják, mikor lesz nálunk író-olvasó találkozó, mikor szakelőadás, hol és milyen szakirodalmi ankétra kerül majd soor. A mezőgazdasági üzemek vezetői alighanem már mindenütt számot vetettek azzal, hogy üzemek anyagi lehetőségei milyen mértékben adnak módot a tsz vagy állami gazdaság üzemi könyvtárának gyarapítására. A szervező bizottság 1969-ben az utóbbit tekinti a mezőgazdasági könyvhónap legfőbb feladatának. Van azonban egy mélyebb, mégis gyakorlati célja az egész akciónak: a mezőgazdasági szakkönyvek, szaklapok tanítanak, mégpedig a nemzetközi tekintélyű magyar mezőgazdaságtudomány tudós képviselőinek gazdag tapasztalataival és oktató szenvedélyével. Tanításaik többnyire beleszólnak már annak a gazdasági évnek az alakulásába is, amikor napvilágot láttak. Voltak századok, amikor nem lépett előre akkorát hazánkban a gazdálkodás elmélete, és gyakorlata, mint az elmúlt húsz évben. Egyebek közt a kemizálás és az új búzafajták elterjedése szinte forradalmi változást jelentettek a magyar mezőgazdasági termelésben. És ez a változás sem ilyen gyors, sem ilyen eredményes nem lehetett volna a szakirodalom ismertető, magyarázó tevékenysége nélkül. Aligha túloz, aki azt tartja: a mezőgazdasági szakirodalom nyomán szemünk láttára lesz több a virágzó fa, az egészségesebb jószágállomány — könnyebb, jobb lesz a mezőgazdaságban dolgozók élete. Ez rendkívül fontos szerep nem takarhatja el még ilyen ünnepi alkalmakkor sem a mezőgazdasági kiadványok megjelenésével és terjesztésével kapcsolatos problémákat. Ha valamikor, hát most szóba kerülhet, vajon a valóságos igényekre épülnek tematikailag és példányszám tekintetében a kiadói döntések? Ha valamikor, hát most alkalom nyílik annak megtárgyalására is, vajon a mezőgazdasági szakkönyv oda jut-e, ahol a legnagyobb szükség van rá. Hiszen így válhatik csak azzá a magyar mezőgazdasági szakkönyv és szaksajtó, amivé lennie kell: a mezőgazdaság valamennyi dolgozójának jó barátjává, okos mesterévé, nélkülözhetetlen munkaeszközévé. ARA: 70 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1969. FEBRUÁR 1. SZOMBAT Aláírták Magyarország és a Szovjetunió 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét Moszkva (MTI). Pénteken Moszkvában befejeződtek a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kereskedelmi küldöttségének tárgyalásai. A tárgyalások eredményeként dr Bíró József külkereskedelmi miniszter, a magyar küldöttség vezetője és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere, a szovjet delegáció vezetője aláírta a két ország 1969-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyarország és a Szovjetunió közötti külkereskedelmi forgalom sikeresen fejlődik. Az aláírt jegyzőkönyv értelmében 1969-ben a kölcsönös szállítások volumene — az 1968. évihez képest — 7 százalékkal növekszik és értéke eléri az 1,3 milliárd rubel összeget. A Szovjetunió több mint egyharmad arányban részesedik Magyarország külkereskedelmi forgalmában. A maga részéről Magyarország is az egyik esető helyet foglalja el a Szovjetunió külkereskedelmében. Az 1969 évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyv előAz aláírás után mondott beszédében Bíró József hangsúlyozta: meggyőződésem, hogy az 1969 évi árucsereforgalmi jegyzőkönyv előkészítése során folytatott tárgyalásokon hazám és a Szovjetunió külkereskedelmi kapcsolatait sikerült tovább mélyíteni és bővíteni. — A magyar—szovjet áruforgalom fejlődésével kapcsolatban különösen ki kívánom emelni azt a tényt, hogy az előző két évben elért igen magas áruforgalmi szintet jelenlegi tárgyalásaink eredményeként nemcsak meg tudtuk szilárdítani, hanem áruforgalmunkat mintegy 7 százalékkal még növelni is fogjuk 1969 folyamán. A Magyarországon 1968- ban bevezetett és a gazdaságirányítási rendszerünket továbbfejlesztő új módszerek országaink gazdasági kapcsolatainak megerősödéséhez vezettek. Kereskedelmi kapcsolataink további töretlen fejlődését igen fontosnak tartjuk, ezért tárgyalásaink során módját ejtettük annak is, hogy már a következő, 1970- es esztendő egyes kérdéseit is megvizsgáljuk, véleménycseréket folytassunk ama gyakorlati lépéseket illetően, amelyeket meg kell tennünk az áruforgalom növelése, a kölcsönös igények maximális kielégítése érdekében. A magyar népgazdaság számára igen fontos az a tény, hogy a Szovjetunióban találnak piacot a magyar ipar legkülönfélébb termékei, mint például autóbuszok, motorvonatok, hajók, élelmiszeripari berendezések, híradástechnikai és műszeripari cikkek. Széles körű elismerésre találnak a szovjet lakosság körében a magyar könnyűipar termékei, valamint gyógyszereink. A nagy mennyiségben szállított magyar mezőgazdairányozza a Szovjetunióból Magyarországra irányuló szállítások növelését, a hoszszú lejáratú megállapodásban rögzített mennyiségeken felül a magyar népgazdaság szempontjából fontos árukból. Magyarország 1969-ben különböző nyersanyagokat és élelmiszereket, ipari berendezéseket, mezőgazdasági gépeket, személy- és tehergépkocsikat, valamint légi közlekedési eszközöket vásárol a Szovjetuniótól. Ugyanakkor autóbuszokat, hajókat, hírközlési berendezéseket, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási árut szállít a Szovjetuniónak. Az 1969-re szóló megállapodás sikeres megvalósítása elősegíti a népgazdasági tervek teljesítését és mindkét ország lakossága szükségleteinek még teljesebb kielégítését. Az ünnepélyes eseményen jelen volt Szipka József, Magyarország moszkvai nagykövete, valamint Mihail Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese. Jogi és élelmiszeripari cikkek pedig — úgy vélem — méltó versenytársai a szovjet piaccal más országok hasonló termékeinek. — Iparfejlesztési céljaink megvalósítását szolgálják ugyanakkor a Szovjetunió által hazánkba exportált berendezések, gépek és ipari, valamint mezőgazdasági nyersanyagok és féltermékek. Igen nagy fontosságú számunkra a Szovjetunió által szállított jelentős volumenű nyersolaj, vasérc, kohókoksz, különféle színesfémek és ötvöző anyagok. Mezőgazdaságunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle műtrágyák. Takarmányozási gondjainkat nagymértékben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takarmánygabona szállításával. Meggyőződésem, hogy az 1969 évi megállapodásunk sikeres megvalósítása újabb jelentős hozzájárulás országaink gazdasági kapcsolatainak további megerősítéséhez és a két ország baráti viszonyának elmélyítéséhez. Patolicsev beszéde Nyikolaj Patolicsev kiemelte: " Az évről évre aláírásra kerülő okmányok mind fontosabbá válnak országaink számára. Ez azzal függ össze, hogy a Szovjetunió és Magyarország között gyorsan fejlődnek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok. Az elmúlt három év során átlagosan 12—15 százalékosan növekedett kilkereskedelmi forgalmunk, s igen magas szintet ért el . Munkánk eredménye nagyon bíztató. Külkereskedelmi kapcsolataink igen fontos szerepet töltenek be a két ország életében. Nem csupán a külkereskedőket érintik ezek a kapcsolatok, hanem azokat is, akik megtermelik a leszállítandó árukat, s azokat is, akik majd felhasználják, így tehát az egész szovjet nép közvetlenül érdekeit abban, hogy magas színvonalú árucikkeket állítson elő és időben szállítsa az adott esetben a Magyar Népköztársaságnak. Ez nagy felelősséget ró ránk a párt, az állam és a nép előtt, azt a felelősséget, hogy céltudatosan folytassuk munkánkat, s az elvtársi együttműködés és jó megértés szellemében valósítsuk meg mindazt, amit a most aláírt jegyzőkönyv tartalmaz. Bíró József beszéde Az EAK ünnepén Tizenegy esztendő pillanat csupán egy nép életében — különösen, ha az a nép évezredekkel méri történelmét. Egyiptomban időszámításunk előtt 4241-ben vezették be a naptárt és az egyben az emberiség írott történetének legrégibb ismert dátuma. Az ország legújabbkori történelmének jelentős fordulópontja volt 1952, amikor győzött a nemzeti felszabadító forradalom. Ezt követte, tizenegy évvel ezelőtt 1958, Egyiptom és Szíria részvételével megalakult az Egyesült Arab Köztársaság. A két legújabbkori évszám olyan események kezdetét és folyamatát jelöli, amelyek évezredes elmaradottságnak és nyomornak üzentek hadat. Ott, hol néhány éve még szinte a fáraók idején használt kezdetleges munkaeszközökkel küszködtek a földdel a feladók, a természeti csapások ugyanúgy tizedelték őket, mint évszázadokkal korábban, utat tört a modern technika és a szocialista építés gondolata. Az államszövetség megalakulása óta jelentős változásokon ment át, mégis éppen a közelmúlt eseményei, mindenekelőtt az izraeli agresszió figyelmeztet arra, hogy az arab népek életében alapvető követelmény az egység. Amikor az EAK megalakulásának 11. évfordulóján őszinte szívvel kívánunk boldog jövőt az EAK népeinek, a haladó világ és a mi gondolataink elsősorban arra irányulnak: járjon sikerrel az agresszió következményeinek felszámolása, alakuljon ki végre olyan helyzet a Közel-Keleten, amely biztosítja az ott élő népek békéjét és boldogulását. LATUNK TARTALMÁBÓL» Riporterünk jelenti Pócspetriből (3 oldal) Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol (9 oldal) A rádió és a televízió heti műsora Sportjelentéseink (4. oldal) (11. oldal) A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és módosította a mezőgazdaság rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi 6. törvény egyes rendelkezéseit; továbbá: felhatalmazta a Minisztertanácsot a legelő és apaállatgazdálkodás rendjének szabályozására; a Komárom megyei 9. számú országgyűlési választókerületben elhalálozás miatt megüresedett képviselői hely betöltésére május 18-ra új választást tűzött ki; a belügyminiszter jelentése alapján megtárgyalta az elmúlt évben a honosítással, visszahonosítással és a magyar állampolgársági kötelékből való elbocsátással kapcsolatban végzett munkát. A beszámolót az Elnöki Tanács jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács végig egyéb ügyeket tárgyalt. Hatszázhuszonhat-milliót termeltek a szabolcsi ktsz-ek Két év: 3145 új munkaalkalom Kilencezernél több ember — pontosan 9058 — dolgozott az elmúlt év utolsó munkanapján a 42 szabolcs-szatmári kisipari termelőszövetkezetben. (Az 1966-os szilveszteri adat 5913, a növekedés 53,2 százalékos.) Egy év alatt 626 922 000 forint értékű árut termeltek, vagy ilyen értékű szolgáltatást végeztek. A két év előtti 383 millióhoz képest ez 63,7 százalékos növekedést jelent. Az előző évhez képest 23,8 százalék többletet, ami megfelel 120,5 milliónak. Az elmúlt év gazdasági összesítéséből kitűnik, hogy a Nyíregyházi Vas és Fémipari Ktsz termel a legtöbbet — évi ötvenmilliónál többet —, a megyei szövetségbe tömörült szövetkezetek közül. Utána öt szövetkezet termeli a legtöbbet — 25 milliós évi termelésen felül — a nyíregyházi Elekterfém, a nagykállói és a nyíregyházi cipész szövetkezetek, a kisvárdai építőipari és a mátészalkai vegyes. ötmillión alul már csak két szövetkezet termel évente, a kisvárdai és a mátészalkai fodrászok. Külföldi értékesítésre 1968-ban az előző évinél tíz százalékkal többet termeltek együttesen, bár az össztermelésen belül az export aránya nem javult A belkereskedelem számára az új mechanizmus adta többcsatornás értékesítési rendszert kihasználva 20 millió forint értékű áruval többet adtak 1968-ban közvetlenül a kiskereskedelemnek, mint azelőtt. Ezzel az összes belföldi áruk részaránya a kiskereskedelem számára egy év alatt az összes termékek 9 százalékáról 28 százalékára emelkedett. A megyei szövetség most elkészült értékelése szerint a kisipari szövetkezetek lakosság számára végzett ipari javítótevékenysége és a személyi szolgáltatások értéke az elmúlt év alatt hétmilliós értékkel nőtt Csökkent a mérték utáni ruhaszabás, a fényképészeti tevékenység, de a gépkocsijavítás két és félszeresére, a motorkerékpár, a háztartási készülékek, a rádió és tv-javítás értéke másfélszeresére nőtt. A szövetkezetekben dolgozók száma egy év alatt 1400 fővel növekedett .A kétéves létszámnövekedés 3145 fő. A kisipari szövetkezetek ipari tanulóinak létszáma az év elején 1062 fő, 42,7 százalékkal több, mint az előző évben. Szocialista szerződés a nemzeti panteon felállítására A Hazafias Népfront Országos Tanácsának klubjában pénteken ünnepélyesen aláírták a nemzeti panteon megteremtését szolgáló társadalmi munkáról szóló szocialista szerződéseket. Az okmányokat Bodonyi Pálné, a Hazafias Népfront budapesti tanácsának titkára, dr. Halász Ottó, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az építőmérnöki kar dékánja, dr. V. Nagy Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, az építőmérnöki kar pártszervezetének titkára, a f.l Tóth Gábor egyetemi tanár, az Eötvös József kollégium igazgatója és Kállai Gyula a KISZ budapesti bizottságának osztályvezetője látta el kézjegyével. Az ünnepi aktus alkalmával bejelentették, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottsága a Fővárosi Tanáccsal együtt memorandumban fordult a kormányhoz és anyagi segítséget kért a nagyszabású feladat megoldásiában.