Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
Ki mit tud a pultnál? (3. oldal) 20 évesek az állami gazdaságok. Riportok az 5—9. oldalon A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Hétvégi sportműsor (11. oldal) XXVI ÉVFOLYAM 50. SZÁM ÁRA: 70 FILLÉR 1969. MÁRCIUS 1. SZOMBAT Liest tartott a az. Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között kötött kulturális és tudományos együttműködési egyezményt., Törvényerejű rendeletével a felsőfokú híradás és műszeripari technikum, valamint a felsőfokú villamosgépipari technikum egyesítésével létrehozta a művelődésügyi miniszter felügyelete alatt álló Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát * * Tizenkét esztendővel ezelőtt írta alá a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya az első kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Ennek alapján sokrétű, gazdag kulturális csere fejlődött ki országaink között 1966 júniusában került sor a magyar—szovjet, kulturális és tudományos együttműködés távlati tervének kidolgozására. 1967 májusában megalakult a magyar —szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság, amely újabb lehetőségeket tárt fel kapcsolataink bővítésére Az 1968 novemberében aláírt új egyezmény alapvető vonása, hogy a kulturális és tudományos cserék mellett a közös munkára — együttes kutatásokra, alkotásokra — helyezi a hangsúlyt Ennek megfelelően mindkét fél széles körűen fejleszti a kooperációt és a szakosítást támogatja közös kutatóintézetek és tudományos laboratóriumok felállítását, kutató-, tervező- és szerkesztőkollektívák létrehozását, a közös és kölcsönös publikációs tevékenységet. A szak-Elhatározta megyei (fővárosi) bírósági és járásbírósági (városi, városi kerületi bírósági) népi ülnökök 1969. május 16 és június 30 közötti választását Megtárgyalta és elfogadta az igazságügyminiszter jelentését a kegyelmi ügyek intézésének 1968. évi tapasztalatairól. Végül a szarvasi járáshoz tartozó örménykút község területén Kardos néven új község szervezését határozta el ★ emberek megkülönböztetett figyelmet fordítanak a társadalomtudományok eredményeinek az ideológiai harcban való közös felhasználására. Külön fejezet foglalkozik a kölcsönös szakemberképzéssel, az oktatási együttműdéssel. Ennek keretében a két fél elősegíti a felsőoktatási intézmények és az egyes tanszékek közötti közvetlen kapcsolatok kibővítését, az oktató-nevelő és kutató tevékenység összehangolását Támogatják oktatók, nyelv- és irodalomtanárok, lektorok közreműködését és munkavállalását egymás országában. Az eddiginél szélesebb keretek között teszik lehetővé egyetemi hallgatók és aspiránsok képzését egymás egyetemein és főiskoláin, továbbá részvételüket termelési gyakorlatokon, nyelvtanfolyamokon és szoros együttműködést valósítanak meg a tudományos minősítés területén. Az egyezmény nagy jelentőséget tulajdonít a szocialista országok közötti többoldalú kulturális és tudományos együttműködés továbbá tökéletesítésének. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Pénteken az ÉDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Virizlay Gyula SZOT- titkár megnyitója után Geréb Sándorné, a SZOT titkára számolt be a magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységéről. Elemezte a magyar szakszervezeteknek XXI. kongresszusuk óta a munkásosztály nemzetközi összefogása érdekében kifejtett munkáját Áttekintést adott arról, milyen kapcsolatokat építettek ki és tartanak fenn a magyar szakszervezetek a nemzetközi szakszervezeti szövetségekkel, a szakmai szövetségekkel és hogyan működnek együtt a vállalati szakszervezeti bizottságok a külföldi üzemek szakszervezeteivel. A magyar szakszervezetek elsősorban a több mint 140 millió taglétszámú Szakszervezeti Világszövetséggal alakítottak ki szoros együttműködést. Ezenkívül több jelentős nemzetközi szervezetben, így például a nemzetközi munkaügyi szervezetben, az UNESCO-ban, az Egészségügyi Világszervezetben tevékenykednek a magyar szakszervezetek képviselői. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a beszámolót jóváhagyta és egyetértését fejezte ki azzal, hogy a SZVSZ főtanácsának 1968 decemberi határozata alapján Budapesten tartják a VII. szakszervezeti világkongresszust Ennek időpontját 1969. október 17— 31-re tűzték ki. A tanács megbízta az elnökséget, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedj a világkongresszus sikeres előkészítése és lebonyolítása érdekében. Ezután Ligeti László, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára szóbeli kiegészítése következett a szakszervezet elnökségének írásos jelentéséhez, amely a lakosság ellátásával, a minőség és az árak alakulásával és a KPVDSZ ezzel kapcsolatos tevékenységével foglalkozott. A napirend megvitatásában részt vett Szurdi István belkereskedelmi miniszter is. Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára terjesztette elő a SZOT 1969. évi költségvetését Utolsó napirendi pontként Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára számolt be a tanács legutóbbi ülése óta végzett munkáról. Elmondotta: „a közelmúltban 235 kohó- és gépipari üzemben vizsgáltuk meg, hogyan alakultak a keresetek, és hasonló vizsgálatokat végzünk más iparágakban is. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szervezet munkáját egyre inkább a társadalmi követelményekhez igazítsuk és hogy kifejlesszük a reform és a szakszervezeti munka kapcsolatának legmegfelelőbb módszerét.” A SZOT ülése Gáspár Sándor járosvál ért véget. V114S PROLETÁRJAI, EST K&L Aíz egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek fejlesztéséről tanácskoztak Nyíregyházán Február 28-án a megyei tanács nagytermében az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről szóló jogszabály végrehajtásáról tanácskoztak a megyei, járási pártbizottságok, tanácsok mezőgazdasági osztályvezetői és tömegszervezeti vezetők. A tanácskozáson részt vett dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Bocsa József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezető helyettese. Az 50/ 1968. (XII. 31.) kormányszámú rendeletet és az ezzel kapcsolatos feladatokat Kovács István, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője ismertette. A kormány a termelőszövetkezeti törvény alapvető elveinek megfelelően rendelkezett az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek (termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek, termelő szakcsoportok) működésének és gazdálkodásának szabályozásáról. Az országban 250, egyszerűbb mezőgazdasági szakszövetkezet, 220 ezer taggal 600 ezer hold földön gazdálkodik Szabolcs-Szatmár megyétő, a kormányrendelet végrehajtása számottevően a termelőszövetkezeti csoportokat érinti. Kovács István utalt arra hogy a tszcs-knél a földbeviteli kötelezettséget már korábban eldöntötték. Nincs szó tagsági viszony felülvizsgálatáról, lényegesebb, hogy a rendelet értelmében a szövetkezeti forma megválasztásáról kell dönteni. A termelőszövetkezeti csoportok tagsága tehát arról dönt az összehívott közgyűléseken hogy milyen szakszövetkezetté alakulnak át az egyszerűbb mezőgazdasági szakszövetkezetek működésének szabályzása együtt jár majd számos olyan rendelettel és intézkedéssel, amelyek változást hoznak a tagok szociális és egyéb ellátásában. Ilyen többek között a nyugdíj és a járadék kérdése. Részletesen szólt az előadó a rendelet végrehajtásával kapcsolatos konkrét feladatokról. A megyei tanácskozáshoz hasonlóan valamennyi járásban és Nyíregyháza városban 10 napon belül járási színtű értekezleteket tartanak. A járási és a járási jogú városok vb. mezőgazdasági osztályai haladéktalanul írásban kérik meg az 1969. január hó 1. napján működött valamennyi egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet vezetőitől, tagjaitól hogy a szövetkezet a rendelkezések alapján milyen formában kíván tovább működni. Ezt a járási városi osztályok felülvizsgálják, erre a célra megfelelő érdekképviseleti szerveket illetve felülvizsgáló bizottságokat hoznak létre. A flülvizsgálatot 1969 március hó 31. napjáig kell befejezni. Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteknek alapszabályokat kell készíteniük, ezeket június hó 30. napjáig hagyják jóvá. Az egyéb belső szabályzatokat, ügyrendesket, munkarendeket december 31-ig kell elkészíteni Mint az új termelőszövetkezeti törvény és földtörvény bevezetésénél ,illetve alkalmazásánál konzultációi bi■ottságok működtek, ugyanúgy az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó rendelkezések végrehajtását is ilyen bizottságok segítik majd. Meghalt Naményi Géza elvtárs A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala a kormány titkársága, az MSZMP országházi bizottsága és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Naményi Géza elvtárs, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője felett Naményi Géza 1916. szeptember 5-én született Miskolcon. A gimnáziumi érettségi letette után a Felső-Magyarországi reggeli hírlap szerkesztőségében dolgozott mint gyakornok. 1938- ban kitanulta a villanyszerelő szakmát, majd a felszabadulás után munkája mellett sikeresen elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetemet, ahol elektromérnöki diplomát szerzett. 1945 óta volt tagja a pártnak. A felszabadulás után először a felvidéki Népszavánál, majd Miskolcon az Észak-Magyarország szerkesztőségében február 28-án, élete 53. évében hosszú szenvedés után elhunyt Temetése március 4- én, kedden 13 órakor lesz a Farkasréti temetőben, a fővárosi tanács által adományozott díszsírhelyen. Naményi Géza elvtársat a Minisztertanács saját halottjának tekivtt a gozott különböző vezető beosztásokban. 1955 elejétől az Esti Budapest rovatvezetője, majd a szerkesztő bizottság tagja. Az ellenforradalom után részt vett a kormány Tájékoztatási Hivatalának megszervezésében, rövid ideig az Esti Hírlap szerkesztő bizottsági tagja ezután a Tájékoztatási Hivatal osztály,vezetője, majd elnökhelyettese, 1959-től vezetője volt. Kiemelkedő munkásságáért a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatával és a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki A gyógyszerellátásról és a gyógyszertárak helyzetéről tárgyalt a városi tanács vb A város gyógyszerellátásáról és a gyógyszertárak helyzetéről tárgyalt pénteki ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jelentés megállapítása szerint a városban a gyógyszervásárlás ugrásszerűen nőtt, 1960-tól 1968-ig több, mint duplájára emelkedett. Ugyanakkor a gyógyszertárak száma ezen idő alatt eggyel sem gyarapodott, sőt a korábbi állapotokhoz képest a helyzet még romlott. Igaz, hogy az éjjel-nappalos gyógyszertár korszerűség tekintetében fővárosival is felveszi a versenyt, a többiek egy része viszont elavult épületben működik, s a növekvő forgalom miatt nagy a zsúfoltság, s csak a gyógyszerészek fegyelmezett munkájának köszönhető, hogy ilyen körülmények között sem fordultak elő kiszolgálásból eredő hibák. Nem kielégítő a gyógyszertári ellátottság, ha az országos, vagy akár a megyei adatokat nézzük is. Országosan 7250 lakosra, Nyíregyházán 11 000 főre jut egy gyógyszertár. A megye gyógyszertárainak alig több, mint 10 százaléka van Nyíregyházán, a forgalomnak pedig 20—21 százalékát, vagyis egyötöd részét bonyolítják le a megye székhelyén Ma már elhelyezésük sem minden tekintetben felel meg az igényeknek. Többségük a város központjában találhatók, a népes külső perifériák pedig ellátatlanok. Néhány gyógyszertár bővítésre, felújításra szorul. A végrehajtó bizottság szerint az igény a jövőben még növekedni fog. Ezért keresni kell a módját, hogyan lehetne meggyorsítani a gyógyszertárhálózat fejlesztését. Ennek fontos feltétele a tényleges igényeken alapuló tervek elkészítése. A régiek toldozgatása és felújítása helyett célszerűbbnek látszik újak építése, olyan helyeken, ahol a lakosság számának növekedésével lehet számolni, és orvosi körzetek közelében. Külön gond Nyíregyházán a Megyei Gyógyszertár Központ helyzete. A fetaarissi épület — a nagy forgalom miatt — már nem felel meg erre a célra, a városrendezés szerint szanálásra is kerül. A nagy értékű, több tízmillió forintot érő gyógyszerek tárolására nincs elegendő raktárhelyiség. Új gyógyszertárközpont építése igen sokba kerül, a vállalat fejlesztési alapja kevés, s ebből az egész megye igényét kellene kielégíteni. A végrehajtó bizottság azt javasolta, hogy az új központot építsék meg részletekben. Előbb meg lehetne építeni a raktárakat, később az irodai épületeket A városi tanács erejéhez mérten hozzájárul a város gyógyszertárhálózatának fejlesztéséhez. E feladat megoldása azonban nagyobb erőfeszítést igényel a vállalattól és az illetékes felsőbb szervektől is. A végrehajtó bizottság végül elismerését fejezte ki a gyógyszertárak dolgozóinak azért, hogy az ismert nehézségek ellenére közmegelégedésre oldják meg a lakosság gyógyszereké tágat Íródj) Népfronttanácskozás Kisvárdán mezőgazdaságában, valamint ismertette az 1969-es év feladatait. Az ülésen több hozzászólás hangzott el. Havas Mátyás, a HNF helyi vezetője javaslatot tett a termelőszövetkezetek illetékesei felé, javasolta, hogy a termelőszövetkezetek igyekezzenek minél több segédüzemet létrehozni hogy azok a tsz-ek, amelyeknek megvan hozzá az adottságuk, létesítsenek saját erőből olyan speciális primőrök termelésére beállított segédüzemek amelyek segítségével javítani lehetne a járás és a megye primőrellátását. Több hozzászólásban szerepelt az a javaslat hogy a tsz-ek vezetői éljenek az új mechanizmus adta lehetőségekkel, és keressék a többirányú kooperáció lehetőségét a megye és a járás vállalataival, szövetkezeteivel. Számos felszólaló vetette fel az, hogy a termelőszövetkezetek végezzenek egy olyan felmérést amelynek során meg tudják állapítani, hogy a termelőszövetkezetek szakmunkásutánpótlása mennyire biztosított és szükség esetén nyújtsanak lehetőséget a szakmai képzésre. Az ülés résztvevői egyetértettek abban,, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése pozitív értelemben hatott a járás mezőgazdaságában, ugyanakkor szükségesnek tartották azt, hogy éppen az új mechanizmus szellemében igyekezzenek koordinálni az egyes szakágakban jobb eredményeket elért tsz-ek munkáját Egri Gábor A Hazafias Népfront járási bizottsága pénteken kibővített ülésen tárgyalta az új gazdasági mechanizmus hatását és eredményeit a mezőgazdaságban, a járás területén. A kibővített ülésen közel 70 népfrontvezető vett részt, Vadon Gábor, a járási tanács elnökhelyettese vitaindító beszédében ismertette a vezetőséggel és a meghívott párt, állami és társadalmi szervezetek képviselőivel a gazdaságirányítás új rendrendszerének hatását a járás