Kelet-Magyarország, 1970. április (27. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-08 / 81. szám

O N ^ £ , r^o 2 * a N g Si’S a t *árv£t . It’ •' S "< .. n ss xx i H ilfCfe K önyvtár FIlíLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK}' ország UTSAGA E& A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. ÁPRILIS 8. SZERDA Péter János Stockholmban Péter János külügyminisz­ter kedden — Torsten Nils­son svéd külügyminiszter meghívására — hivatalos lá­togatásra Stockholmba uta­zott. Búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Puja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese. Szilá­gyi Béla külügyminiszter­­helyettes, jelen volt A. Sandström, a Svéd Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Péter János külügyminisz­tert útban Stockholm felé, a Berlin Schönefeldi repülőté­ren Günther Kohrt külügyi államtitkár és az NDK kül­ügyminisztériumának több vezető munkatársa, valamint dr. Nagy Lajos berlini ma­gyar nagykövet üdvözölte. Günther Kohrt államtitkár villásreggelin látta vendégül a magyar külügyminisztert. 16:35 órakor szállt le Stockholm Arlancia repülőte­rére az a repülőgép, amely Péter Jánost és kíséretét hozta. Külügyminiszterünket a magyar és svéd zászlókkal tsírmagyarázónk írja . Szinte napra pontosan há­rom évvel ezelőtt — 1967. április 6—12 között —­ zajlott le a második világháborút követően a két ország kül­ügyminisztereinek első talál­kozója. Ekkor járt hazánkban Torsten Nilsson svéd külügy­miniszter, aki magyar kollé­gájával a két ország kapcso­latairól tárgyalt, s egyben az időszerű európai kérdésekről is véleményt cseréltek. Az ő látogatását viszonozza most Péter János külügyminiszter, akinek stockholmi útja lé­nyegében folytatását jelenti a két ország között már hosszabb idő óta fennálló hagyományos kapcsolatoknak. A magyar—svéd diplomá­ciai érintkezés — a korábbi­nál mélyebb és sokoldalúbb formában — már közvetle­nül a háború befejezése után feldíszített repülőtéren Tors­ten Nilsson, Jiklahl külügyi államtitkár, Landeniuk, a külügyminisztérium proto­kollfőnöke, valamint több más vezető tisztviselő fogad­ta. Jelen volt Nagy Béla, ha­zánk stockholmi nagykövete és Sigge Lilliehöck, a Svéd Királyság budapesti nagykö­vete. Ott voltak a magyar nagykövetség és a kereske­delmi kirendeltség tagjai. A magyar vendégek a fo­gadtatás után­­ a Stock­holmtól 38 kilométerre levő repülőtérről szálláshelyükre, a XVIII. században épült Haga-kastélyba hajtattak. Este Torsten Nilsson a külügyminisztérium épületé­ben díszvacsorát adott Péter János és kísérete tiszteletére. A hivatalos tárgyalások ma, szerdán délelőtt kezdőd­nek. . A kedd reggeli stockholmi lapok közül Svenska Dagbla­det közli Péter János fény­képét, életrajzát és ismerteti a látogatás teljes program­ját, megindult. Az első svéd dip­lomáciai képviselő 1946 ele­jén érkezett Magyarországra, s ettől kezdve fokozatosan rendeződött a svéd—magyar diplomáciai viszony. A két ország kapcsolatainak fellen­dülése az 1960-as évek elejé­től számítható, erre az idő­szakra esik — egyebek között — a Magyar Külügyminiszté­rium jószolgálati delegáció­jának stockholmi látogatása, majd ezt követően több mi­niszteri szintű személyes ta­lálkozóra, megbeszélésre ke­rült sor. A két ország részéről meg­nyilvánuló együttműködési készséget számos, ebben az időszakban született egyez­mény, megállapodás jelzi. 1963-ból datálódott például az első hosszú lejáratú áru­csere-forgalmi egyezmény, 1964-ben pedig a két ország kölcsönösen nagykövetségi rangra emelte diplomáciai képviseletét. Ezt követően ér­kezett Magyarországra Gun­­nar Lange svéd kereskedelmi miniszter, akinek látogatását Bíró József magyar külke­reskedelmi miniszter viszo­nozta. Találkozásaik egyik fontos eredménye az ötéves időtartamra megkötött hosz­­szú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás volt. A szerződés aláírását újabb egyezmények — a többi között a pénzügyi (vagyonjogi) kér­désekről, a rádió-televízió kö­zötti, valamint az építésügyi kutató és tájékoztató intéze­tek együttműködéséről szóló megállapodások — követték. 1967-ben született az első — kétéves — kulturális és tu­dományos együttműködési munkaterv, 1968-ban megala­kult a svéd—magyar keres­kedelem fejlesztésére hivatott bizottság, s tavaly aláírták az ipari, gazdasági és műszaki kooperációról szóló első ál­lamközi egyezményt. Az ilyen irányú együttműködés támo­gatására — ez év januárjá­ban — vegyes bizottságot ala­kítottak. A magyar—svéd kapcsola­tok körébe tartozik a két or­szág fővárosának mindinkább elmélyülő együttműködése is. Ezt jelzik egyebek között a Stockholmban, illetve Buda­pesten megrendezett kiállítá­sok, a két főváros vezetőinek személyes találkozói, vala­mint a külcsönös delegáció­cserék. A magyar külügyminiszter stockholmi látogatása után egyébként a hasonló szintű személyes kapcsolatok folyta­tódnak. A közeljövőben pél­dául a svéd kabinet két tag­ja — Holmquist építésügyi és Lange kereskedelmi minisz­ter — Budapestre érkezik, magyar kollégáik svédországi látogatásának viszonzására. Tudományos emlékülést rendeznek Nyíregyházán a Lenin-centenárium alkalmából Tudományos emlékülést tart április 13-án és 14-én Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából Nyíregyházán az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának oktatá­si igazgatósága. Ünnepélyesen a Krúdy filmszínházban áp­rilis 13-án 13 órakor Ekler György igazgató nyitja meg a kétnapos tudományos ülés­szakot. Dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra „Lenin és korunk” cím­mel mond ünnepi beszédet. Délután a résztvevők meg­néznek egy Leninről szóló filmet. Másnap a különböző szek­ciók ülésein filozófiai, ideoló­giai, gazdaságpolitikai és munkásmozgalmi témákat vitatnak meg. Lenin a társa­dalmi folyamatok dialektiká­járól címmel dr. Bimbó Mi­hály kandidátus, egyetemi docens tart előadást. A kor­­referátumok: Szubjektív té­nyezők szerepe a társadalmi folyamatokban, előadó: Ui­falvi Ferenc főiskolai ad­junktus. „Lenin a politikai folyamatok irányíthatóságá­ról”. Simkovics Gyula, az ok­tatási igazgatóság tanszékve­zetője, ,,Propaganda és filo­zófia” címmel Ekler György igazgató tart korreferátumot. Az előadásokat az oktatási igazgatóság Sóstói úti épüle­tében tartják. A gazdaságpolitikai szek­cióüléseket a megyei bíróság II. emeleti 201-as szobájában rendezik meg. A szocialista gazdálkodás lenini elveiről László András, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője tart referátumot. A korrefe­rátumok témái és előadói: Pető István egyetemi ad­junktus: „Lenin a munkater­melékenységről”, dr. Kőváry László egyetemi adjunktus: „A műszaki fejlesztés jelen­tősége és szerepe hazánkban”, dr. Cservényák László aspi­ráns: „A munkatermelékeny­ség és közgazdasági ’ szabá­lyozók kapcsolatai”. Cs. Nagy István, a megyei párt­bizottság osztályvezetője: ,,A munkatermelékenység alaku­lása megyénkben”. A munkásmozgalmi szek­ció üléseit a megyei pártbi­zottság földszinti nagytermé­ben tartják. A szocialista forradalom lenini elméleté­nek néhány kérdéséről Valkó Mihály, az OI tanszékvezető­je tart előadást. Dr. Farkas Dezső kandidátus, egyetemi docens „A baloldiáliság a kommunizmus gyermekbeteg­sége” című mű aktualitásá­ról, Orosz Szilárd főiskolai adjunktus A pártélet normái­nak lenini koncepciója, dr. Botár József aspiráns, főis­kolai adjunktus A lenini szö­vetkezeti terv megvalósulásá­nak néhány kérdése a népi demokratikus országokban, Kokas Ferenc főiskolai tan­székvezető docens Az általá­nos törvényszerűségek és nemzeti sajátosságok értel­mezése a­ szocializmus építé­sében címmel tartanak refe­rátumot a kétnapos tudomá­nyos ülésszakon­. LAPUNK TARTALMÁBÓL: ----------------------------------------— Parancsnok volt Nagyhalászban Asztalitenisz EB-ről jelentjük A tárgyalóteremből (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) (7. oldal) (5. oldal) Tavaszi munka a földeken A megye minden részén szántanak. Készítik elő ve­tésre a talajt, ápolják az el­készített melegágyakat, megkezdték a gyümölcsö­sökben az első, rügyfakadás előtti permetezéseket. Nyírgyulajon, a Petőfi Termelőszövetkezet határá­ban már 452 holdat szántot­tak le az idén. Ahol tervbe vették, csak­nem mindenütt végzik vagy már be is fejezték a csil­lagfürtök vetését. Az apor­­ligeti Búzakalász Tsz közös földjén kerek száz, a bökö­­nyi Kossuth Szakszövetkezet 120, a balkányi Virágzó Föld Szakszövetkezet 25, a baktalórántházi Úttörő Tsz 40, a székelyi Búzakalász Tsz 30, a leveleki Dózsa Tsz 200, a kántorjánosi Vö­rös Csillag Tsz 160, a navy­­kállói Virágzó Föld Tsz 72 holdon vetett csillagfürtöt. Az aporligeti Búzakalász Tsz kertészetében fólia alatt virágzik a paradicsom, két­ezer csomó idei karalábét pedig már értékesített is a tsz. Sok helyen, főleg a ho­mokos nyírségi tájon ültetik a burgonyát. A nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben már pialt időben beszélnek a tervezett száz hold burgo­nya ültetéséről. Kántorjánc­­s­ban, Jármiban 5—5, ,Szé­kelyben 15 holdon végeztek hagymaduggatást, a közös határában. A baktalóránthá­zi Úttörő Tsz 30 holdon ve­tett zabosbükkönyt, a leve­leki Dózsa Tsz 15 holdon mákot, sőt megkezdték a cu- A nyírbogdányi Kossuth Tsz kertészetében Simon Má­ria és Boros Gizella szakmunkások a saláta és köztesként ültetett hónapos retek gyomlálását és öntözését végzik. Az idén újabb 50 hold lucernát vetnek a nagykállói Virágzó Föld Termelőszö­vetkezetben. Benépesült a nagykállói Zöld Mező Tsz földje. A szövetkezet az idén 300 hold bur­gonyát termel, az ünnep után megkezdték a csíráztatott gülbaba ültetését. Elek Emil felvétele

Next