Kelet-Magyarország, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
t dalai KELET-MAGYARORSZÁG KORMÁNYHATÁROZAT az árvíz- és belvízkárok felméréséről, a kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdéseiről ' 'Az árvíz és belvíz által okozott tömeges, vagy nagyobb területre kiterjedő, károk felmérésével, a kártalanítással és a helyreállítási intézkedésekkel kapcsolatban a rendkívüli árvíz-, illetőleg belvízvédekezés során követendő eljárásról a kormány az alábbiakat határozza: 1. Szervezeti rendelkezések 1. Az Országos Vízgazdálkodási Bizottság az árvíz és a belvíz által okozott károk felmérésének megszervezésével, a kártalanítással és a helyreállítási munkákkal összefüggő gazdasági és államigazgatási kérdések megvizsgálásával, az ezekre vonatkozó állásfoglalások kialakításával, valamint a több minisztériumot (országos hatáskörű szervet) és a tanácsokat érintő feladatok öszszehangolásával kapcsolatos központi feladatokat az országos helyreállítási albizottsága útján látja el. Az árvízkárok felmérésének megszervezésével, a kártalanítással , a helyreállítással kapcsolatos intézkedések kezdeményezésével és összehangolásával, illetőleg megtételével felmerülő területi feladatok ellátására az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság keretén belül a) kárfelmérési és kármegállapítási, valamint b) helyreállítási albizottságot kell szervezni 3. Mindkét albizottság elnöke annak a megyei tanács végrehajtó bizottságának a gazdasági ügyeket irányító elnökhelyettese, amely megyében a területi bizottság működik. 4. A kárfelmérési és kármegállapítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú ? városi) tanács végrehajtó bizottsága, építési, közlekedési s vízügyi osztályának, — mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának vezetője, illetőleg annak helyettese, — az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, továbbá — a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségei, — az Állami Biztosító megyei központja és — a területileg illetékes vízügyi igazgatóság képviselője. 3. A helyreállítási albizottság tagjai: — a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága építési-, közlekedési- és vízügyi osztályának, — a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának, — pénzügyi osztályának helyettes vezetője, illetőleg vezetője, —• a megyei pénzintézetek vezetője, továbbá — a helyreállítási munkákban részt vevő tervező, kivitelező és ellátó szervek képviselői. 6. Az albizottságok megszervezését és működésük megkezdését — a szükséghez képest — az árvíz- és belvízvédekezési területi bizottság, vagy az Országos Vízgazdálkodási Bizottság helyreállítási albizottsága rendeli el. A területi bizottság működésének megszűnése után az albizottságok — ha feladataikat még nem végezték el — mint tanácsi önálló bizottságok. a megyei (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága gazdasági elnökhelyettesének irányításával a szükséges ideig folytatják működésüket, vagy pedig feladataikat a megyei tanács végrehajtó bizottsága illetékes szakigazgatási szerveinek adják át 2. Kárfelmérés, kártalanítás és a helyreállítás egyes kérdései SZEMÉLYI TULAJDONBAN LÉVŐ LAKÓÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7. Az árvíz és a belvíz által megrongált személyi tulajdonban álló épületekben keletkezett károk felmérésére és helyreállítására (újjáépítésére) a 7/1969. (III. 22.) ÉVM—PM. számú együttes rendeletet, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. Az építési kölcsön törlesztését, ha annak visszafizetése az adós szociális körülményei miatt nincs biztosítva, a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyedi elbírálás alapján — a kölcsön összegének az ingatlanra való telekkönyvi bejegyzése mellett — részben vagy egészben felfüggesztheti. MEZŐGAZDASÁGI KÁROK MEGTÉRÍTÉSE 9. A mezőgazdasági nagyüzemekben (állami gazdaság, mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet, mezőgazdasági szakszövetkezet, illetőleg ezek társulásai, stb.) keletkezett károk felmérése a mezőgazdasági nagyüzemekre érvényes biztosítási feltételek szerinti kármegállapítás módszerével — szükség esetén a járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának a kárfelmérésben (kármegállapításban) való közreműködése mellett — az Állami Biztosító járási fiókjának feladata, tekintet nélkül arra, hogy az üzemnek van-e biztosítása, vagy nincs. 10. A biztosítási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági nagyüzem kárát a biztosítási szerződésben foglalt feltételek szerint az Állami Biztosító téríti meg. 11. A biztosítási szerződéssel nem rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek részére — az állóvagyonban keletkezett kárt teljes egészében, — a forgóvagyonban keletkezett, valamint az egyéb károkat 50 százalékban az állami költségvetés terhére kell megtéríteni. A kár összegének megállapítása ebben az esetben is az általános biztosítási feltételekben foglaltak szerint történik. A kár megtérítésével kapcsolatos feladatokat a járási tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi osztálya látja el 12. A költségvetési térítés összegét a mezőgazdasági nagyüzemek biztonsági alapjából (állami gazdaságoknál a tartalékalapból és a biztonsági tartalékalapból) fedezhető összeggel, valamint a megsegítésükre indított akció során kapott juttatások értékével csökkenteni kell. 13. Azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyeknél a tárgyévi személyes jövedelemszint a kapott kártalanítással együtt sem éri el a pénzügyi rendszer által elismert jövedelemszintet — az előző két év átlagának 80 százalékát — a tényleges jövedelem kiegészítésére eddig a szintig 1—3 éves hitelt kell nyújtani. Kivételesen indokolt esetben a személyes jövedelem kiegészítésére az állami költségvetésből vissza nem térítendő hozzájárulás is adható. 14. Az állami költségvetést terhelő térítést adómérsékléssel, az ezt meghaladó részt pedig közvetlen juttatással kell rendezni. Ennek során törölhető a földadója annak a mezőgazdasági nagyüzemnek, amelynél az árvíz, vagy a belvíz által borított művelés alatt álló terület aránya a 10 százalékot — megkülönböztetett támogatásban részesülő üzemeknél az 5 százalékot meghaladja. 15. A mezőgazdasági nagyüzem részére a termelőeszközök pótlásához — ha az e célra szükséges saját pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik — mind a visszatérítési időre, mind pedig a kamat feltételeire kiterjedő kedvezményes beruházási hitel folyósítható. 16. A termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában bekövetkezett állatkárok az állami biztosítási rendszer keretében, a mezőgazdasági művelés alatt álló háztáji területeket ért károk pedig a termelőszövetkezet részére az ingatlant ért károk után nyújtott biztosítási kártérítés keretében térülnek meg. Ezt a rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni a szakszövetkezeti tagok egyéni tulajdonban lévő ingatlanban és állatállományban bekövetkezett károk megtérítésére is. A biztosítási kártérítésből, valamint egyéb forrásokból (pl. társadalmi segélyakció, valamint a termelőszövetkezet, szakszövetkezet által tag részére nyújtott segély, stb.) meg nem térülő háztáji gazdasági károk részben vagy egészben központi forrásból történő megtérítését egyedi elbírálással (pL szociális helyzet, a károsodás mértéke, termelési érdek, stb.), méltányosság alapon a járási tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. 17. A nem háztáji, egyéni gazdaságok kárának megtérítésére az általános szabályok (a károsult által kötött vagyonbiztosítás, társadalmi segély, stb.) az irányadók. A KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB SZERVEKET ÉRT KÁROKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 18. A költségvetési szervek kezelésében lévő létesítményekben (középületek, utak, hírközlési létesítmények, vízilétesítmények stb.) bekövetkezett károkat a költségvetési előirányzatból, ha pedig ez a jóváhagyott költségvetésen belül átcsoportosítással nem oldható meg, póthitelből kell fedezni. 19. Az egyéb — nem a költségvetésből — gazdálkodó állami szervek, (vállalatok) továbbá az egyéb szövetkezeti szervek és a társadalmi szervezetek az árvíz- és belvízkárokat saját alapjaikból fedezik. A központi forrásokból esetleg szükséges térítés indokoltságát esetenként kell megvizsgálni. 3. Vegyes rendelkezések 20. Ez a határozat kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a pénzügyminiszter — az építésügyi és városfejlesztési, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen — gondoskodik. A határozat rendelkezéseit az árvíz- és belvízkárok folyamatban lévő felmérésénél, elbírálásánál is alkalmazni kell. Budapest, 1970. május 29. Fehér Lajos s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány r» rWh «1 v<*ttP-RP> 1SW. méfjos 96. Külpolitikai összefoglaló 0 US ígéret — tizenhatszor isg Miért fütyülték ki Nixont? IÜ. Nasszer két feltétele Tizenhatszor mondott beszédet a vietnami háborúról Nixon elnök, amióta átvette Johnsontól a Fehér Ház-beli hivatalt Ez egyúttal azt is jelenti, hogy tizenhatszor ígérte meg az amerikai, népnek a háború mielőbbi befejezését, a katonák mielőbbi hazahozatalát, stb., s ha a sok fogadkozásból és ígéretből annyit valóra váltott is, hogy néhány tízezer katonát csakugyan hazarendelt már (a több mint fél millióból!), a háború befejezése érdekében semmilyen igazán hathatós lépést nem tett. Lokalizálás helyett inkább kiterjesztette (Kambodzsa) azt. A május elsejei kambodzsai beavatkozás, illetve az ugyanakkor történt kenti egyetemi sortűz óta most először mert ismét diákközönség előtt beszélni Nixon. Nem csoda, hogy lelkesítőnek szánt, patetikus, az ifjúságnak udvarló beszédének hallgatósága nem dőlt be és sűrű füttykoncerttel kísérte az elnök szavait. Hiszen ezek a fiatalok is végighallgattak vagy olvastak már tizenhat Nixon-beszédeit a vietnami háborúról, szóbeszéd helyett most már tényleges tetteket, a háború valódi befejezését várják. Fontos eseménye volt még a napnak Nasszer elnök khartoumi beszéde, amelyet a Szudán fővárosában rendezett kis arab csúcs (Egyiptom, Szudán, Líbia) értekezlet befejezése utáni nagygyűlésen mondott. Nasszer megköszönte a Szovjetunió katonai segítségét Azokat a kifejezetten, mint mondta, védelmi fegyvereket, amelyeket az EAK és a többi arab ország minden politikai feltétel nélkül kapott, csak azért hogy megfelelően védekezhessenek a további izraeli támadások és azok kiterjesztése ellen. Fontos része volt Nasszer beszédének az a két pont amelyet a közel-keleti konfliktus rendezése feltételeként jelölt meg. Izrael kivonulása az általa 1967 júniusában megszállt arab területekről — ez az egyik. Helyreállítani a Palesztinai arab nép törvényes jogait — ez a másik. Minthogy ezek a feltételek lényegében megegyeznek a Biztonsági Tanácsnak a közel-keleti viszály megoldására hozott — és voltaképpen az egész világ által helyesnek tartott — 1967. november 22-i határozatával, tehát nyilvánvaló, hogy a világközvélemény a most elhangzott Nasszer-beszédet is helyeslően fogadja. írtai Cs. Horváth Tibor !¡l9li¡! fTJOffiV Sto jj«!«»$& fOJffiS&fJn WFrSBACft RAGYOG AZ ÖRÖMTŐL. TekatHomANNT IS ÁTDOBTÁK AZ OROSZOK. EZT NYOMBAN TUDATNIA KELL BORIMMAL!SOHA JOBBKOR, MÁSFÉL ÓRA MÚLVA UGY/S TALÁLKOZIK VELE. ASZKÉR FESZÜLT IZGALOMMAL várja,m/fog történni. homann nevében Ő TELEFONÁLTA HA GYANÚJA NEM CSAL,BARÁTJÁNAK JELENTKEZŐ- (Hi Si&Át* Rajzolta: Sebők Imre W&SBACHNYOMBAN JELENTÉST EOGYEN- mi. Tudja,hogy a hegesztő nem ott lakik. akkor MÁTMtr KERES EBBEN A MAGÁNYOSAN ÁLLÓ VILLÁBAN ? EGYSZER CSAK GÉPKOCSI FEMEG A KAPU ELŐTT. »i^athat! Egy Gestapo tiszt!Helyesem következtettem. WEISBACH A NÉMET KÉMELHÁRÍTÁS ÜGy . nöke. Ártalmatlanná kell tennem ! FOLYTATJUK