Kelet-Magyarország, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-02 / 127. szám
Tudományos, technikai kutatások és kísérletek a világűrben Föld körüli pályán a Szojuz-9 A szovjet űrhajó fedélzetén Andrijan Nyikolajev ezredes és Vitalij Szevasztyjanov mérnök Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban hétfőn, magyar idő szerint 30:00 órakor lelőtték a Szojuz— 9 jelzésű űrhajót. Az űrhajón, amely 20 óra 09 perckor rátért Föld körüli pályájára, kéttagú személyzet foglal helyet, Andrijan Nyikolajev ezredes, az űrhajó parancsnoka és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnök. Feladatuk, hogy miközben a Szojuz—9 önmagában Föld körüli űrrepülést végez, tudományos és technikai kutatások és kísérletek nagyszabású programját hajtsák végre, elsősorban k is egészségügyi-biológiai kutatásokat annak tanulmányozására, hogyan hatnak az űrrepülés tényezői az emberi szervezetre, a Föld körüli űrpályán való tartózkodás körülményei között; — a Föld különböző övezeteiben geológiai és földrajzi objektumok, kontinensek és vízfelületek tudományos megfigyelése és lefényképezése azzal a céllal, hogy kidolgozzák az így szerzendő adatok felhasználásának módját a népgazdaságban; — légköri képződményeknek, a Föld hó- és jégtakarójának megfigyelése, vizsgálata és fényképezése azzal a céllal, hogy a megfigyelések adatait az operatív és hoszszútávú időjárásjelzésekben használják fel; — a Föld körüli kozmikus térség, fizikai jellemzőinek, jelenségeinek és folyamatainaktudományos vizsgálata; — az űrhajó kézi és automata irányítórendszereinek, tájolásának és stabilizálásának további kidolgozása és az űrhajózás autonóm eszközeinek kipróbálása az űrrepülés különböző viszonyai között. Az űrhajó személyiével rádión és televízió útján szilárd a kapcsolat. Andrijan Nyikolajev jelentése szerint az űrhajó pályára térése normálisan ment végbe. Az űrhajósok jól érzik magukat. Az űrhajó kabinjaiban meg vannak a létfenntartáshoz szükséges, a földihez hasonló normális viszonyok. A két űrhajósmegfdezdte a kitűzött program teljesítését. Nyomatékosan aláhúzták azt is, hogy a Szovjetuniónak ez az újabb űrkísérlete a népgazdaság érdekeit szolgálja. A tv-nézők szemtanúi voltak a gigászi űrhajó felbocsátásának, s hallhatták, amint a Szojuz—9 utasai nyugodt hangon közölték a földi irányítóközponttal, hogy közérzetük kitűnő, vibrációt alig tapasztalnak. A jelen pillanatban még korai lenne bármiféle kom-Andrijan Nyikolajev ezredes, a Szojuz—9 űrhajós parancsnoka 1929. szeptember 5-én született a Csuvas Autonóm Köztársaság Sorsel nevű községében, 1962-ben a Vosztok—3 fedélzetén már járt a világűrben. A Vosztok—3 útja után Nyikolajev, a Szovjetunió Hőse aktívan részt vett az űrhajósok felkészítésében. Az utóbbi években ő maga készülődött repülésre. Andrijan Nyikolajev — nemzetisége szerint csuvas — technikumot végzett, majd mentort fűzni a Szojuz—9 tevékenységéhez, mindamellett moszkvai tudományos körökben kiemelik, hogy a szovjet űrkutatási program céljait a népgazdaság és a tudomány szükségletei szabják meg. Ennek megfelelően kerül előtérbe a jelenlegi szakaszban a Föld körüli kozmikus térség gyakorlati, tudományos és népgazdasági hasznosítása, elvégezte a Frunze katonai repülőiskolát, ezután a légierőnél teljesített szolgálatot. Andrijan Nyikolajev 1957 óta az SZKP tagja. 1968-ban Nyikolajev elvégezte a Zsukovszkijról elnevezett hadmérnöki repülőakadémiát. Széles körű társadalmi—politikai munkát végez az Orosz Föderáció Legfelső Tanácsának képviselőjeként. Felesége Valentyina Tyereskova űrhajós, egy gyermekük van, Jelena, aki most hatéves. Nyikolajev életrajza Tévéközvetítés az űrhajó felbocsátásáról Hétfőn sok millió szovjet ember esti programja módosult: a lefekvéshez készülődő tévénézők szeme előtt váratlanul megjelent az űrhajók felbocsátásakor vetített embléma, majd nyomban láthatóvá vált az űrrepülőtér. A hagyományos busz ezúttal sötétben hozta utasait: Andrijan Nyikolajev ezredes űrhajós parancsnokot és Vitalij Szevasztyjanov fedélzeti mérnököt, akik a nagy út előtt társaiktól virágcsokrokat kaptak. Kubaszov és Satalov űrhajósok a Szojuzok kötelékrepülésének hősei a felbocsátás előkészületeivel egyidejűleg kommentálták a Szojuz– 9-re váró programot. Mint hangsúlyozták: a szovjet űrkutatási menetrend, a már lefektetett alapokon folytatódik. Ennek keretében kiemelték az űrhajó irányítása és manőverezése terén folytatódó kísérletek fontosságát. van .--«aaw.ng wwaajBiw«.arjiw mÁz noujÁRiA!, egyesüljetek/ AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BÍZÓT rS°mA ES A Nf£G YGI TANÁCS LAPJA XXVII. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 2. KEDD Szevasztyjanov életrajza A Szojuz—9 űrhajó fedélzeti mérnöke Vitalij Szevasztyjanov 1935. június 8-án született Krasznouralszk városában, a szverdlovszki területen. Gyermek- és iskolaéveit a Fekete-tenger mentén, Szocsi városában töltötte. 1953-ban a középiskola elvégzése után felvették a moszkvai repülési intézet hallgatójának. 1959-ben végzett és egy tervezőirodában kezdett dolgozni. Hamarosan az intézet aspiránsa lett. Sikeresen befejezte az aspirantúrát és megvédte disszertációját. A műszaki tudományok kandidátusa lett. 1963-ban Vitalij Szevasztyjanov belépett az SZKP-ba. Szevasztyjanov mérnök az űrhajósok között végezte el az űrutazásokra való felkészülést. Vitalij felesége, Alevtyina, a leningrádi egyetemen végzett és jelenleg egy tudományos kutatóintézetben dolgozik. A Szevasztyjanov-házaspárnak egy kislánya van, Natasa, aki jelenleg 7 éves. Dr. Dimény Imre sajtótájékoztatója az időszerű mezőgazdasági feladatokról Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hétfőn a Parlamentben időszerű mezőgazdasági kérdésekről tartott sajtótájékoztatót. , A miniszter elmondotta, hogy az ár- és belvizek nehéz helyzetet teremtettek a mezőgazdaságban. A Felső- Tisza és mellékfolyói áradása miatt 115 000 hold mezőgazdasági terület — ebből 70 000 hold szántó — került víz alá. 80 000 holdról az összefüggő víztömeg már levonult, a talaj azonban túlságosan átázott ahhoz, hogy a kipusztult növényzet pótlását nyomban meg lehessen kezdeni. Az állatállományt is megtizedelte az árvíz, 800 szarvasmarha, 2500 sertés, 6000 juh pusztult el, az érintett területen állományának hozzávetőleg 20 százaléka. Egész sor istálló ment tönkre, 5500 szarvasmarha-, 8500 sertés- és 14 500 juhférőhely semmisült meg, vagy rongálódott meg súlyosan. Az áprilisi belvizek sem múltak el nyomtalanul, a folyók magas vízszintje miatt még mindig 50 000 holdat lep el a talajvíz. Az áradás pusztításait újabb vetésekkel igyekeznek enyhíteni. Van elegendő vetőmag, és a szállításokat már meg is kezdték. A megmentett állatállomány takarmányellátását gyors intézkedésekkel biztosítják, és jelentős erőket koncentrálnak a gazdasági épületek és a termelőberendezések helyreállítására. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa akcióval segít az árvíz sújtotta tsz-eknek. A MÉM felügyelete alá tartozó vállalatok is nagyobb felajánlásokkal segítik termelő partnereik talpra állását. A Baromfiipari Országos Vállalat például a nagyobb tenyészettel rendelkező közös gazdaságokat patronálja, a Vetőmagellátó Vállalat pedig kedvezményes áron adja el a rövid tenyészidejű növények szaporítóanyagát. A növénytermelés országos helyzetével kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. Az őszi kalászosok állománya azonban a téli kifagyás és a belvíz miatt helyenként ritkább a tavalyinál. A téli vetések 8 százaléka kipusztult, hozzávetőleg 210—220 ezer hold termése ment tönkre. A várható termésátlagokról biztonságosan még nem lehet nyilatkozni, mindent egybevetve azonban május végén az őszi kalászosok a tavalyinál valamivel fejletlenebbek, a tavasziak növényállománya kedvezőbb, de fejlettségük szintén elmarad a tavalyitól. A betakarításig hátralévő időszakban viszont jelentősen változhat a helyzet , amennyiben kedvez az időjárás. A rostnövények, valamint a cukorrépa, a kukorica, a napraforgó és a burgonya jól fejlődik, az almás termésű gyümölcsösökben is kedvező a helyzet. A korai csonthéjasok — a cseresznye a meggy és a kajszibarack — gyümölcskötése gyengébb a tavalyinál. A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagi és műszaki ellátás összességében valamivel kedvezőbb a tavalyinál, bár néhány gépből nem tudják kielégíteni a keresletet. Az alkatrészellátás terén is zavarok mutatkoznak, elsősorban a vontatók tartozékaiból van kevesebb a kelleténél. A munkagépekből és alkatrészeikből azonban már nagyobb a választék, pozitívum az is, hogy eddig 300 000 tonnával (Folytatás a 12. oldalon) gs*ggg3 H LAPUNK TARTALMÁBÓL (5. oldal) Gyermeknap Szabolcsban (5. oldal) A mexikói világbajnokságról jelentjük (6. oldal) A lottó tárgyjutalom sorsolásának gyorsúszása (7. oldal) Az új menetrend első napja Ülést a SZOT tartott elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között megtárgyalta a kollektív szerződések módosításának tapasztalatait. Az erről szóló jelentés szerint a fő figyelmet a részesedési alap felosztásának szabályozására fordították. A módosított kollektív szerződésekben fokozottan megbecsülik a munkahelyükön becsületesen dolgozókat, ugyanakkor a jelentés bírálja azokat a vállalatokat, ahol nem törekednek a kereseti arányok megfelelő differenciálására. Az új kollektív szerződésekben általában rendezték a dolgozók munkaidő beosztását, megszabták a felhasználható túlórák felső határát. A jelentés megállapítja, hogy gyermekintézmények fenntartására, szociális, kulturális, sportcélokra a vállalatok körülbelül ugyanolyan összegeket kívánnak költeni, mint az előző években. Nem megfelelő azonban a dolgozók lakásépítésének vállalati támogatása. Az utóbbi témával az elnökségi ülés egy másik napirendje külön is foglalkozott, amelyben megállapította, hogy tavaly a vállalatok lakásépítési alapra alig 20 százalékát fizették be annak az összegnek, amit egyébként a jogszabályok lehetővé tennének. A vállalatok 1969-ben összesen 300 millió forintot fizettek be az OTP-nél vezetett lakásalapszámlára, ami távolról sem kielégítő. Még kevésbé elfogadható, hogy ennek a viszonylag kis öszszegnek is csupán egyharmadát használták fel gyakorlatilag ez év elejéig. 1969-ben összesen 61 345 lakás épült az országban, 5243-mal kevesebb, mint 1968-ban, de 3725-tel több az évi előirányzatnál. A tervhez képest túlteljesítés a magánlakás-építkezéseknél tapasztalható, viszont tavaly 3600-zal kevesebb állami lakást adtak át a tervezettnél. Az elmaradás egyik oka az volt, hogy több mint 3000 egyébként elkészült lakást a nem kielégítő felszereltség, vagy minőségi hibák miatt a tanácsi szervek nem vettek át az építőipartól, ezeknek átadása 1970-re húzódott. A SZOT elnöksége azt is megállapította, hogy bár a városi lakásépítés aránya növekszik, ez még mindig elmarad 5 százalékkal a kívánatos 60 százaléktól. Általában a lakáshelyzet fokozatosan javul. Az 1970. január 1-i népszámlálás adatai szerint 100 lakásra 327 lakó jut, a tíz évvel ezelőtti 361-gyel szemben. Az építési árakkal foglalkozó rész megállapítja, hogy az ÉVM vállalatai által épített lakások átlagos ára 198 570 forint, 4 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Figyelembe kell azonban venni, hogy most nagyobb lakások épülnek, felszereltségük is jobb, így az átalakulás lényegében kedvezőnek ítélhető. A hagyományos módon épített lakások továbbra is jóval drágábbak, mint a korszerű technológiával épülők, az utóbbiakon belül is drágábbak a lakások a 12 emeletnél magasabb házakban. Ezért az a célszerű, ha korszerű építési módszerekkel több szintes, de középmagas házakat építenek. A SZOT elnöksége tárgyalt a szakszervezeti vezető testületek újjáválasztásáról, s megvizsgálta a szakszervezeti lapok munkáját. A kisipari szövetkezetek az árvízkárosultakért A kisipari szövetkezetek szövetségeinek elnökei hétfőn az OKISZ székházában tanácskozást tartottak az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos feladataikról. A KISZÖV-ök elnökei egyetértettek, hogy a helyreállítási munkák első lépéseként a fő erőket az építő tevékenységre kell fordítani. A tervezőmunkák már javában folynak, ám előreláthatólag június vége előtt nemigen tudnak az építkezésekhez kezdeni. Hér Lajos, az OKISZ elnöke beszélt azokról a példamutató kezdeményezésekről, amelyeket a kisipari szövetkezetek indítottak az árvízkárosultak megsegítésére. Az OKISZ eddig egymillió forintot juttatott az árvízkárosultaknak, a hétfői értekezleten pedig számos KISZÖV-elnök félmillió forinton felüli készpénzfelajánlást jelentett be, s ezenkívül a legkülönfélébb természetbeni juttatásokat vállalták. A Borsod megyei kisipari szövetkezetek — a tagság csaknem egymillió forintos egyéni felajánlása mellett — külön 100 000 forintot, a ruhaipari kisz nagy tételű ruhaneműt ad a károsultaknak. A tanácskozáson bejelentették, hogy az OKISZ szakembereiből kirendeltséget hoznak létre Nyíregyházán a helyreállítási munkák meggyorsítására. Csegöld, Jánkmajtis, Kisar, Magyar visszatelepülhet Június 1-én a megyei tanács vb-elnökének határozata alapján újabb négy községbe települhet vissza a lakosság. Így Csegöldre, Jánkmajtisra, Kisarba és Nagyarba költözhetnek vissza azok, akik előzőleg megfelelő védőoltásban részesültek és ezt igazolják. A határozat kiadása után kettőre csökkent azoknak a községeknek a száma, amelyekre még nem adták ki a visszatelepülési engedélyt, ezek Fehérgyarmat és Kunyogmatok.