Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

s. com K­ELET-MAGYARORSZÁG Fehér Lajos (Folytatás az 1. oldalról) Jen állattartás különböző módjai, a rácspadozatú — a mélyalmos, vagy a ketreces állatnevelés, a különféle to­jóházi berendezések, ügyes szőlőfeldolgozó és gyümölcs­osztályozó gépsorok, s láthat­juk a műanyagok, a könnyű szerkezetű építőelemek sokol­­■ dala alkalmazását. A már ismert, de még kor­szerű fajták, módszerek mel­lett összesen 248 új kutatási eredmény szerepel először az idei bemutatón. A mostani kiállítást méltán nevezhetjük tízezrek tapasztalatcseréjének, hiszen csupán a szakmai be­­mutatókra 32 ezren jelentkez­tek. Ezeken a bemutatókon 28 gazdaságban 38 program során a gyakorlatban ismer­kedhetnek meg az érdeklődők az állattenyésztés, növényter­­mesztés, kertészet,­­ erdészet, vízgazdálkodás legkorszerűbb tudnivalóival. A­ gépesítés..mellett különö­sen szembetűnő az a jelentős minőségi átalakulás, amit a kiállításon látható mezőgaz­dasági építkezések tükröznek. A műszaki fejlesztés e terü­leten — hazánkban és nem­zetközi vonatkozásban egy­aránt — abba az irányba mutat, hogy a fejlődés útja: az építőanyagok (farost és fa­­forgácslapok, műanyagok, alumínium és egyéb fémek, illetve vázszerkezetek stb.) használata és új építési mód­szerek kialakítása és gyors gyakorlati térhódítása. Ez utóbbit a könnyűszerkezetes, előre gyártott és helyszínen összeszerelhető fém-vázszer­kezetek és panelek gazdag választéka jelzi: 25 féle vál­tozatot mutat be a jubileumi kiállítás. Ebből kell majd ki­választanunk azokat a meg­oldásokat, amelyeket széles körben ajánlunk a nagy­üzemek számára. Hasonlóan jól mutatja meg a kiállítás az élelmiszer-ter­melés kemizálását, a vegyi anyagok széles körű térhódí­tását. Nemcsak­ a mezőgazda­­sági és az élelmiszeripari ter­melés hagyományos területein (műtrágyaadagok növelése, kémiai növényvédelem, ta­karmányozási kémiai anya­gok, csomagolóanyagok stb.) hanem az élelmiszer-gazdaság szinte valamennyi területén találkozhat a látogató kémiai anyagokkal. Joggal állapíthatjuk meg, — s az eddigi tapasztalatok is ezt bizonyítják, — hogy a kemizálással a termelési ered­mények nemcsak magasabb szinten stabilizálhatók, ha­nem a termelés legkülönbö­zőbb területein pótolhatók a hagyományos anyagok. A műanyagot mind szélesebb körben használják például az építkezéseknél, építőanyago­kat, gépalkatrészeket, fólia­sátrakat és házakat készíte­nek belőle, de igénybe veszik a tárolásnál, tartósításnál is. Reális a cél és jogos az igény, hogy a tudomány és a gyakorlat még szorosabb együttműködésével tegyük ál­talánosan elterjedtté ezeket az új vívmányokat. Szerintem a legfontosabb tanulság az: jó úton halad élelmiszer-gazdaságunk! A szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzemek zöme vonzó s valóban korszerű gazdál­kodást folytat. Ha vannak is még gyengébbek — a világ legjobbjaival vetélkedő gaz­daságok mellett elmaradot­tak — a többség a jók közé, illetve azokhoz sorolható, ahol a fejlődés iránya igen biztató. Ez azt igazolja, hogy sikeresen törekedtünk a szo­cialista nagyüzemi termelés lehetőségeinek kihasználá­sára, megfelelően sáfárkod­tunk azokkal az anyagi esz­­közökkkel, amelyeket nép­gazdaságunk a mezőgazda­ságnak juttatott. Az élelmi­szeriparban is azt láthatjuk, hogy — lehetőségeihez mér­ten — szép eredményeket ért el, s további korszerűsí­téssel még jobban öregbíti majd a magyar élelmiszer­termelés jó hírét. A bemutatott eredmények arról is beszélnek, hogy he­lyesek, az egész ország érde­keit szolgálók voltak eddigi céljaink. A mezőgazdaság s az élelmiszeripar — időn­ként a hús kivételével — ma már zavartalanul ellátja jó minőségű, s általában gazdag választékú életemmel a la­kosságot Ez annak is tulaj­donítható, hogy a fokozódó és fejlődő igényekhez iga­zodva változott a mezőgaz­daság termelésének szerke­zete. Több a zöldség , gyü­mölcs, a baromfi , a cu­kor, mint a felszabadulás előtt. Ez kifejezésre jut abban is, hogy az egy főre jutó évi húsfogyasztás az 1934—38. évi 34 kilóról 58 kilóra nö­vekedett, ezen belül a ser­téshúsfogyasztás megduplá­zódott — zöldségből, gyü­mölcsből több mint másfél­szer, cukorból pedig há­romszor annyit fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt. A megjavult belső ellátás mel­lett fokozódott az élelmi­szer -kivitel és élelmiszer-gaz­daságunk ma a népgazdaság­­tekintélyes exportőre, tőkés­piacokon pedig legjelentő­sebb devizaszerző ágazata. Hozzájárult ehhez az is, hogy beváltak kiemelt, na­p programjaink. Gondolok itt a második ötéves terv nagy­üzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstelepítéseire, az iparszerű baromfitartás elterjesztésére, az inten­zív búza- és a hib­ridkukorica-termesztés szor­galmazására, az öntözés fokozására. Így vált lehető­vé, hogy a kertészeti kultú­rák termelési értéke meg­háromszorozódott, hogy sza­bad az abraktakarmány for­galma, nem szorulunk ke­nyérgabona-behozatalra és a nagyüzemi baromfitenyész­tés ma már fontos forrása a hazai húsellátásnak. A negyedik ötéves terv egyik legfontosabb gazdaság­­politikai célkitűzése az élel­miszer-gazdaság területén a háztáji sertésállomány szin­ten tartása mellett a nagy­üzemi sertésállomány dina­mikus növelése. 1975. évre (1970-hez viszonyítva) a nagyüzemi sertéshústerme­lés terveink szerint 60 szá­zalékkal fog emelkedni. Ennek eléréséhez 1971— 75. között az állami gazdasá­gokban és a termelőszövet­kezetekben 1,5 millió sertés hízóférőhelyét kell megépíte­ni, amelynek beruházási költsége meghaladja a 10 milliárd forintot. A negye­dik ötéves tervben épülő ser­tésférőhelyek mintegy­­ 40 százaléka korszerű nagyüze­mi szakosított telepeken lé­tesül. A kitűzött cél elérése érdekében — terven felül — külföldi hitel igénybevételé­vel mintegy 250 ezer hízótá­­rőshely technológiai berende­zéseit és a fontosabb épület­­anyagok egy­­ részét fejlett tő­késországokból importáljuk. Ez év végére a magyar mezőgazdaság — a 17 kor­szerű tojóüzem és 403 brogier üzem mellett — mintegy 30 szakosított ser­tésteleppel fog rendelkezni. A negyedik ötéves terv végére 180—200 korszerű szakosított telepünk lesz, ahol évente 1,5 millió hízósertést lehet előállítani, amely a nagyüze­mi sertéshús-termelésnek csaknem 30 százalékát je­lenti. Hasonló feladatokat kell majd magunk elé tűzni a szarvasmarha-tenyésztés­ben, s amint a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatban már céloztam rá, más területeken is lesznek kiemelt, közgazda­­sági eszközökkel is támoga­tott, államilag preferált prog­ramjaink. A kiállítás egyébként nagy tanulság a magyar ipar szá­mára is. Bárhová lépünk itt, azt láthatjuk: az iparnak óriási, szinte felbecsülhetet­len piaca lehet a mezőgaz­daság! E két ágazat — az élelmiszer-gazdaság és az ipar — érdekei szerencsésen találkozhatnak. Munka­sörök kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) Papp Árpád ezután a ki­magasló teljesítményekért elismerését fejezte ki a ki­tüntetetteknek, majd to­vábbra is jó munkát, erőt, egészséget kívánt a munkás­őröknek és átadta az Elnöki Tanács kitüntetéseit. A Kiváló Szolgálatért Ér­demrend kitüntetésben része­sült Ballai István, a munkás­őrség megyei parancsnoka, aki augusztus 22-én a Parla­mentben vette át kitünteté­sét, Kovács László és Szap­panos Mihály, a munkásőr­ség megyei parancsnokának helyettesei, Falcsik József fe­hérgyarmati járási munkás­­őrparancsnok, Nemes Béla nyíregyházi járási munkás­­őrparancsnok, Bihari János nyírbátori híradó munkásőr, Gulácsi Antal nyírbogdányi szakaszparancsnok, Ignácz Miklós nyíregyházi sza­kasz­­parancsnok és Fászi Berta­lan olcsvai szakaszparancs­nok. Árvízvédelmi érem kitün­tetést ezernyolc szabolcsi, szatmári munkásőr kapott. Kiváló szolgálatért érdem­rend kitüntetést kapott Go­­von László alezredes, Orbán Sándor tartalékos százados és Sinka Antal tartalékos főhad­nagy. Tizenegy hivatásos és tartalékos tisztnek a Haza szolgálatáért érdemérem arany, ezüst és bronz foko­zatát Sántha Jenő ezredes ad­ta át. Ezután dr. P. Szabó Gyula megyei polgári védelmi pa­rancsnokhelyettes 761 hivatá­sos és tartalékos katonának adta át ünnepélyes keretek között az Árvízvédelemért érmet és fejezte ki elismeré­sét, és köszönetét a bátor helytállásért. A polgári védelem katonáinak kitüntetése Hétfőn délelőtt Nyíregyhá­zán a Krúdy moziban az ár­­vízvédelemben és a mentési munkálatokban kitűnt pol­gári védelmi alakulatok ka­tonáit is kitüntették. Részt vett a kitüntetések átadásán dr. Tar Imre, a megyei párt­­bizottság titkára, Sántha Jenő ezredes, a polgári védelem or­szágos parancsnokságának törzs­parancsnok-helyettese, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, dr. Fábián Lajos, a megyei tanács vb-titkára, valamint a társ­fegyveres testületek magas rangú képviselői Külpolitikai jegyzet: M­iért stagnál a krring-missilé ? A Közel-Keletről és a kö­zel-keleti konfliktussal kap­csolatban a világ több más pontjáról érkező hírek ismét nem adnak sok örömre okot. Még nem beszélhetünk a tárgyalások kudarcáról, hiva­talosan fennáll a tűzszünet is. Kétségtelen azonban, hogy a Jarring-misszió egyelőre nem halad előre. Meghonosodott magyar szóval élve: stagnál. Ezt a silót használja a nyu­gatnémet DPA hírügynökség is,­jeruzsálemi keltezésű je­lentésében. A DPA úgy tud­ja, Izrael kormányában is­mét kiéleződtek a nézetelté­­­rések. Dajan hadügyminisz­ter — aki azt állítja, hogy az EAK megsértette a tűzszüne­tet — ezt kívánja előtérbe állítani. Szerinte a Jarring-féle tárgyalásokat csak akkor folytathatják, ha ez a kérdés tisztázódik. A Golda Meir miniszterelnök vezette csoport viszont úgy vélekedik: bár az ügyet csak­ugyan tisztázni kell, de ezt ne szabják előfeltételként a további tárgyalásokhoz. Meglehetősen pesszimista a hangvétele a félhivatalos kairói Al Ahramnak: „Min­den jel arra mutat, hogy Tel Aviv kivonulni kémül a Jar­­ring vezette tárgyalásokról. Izrael ezzel megerősíti azt a tényt, hogy csupán kényszer hatása alatt fogadta el Jar­ring küldetését és a Bizton­sági Tanács határozatát" — írja a lap. Csakugyan erre készül-e Izrael? Az onnan érkező je­lentések szerint kedd döntő nap lesi­: kedden rendkívüli ülést tart az izraeli kormány (sm­iután a vasárnapi ülésén nem sikerült egységes állás­pontot kialakítania), s ekkor döntik el, hajlandók-e foly­tatni a tárgyalásokat Jar­­ringgal. A várható keddi döntéssel kapcsolatban korántsem lé­nyegtelen Washington állás­pontja. Nixon hétfőn tévé­­nyilatkozatot adott, amelyben hangoztatta: se nem optimis­ta, se nem pesszimista a kö­zel-keleti béke esélyeit ille­tően. Egyszerűen úgy véli, hogy amíg a tűszünet előtt semmi esély nem volt a bé­kére, most, hogy a tűzszünet életbe lépett, már van egy kevés. A fő kérdés tehát most is­mét ugyanaz, ami a Rogers­­terv publikálása, majd Egyiptom és Jordánia általi elfogadása után volt: akkor az USA-nak sikerült nyomást gyakorolnia Izraelre, hogy ugyancsak fogadja el a ter­­vet. Most, úgy látszik, is­mét hasonló nyomásra van szükség, ezúttal a Jarring ve­zetése alatt már megkezdett tárgyalások továbbfolytatá­sa érdekében. A nyíregyházi tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) Gyakori, hogy a szervizek alkatrészhiány miatt csak hosszú idő elteltével tudják elvégezni fogyanstást. A javí­tási helyeken is tartós fo­gyasztási cikkeknek mintegy egyharmadánál húzódik el a javítás Nyíregyházán alkat­részhiány miatt... A javító-szolgáltatói tevé­kenységben az utóbbi 2 évet tekintve szinte alig van szá­mottevő növekedés. Például a városban 1968-ban az el­végzett javító-szolgáltatói munka értéke 38 millió fo­rint volt, s ez a következő évben is csak alig több mint 1 millióval növekedett. Az egy emberre jutó javító-szol­­gáltatási érték lényegében még mindig csak fele a fővá­rosinak. A mosás, vegytisztí­­tás, lakáskarbantartás, a tar­tós fogyasztási cikkek javítá­sa tekintetében a felmerült igények csak korlátozottan voltak kielégítve. Mindezeket figyelembe vé­ve a tanács megelégedéssel nyugtázta, hogy az elkövet­kező negyedik 5 éves terv során éppen ezeken a helye­iken fejlesztéseket­­ irányoztak:­elő. Ezek a fej­­lesztések — többek között — a Nyírség Patyolat Vállalat­nál, a talajerőgazdálkodási vállalatnál, az ELEKTER­­FÉM Ktsz-nél, a GELKÁ-nál valósulnak meg. Jelentős ja­vulás várható a jelenleg épí­tés alatt lévő nyíregyházi szolgáltatóház elkészültével is. Ezeknek a megvalósulása több, mint 47 millió forint beruházást igényel majd. Erőfeszítéseikhez ezek a vál­lalatok, szövetkezetek jelen­tős összegű céltámogatást is élveznek. A tanács — megfelelő ha­tározatokkal — intézkedése­ket sürgetett a gyorsabb üte­­mű előrehaladásra. (tóth) WTO szeptember 1. Brezsnyev K­alifen Ashabad Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára Alma-Atá­­ból Asnabadba, Szovjet- Türkménia fővárosába érke­zett. Brezsnyev Alma-Atá­­ban részt vett a Kazah Köz­társaság és Kommunista Párt fennállásának 50. évforduló­ja alkalmából rendezett ün­nepségeken. Vejévé! Linii Hintidel tünteti k­i Moszkva Gerynagyij Voronovot, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagját, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnökét a kommunista párt és a szov­jet állam szolgálatában szer­zett érdemeiért, 60. születés­­napja alkalmából Lenin­­renddel tüntették ki. Servan-Schreib­er magát jelöli Bordeaux Jean-Jacques Servan-Schreiber, a Francia Radi­kális Párt főtitkára vasárnap este bejelentette, hogy a bordeaux-i választáson szeptember 20-án Chaban- Delmas miniszterelnökkel szemben képviselőjelöltként lép fel. A­­miniszterelnök a jelöltlista lezárása után ki­lenc ellenféllel áll majd szemben. Lapzártakor érkezett A Külügyminisztérium saj­­tófőosztálya közli­ Georg Mikes (Mikes György) Londonban élő ma­gyar származású újságírót, aki a BBC egy forgatócso­portjával tartózkodott Ma­gyarországon, a Külügymi­nisztérium sajtófőosztálya felkérte, hogy 24 órán belül hagyja el az országot. A for­gatócsoport tagjai az általuk kért és megjelölt programtól sorozatosan, önkényesen ,el­tértek, végül pedig az illeté­kes magyar hatóságok tetten­­érték őket, amint tiltott he­lyen, katonai létesítményeket filmeztek. Gerencsér Miklós: fekete té£ 23. Olyan mozdulatot tett a szép fiatalasszony, mintha tiltakozni akarna. Nem ér­tette a dolgot, hiszen tegnap hallgatta ki a báró, mindent tisztáztak, s azzal az ígéret­tel kísérték ide vissza, hogy többé nem zaklatják. De bármiféle tiltakozás elkép­zelhetetlen volt. Néhány pil­lanatnyi habozás után nyu­godtan hajtotta le a fejét Szi­lágyi Lili. — Igen... — Vegye magához az ösz­­szes holmiját. Távozáskor a gettóparancs­nok várt rájuk a portánál. Nyilas regula szerint ma­gasba lendített karral kö­szönt, majd félénk udvarias­sággal mondta: — Méltóságos báró test­vér, engem a szolgálati kö­telmek kényszerítenek bizo­nyos formaságok betartásá­ra. — Engem is! — csattant fel ismét harciasan Strah­­lendorf. A még mindig ije­­dező kapuőrre rikácsolt: — Vigyázzon erre a nőre, amíg a parancsnok testvérrel el­intézzük az ügyviteli aktust! Dühöngő kedve nem volt valódi, színészkedő hajlamát engedte szabadjára átgondolt célja érdekében. Sárkányként fújtatott a gettóparancsnok irodájában, szeme villogott, szakálla hegyével váltig bö­­ködte a levegőt. — Csak a rend kedvéért, méltóságos báró testvér... — szabadkozott a gettóparancs­nok. — Ha már el óhajtja vinni ezt a nőt, valami pa­pír ugyebár... Egészen váratlanul, dühé­től hahotára váltva, der­mesztőn kacagott a mennye­zetre Strahlendorf. — Őrület! Csak a rend kedvéért! Maga merészel rendről beszélni?! Ez a nő zavartalanul készíti elő a szökését! Napok óta kifogy­hatatlan a fondorlatból! Ve­gye tudomásul, hogy én, mint a tó-sziget-csilizközi járás politikai felderítő főnöke azt viszek el innen, akit akarok! Magát is elvihetem! Külön­ben itt a papír. Karsai Ár­pád polgármester felügyeleti joggal ruházott fel a vegyes­házas gettó bármilyen ügyé­ben. Ez annyit jelent, hogy ön is az alárendeltjeim közé tartozik! Bizalmam nem egé­szen egyértelmű ön iránt. Szi­lágyi Lilit elviszem, mert szökési szándéka bebizonyo­sodott. Többé nem kerül ide vissza. Felszólítom, hogy ad­ja át a fogoly leltár szerinti értékeit! Készpénzt, ékszert, satöbbi, satöbbi. Nyugta el­lenében. Siessen, kérem, mert báró Strahlendorf Gyula ide­­je nemzeti vagyon! Imádattal gondolt önmagá­ra a báró. Kevélyen élvezte a sikerélményt, fellépése annyira tetszett neki, hogy beleszédült az elragadtatás­ba. Szolgaivá zsugorodva, kapkodó sietséggel teljesítet­te akaratát a gettóparancs­nok, aki egyébként­ hivatal­nok volt, könyökvédős tiszt­viselő civilben. A báró meg­semmisítő fölénye visszati­porta a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet körzeti könyvelőjévé. Re­megtek az ujjai, ahogy le­számolta az asztalra Szilágyi Lili 4217 pengőjét, odarakos­gatta a pénz mellé a 6 darab aranygyűrűt, meg a gyé­mántköves brosszát. Szórakozott közönnyel, csak úgy mellékesen rakta el Strahlendorf az értékeket. A nyugtát hanyag nagyvonalú­sággal írta alá. — Ez egyszer a szigorú ka­tonát ismerhette meg egyéniségemből — oktatta némiképp enyhültebben a gettóparancsnokot. — De ar­ról is biztosíthatom, hogy az én szívem tele van bajtársi melegséggel. Iparkodjon, hogy erről is meggyőződhes­sen! Fennsőbbségi tudattal eltelten vonult ki az épület­ből. A gimnázium előtti té­ren, a sötét estében lovaglás­ra változva bátorította a nőt. — Hölgyem, semmi oka a félelemre. E pillanattól a vé­delmem alatt áll. Induljon el nyugodtan a lakásomra. Kis­faludy utca 25, szemben az irodámmal. Néhány lépésnyi­re követni fogom. Nyugtalanság támadt Szi­lágyi Liliben. Hiába kezelte viszonylag udvariasan ez a szakállas alak, mégis olyan gyanú tétovázott benne, hogy jobb lett volna, ha a gettó­ban hagyják. De nem hitt a mélyebb balsejtelemnek, önkéntelen félelmét a bűn­tudatra fogta. Tegnap már kihallgatta a báró, valószínű, ezúttal is a szökési terv részletei felől faggatja majd. Csak azt nem értette, miért jött érte személyesen a báró, szemben a tegnapi esettel, amikor azt a forradásos rik­kancsot küldte érte, s miért a lakását nevezte meg az irodája helyett. Egyáltalán, mit jelent a biztatás, hogy „e pillanattól a védelmem alatt áll" ?­ t folytatjuk.

Next