Kelet-Magyarország, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

ctm. december 1. «CST.IT-MA­GYAROR»!!A« A MÉM állásfoglalása: Ezervagonos baromfifeldolgozó üzem Szabolcsban A Gazdasági Bizottság ha­tározata értelmében Sza­­bolcs-Szatmár megyében az ipariasítás során is el­sősorban az élelmi­szeripart kell fejleszteni. Ez év április 8-án, a mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter szabolcsi látogatá­sa során is­­szóba került a té­ma. A miniszter a közel­múltban már fontos dön­tést hozott ezzel kapcsolat­ban. Eszerint megyénkbe te­lepül egy évi 1000 vagon­os kapacitású baromfifeldolgozó üzem, a negyedik ötéves terv során. A Kelet- Magyarors­zá­g munkatársa felkereste Ko­vács Istvánt, a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Minisz­térium közgazdasági főosztá­lyának helyettes vezetőjét, a határozat egyik kidolgozóját. — A minisztérium közgaz­dasági főosztálya — mondja Kovács István — méréseket és számításokat végzett a következő öt év állattenyész­tési adataival, a termelés várható mennyiségével kap­csolatban. Megállapítottuk, hogy a baromfitermelés fel­futásától a feldolgozókapaci­­­tás elmarad. Legellátatlanabb terület az ország északke­leti és délnyugati sarkában Szabolcs-Szatmár és Zala megye. A feldolgozó iparnak erre a két „fehér foltjára” javasoltuk tehát a két eddig elhatározott baromfifeldolgo­zó üzem létesítését. Talán se­gítséget nyújt a két nagy vállalat méreteinek megérté­séhez, ha megmondjuk, hogy a hazai baromfifeldolgozó ipar jelenlegi kapacitása évi 13 ezer vagon. A két — egyen­ként 1000 vagonos — nagy­üzem tehát eléggé jelentősen növeli a baromfifeldolgozó ipar országos teljesítményét is, de valószínűleg különöse­n előnyös hatást gyakorol a két „fehér folt” eddigi baromfi­termelésére is. Beszéljünk eb­ben az esetben csak Sza­bolcsról. Közismert, hogy a megye adottságai különösen előnyösek a baromfi­termelés további fokozására. Mindjárt tegyük hozzá azt is, hogy nem akármilyen baromfiról van szó. Az élelmiszer-gazdasági kormányzat legújabban nyil­vánosságra hozott árintézke­dései — a felvásárlási árak emelése — eléggé világosan kifejezésre juttatták, hogy el­sősorban a liba és a pulyka az a két baromfiféleség, melynek termelésnövelése népgazdaságunknak a leg­előnyösebb. A párt Politikai Bizottsá­gának emlékezetes 1965 au­gusztusi határozata — mely ma még hangsúlyozottabban érvényes — elsősorban az élelmiszeripar fejlesztését tű­zi célul Szabolcs-Szatmár megye iparfejlesztésénél. (A mezőgazdasági nyersanyagot ne szállítsuk messzire, lehe­tőleg helyben dolgozzuk fel. Ez a vertikális integráció alapszabálya.) Szerencsésen egészíti ki a szabolcsi negye­­dig ötéves tervet egy „igazi” élelmiszeripari üzem létesíté­se, mint utolsó hozzáadás a következő öt év elgondolásai­hoz. Jó lenne, ha a minisz­térium igen jelentős anyagi segítségen, a megyei iparfej­lesztési alap megfelelően ará­nyos hozzájárulásán kívül a ,,jó és erős” szabolcsi terme­lőszövetkezetek — ak­ár kö­zös társulásként is — szin­tén részt vennének a nagy­üzem anyagi megalapozásá­ban. Nem fizetnének rá, — fejezte be tájékoztatását Kovács István. Mint megtudtuk, a negyed­milliárdos beruházás Kis­várdán épül meg minden va­lószínűség szerint. (gesztelyi) Lapszélen. Selejt Szétverik. Légkalapáccsal. A megszállottak buzgóságá­­vaL _ A ■ nyíregyházi távfűtési vezeték városi tanács előtti aknájáról van szó. Amely a múlt héten készült el. A vas­­­beton akna körül gémbtercere gyűrűje áll. Figyeli, hogyan hull darabjaira az alig egy­hetes alkotás. — Jó megcsi­nálták! — hallani a véle­ményt. — Alig tudják szét­verni! De miért verik? Kiderül: az akna fedelét 10 centivel alacsonyabbra csi­nálták. Hogy ki a hibás? Az ácsok, akik zsaluztak. És a művezető? Az eddig nem vette észre. Most odarendel­ték a kompresszort, és akik az aknát készítették, bontják. Az építkezés egyik vezető­je így beszél erről: — Az a kellemetlen, hogy ez itt tör­ténik a városban, szem előtt. Ha valahol kint van, akkor az­t mondja az ember, álljon rá valaki és senki nem vesz észre summn. Szóval az a baj, hogy lát­szik. Mert hogy az anyag tönkruryant?. Nos, hát le­ttóbbjokta rosszul és rossz el­lenőrzés mellett dolgoztak? Sebaj. Hogy az építők iránti bizalom meginog? Volt már ilyen is. Hogy a munka emi­att visszaesik? Hivatkozni mindig van mire. De, hogy ezt nem lehet titokban tar­tani, az már baj. Én elhiszem, hogy két tvét alatt megköt az új beton, és hogy a vezetéképítés emiatt alig csúszik majd valamit. De azokkal együtt, akik fel­háborodottan nézték­ a fele­lőtlenség és gondatlanság e művét, mégis felteszek né­hány kérdést: lesz-e vajon felelősségre vonás amiatt, hogy a köz vagyonát —anya­got, munkaidőt — ilyen fe­lelőtlenül herdálnak el? Va­jon lesz-e valaki, akinek zsebbe vágó lesz az, hogy egy város szeme láttára bizonyítot­ta, hogy munkája szívesség, abból hiányzik a becsületes lel­kesedés. Nem nagy ügy — mondhat­nék — hiszen csak egy ak­­náról van szó. De vajon hány és hány munkahelyen van­­nak hasonló „aknák”, ame­lyeket utólag kell rendbe hoz­ni. Olyanok, amelyeket nem­ lát a köz. Ez a főutcai parádé ezért is elgondolkodtató. Mert itt a légkalapács máskor olyan kellemesen ható mun­kazaja most azt dübörgi: ki­dobott pénz, kidobott pénz... (burger) Nagy teljesítményű sugárfúró gépen a Vörös Csillag traktorgyár rendelésére rönkrakodó­ alkatrész megmunká­lását végzi Tisza Miklós, a Baktalórántházi Gépjavító Ál­lomás szakembere. Elek Emu felvétele Őrjárat a víz nyomán: Huszonkét szatmár-beregi tsz helytállása „...közös gazdaságiunkat 22 millió forint kár érte. Ennek ellensúlyozására, pótlására felhívjuk és kérjük a többi árvízkárosult tsz tagságát és vezetőségét... csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz, segít­sük elő a károk mérséklését, a gazdagabb jövő megalapo­zását...” Szeptember 30-án fordult ezzel a versenyfelhívással a 29 árvízkárosult szatmár-be­­regi termelőszövetkezethez a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád. Addig levélben is megkapta a felhívást vala­mennyi árvízkárosult tsz. Azóta 21 szövetkezet csatla­kozott a kongresszusi ver­senyhez. „Segítjük a károsultakat Elsőnek a csengeri Lenin Tsz csatlakozott már sze­ptem­ber 9-én (60 milliós kár, 1700 elpusztult hold). Vállal­ta, hogy október 31-ig beta­karít. 2200 hold kalászost el­­vet, 5 mázsa műtrágyát szór ki holdanként, felszánt 3500, holdat, rendbe hozza a tönk­rement ólakat, és Luca nap­jáig a háztáji gazdaságokban is helyreállítja 700 szarvas­marha és 1500 sertés alját. A második csatlakozó a penyigei Zöld Mező volt szeptember 14-én, és a har­madik a tunyogmatolcsi Sza­badság Hajnala szeptember 15-én. A felsorolt vállaláso­kon kívül (almaszüret, szán­tás, vetés, 5 mázsa műtrágya holdanként) a tunyogmatol­­csiak érdekes pótvállalást is tette­k: mivel náluk kevés a munka, egy brigádjukat át­­vezénylik az őket patronáló termelőszövetkeze­t megsegí­t testre. 16-án a győrtelen­ Aranykalász csatlakozásában bejelentette, hogy a kár­pót­lására 20 holdon vetett cse­megeuborkát. Ugyanaznap a nábrádi Békeharcos, 18-án a szatmárcsikei Haladás­­ je­lentette be csatlakozását. Egyiknél 10 árvizes lakás új­jáépítése, a másiknál ismét jelentős másod­petés szerepelt vállalásaik között és vala­mennyi csatlakozónál hang­súlyosan állítják, hogy bajba jutott tagjaikat addig is segí­tették, ezután is segíteni fog­­ják. Lehet a melléküzemben is! Szeptember 21-én a tyúko­l­­ , Kossuth csatlakozott: új­ratelepíti legelőjét és beld­ei lakatosüzemének munkáját is, melytől jóval több mint évi 17 millió forint termelést vár. A pátyodi Kossuth ugyancsak 21-én 50—50 hold lucerna- és legelőtelepítésről tett ígéretet és az elsők közt a vetés és a szántás, vala­mint az almaszüret befejezé­­sét. Érdekes a kétsemjéni Úttörő csatlakozásában az eddigi bejelentésen kívül az, hogy versenyre hívta egymás között is tagságát és jutalmul nagy összegű pénz­jutalmakat, valamint üdülé­seket tűzött ki. A gyürei Új Barázda is 21-én csatlakozott a szépen bontakozó verseny­hez, egyebek között 16 ár­vizes lakás újjáépítési mun­kájához vállalta a szállítási munkákat díjmentesen. Az aranyosapáti Új Élet szept­­ember 21-én kelt csatlakozá­sában a lóhere harmadik ka­szálásától remélnek jó né­hány mázsa többletet. Nagy összegű jutalmak A kis öles­ve a pali Petőfi szeptember 21-i csatlakozá­sában azt írja, hogy október végéig elvet 250 hold búzát és november végéig felszánt 300 holdat. Minden csatla­kozásban külön megemlítik a termelőszövetkezetek, hogy gondoskodnak tagjaik állan­dó keresetéről. A legkésőbben érkezett je­lentésekben már egyre több teljesítés is szerepel. Példá­ul a vállaji Rákóczi lucerna­­földet telepített és túlteljesí­tette kenyérgabona vetését. Vannak termelőszövetkezetek, amelyek kicserélték negatív tehénállományunkat. A csegöl­­di és császlói Bajcsy-Zá­­linszky nyolc árvizes lakást épített újjá és két gépe dol­gozott állandóan az újjáépí­tési anyag szállításán. A ma­gosligeti Keleti Zöld Mező ugyancsak belvízt szenve­dett, de majdnem minden férfitagját elküldte az újjá­építéshez. Az ököritófülpösi Szamos menti korán besiló­­zott és 35 fős brigádot szer­vezett az újjáépítéshez (mun­kaegységért!). A cégénypá­­nyédi Dózsa Népe új legelőt telepített és nagyon bízik 16 és fél milliós kára helyreho­zásában. A milotai Új Két október 15-én azzal csatlako­zott, hogy fokozza mellék­üzemei tevékenységét és no­vember 1-ig 60 férfit küld az újjáépítéshez. A szamosszegi Dózsa traktorosai a csatlako­zás napján már 1960 hold ve­tés befejezéséről tettek jelen­tést és november 20-ig szán­­tási versenybe szálltak egy­mással is 1667 hold meg­munkálásáért. A győrteleki Aranykalász már úgy csatla­kozott, hogy a versenyfelhí­vás 6 pontjának teljesítését is bejelentette. A tiszaadonyi Zöld Mező ügyesen átalakí­tott egy doh­ánypajtát annak, támogatja az újjáépítést és a munkát elsőnek befejező gépét a gyengébbek segítsé­gére küldte. Szép ez a verseny és mé­lyen emberi. Pártunk X. kongresszusának befejeztével szatmár-beregi árvízkárosult termelőszövetkezetek sok ezer tagja büszkén jelentheti, hogy helytállt a kongresz­­szusi versenyben a k­árok helyrehozásáért Mivel az általános termelési versenyben nyilvánvalóan nem vehetnek részt, a terü­leti szövetség a közeljövőben külön kezdi meg vállalásaik és teljesítéseik értékelését és nagy összegeiket tartalék költ a győztesek jutalmazásá­ra. G. X. Z. NAGY A TELEPÍTÉSI KEDV ! r___ _ |. _ ____— Vezet a köszméte, a málna Az idén tovább növekedett a gyü­mölcsöskertek száma és nagysága megyénkben. Közel 100 ezer facsemetét ültettek el­­közös gazdaságaink. Na­gyobb részben a meglévő ker­tek elpusztult fáit pótolták e nagy mennyiségű szaporító­anyaggal, ezzel magyarázha­tó, hogy a facsemeték iránt mutatkozó kereslet élén még mindig a különféle almafaj­ták állnak. A megvásárolt 100 ezer csemete között 40 ezer almafa volt, s csak azért ennyi, mert a faiskolák nem tudták hiánytalanul ellátni az igényeket. Az almacsemeték között újdonságként került Szabolcs-Szatmárba az eg­ri piros fajta, amelyből pél­dául a szamosbecsi Dózsa és a napkori Kossuth Tsz-ek je­lentős nagyságú területet­­ te­lepítettek, a hagyományos fajták mellett. Nagy mennyiségű bogyós gyümölcs szaporítóanyagot hozott a megyébe a Szőlő-, Gyümölcsültetvény Tervező és Kivitelező Vállalat, mert a bogyósok iránt mutatkozó kereslet miatt termelőszövet­kezeteink mind nagyobb te­rületen foglalkoznak ez­ek ter­mesztésével is. A magas tör­zsű köszmétéből 200 ezer da­rabot használtak fel pótlásra és új telepítésre. A csengeri Lenin Tsz új kosamétésikert­je 20 holdas, de telepített eb­ből például a két tunyogma­tolcsi közös gazdaság is. A bogyós gyümölcsük szapora­,­tóanyagai között is volt új­donság az idén: a legújabb , angol szelekcióból származó Malyng Expolit fajta málna. Több termelőszövetkezet — például a szatmárcsekei 20, a nyírlugosi 10 holdon — ös­­­szesen 60 holdon telepített a hagyományos fajtánál na­gyobb szemű és mennyiségi­­­­­eg több termést hozó málná­ból. E tulajdonságai miatt na­gyon keresett, a hűtő- és a konzervipar nagy mennyiség­ben dolgozza fel 3. oldal Havi zárás 3 óra alatt Gépi oidallildolísozás az likafoid­ában . Látszólag igen egyszerű, összeadó gépre hasonlító ma­sina, amelynél fürge ujjakkal kell leütni a billentyűket és az adatokat máris a törzs­lapon látjuk vissza. Az­ asz­tal alatt egy másik kis szer­kezet: végtelen papírcsíkon apró lyukakat ad a leütött számoknak megfelelően. ADDO - X 7000 Három ilyen gép van Ti­­szavasváriban, az Alkaloida Vegyészeti Gyárban. Hivata­los elnevezésük szerint svéd gyártmányú ADDO-X 7000- es könyvelő automaták, lyuk­szalag lyukasztó berendezés­sel egybekötve. Ezek hiva­tottak a gépi adatfeldolgozás megvalósítására. Pontosabban ezzel a három géppel csak­ az alapadatokat rögzítik, s a lyukszalagot a központi gép­parkhoz beküldve lehet a részletes adatfeldolgozást el­végezni. Tiszavasváriban — ahogy az ország többi gyógyszer­­gyárában — évekkel ezelőtt felismerték, hogy a termelé­si adatok rögzítése, a készle­tek nyilvántartása a hagyo­mányos könyvelői módsze­rekkel hovatovább egyre ne­hezebbé válik. A múlt évben kezdték meg a gépi adatfeldolgozásra az átállást. A NIM Ipargazda­sági és Üzemszervezési Inté­zete dolgozta ki a rendszert, amely korántsem , egyezik meg a hagyományos könyve­léssel. Az okos gépekhez fel­készült kezelők kellettek, ugyanis az adatok közlésénél a gép nyelvére kell lefordíta­ni mindent. A gyógyszer­­iparra vonatkozóan egységes megjelöléseket kellett kiala­kítani például a munkaszá­­moknál, a mennyiségi egység­jelöléseknél és a statisztikai adatoknál. Emellett a gyár sajátosságainak megfelelően bizonyos dolgokat külön kel­lett programozni. Alkalmazkodik a modern viszonyokhoz . A számviteli­­szakemberek­nek nagy gondot jelentett a gépi adatfeldolgozásra való átállás. Az év első felében még párhuzamosan futott a gépi feldolgozás a hagyomá­nyos könyveléssel. Január 1 -től a készletek nyilvántar­tásában vezették be a gépi adatfeldolgozást. A kívánt célt, a raktári kézi nyilván­tartás feleslegessé tételét, az év végére fogják megvalósí­tani. A gépi adatfeldolgozás nem jár feltétlenül az adminiszt­rációs létszám csökkentésé­vel. Ak­kor miért jó? — kér­dezhetik. Az előnye a­ ha­­gy­ományos könyveléssel szemben a modern gyártási viszonyokban való alkalmaz­kodásban van. A központi géppark például nem egé­szen három óra alatt elké­szíti a tiszavasvári készlet­nyilvántartás havi zárását , amit csak­ megfeszített mun­kával, hó végi hajrával tud­tak produkálni a könyvelők. És nemcsak egyféle beállí­tásban közli az adatokat, ha­nem a különféle, a gép ál­tal szolgáltatott táblák — azoknak, akik értenek a gép nyelvén — alkalmasak a számviteli, az utókalkulációs igények kielégítésére, képet adhatnak az egyes üzemré­szeknek, hogy jól bizonyla­­tolták-e a gazdasági változá­sokat, de alapul szolgálhat­nak a gazdaságossági számí­tásoknak is. Tehát ugyan­annyi szakember munkáját igénybe véve többre képes a számviteli gárda a gép se­gítségével. A jövedelmezőségben is segít A távlatokban — a köz­ponti géppark kihasználása ezt lehetővé teszi — az anyaggazdálkodás és a bér­el­számolás munkáját is gépi úton végezhetik. Emellett az elektronikus számítógépek alkalmasak gyártási progra­mok, programváltozatok ki­dolgozására, ami egy-egy új termék vagy gyárrészleg in­dításánál egyáltalán nem kö­zömbös a jövedelmezőség szempontjából. ^ _ * h. ft.

Next