Kelet-Magyarország, 1971. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

SAVUL ÉVFOLYAM. 137. SZÄM ÄRA: 80 FILLER A konszolidáció kongresszusa ötnapos tanácskozás után, szombaton Prágában befeje­ződött Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XIV. kong­resszusa. Méltán nevezhetjük a nagy érdeklődéssel kísért eseményt a konszolidáció kongresszusának: mind a CSKP KB beszámolója, mind a vitában felszólalók, mind pedig az elfogadott határozat arra utal, hogy a csehszlovák kommunisták úrrá lettek a korábbi évek felhalmozódott problémái miatt kialakult súlyos helyzeten. Az 1969 áp­rilisában tartott plénum óta — miként azt Kádár János az Ústi nad Labemban tartott barátsági nagygyűlésen hang­súlyozta : egyértelműen a marxista-leninista erők javá­ra fejlődik a helyzet Cseh-­ Szlovákiában. Három évvel ezelőtt aggo­dalommal figyeltük a cseh­szlovákiai eseményeket. Ve­szedelem fenyegette a szocia­lizmus vívmányait, s a mind zajosabb jobboldali demagó­gia hatására megingott a CSKP akkori vezetése. Szük­ségszerű — és miként a tör­ténelem bizonyította — ered­ményes volt 1968 augusztusá­ban a Varsói Szerződés öt or­szágának közös lépése, amely­re az önzetlen, internaciona­lista segítségnyújtás szellemé-­­ ben került sor. A csehszlovák kommunisták levonták 1968 tanulságait. Örömmel megállapíthatjuk, hogy a szombaton véget ért kongresszuson — 77 testvéri kommunista és munkáspárt illetve haladó és forradalmi párt képviselőinek jelenlété­ben — a küldöttek egyértel­műen a marxizmus—leniniz­­mus, a proletár internaciona­lizmus elvein alapuló politikai egység mellett“ foglaltak ál­lást. Vitazárójában Gustáv Husák a többi között hangsú­lyozta: ,,A kongresszus meg­mutatta, hogy a CSKP ismét szilárd láncszeme a nemzetkö­zi kommunista és munkás­­mozgalomnak, az imperializ­mus és a reakció, a háború ellen, a demokráciáért és a szocializmusért folyó küzde­lemben. A kongresszus iga­zolta szilárd barátságunkat és szilárd kapcsolatainkat a Szov­jetunióval, és annak lenini kommunista pártjával. Igazol­ta a szocialista rendszerhez tartozásunkat.” Nem kétséges: a CSKP XIV. kongresszusa fontos és felelős­ségteljes szakasz lezárása, így méltatta a Pravda vasárnapi száma is, amely a többi kö­zött rámutatott: az osztályel­lenséggel vívott éles csatából leszűrt tanulságok nem csu­pán Csehszlovákia továbbfej­lődésére fontosak. ..Az élet cá­­folhatatlanul megerősíti, hogy a szocialista országok egysége a legmegbízhatóbb gát azok­nak az erőknek az útjában, amelyek megpróbálják szét­zilálni a forradalmi,, imperia­listaellenes harci frontot ’ — állapítja meg a Pravda. Változatlan harc a jobbol­dali nézetekkel szemben, anél­kül, hogy a baloldalról, a dog­matikusok részéről fenyegető veszélyt lebecsülnék, szövetség minden jó szándékú, tisztessé­ges erővel, s az ország anyagi és kulturális javainak gyara­pítására teendő intézkedések, a népgazdaság fejlesztéséért vállalt felelősség, az interna­cionalista irányelvek sommá­­zata — így foglalható össze röviden a kongresszus határo­zata. Megvalósítása még szo­rosabbra fűzi Csehszlovákia és a restvén szocialista orszá­gok — így hazánk — gyümöl­csöző kapcsolatait, hozzájárul nemzetközi tekintélyének öregbítéséhez, s nem utolsó­sorban az ország lakosságának boldogulásához. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL­ETEK! 1971. JÜNirS 1, KEDD A kollektív szerződések előkészületeiről és az üdültetésről tárgyalt a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége hétfőn ülést tartott, s a többi között az új kollektív szerződések előkészületeiről tárgyalt. Mint ismeretes, az 1971— 1975-re szóló kollektív szer­ződéseket július 1-ig, vagyis egy hónapon belül mindenütt meg kell kötni, illetve ki kell hirdetni. Mint az elnökség megállapította, több vállalat­nál túlzottan elhúzódott a szerződések előkészítése. A munka gyorsítására van szük­ség, hogy a tervezetek mi­előbb elkészüljenek, s azokat időben megvitathassák a dolgozókkal. Az ágazati szak­­szervezetek és a szakszerve­zetek megyei tanácsainak el­nökségei megkezdték a ter­vezetek vitáinak értékelését. A vitatott kérdésekre szük­ség esetén a SZOT, illetve az állami szervek segítségével adnak választ. Néhány ilyen kérdéssel foglalkozott most a SZOT elnöksége is. Felhívta­­például a figyelmet arra, hogy egyes vállalatoknál a kollektív szerződésekben to­vább akarják lazítani a túl­órák szabályozását. Az elnök­ség hangsúlyozza, hogy a túlórák szabályozásakor nemcsak a­ vállalatok gazda­sági érdekeit, hanem a dol­gozók egészségét, személyi és családi körülményeit is fi­gyelembe kell venni. Szóvá teszi az elnökség azt is, hogy csak elvétve akad olyan vállalat, amelynek kollektív szerződéstervezete öt évre szóló bér- és jövedelemsza­bályozási koncepciót is tar­talmaz, általában csupán egy évre szabályozzák az anyagi ösztönzés rendszerét. Ez azzal függ össze, hogy a Vállalati középtávú tervek, illetve ezek jövedelemszabályozási fejeze­tei is vontatottan készülnek. Az elnökség örvendetesnek tartja, hogy a törzsgárdata­­gok nagyobb anyagi és er­kölcsi elismeréséről most már igen sok kollektív szerződés­ben intézkednek. Helytelen viszont, hogy a törzsgárdata­gok anyagi juttatásainak mértékét, jellegét a törzsgár­­daszabályzatban és nem a kollektív szerződésben rögzí­tik. A SZOT elnöksége a szak­­szervezeti üdültetés helyzetét is megvizsgálta. Az idén 269 ezer 700 felnőttet és 68 ezer 800 gyermeket üdültetnek kedvezményesen. Közülük a főidényben, vagyis június 5. és szeptember 5. között össze­sen 92 ezer 802-en nyaralhat­nak. A csoportos gyermek­­üdültetés június 9-én kezdő­dik és augusztus 31-ig tart.­Ez idő alatt hat turnusban, ös­szesen 33 ezer 500 gyermek üdül 1600 pedagógus és 350 egyetemi és főiskolai hallga­tó felügyeletével. Az idén újabb SZOT-üdülők nyíltak, illetve nyílnak. Júli­us 1-én nyitja kapuit a ró­zsadombi 500 személyes SZOT gyógyüdülő, s a nyár folyamán megnyílik az 500 személyes fonyódi gyermek­­üdülő is. Aratásra készülnek a tgz-ekben A nyírcsaholyi Vörös Csil­lag Tsz-ben végzik a kom­bájnok javítását. Nemrég érke­zett az új SZK—4-es , szovjet kombájn. Ezzel az idén már 4 ilyen nagy teljesítményű gép vesz részt az aratásban Nyír­­csaholyban. Az idén 1180 hold kalászost vágnak teljesen gépi erővel. Az idén eddig a nyírcsaho­­lyiak 470 ezer forintért vásá­roltak új gépeket. Megkapták a szovjet gyártmányú vetőgé­pet, a két permetezőt — egyik szántóföldi — a silózógépet, a pótkocsikat, műtrágyaszórót stb., de hiába rendelték meg például a kukoricavető gépet, az oldalozótárcsát. A fábiánházi Kossuth Tsz élt a tavaly biztosított gépvá­sárlási hitel lehetőségével, s ebből 950 ezer forintot vettek igénybe. Ezenkívül még 830 ezer forint­ amortizációt is a gépek vásárlására fordítottak, s a saját erőből ezeket az ösz­­szegeket 220 ezer forinttal toldották meg. Összesen 2 milliót fordítottak a géppark felújítására. Vásároltak 8 MTZ-t, nyolc pótkocsit, 2 IFA teherautót, munkagépe­ket, ez évben egy kombájnt, 4 pótkocsit. Két kombájn ja­vítása befejezés előtt áll, s az idén már 3 ilyen gép végzi a csaknem 1000 hold kalászos aratását-cséplését. Itt csak a gumiköpeny hiányára panasz­kodnak. Több a gond a mérki Kos­suth Tsz-ben. Egyik kombáj­­nukhoz tavaly óta keresnek motorhüvelyt és dugattyút, s bejárták érte már a fél or­szágot. Nem tudják a mérkiek — de gondolom a többi tsz sem — hol végzik a­­ kom­bájnok motorjainak a főjaví­tását. Itt is javítják, az arató­gépeket, de csak szorultság esetén — ha nem tudják al­katrészhiány miatt a kombájnt üzemképessé tenni — veszik igénybe az aratáskor. Kény­szermegoldásokkal is próbál­koznak. Ha a kombájnhoz nem kapnak alkatrészt, begyűrűzik, igaz kisebb lesz a teljesítmé­nye, de a szükség ezt kívánja. Tavasszal vásároltak egy DT—54-esbe való új motort. Csaknem 50 ezer forintba ke­rült. A gépet nem tudják használni, ott áll, mert 20 fo­rintos alkatrészek hiányoznak a szereléshez. Tapasztalataink szerint az üzemanyag-ellátás biztosított. Egyedüli gond e távoli tsz­­ekben az, hogy nagyon mesz­­sziről kell száll­ítaniok. Erre a területre Nyírbátorból és Mátészalkáról, mert a környé­ken csak e két járási székhe­lyen van ÁFORT-lerakat. Hordókban szállítják, s leg­feljebb csak egyheti üzem­anyag tárolásáról tudnak gon­­doskocsi, (ak. A NYÍRCSAHOLYI VÖRÖS CSILLAG TSZ-BEN AZ 1200 HOLDNYI KALÁSZOS BETA­KARÍTÁSÁHOZ NÉGY KOMBÁJNNAL KÉSZÜLNEK. A KÉPEN: A TSZ SZERELŐI AZ EGYIK KOMBÁJN JAVÍTÁSA BEFEJEZŐ MUNKÁI KÖZBEN. (HAMMEL JÓZSEF FELV.) LAPOsaS TARTALMAIM«. Vándormadarak ellen Milyen lesz az új megyei kórház ? A sportpályákról jelentjük (3. oMaU 0. oldalt (6—7 oldal) Bezárt a BNV Dr. Bíró József nyilatkozata Hétfőn este 9-kor, 11 na­pos nyitvatartás után véget ért az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. A láto­gatók, a hazai és külföldi kiállítók búcsút vettek a vásártól, amelyet 1 millió 200 ezer vendég keresett fel. Az idei BNV-ről nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak dr. Bíró József külke­reskedelmi miniszter.­ ­ Világszerte több, mint ezer rendszeresen megrende­zett nemzetközi vásárt, illetve nemzetközi részvételű szak­mai kiállítást tartanak szá­mon, s ezek sorában egyre tekintélyesebb helyet foglal el a BNV. Magyarország, a magyar piac iránti növekvő külföldi érdeklődést jelzi az is, hogy tavaly 33 országból érkeztek kiállítók, az idén már 35-ből. Az előző évi vá­sáron 23 ország vett részt hi­vatalosan, most pedig 29, 50 országból jöttek üzletembe­rek.­­ A BNV alkalmából 29 országból érkeztek hozzánk hivatalos vendégek, akik va­lamennyien elismerően nyi­latkoztak a vásár rendezésé­ről, árukínálatáról, s kifejez­ték szándékukat, hogy bőví­teni kívánják gazdasági kap­csolataikat Magyarországgal.­­ A vásár külföldi és ha­zai látogatói iparunk csak­nem teljes exportskálásával megismerkedhettek. Válla­lati és szakági kiállításaink képet adtak arról, hogyan akarják végrehajtani a ne­gyedik ötéves terv feladatait, a kiemelt programokat, mi­lyen irányban halad a gyártmány- és a műszaki fej­lesztés. Amint értesültem, a külföldi kiállítók már jóelő­­re tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beruházási programjait, és ahhoz kapcso­­­ódva állították össze a gép­ipari termékeik és más beruházási javaik áru­ajánlatát, így a magyar szakemberek felmérhették, hogy a beszerzésnél milyen új konstrukciókra, illetve mi­lyen új importokra számíthat­nak. A külkereskedelmi vál­lalatok a pavilonokban és a külföldiek klubjában az elő­ző vásárokénál is intenzívebb üzleti tevékenységet fejt­ettek ki. A kiállított berendezések közül számos itt marad, ezek vásárlásához meggyorsított­­ák az engedélyezési, a hiva­­­talos ügymeneti eljárást. — A vásár legfőbb eredmé­ í­nye — mondotta többek köz­zött —, hogy a szélesebb ér­­telemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak ki iá bontakozását segítette. A­ külföldiek meggyőződhettek arról, hogy a magyar ipar jó kooperációs partner lehet számos iparcikk gyártásában. A korábbi vásárok egyikén sem volt annyi kooperációs­és licencvásárlási tárgyalás, min most.­­ Hasznosnak bizonyult ezúttal is az öt szakmai nap. A BNV iránti nagy érdeklő­dést tükrözi az­ is, hogy láto­gatóink száma ezúttal is meghaladta az­ egymilliót. Az­ ilyen jellegű vásárokkal szemben világszerte támasz­tott kereskedelmi, szakmai, információs igények még in­kább megerősítik azt a szán­dékunkat, hogy fokozottab­ban haladjunk előre a vásár szakosításában. A jövő évben azonban még az eddigihez hasonlóan zajlik. A BNV időpontjául az­ 1972. május 19. és 29. közötti 11 napot jelöltük meg, s erre is­­­mételten várjuk a hazai és külföldi kiállítókat. Ilku Pál Moszk­vában­ Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter, Perényi Imre a Buda­pesti Műszaki­­Egyetem és dr. Zárna János, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora V. P. Jeljutyin szov­jet felsőoktatási és középfokú­­szakoktatási miniszter meghí­vására vasárnap Moszkvába utazott. Búcsúztatásukra a Keleti pályaudvaron megje­lent­­dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese, dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Ott volt J. V. Ponom­arjov, a budapes­ti szovjet nagykövetség taná­csosa. A magyar küldöttség hét­főn érkezett meg a szovjet fővárosba. Építésügyi együttműködés : magasabb szinten KGST-ülés Moszkvában Moszkvában hétfőn meg­nyílt a KGST építésügyi ál­landó bizottságának ülése bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli, román és szovjet küldöttek részvételével. Hazánkat ezen Bondor József miniszter kép­viseli. A tanácskozásokon megál­lapodtak abban, hogy a szo­cialist­a országok a következő 5 éves terv során széles kör­ben alkalmazzák a polim­ér­­anyagokat az ipari és lakás­­építkezéseken. A bizottság ülésén elnöklő Gerhard Koser, az NDK épí­tésügyi miniszterhelyettese rámutatott, hogy a tagálla­mok együttműködésének eredményeként sikerült új cementfajtákat, vasbetonele­meket, üveg- és kerámiater­mékeket előállítani. Az egyes műszaki vívmá­nyok cseréjéről fokozatosan áttérnek a bonyolult prob­lémák együttes megoldására, a KGST-országok javasolták, hogy a Szovjetunióban kö­zös erővel építsenek egy az­beszt- és cementkombinátot, amely évente 500 ezer tonna alapanyagot állít majd­­ elő.

Next