Kelet-Magyarország, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Kxviv. évfolyam api. sZSttfr * eilvae. ive - ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 1. PÉNTEK „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól!44 Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az európai biztonság és egy működés magyar nemzeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarországi egyházak ökumenikus tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsigmondné, a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést és elmondta, hogy magyar közéleti személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakítását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk akaratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki kontinensünk biztonságával és az európai népek együttműködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk valamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen beszédet mondott. Kállai Gyula beszéde Tisztelt bizottság! Kedves barátaim! Az európai biztonság és együttműködés egész népünket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata jegyében hívtuk össze mai tanácskozásunkat A nemzetközi béke védelme és biztosítása nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes biztonság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellenére, hanem közvetlen érdekeinek és akaratának megfelelően az emberiség javára használják fel; a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket létrehozó és kiszolgáló 100 millió dolgos emberi kéz a békés termelésben tevékenykedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelentős része a népjólét, az egészségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon érvényesülhessenek az élet minden területén. Európa mindig megkülönböztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A lepergett évszázadok folyamán itt csaptak össze a leghevesebben a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű háború, amely 42 millió halottjával, 55 millió sebesültjével, országok és országrészek, városok és falvak rombadöntésével Európa földjét a világtörténelem legnagyobb csatatereivé változtatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nemzeti függetlenség s a társadalmi haladás zászlaja is. Innen indult el világhódító útjára a szocializmus valósága. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világrendszer fő erőinek érintkezési vonala. Európa egy része a fő területe annak az agresszív északatlanti szövetségnek, amely földrészünk blokkokra szakításáért és a népekre súlyosan nehezedő fegyverkezési versenyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem legpusztítóbb katasztrófájának reális lehetőségét képezi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlanságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és biztonság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi negyedszázad alatt sem sikerült megoldani az európai helyzet olyan fontos problémáit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biztonsági rendszer. A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan összefügg. Ez a magyarázata annak, hogy Európában született meg a béke-világmozgalom, amely milliók nevében írta zászlajára: soha többé háborút! Amikor az imperialista agresszió fegyverrel támadt a távoli koreai népre, Európából erősödött világméretűvé a követelés: „El a kezekkel Koreától!” Azóta az európai helyzet sokat változott. Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk napjainkban is megoldatlan, s így veszélyekkel terhes problémákkal. De éppen ezek ismeretében világosan látható azoknak a pozitív tendenciáknak túl nem becsülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyásolják a kontinens politikai helyzetét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzetközi erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a haladás, a béke erői javára. Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már minden felelős politikai tényezőnek tudomásul kell vennie. Jól lemérhető ez azon is, ahogyan az európai szocialista országoknak az összeurópai kormányközi biztonsági értekezlet összehívására vonatkozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelműen örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az európai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem valamennyien — szinte kedvezően nyilatkoztak. Csak üdvözölni lehet, hogy a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi kormányzat köreiben a korábbi revansista, hidegháborús politika helyén a tényleges helyzette nem számoló hírhedt Hallstein doktrina romjain ma egy reálisabb külpolitika kezd felülkerekedni. Azok az eredmények, amelyek a különböző társadalmi berendezkedésű európai országok együttműködésében az elmúlt évek során megmutatkoztak jelentik azt a reális alapot, amelyen újabb lépéseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres megjavítására. Tisztelt értekezlet! Mindannyian jól tudjuk, hogy az említett pozitív jelenségek nagymértékben az európai társadalom háborúellenes, békeszerető erői növekvő aktivitásának köszön (Folytatás a 2. oldalon) Elindult Hanoiba a Podgornij vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csütörtökön Moszkvából Hanoiba utazott. A küldöttség tagjai: Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Katusen, az SZKP Központi Bizottságának titkára, Vlagyimir Novikov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Szemjon Szkacskov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke, Szergej Szokolov hadseregtábornok, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter-helyettes, Ivan Grisin külkereskedelmi miniszterhelyettes, valamint Ilja Scserbakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió hanoi nagykövete. A küldöttség látogatást tesz Delhiben, az indiai és Rangoonban, a burmai fővárosban is. LAPUNK TARTALMÁBÓL Kárpátaljai emberek A rádió és a televízió jövő heti műsora Labdarúgóbajnokságok (4. oldal) (7. oldal) Ítélet a Zsegány-ügyben (5. oldal) (5. oldal) Kádár János Tolna megyei látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Tolna megyei látogatásának második napján, csütörtökön — K. Papp Józsefnek, a megyei pártbizottság első titkárának és Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üzemeket, kulturális intézményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe látogatott el. A látogatásnál jelen volt Rúzsa János, a szekszárdi városi pártbizottság első titkára és Császár József, a városi tanács elnöke is. Magyari László igazgató és Rubányi János párttitkár fogadta a vendégeket. Az igazgató ismertette a vidéki ipartelepítés keretében megépült gyáregység munkáját, terveit. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a gyáregységben készült termékekből összeállított kiállítást, majd felkeresett üzem- részeket és elbeszélgetett a dolgozókkal, így Kádár József öntővel, Vaszkó Lajosné raktárvezetővel, s az egyik szereldében Krammer Józsefnél é szglagvezetővel, a Garay János szocialista brigád vezetőjével. A 17 tagú brigád — amely gépjármű műszerek gyártásában vesz részt — tavaly elnyerte a szocialista brigád címet. A párt első titkára emléksorokat írt a brigád naplójába: jókívánságait fejezte ki eddigi eredményeihez, s újabb sikereket, jó egészséget kívánt tagjainak. Kádár János a látogatás végén elismeréssel nyilatkozott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásnál jelen volt Tatár Lajos, a szekszárdi járási pártbizottság első titkára és György József, a járási tanácsi hivatal vezetője is. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendéget, aki ezt követően az igazgató tájékoztatója alapján megismerkedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat, meghaladó területű gazdaság több irányú termelőtevékenységével, eredményeivel, további feladataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyésztést is folytat. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játszanak. A munkaversenyben jelenleg 9 brigád küzd a szocialista brigád cím eléréséért, 11 pedig a megtartásáért. A szocialista brigádok eredményes termelő munkájának tapasztalatairól, e kis kollektívák embert formáló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészségéről is sok szó volt a találkozón, maguknak az érdekelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetőknek a beszámolóiban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialista brigád vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Józsefné, Szászi József, Palkó Péter, Wéber János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezésének e komplex formája a szocialista brigádok keretében jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a brigád tevékenységének. A gazdaság sárközi kerületében működő egyik brigád például hét év alatt négyszer nyerte el a szocialista címet, 4400 holdon termel kenyérgabonát, kukoricát, silótakarmányt, s munkagépeit is maga javítja. Egyöntetűen helyeselték, hogy munkájukat a végtermék, a megtermelt árumennyiség alapján díjazzák. Egy másik brigád alkatrészeket is előállít, hogy az alkatrészellátás hiányosságaiból előálló problémákat lehetőleg megelőzzék. Előnyös a brigádszervezet a szakképzettség fokozása szempontjából is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyüket a német nemzetiségű, s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoznak együtt társaikkal. Jelentős az a segítség, amelyet a brigádok a cigánytagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gyarapodásához, kulturált életkörülményeik megteremtésének előmozdításához nyújtanak. Számos cigány brigád (Folytatás a 2. oldalon) Gromiko és Rogers aláírta, a szovjet-amerikai egyezményeket Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint délelőtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanácstermében ünnepélyes külsőségek között aláírta a SALT- megbeszélések első „melléktermékeként’’ létrejött két egyezményt, amelyből az első részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balesetekből származó háborús veszély csökkentésére, a második pedig a Moszkvát Washingtonnal jelenleg összekötő „forró drót” távközlési műholdrendszer útján történő koszerűsítését irányozza elő. Az aláírásnál megjelent Dobrinyin washingtoni szovjet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszéléseken részt vevő amerikai delegáció vezetője. Jelen voltak a washingtoni diplomáciai képviseletek vezetői is, közöttük dr. Szabó Károly, a Magyar Népköztársaság nagykövete. A diplomáciai megfigyelőkkel és a nemzetközi sajtó képviselőivel zsúfolásig megtelt teremben Rogers külügyminiszter rövid megnyitó beszédben meleg elismerését fejezte ki a SALT-megbeszéléseken részt vevő szovjet, illetve amerikai delegációnak az eredményes munkáért. Ezután a fotó-, televízió- és filmriporterek kameráinak pergőtüzében került sor a két egyezmény angol, illetve orosz nyelvű hivatalos példányainak aláírására. Az aláírási ünnepséget követően Rogers külügyminiszter méltatta elsőként a most létrejött megállapodások jelentőségét. Megállapította, hogy nem sikerült még eljutni a világkatasztrófával fenyegető konfliktusok legmélyebb gyökereihez, de ezek az egyezmények „a nukleáris korszak új parancsoló szükségszerűségét tükrözik.'’ Az amerikai külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a két ország küldöttsége, amikor novemberben Pécsben, folytatja munkáját, hogy megegyezést érjen el a rakétaelhárító védelmi rendszerek és a támadó rakéta fegyverrendszerek korlátozására ,.jelentős haladást érnek el ebben a nagyobb célkitűzésben is”. Válaszbeszédében Gromiko szovjet külügyminiszter megelégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláírhatta ezt a két egyezményt, amely — mint hangsúlyozta — „az első kézzelfogható eredménye az 1969. végén megkezdett tárgyalásoknak”. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások „semmiképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek továbbra is erre az el nem végzett feladatnak a megoldására kell törekedniök. Ugyanakkor — folytatta — ezek az egyezmények a helyes irányban tett lépések, mivel a nemzetközi feszültség enyhülését szolgálják és csökkentik a nukleáris háború kirobbanásának kockázatát. Következésképpen a megállapodások teljes összhangban vannak a Szovjetunió külpolitikai irányvonalával és megítélésünk szerint minden nemzet és valamenynyi nép érdekeit szolgálják”. Gromiko szovjet külügyminiszter befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fogják követni a két ország között, illetve a két ország részvételével folyó tárgyalásokon. Az aláírást követően Gromiko és Rogers külügyminiszter a washingtoni szovjet nagykövetségen munkaebéden folytatta e múlt pénteken megkezdő'"’’széléssorozatát.