Kelet-Magyarország, 1971. október (28. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-14 / 242. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES DIETEK I ISXVII. ÉVFÓLIUM 842. SZÁMÁRA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 14. CSÜTÖRTÖK Az európai biztonság összefügg az egész világ békéjével Péter János beszéde az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 26. ülésszaka folytatja az általános politikai vitát. Ennek keretében tegnap, október 13-án délelőtt felszólalt Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminiszter. A közgyűlés által nagy érdeklődéssel várt és tetszéssel fogadott beszédét az alábbiakban ismertetjük. A közgyűlés mostani, huszonhatodik ülésszaka jelenti az első lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezete létének második negyedszázada kezdetén. Az alapítástól a huszonöt éves jubileumig sokat változott a világ, de sokat változott ez a szervezet is. Itt az ülésteremben a változások jelentős részét különösen jól megvilágítja az a körülmény, hogy ma már a tagállamok képviselői alig férnek el a teremben. Ez mit jelenti Ennek az épületnek a tervezői nem számoltak azzal, hogy történelmileg ilyen rövid idő: huszonöt év alatt 51 helyett 131 tagállama lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Vagyis sem az épület tervezői, sem az ENSZ alkotói közül sokan nem gondolták, hogy a gyarmati rendszer régi formái ilyen rövid idő alatt felbomolhatnak. Most jogosan lehet kérdezni, milyenné változik a világ és benne az Egyesült Nemzetek Szervezete a következő negyedszázadban. Gyermekeink és unokáink megünneplik-e az Egyesült Nemzetek Szervezetének ötvenedik évi jubileumát? A Népszövetség utóda, az Egyesült Nemzetek Szervezete a második világháború után jött létre. Ezt is a győztes hatalmak hozták létre. Eddigi működése alatt sok válságon ment át. A sokféle válságokat az Egyesült Nemzetek Szervezete rslindeddig átvészelte. Ennek sajátságos okai vannak. Javuló légkör a világszervezetben Egyik oka: maga az alapokmány jobb volt, mint a Népszövetségé. Másik oka: az Egyesült Nemzetek összetétele rendkívül nagymértékben megváltozott. Közben kialakult sok országban az új társadalmi rendszer, a szocializmus. Ez megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat. Emellett a nemzetközi erőviszonyok megváltozásához nagymértékben járultak hozzá a gyarmati sorból felszabadult országok. Most új remény kezd születni az Egyesült Nemzetek jövője szempontjából. A világ népességének egynegyede, egy 800 milliós ország volt mindeddig kizárt állapotban a szervezet működéséből. Ez az ország az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapító tagja. Most érlelődik a pillanat, amelyben a Kínai Népköztársaság jogait helyreállítjuk ebben a szervezetben. Ugyanis itt nem arról van szó, ahogyan egyesek feltüntetik, hogy valamelyik országot ki akarjuk zárni, hanem arról, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében az egyik alapító tag visszakapja eredeti jogait. Azok, akik ellenezték mindeddig a Kínai Népköztársaság jogos képviselőinek a meghívását, ártottak ennek a szervezetnek, általában a nemzetközi viszonyoknak, a Kínai Népköztársaságnak, és nem utolsósorban saját maguknak. Örömmel állapítható meg, hogy itt a közgyűlésen növekszik azok száma, akik a Kínai Népköztársaság teljes jogának helyreállítása mellett vannak az Egyesült Nemzetek működésében. Egy Kína van, és ha a közgyűlés a Kínai Népköztársaság képviseletének a meghívása mellett dönt, ez azt jelenti, hogy itt még egy másik kínai delegáció nem lehet. Tajvannak és a kontinentális Kínának Ennél lényegesebb ok az, hogy javulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. A nemzetközi élet fő feladata minden demokratikus erő és minden emberséges ember számára a termonukleáris háború veszélyének elhárítása. Az egyezmények a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a termonukleáris háború véletlen kitörésének kiküszöbölésére és a Moszkva —Washington között létesített közvetlen „forró drót” rendszerének tökéletesítésére a nemzetközi élet egyik legfontosabb jó híre. A nemzetközi viszonyok javításához tartozik a stratégiai fegyverek korlátozására irányuló tárgyalások folytatása körültekintő, reális módon. Emellett a biológiai fegyverek megsemmisítésére irányuló egyezmény terve ma már itt van a közgyűlés előtt. Az emberiséget az új világháborútól és a termonukleáris háború veszélyétől csak az általános és teljes leszerelés fokozatos megközelítése mentheti meg. A most létrejött vagy tervezett részletmegállapodások ezt a történelmi célt szolgálják. Senki nem tekint ezekre a célokra valamilyen naiv várakozással. Ebben az összefüggésben utalok a Szovjetunió javaslatára az öt nukleáris hatalom összejövetelével és a leszerelési világkonferenciával kapcsolatban. Ezek a javaslatok önmagukban is segítenek napirenden tartani a fegyverbekell egymással rendeznie vitáit. Világos, hogy Tajvan is az egyetlen Kína elmélete alapján áll. A múlt évi, huszonötödik évfordulót jelző jubileumi közgyűléshez a népek és kormányok nagy reményeket fűztek. Úgy volt, hogy államfők, kormányfők világméretű arányokban találkoznak itt a jubileum alkalmából. Ezt megakadályozta valamiféle hidegháborús fuvallat. * Ez a mostani közgyűlés — ellentétben a múlt évi jubileumival — rendkívül jó légkörben indul. Ez azt mutatja, hogy a múlt év óta sok kedvező változást tapasztaltunk a nemzetközi viszonyokban. A változások egyik okát már említettem azzal, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajtaja nyílni készül a Kínai Népköztársaság előttözési verseny megszüntetésének, az általános és teljes leszerelés megvalósításának gondolatát. A szovjet—amerikai viszony javulása mellett az általános nemzetközi viszonyok kedvező változása keretében az európai viszonyok új eseményei gyakoroltak lényeges hatást a nemzetközi légkörre és így a mostani közgyűlésre is. Az európai viszonyok ilyen nagyarányú változásában lényeges szerepe van a Német Demokratikus Köztársaság nagymértékű fejlődésének. Van keletnémet csoda is. Ez segítette elő a mostani nyugatnémet kormány minden korábbinál realisztikusabb politikáját. Ez vezetett el a Szovjetunió, valamint Lengyelország és a Német Szövetségi Köztársaság szerződéséhez, valamint a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi megállapodáshoz. A második világháború után az osztrák államszerződés óta ezek a szerződések a legfontosabb események Kelet és Nyugat között. Az európai biztonsági konferencia előkészítésében szükséges újabb előrehaladáshoz azt tartják előfeltételnek, hogy előzetesen mind a három dokumentum ratifikálása, illetve hatálybalépése történjék meg. A magyar kormány többféle formában kifejtette — a Varsói Szerződés többi tagállamaival együtt — hogy a nemzetközi életben nem helyes a lényegükben bármenynyire egybetartozó kérdések egyikének a megoldását sem a másik megoldásának az előfeltételévé tenni. Péter János vitába szállt azokkal, akik előfeltételeket szabnak a konferencia összehívásához. Mi, akik készen vagyunk akár már holnap összeülni a konferenciára, kénytelenek vagyunk ezt a politikai realitást elfogadni. Viszont azt kérjük, hogy a várakozási időt ne töltsük tétlenséggel. Vagyis: a többoldalú tárgyalások lehetőségének általános megnyílása előtt kezdjük el, illetve folytassuk kétoldalú tárgyalások keretében annak megvitatását, hogy milyen szervezésben képzeljük el a konferencia, illetve a konferenciasorozat előkészítését, a napirendjét és a megfogalmazandó dokumentumokat. ide értve a konferencia vagy az európai biztonság állandó orgánumát is. Az európai biztonság ügye összefügg az egész világ békéjével Éppen így a közgyűlés elé terjesztett szovjet javaslatnak az általános békére és biztonságra vonatkozó eszméje összefügg az európai biztonsággal is. A magyar delegáció kész együttműködni a javaslattal összefüggő nemzetközi munkák tervének kidolgozásában. Nemcsak olyan kérdésekben mutatkozik javulás, amelyekben gyakorlati előrehaladás tapasztalható, hanem olyanokban is, amelyekben a gyakorlati megoldás felé vagy nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen lépést nem tudtunk tenni. Ilyen kérdések: 1. A vietnami agresszió. A háború még mindig folyik. Időnként új lendületre kap, sőt újabban a korábbinál szélesebb területre is kiterjed. A vietnami nép megbecsülése azonban, ide értve igazának elismerését, soha nem volt általánosabb. Amikor a vietnami háború eszkalációja nagymértékben kibontakozott, itt az Egyesült Nemzetek közgyűlésén a Ma (Folytatás a 2. oldalon) A leszerelési javaslatok történelmi jelentőségűek Román pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán román pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba. A küldöttséget Simion Dobrovici, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a Vrancea megyei pártbizottság első titkára vezeti. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese fogadta. Jelen volt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. LAPUNK TARTALMABÓK A munkások szóvivői 11. oldal) Korunk mezőgazdasága A társadalmi ösztöndíjperek tanulságai Sport jelentéseink (5. oldal) (7. oldal) (4. oldal) Honecker fogadta Biszku Bélát Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt első titkára szerdán délelőtt fogadta Biszku Bélát, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és kíséretét. A találkozón ott volt Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete. Jelen volt Paul Verner, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A beszélgetés a szoros barátság szellemében folyt le és minden felvetődött kérdésben a nézetek azonosságát mutatta. Paul Verner, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán este a Hotel Stadt Berlinben vacsorát adott Biszku Béla, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és kísérete tiszteletére. Részt vett a vacsorán Kovács Imre, hazánk NDK-beli nagykövete is. A megye egészségügyére tárgyalt a tanács vb Szerdán Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Megtárgyalta és elfogadta a megye egészségügyi helyzetéről és a további feladatokról szóló előterjesztést. A jelentés részletesen foglalkozik a harmadik ötéves tervben bekövetkezett kedvező változásokkal, eredményekkel és azokkal a gondokkal, amelyek megoldásra várnak. Megállapítja: az egészségügyi ellátás színvonala tovább javult. A harmadik ötéves tervben a kórházi ágyak száma 381-gyel, a rendelőintézeti szakóráké 314-gyel, az általános orvosi körzeteké 28-cal gyarapodott. A csecsemőotthonokban 140-nel, a szociális otthonokban 280- nal több személyt gondoznak, mint öt évvel korábban. Javult a rászorultak szociális gondozása, előrelépést jelent az öregek napközi otthona és a szociális gondozónői hálózat fejlesztése. Kedvezőbb lett az ellátás az egységes kórházi beutalási rend életbe léptetésével, a táppénzes felülvizsgálat új módszerével. Szervezett formában biztosították a védőnők, házibeteg-ápolónők, orvosirnokok továbbképzését. Az elért eredmények ellenére a megye egészségügyi mutatói elmaradnak az országos vidéki átlagtól. Elsősorban a tárgyi, de egyes területeken a személyi feltételek fejlődése sem tartott lépést a megnövekedett igényekkel. Hogy az ellátás mégis kielégítőnek mondható, az a tartalmi munka javulásának, az állami és társadalmi szervek támogatásának, nem utolsósorban az egészségügyi dolgozók odaadó munkájának köszönhető. Egyes intézményekben nagy a zsúfoltság. Különösenvonatkozik ez a megyei kórház és rendelőintézetre, ahol építkezések nélkül a férőhelyek száma sem bővíthető már. Néhány területeken kevés a szakorvos. A megyei rendelőintézetben például 50 szakorvos helyett mindössze 10 dolgozik. A vizsgálatok egy részét kórházi szakorvosok látják el. A megyének ött társadalmi ösztöndíjasa tarul az orvostudományi egyetmeken. A szakorvosi utánpótlás azonban még így sem látszik biztosítottnak. Ezért keresni kell a lehetőségét, a módját annak, hogyan lehetne javítani a fiatal szakorvosok letelepedésének feltételeit. Az egészségügyi beruházások sem haladnak a tervezett és kívánt ütemben. Nagy szükség lenne arra, hogy a kisvárdai kórház a tervezett időben elkészüljön. A végrehajtó bizottság az előterjesztést sokoldalúan megvitatta és elfogadta. Elismerését fejezte ki az egészségügyi dolgozóknak azért a munkáért, amelyet a lakosság egészségügyi ellátottságának javításáért tettek. Az elhangzott észrevételek és javaslatok alapján feladattervet dolgoznak ki. Ebben határozzák majd meg azokat a tennivalókat, intézkedéseket, amelyek az ellátás színvonalának további javítása érdekében szükségesek. Befejeződött az ipari szövetkezetek kongresszusa Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusán a MOM művelődési házában az eredeti programtól eltérően szerdán is folytatódott a beszámoló és a határozati javaslat vitája, összesen 23 küldött kért szót, ismertette a tagságot foglalkoztató gondokat, terveket. Rév Lajos, az OKISZ elnöke foglalta össze az eszmecserét, amelyben különösen sok szó esett a lakásépítésről és a szolgáltatásokról Ezekben a témakörökben hangzott el a legtöbb javaslat is, amelyek a jelenlegi feszültségek feloldását célozták. A bírált közgazdasági szabályozókról szólva felkérte a szövetkezetekben dolgozókat, ne várják a központi korrekciókat, éljenek saját eszközeikkel, lehetőségeikkel, alkalmazkodjanak rugalmasabban a követelményeikhez. Szólott Rév Lajos a képzés és a továbbképzés, a szakmai utánpótlás problémáiról is, s a vezetőképzés javítása érdekében helyeselte azt a javaslatot, hogy a Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve több éves levelező tanfolyamot szervezzenek. A továbbiakban a 10 éves fejlesztési terv feladatairól szólt és végezetül javasolta: a határozattervezetet egészítsék ki azzal, hogy a magyar ipari szövetkezeti mozgalom mélységesen egyetért az európai béke és biztonság ügyének előmozdítására tett magyar javaslatokkal, azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket a szocialista országok kifejtenek , sokat szenvedett földrész tartós békéjének és biztonságának érdekében. A kongresszus a továbbiakban elfogadta a szóbeli kiegészítést, a felszólalásokra adott válaszokat és a határozati javaslatot, tudomásul vette az ellenőrző bizottság jelentését, megtárgyalta és jóváhagyta az OKISZ új alapszabályát és állást foglalt az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelettervezettel kapcsolatban. Ezt követően került sor a választásokra, ezert belül az országos tanács kiegészítésére. Az országos tanács (OKISZ) első ülésén elnökké Rév Lajost, helyetteseivé Ferenczi Tibort, dr. Kardos Gézát és Kelenhegyi Emilt, a felügyelő bizottság elnökévé Rosta Istvánt választották. A kongresszus Rév Lajos zárszavával ért véget