Kelet-Magyarország, 1971. december (28. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-25 / 304. szám

I. o Mal GYEREKEKNEK TÖRD A FEJ­ED! Vízszintes: 1. Csermely. 2. Rozsé­sman­tes fém, acélt ötvöznek vele. 4. Római 505. 5. Nemesgáz. 7. Szintén. 1. Jugoszlávia nemzetközi autójelzése. 9. Esztendő. 10. Bánat. 11. Kiha­­jigál.14. Labdaféle. 15. Szibé­riai folyam. 17. ...erdő (fo­lyammenti). 20. Egyházi mél­tóság. 21. Tetejére. 23. Az Al- Duna mellékfolyója. 24. Ide­gen női név. 27. Borzad. 29. Súlyos betűt keverve. 30. Nyugati nagyhatalom. 31. Cuk­rászkészítmény. 33. Eledele. 34. Végtag. 37. Liszt jelzője. 39. Kártyakifejezés + 6. 41. Kereskedelmi értéke. 44. Bűn. 46. Ezüst vegyjele. 47. Előfor­dult. 48. Szláv uralkodó. 49. Régi súlymérték 51. Akol. 52. határozott névelő. 54. Félig köti! 55. Alumínium vegyje­le. 56. Radó Dénes. Függőleges:­ ­ 1. Durva felületű. 2. Rosz­­szabb mint az intő. 5. Minő­ségszint. 6. Mezei állat. 9. Csaknem védi!! 10. Bábterem­ része! 11. Római 1001. 12. Lám. 13. Fűszer. 16. Európai nép.. 17. Kárt okozott. 18. Kö­zéprésel­. 19. Skriptum. 20.­­Létezett. 22. ATU. 23. Időjel­ző szerkezet. 25. ... nélkül iszik (mértéktelenül). 26. Ki­ejtett mássalhangzó. 27. Mint a függ. 12. 28. Lábra való. 32. Csúz. 33. Érettebbé tesz. 35. ÉÁ. 36. Göngyölegfajta. 38. Függő. 39 Közlekednek rajta. 40. TKA. 42. Helyrag. 43. Ajándékoz. 44. VÁ. 45. Cser­mely. 50. Fed. 53. Sárga és kék az összetevője. Megfejtendő: a 2, 8, 14, 17, 23, 34, 37, 47, 48 számú négyzetek betűi he­lyes sorrendben egy értelmes szót alkotnak, ezt a szót kell beküldeni. Múlt heti megfejtés: FE­HÉRLÓFIA. Könyvjutalom: Csizmadia Zolika Nagykálló, Simonfalvi Enikő Tuzsér és Kovács Ju­dit Nyíregyháza. Bars Sári: A fenyőfa A kert fái közül a nyírfács­ka volt a legfiatalabb és a legszebb. Hajlékony, sudár testét télen is hófehér, apró fekete szálakkal átszőtt kö­peny borította. A többiek is mind igen szépen öltözköd­tek. Tavasszal rózsaszín és fehérvirágos kalap került a homlokukra. Természet Anyó műhelyéből. Nyáron piros, sárga, kék gyümölcsfűzéseket himbáltak ágkarjaikon; ősz­szel bíbor és arany levéldíszt öltöttek magukra. Csak­ a fe­nyő álldogált közöttük szeré­nyen és dísztelenül, örökké egyforma, kis zölddel tarká­­zott, sötét ruhájában. Évekig ment ez így minden változás nélkül. Egyszer azonban a kis fenyő mégis el­szánta magát és bátortalanul megkérdezte az éppen arra járó Természet Anyót: — Anyám, miért csak a többieket kényezteted? Rám miért nem szabtál díszesebb, szebb ruhát? — Fiatal vagy még, Kicsim — mondta Természet Anyó —, ezért nem értheted... Ne­ked más feladatot szántam. — Milyen feladatot? — tu­dakolta izgatottan a fiatal fe­nyő. — A többiek egész éven át folyton váltják a ruháikat! Ragyogó, szép holmikba öl­töznek, aztán ősszel levetkőz­nek és aludni mennek, a fe­hér hódunyha alá. Én pedig mindig ugyanígy állok itt még csak a ruhámat sem cse­rélhetem fel hálóköntössel... — Éppen ez a feladat — mondta jóságosan Természet új ruhája Anyó. Hogy te legyél a kert­ben az Állandóság­. Az őr és a menedék madaraknak, mó­kusoknak, akik mindig meg­pihenhetnek ágaid között, s koronád zugaiban még egy­két magot, tobozt is találhat­nak, mikor zord télben der­meszt az északi szél. Szép ru­hákat, díszes köntöst szeret­nél? Ne búsulj, agysz­ur majd eljön az is! Alig, hogy ezt kimondta Természet Anyó, el is tűnt nyomtalanul, a szelek szár­nyán, úgy ahogy jött. Ám akkor kinyílt a kerti ház aj­taja és emberek siettek oda a fenyőfához. Kiásták a föld­ből, karjukba vették és bevit­ték a házba. Fájt egy kicsit a szíve, hogy ott kell hagynia a kertet, de azután hamar m­egv­í­gasztal­ódott. Tudjá­tok-e, miért? Mert a gyere­kek körültáncolták és úgy ki­áltották: — De szép! Ó, micsoda pa­zar, ózondús illatot áraszt! Azután teleaggatták csodá­latosan csillogó arany és ezüst díszekkel, fejére szikrá­zó rubincsillagot tűztek, kör­­beálltak és énekeltek neki: „Jaj, de szép kis fa, ez a fe­nyőfa...” Ebből az énekből tudta meg a fenyő, hogy az embe­rek ünnepüket éppen őróla nevezték el, Fennyőfaünnep­­nek. Megnézte magát az ab­lak tükrében, látta, hogy iga­zán gyönyörű lett és hogy mennyi örömet okoz minden­kinek. És bár fájt a szíve , boldog volt. W&­ift-WA&IAXmggffl — Gr&ták! ■ ....... Ritka tájjellegű ételek Az ínyesmesterek birodalmában — Mit ettek az olasz vadászok a Hotel Szabolcsban ? — Csodálatos létesítmény, elegáns kiszolgálás, olcsó éte­lek kitűnő minőségben — ez a véleményük az új Hotel Szabolcs szálló és étterem egyhónapos működéséről a vendégeknek. Látogatásun­kat most az vezette, hogy megyeszékhelyünk vendég­látásának reprezentánsát be­mutassuk. Cikkünk címe: az ínyesmesterek birodalma. Kezdjük tehát mindjárt a konyhában. IS egy nyelvű étlap Németh János főszakácsot nagy munkában találjuk, öt­­venszemélyes esküvői ebédre készül. — Tizenhárom éve dolgo­zom a szakmában, de ilyen körülményekről még álmodni sem mertem — kezdte be­szélgetésünket a fiatal mes­ter. Klímaberendezésünk nemcsak városunkban, de az egész megyében is egyedülál­ló. Modern gépek segítik munkánkat. Univerzális konyhagép, amely nyolc mű­veletet tud elvégezni: vil­lanysütők, gőzüstök, gázzsá­moly, mind-mind tartozékai a modern konyhának. A tá­laláshoz melegpult áll ren­delkezésre. Megismerkedünk a fősza­kács, az ínyenc falatok tudo­ra birodalmával. Fehér csem­­pézett konyha, okos gépek. S még valami: szakosított elő­készítés. Külön-külön a hús, a tészta, a hal, a zöldség fel­dolgozása. Tökéletes tiszta­ság, higiénia. Négynyelvű étlap van a kezünkben: orosz, francia, német és magyar. Egy kis számadás és megtudjuk, hogy a levesek, a sültek, a tészták naponta 50 féle választéka áll a,kedves vendég rendelkezé­sére. Érthető, ha egyre in­kább közkedvelt hellyé válik a Hotel Szabolcs új étterme. Egy hónap alatt máris fél­milliót forgalmazott. A siker titka: nagy választék, ízletes ételek, olcsó árak, kitűnő ki­szolgálás. Íme a receptek is­mét a főszakácsé a szó. — A 2,70 es tavaszi zöld­séglevestől a 10,40-es arjale­­vesig (csigatésztával, hússal) számos tájjellegű specialitá­sunk, mint például a nyírsé­gi gombócleves kapható az étteremben. Érdekes, hogy a külföldiek — a brazil, a Szí­riai, az angol és szovjet ven­dégeink­­ körében is nagy­ sikere van ezeknek az ételek­nek. Főttjeinkről nagy elis­meréssel nyilatkoztak. — Nem árulnánk el nagy titkot, ha fiatal házasoknak közreadnánk az elkészítés receptjét? — Nem! S már sorolja is, íme a nyírségi gombócleves recept­je. ■— A borjúhúst apró koc­kákra vágjuk, vegyes zöldség­gel együtt dinszteljük, utána felengedjük csontlével és fé­lig készre főzzük. Ezután vi­lágos vajas rántással besűrít­jük. Közben zöldborsót, kar­fiolt, gombát főzünk be, a le­vest tejszínnel, tojássárgájá­val feljavítjuk és burgonyá­ból készült gombócot adunk hozzá. Ennyi az egész. Vadas nyúlcomb, éspörkölt Böngésszük az étlapokat. Ezek beszédesen bizonyítják, hogy az I. osztályú hely való­ban olcsó árakkal dolgozik, íme néhány példa. Frissen­­sült, pirított sertésmáj 12,40, brassói aprópecsenye 14,60, hizlalt hagymás rostélyos 16 forin­t. Készételek: tejföles borjúpaprikás galuskával 13,90, vadas nyúlcomb zsem­legombóccal 16,60, őzpörkölt 16, sült sertéskaraj vegyes körettel 17,10. A nagymenő 17,60, a kismenű 14,30 ba ke­rül. Ha más éttermekkel, nyíregyházi II. osztályúikkal összevetjük az ára­rcát, úgy 1—2 forintos differenciát ta­lálunk. Ha viszont figyelembe vesszük a körülményeket,­­a környezetet, akkor feltétlenül a Szabolcs javára billen a mérleg. Nagyon­­helyesen tet­te a vendéglátóipari vállalat vezetése, hogy az ételárak megállapításánál az alsó ha­táron mozog, alacsony árak­kal dolgozik. Nagyrészt en­nek is köszönhető, hogy az „újszülött” egy hónap alatt a magyaros nagytermében és kistermeiben számos rendez­vénynek adott otthont. Szatmári flekken, jonatán almás palacsinta Olasz vadászok jártak a napokban Nyíregyházán és a Hotel Szabolcsban. Az étla­pot böngészve a konyhafő­nök ajánlatát kérték a főúr­tól, azaz tájjellegű ételeket. Szatmári töltött flekken és fonatán almás palacsintát fo­gyasztottak. Nem győzték dicsérni az elfogyasztott­­ételt, oly­annyira ízlett ne­kik. Megtudhatnánk ezek receptjeit is? — kérdeztük Németh Jánost. — Igen. — S már sorolja is­ ?— A szatmári töltött flek­ken sertéstarjából készül. A két­­szelet húst kikloffóljuk és töltelékkel megtöltjük. Ennek anyaga: sonkavagda­­lék, zöldborsót, gombát, egy kevés vöröshagymát teszünk hozzá. Ezután a töltelék anyagát feketeborssal, sóval fűszerezzük és egész tojással melegen összeállítjuk. Ezt a tölteléket ezután két flekken közé tesszük és fogvásóval összetűzzük. Az így összeál­lított flekkent átsütjük és sült burgonyával, ecetes szilvával tálaljuk. — A jonatán almás pala­csinta receptje? — Palacsintatésztát készí­tünk, az almát megtisztít­juk, megreszeljük, vajon megdinszteljük, majd cukor­ral, törött fahéjjal, mazsolá­val ízesítjük. Ezután rummal ízesített csokoládémártást ké­szítünk, majd az egészet forrón leöntjük. Sütemény­költemények Nem lenne teljes a kép a konyháról, ha cukrászrészle­géről nem szólnánk. A süte­mények valóságos költemé­nyek, Görömbei Sándornét­­ dicsérik. A somlói galuska, a Gundel palacsinta, az aranygaluska vaníliásodóval közkedvelt tésztaféleségek. Áruk 3.70-től 9.30-ig. Ittjár­­tunkkor esküvői tortán dol­goztak. Hogy milyen? Mesé­be illő. Gál Ferenc üzletigazgató kalauzolt bennünket. Beszél­getésünk során újabb ,,titko­kat” árult el nekünk. Állan­dóan kapható például bél­szín, borjúhús, libamáj és vad. A sütőiparral szerző­dést kötöttek és állandóan friss kenyér (fehér, zsemle­kenyér) van az asztalokon. Invitál bennünket: nézzünk meg egy terített asztalt. A kisteremben négyen ülnek egy asztalnál. A főúr éppen sült kacsát szolgált fel. Az asztal mellett kisasztal, rajta túl­melegítő, s így a sült mele­gen van. A vendég előtt felmelegített tányérok, a tá­lalás a helyszínen történik. A körültekintő kiszolgálás érdeme, hogy a vendég csak meleg ételt kaphat. Az aszta­lon csiszolt boros- és vizes­pohár. Komplett ecet-, olaj-, só- és paprikatartó. Nem hi­ányzik a szalvéta és a fog­vájó sem. Rozsdamentes­­ét­készlet kerül a vendég kezé­be. Igazuk van, akik az új éttermet már felkeresték és azt mondják: itt kezdődik a kulturált vendéglátás. A hangulat nagymesterei Pannuska József étterem­­vezető az esti szolgáltatásról beszél nekünk. A zenéről, Budai Mocsár Ferenc kitűnő népi zenekaráról. Mindjárt be is mutatja a másodprí­mást Bakos Kálmánt, aki fiatal kora ellenére csaknem mindent tud, amit éppen a hegedűből ki lehet hozni. De a szakma legjobbjai között emlegetik a nagybőgős Me­zei Ferencet, a cimbalmos Lakatos Zoltánt és a brácsai Lakatos Károlyt. A prímás, a zenekarvezető Budai Mo­csár Ferenc a hangulat nagymestere, elismert zenész szakmájában. Jól fogja össze zenekarát, játéka élmény­számba megy. Gál Ferenc üzletigazgató szobájában összegezzük a látottakat és hallottakat. Be­jártuk a Hotel Szabolcs szin­te minden helyiségét (kivéve a 75 kitűnően felszerelt szo­bát!). Az éttermet, a külön­termeket, a földszinti presz­­szót — amely éjszaka is nyit­­va tart — rangos műsorá­val, a félemeleti társalgót, a drink bárt. Jártunk az első emeleten, a 45 személyes tár­gyalóteremben, amely a kü­lönböző vállalatok, intézmé­nyek és szövetkezetek ren­dezvényeinek ad helyet. N­em érdemes otthon fosni Rangos, reprezentatív lé­tesítménnyel ismerkedtünk meg, amely hasznos tanulsá­gokkal szolgált. Igaza van Gál Ferenc üzletigazgatónak, amikor búcsúzóul azt mon­dotta:­­— Nem érdemes vasárnap otthon főzni. Nagy választé­kával, olcsó áraival, kulturált környezetével második ott­hont nyújt a Hotel Szabolcs. Szöveg: Dragos Gyula Fotó: Hammel József BUDAI MOCSÁR FERENC ÉS NÉPI ZENEKARA. NÉMETH JÁNOS FŐSZAKÁCS TÁLALJÁK A KACSASÜLTET.

Next