Kelet-Magyarország, 1972. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

£XTX. ÉVFOLYAM, 12. SZÄM ÄRA: 80 FILLER ÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLLETEK! 1912. JANUÁR 15. SZOMBAT 1972-BEN: Több áru és közszükségleti cikk a megye üzemeiből A termelési érték mintegy százmillió forintos növelésével, közel félmilliárdos kapacitás elérését tervezi ez évre a Növérvél'50 és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyára. A korábban végrehajtott műszaki fejlesztések révén növényolajból például kétezer tonnával termelnek majd többet. A budapesti testvérvállalattól átvett kapacitás révén ez évben már a nyírbátori üzem bírja el a Dunántúl kereskedelmét is a népszerű Biopon és Biomix mosószerekkel. Ez lehetővé teszi, hogy a mosószergyártást a tavalyi hatezer tonnáról kilencezer tonnára növeljék ebben az évben. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár az idén húsz százalékkal több lábbelit készít, mint tavaly. A tervezett mennyiség eléri a 240 ezer párat. A cipész kisz — mintegy tízezer párás felfutással — százötvenezer pár lábbelit szállít exportra. A Csályi Ferenc utcában épülő új üzem révén még kedvezőbb helyzet alakul a termelés fokozására. A tizenkét és fél milliós beruházás révén — amelynek átadása még ez év novemberére megtörténik — az évi kapacitás eléri majd a 260 ezer párat. A L’art Foto és Dekor Műanyag Ktsz svéd megrendelésen dolgozik. A több százezer darab többszínű műanyag nyuszifigurát január 24-ig le kell gyártani, hogy már a húsvéti ünnepek előtt az üzletekbe kerüljön az áru. Tovább növeli faipari tevékenységét a Tiszalöki Vegyesipari Vállalat. A több milliós értéknövekedést a már hagyományos munkák fokozása mellett az egyre jobban keresett hétvégi faházak gyártásának fokozása révén éri majd el. Ez évben térnek át a vásárosnaményi faforgácslapgyárban a huzalfűzött ládák készítésére. Ez a termék lényegesen gazdaságosabbá teszi majd a kész göngyölegek szállítását, mert összehajtogatva vihetik a helyszínre. A Közúti Gépellátó Vállalat nyíregyházi telepén a felszabaduló kapacitást a termelőszövetkezeti gazdaságok részére gyártandó minivíztornyok készítésében akarja hasznosítani. A kenyérellátás további javítása érdekében a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat a nemrég épült két új gyár mellé újabb üzemek építését kezdi meg vidéken. Új kisüzemek építését kezdik meg Rakamazon, Tiszavasváriban, Bujon és Záhonyban. Sor kerül a balkányi sütőüzem bővítésére is. A parkettanyagok ellátása terén jelentkező igények kielégítésére fokozza termelését a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori üzeme. A termelés fokozatos növelése révén a készre gyártott parketta mennyisége eléri a 2400 köbmétert. A Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Ktsz — két társszövetkezettel együttműködve — a Ganz-kooperáció keretében, vasúti személykocsik üléseinek kárpitozását végzi. Ugyanakkor egyedi bútorokat készít a debreceni bútoráruháznak. Borsod megyében pedig filmszínházi hangakusztikai munkákon dolgoznak. A Tempó Általános Szolgáltató Ktsz új szolgáltatásként végzi a gépjárművekhez szükséges szilánkmentes ablaküvegek szabását és csiszolását. A műszaki feltételek megteremtésével jelentősen növelik ez évben a sokszorosító üzem és a bélyegzőgyártó részleg termelését. Megélni — itthon „MA IS ÚGY KELLENE LENNI, hogy a Joó Györgyök meg a többiek legyenek boldogok otthon a maguk kis falujában.” Móricz Zsigmond írta e sorokat egy szatmári emberről 1932-ben. S lapunkban jelent meg egy tudósítás 1970. június 17-én: „Miuután a fiatalok jó része otthon dolgozik az Új Élet Termelőszövetkezetben. Azok is szívesen maradnak otthon, akik középiskolai tanulmányaikat befejezték. Az elmúlt évben a fiatalok 20 fős kertészeti brigádot alakítottak, s beneveztek a szocialista brigádmozgalomba.” Joó György szomszéd falujában tehát ,boldogok” az emberek. Több ingázó hazajött és a fiatalok már nem vágynak a fővárosba, mint évekkel ezelőtt otthon maradnak: Szatmárban élnek, Szatmárban digóznak. Lapunkban arról is beszámoltunk az elmúlt ősszel, hogy a szatmárcsekei fiatalok növénytermesztő brigádot alakítottak a hazatérő ingázó fiatalok segítségével. A csekei KISZ-esek társadalmi munkával klubot alakítottak, megteremtették maguknak a szórakozási lehetőséget és jól érzik magukat otthon a falujukban. TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN és ipari üzemekben több olyan emberrel beszéltem, aki évekkel ezelőtt (vagy csak hónapokkal ezelőtt) elvágyott falujából és iparvidéken keresett megélhetést. Ezek az emberek vasárnap este munkahelyükre vonatoztak, hét végén pedig vissza családjukhoz. Elneveztük őket ingázóknak. A termelőszövetkezetek megerősödése és az iparfejlesztés meggyorsítása óta az ingázók száma csökkent megyénkben. Egyre többen maradnak otthon falujukban, vagy helyezkednek el megyénk ipari üzemeiben a régi ingázók A fiatalok is egyre jobban megtalálják számításaikat szőkébb hazánkban: szakmát tanulhatnak az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. A szórakozási és művelődési lehetőségek szélesedése, a kulturális fejlődés is nagyban hozzájárul a fiatalok itthon tartásához, vagy hazacsalogatásához Az említett községben. Szatmárcsekén gyakran vendégszerepel a Déryné Színház, a fiatalok klubdélutánokat rendeznek és a TIT-előadásokat is szívesen hallgatják. „A VÁROS ÉS A FALU közötti különbség egyre inkább eltűnik, itthon is tudunk szórakozni.” Néhány nappal ezelőtt egy máriapócsi fiatalember mondta ezeket a Nyíregyházi VAGÉP Vállalat művezetője előtt amikor azt kérdeztük tőle hogy miért jött haza a fővárosból és miért éppen a VAGÉP-nél kíván munkát vállalni ? A hegesztőszakmával rendelkező fiatalember elmondta hogy itt is annyi órabért kaphat mint Budapesten és szórakozási igényeit is ki tudja elégíteni, mert motorkerékpárral, vagy vonattal Nyíregyháza és Nyírbátor könnyen elérhető. A fiatalember helyesen érvel Egy nagyecsedi segédmunkás két évig Gyöngyösvisontára ingázot, s az ősszel az ÉRDÉRT Vállalat mátészalkai telepén vállalt munkát Mint mondja, itt 600 forinttal kevesebbet keres, mint régi munkahelyén, de még így is jobban jár, mert nem kell útiköltségre fizetnie, munka után segít feleségének a ház körül és a háztáji földön. És ami legfontosabb számára: mindennap együtt van családjával, munka után meleg otthon és meleg étel várja. . . KÉNYELMI SZEMPONTBÓL jött haza a záhonyi átrakóba egy negyven körüli segédmunkás. Hat évig utazgatott egy budapesti munkahelyre. Minden héten fáradtan ért haza és fáradtan kezdte a munkát a fővárosban. A zsúfolt munkásszállón sem tudott kényelmesen pihenni, kiábrándult a kártyacsatákból, megunta a hét végi vonatokat. Jól keres Záhonyban, a munkára sincs panasza, hiszen a legnehezebb munkát itt is gépesítették. Itthon is szükség van a jó munkáskezekre és az iparfejlesztés még több munkaerőigényt támaszt elénk. 1975-ig csak a mátészalkai iparfejlesztés 6000 új munkást igényel. A szatmár-beregi emberek egy része is jó munkalehetőségeket és biztos megélhetést találhatnak otthon falujukban, vagy a járási székhelyeken. IGAZ, SOK EMBER — főleg nő és segédmunkás — még ma sem és sokáig nem talál munkát lakóhelyén, vagy a megyében. De nagy eredmény, hogy csökken a munkahely miatt elvándorlók száma. Most még lassú ez a csökkenés. Hogy gyorsabb legyen, ahhoz tovább kell élni a párt és a kormány iparosításra serkentő lehetőségeivel a főhatóságoknak, de a megyei szerveknek is. Nábrádi Lajos INDULNAK A DÖMPERPUTTONYOK A NYÍREGYHÁZI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRTÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALAT TELEPHELYÉRŐL A VÖRÖS CSILLAG TRAKTORGYÁRBA. (ELEK EMIL FELVÉTELE). LÁsmi? TARTATOT Zöld út Pesttől Záhonyig Kényes az ízlésünk? (5. oldal) Kedvezményes kombájnvásár (7. oldal) Tavaszi rajt előtt NB III-as labdarúgócsapataink (9. oldal) (3. oldal} (10. oldal) A lottó nyerőszámai Fehér Lajos fogadta losif Sancot Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese péntek délután hivatalában fogadta losif Bancot, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettesét, a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság román tagozatának elnökét. A szívélyes hangú megbeszélésen részt vett Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, és Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Iosif Banc Vályi Péternek, a kormány elnökhelyettesének társaságában látogatást tett a dunakeszi hűtőházban és a Rákospalotai Növényolajipari Gyárban. A két válalatnál a vendégeket fogadta Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. A látogatásnál jelein volt Ioan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Kállai Gyula előadása a Fejér megyei népfrontvezetők továbbképző tanfolyamán Pénteken Balatonaligán befejeződött a Fejér megyei népfrontvezetők négynapos továbbképző tanfolyama. Csaknem 300 községi, városi megyei népfrontvezető, aktivista a tanácsok és a népfronttá zottságok együttműködéséről, a nőbizottságok feladatairól hallgatott előadásokat. A továbbképző tanfolyam záró napján Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke előadást tartott a Hazafias Népfront V. kongresszusának előkészületeiről, a mozgalom soron következő feladatairól. Kállai Gyula a délutáni órákban látogatást tett Székesfehérváron, ahol megbeszélést folytatott a Hazafias Népfront megyei elnökségének tagjaival. A találkozón részt vett Herczeg Károly, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára is. Gyáravatás Almásfüzitőn Elkészült a magyar—szovjet timföld- és alumíniumipari egyezmény bázisüzeme A magyar timföldipar és az egész népgazdaság jelentős eseményére került sor pénteken Almásfüzitőn: 8 évig tartott munka után felavatták a kibővített és korszerűsített timföldgyárat. Az ünnepségen részt vett dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A timföldgyári lakótelep művelődési otthonában ünnepi nagygyűlést rendeztek. Dr. Szekér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte mindazokat, akik közreműködtek a bővítésnél. A miniszter hangsúlyozta, lehetővé vált, hogy hazánk fontos nyersanyagkincsét, a bauxitot nagyobb mennyiségben és korszerűbb eljárással dolgozzuk fel, gyümölcsözően hasznosítsuk ezt a nemzeti kincsünket. A gyár bővítésének alapvető célja az volt, hogy fokozottabb mértékben részt vehessünk a szocialista országok között mindjobban kialakuló együttműködésben, a nemzetközi munkamegosztásban. Az 1962-ben megkötött szovjet— magyar timföld- és alumíniumipari egyezmény felbecsülhetetlen távlatokat nyitott meg a magyar alumíniumipar számára, megoldja hazánk viszonylagos bauxitgazdagsága és energiaszegénysége közötti ellentmondást. Mint ismeretes, az egyezmény értelmében a timföld kohósítását a Szovjetunió végzi, ami mentesíti hazánkat új erőművek és alumíniumkohók építése alól, így mi a bauxitbányászat, a timföldgyártás, a félgyártmányok és készárut gyártó üzemek építésére koncentrálhatjuk anyagi eszközeinket. Hazánk 1968-tól 1980-ig évről évre több timföldet szállít a Szovjetuniónak, ahonnan a timföldből készített aluminium teljes mennyiségét visszaszállítják Magyarországra. Dr. Szekér Gyula elismerően szólt arról, hogy a beruházás ideje alatt folyamatosan termeltek a gyár dolgozói és állandóan növelték a termelést. Kiemelkedő eredménynek számít, hogy a termelékenység megkétszereződött. Apró Antal Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke pénteken Szegedre látogatott, s részt vett az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága oktatási igazgatóságának épületében rendezett megyei aktívaértekezleten. Győri Imre, az MSZMP Csográd megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Apró Antal tájékoztató előadást tartott az időszerű gazdasági, bel- és külpolitikai kérdésekről. Nemes Dezső látogatása a KSH-ban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Politikai Főiskolájának rektora pénteken a Központi Statisztikai Hivatalba látogatott. A vendéget Huszár István államtitkár, a KSH elnöke és Dénes Antal, a hivatal párti Úságának titkára fogadta. Délután Nemes Dezső aktív mértekezleten t a tájékoztatót időszerű bel- külpolitikai kérdésekről.