Kelet-Magyarország, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-24 / 147. szám

im. imsut (Folytatás a 2. oldalról) és az, hogy mind a legfőbb ügyészség, mind a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és a többi állami szerv tevékenységét a párt politikája, iránymutatása, a Magyar Népköztársaság törvényei szerint végzi — mondotta, majd hozzáfűzte: a törvényesség magasabb színvonalú érvényesülése hangsúlyozottabban megkívánja az állami, társadalmi, szövetkezeti szervek hatékonyabb közreműködését és ezzel egyidejűleg a közgondolkodás pozitív elemeinek erőteljesebb fejlesztését, a szocialista közszellem erősítését. A továbbiakban hangoztatta a miniszter, hogy a törvényjavaslat a Magyar Népköztársaság alkotmánya szellemében született. Külön kiemelte, hogy a törvényjavaslat az ügyészség fontos feladatává teszi a törvények tiszteletére nevelésben és a jogtudat fejlesztésében való aktív tevékenységet. A szocialista jogtudat elmélyítése hozzájárul a szocialista jogrend lényegének alaposabb megismeréséhez, ezáltal elősegítheti annak tudatos betartását. A szocialista törvényesség további, egyre inkább előtérbe kerülő követelménye az élet minden területén biztosítani a jogszabály értelmezésének és érvényesülésének egységét. Az állampolgárok zaklatásának, vélt vagy valódi sérelmek okozásának, a munkafegyelem lazulásának kiindulópontja lehet, ha a helyesen megalkotott magasabb szintű jogszabályok a végrehajtás során hiányos vagy pontatlan helyi értelmezés következtében eltorzulnak. Fokozza a veszélyt, ha egyes helyeken az eltérő értelmezéshez még a közömbösség, a közösség érdekeinek semmibe vétele, vagy a spekulációra alapozott jövedelemszerző tevékenység is hozzájárul. Pártunk és kormányunk egyértelműen elítél minden olyan magatartást, amely „olcsó eszközökkel” próbál magasabb jövedelmi szintet elérni, legyen az egyéni vagy csoportos tevékenység eredménye. Ezért, amikor helyeseljük és elismerjük az egyéni és csoportos érdekeltség elvét, jogosultságát a magasabb jövedelemre, ugyanakkor ismételten hangsúlyozni kell, hogy mindez csak az össztársadalmi érdekkel összhangban érvényesülhet. Megfogalmazható ez úgy is, hogy az élet minden területén határozottabban kell fellépni a „nem az én asztalom” szemlélettel és az ebből következő káros gyakorlattal szemben. Ebben az országban nincsenek és a jövőben sem lehetnek külön asztalok. Mindenkinek egy asztalra, a közösség asztalára kell letenni jó, vagy rossz munkája eredményét. Onnan elvenni is lehet, de csak a végzett munka arányában. A továbbiakban rámutatott: egyesek nehezen akarják megérteni, hogy a törvények szellemében élni nemcsak az olyan bűncselekmények elkövetésétől való tartózkodást jelent, mint az emberölés, a rablás vagy a betöréses lopás, hanem — többek között — a közösség tulajdonával való takarékos bánásmódot, és sokféle más, a népgazdaság értékeit becsületesen kezelő és védelmező tevékenységet, az anyagi és erkölcsi feddhetetlenséget. A Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a párt és a kormány elénk kitűzött. A feladatokat minden állampolgár számára érthetően határozza meg. Növeli az állami szervek felelősségét a szocialista törvényesség érvényesítésében és — nem utolsósorban — erősíteni hivatott az állampolgároknak a törvényes rend érdekében kifejtett tevékenységét. A törvényjavaslatot a kormány és a maga nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A törvényjavaslat vitája ezzel véget ért, az elnöklő Apró Antal szavazást rendelt el. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság által beterjesztett eredeti szövegben egyhangúlag elfogadta. A vitában több felszólalás hangzott el. Dr. Szénási Géza legfőbb ügyésznek az ügyészség tevékenységéről — felszólalása keretében — elmondott beszámolóját egyhangúlag tudomásul vette az országgyűlés. Ezután interpelláció következett, majd ezt követően az elnöklő Apró Antal — a képviselőknél jó munkát, a szabadságra menőknek kellemes pihenést kívánva — az országgyűlés nyári ülésszakát berekesztette. Rubóczky Istvánná szabolcsi képviselő felszólalása Rubóczky Istvánná, megyénk képviselője, takarékszövetkezeti elnök felszólalásában részletesen elemezte az 1971-es zárszámadással kapcsolatos szabolcsi tapasztalatokat. — Megyénkben is közvetlenül érzékelhető fejlődést hozott az 1971-es gazdasági év — mondotta. — Az 1970-es árvíz okozta károk jó részét sikerült helyreállítani, növekedett az ipari munkahelyek száma, erősödtek, gyarapodtak termelőszövetkezeteink, a szociális, kulturális és egészségügyi ellátottság terén is némi javulás volt tapasztalható. Nem felelne meg a valóságnak, ha azt mondanám, hogy az egy helyben topogás jellemezte az elmúlt esztendőt. — Mégis, az említett előrehaladás ellenére kénytelen vagyok megyénk szülötte, Váci Mihály egyik költeményének címét idézni: „Még nem elég!” Nem elég ez a fejlődés, mert ez viszonylagos. Viszonylagos az országos átlaghoz képest, de megyénken belül is erősen differenciált. Elsősorban a fejlődés üteme nem elegendő ahhoz, hogy hazánk más területei és a megyénk közötti, hátrányunkra jelentkező különbségek rövid időn belül eltűnjenek. Az igaz, hogy a múlt ilyen örökségét nem lehet egyik évről a másikra eltüntetni, de véleményem szerint feltétlenül szükséges, hogy a szembetűnő különbséget nagyobb anyagi támogatással, évről évre csökkenteni kell, hogy minél hamarabb eltűnjön, megszűnjön ez a hátrányos helyzet. Jogos igényként vethetjük fel hogy a Szabolcs-Szatmár megyei emberek ne éljenek hátrányosabb helyzetben a többi megyéhez viszonyítva . Fejlődésünk másik szembetűnő sajátossága a megyén belüli differenciáltság. Ebből nem lehet arra következtetni, hogy megyénk vezetői szeretem, nem szeretem alapon kezelnék a helyi tanácsaikat. Ez a tanácsi gazdálkodási önállóság bizonyos ellentmondásosságára vezethető vissza. Véleményem szerint nagyon jó ez a tanácsi önállóság, saját problémáikat ők látják a legjobban, azok megoldására ott helyben tudnak a lehető legjobb tervet készíteni. Az ehhez való jog az önállóság egyik oldala. A másik oldalon kellene állnia az ezzel a joggal egyensúlyban lévő lehetőségnek. Itt jelentkeznek a problémák. A helyi tanácsok részére teljes mértékben rendelkeznek a működési bevételekkel, a lakossági adókkal, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseivel. A működési bevételek jól tervezhetők. A lakosság együttesen kezelt adóbefizetése már nem volt ilyen kiegyensúlyozott bevételi forrás. Száztizenhét helyi tanácsunknál például majdnem 13 millió forint bevételi kiesés volt, amely szinte teljes mértékben a borforgalmi adóból származott. A tsz-ek befizetései is messze elmaradtak a tanácsok számításaitól. Megyénk 86 helyi tanácsánál 18 millió forintos bevételi lemaradás volt. A termelőszövetkezeti befizetések az elmúlt esztendőben a helyi tanácsok összbevételeinek13,5 százalékát, ezen belül a tsz-jövedelemadó 10 százalékát tették ki. A 216 mezőgazdasági tszből néhány gyengén gazdálkodó termelőszövetkezet, amelynek jövedelemalakulása az évek során nem kiegyensúlyozott. Ez a tényező önmagában is lehetetlenné teszi a biztonságos tervezést, márpedig a tanácsok költségvetésében a folyamatosan működő intézmények pénzellátását erre a bevételi forrásra alapozták. A termelőszövetkezeti befizetések gyakran mintegy 3 hónapos késéssel jutnak el a gazdálkodó tanácsokhoz, mivel azok a területi adóelszámolási irodák és a járási hivatalokon keresztül kerülnek a helyi tanácsi számlára. A helyi érdekeltség további fokozása érdekében célszerű lenne bővíteni a tanácsok kapcsolatait a termelőszövetkezetekkel. Ezt segítené elő az is, hogy a tsz-befizetések nem kerülő úton, hanem közvetlenül kerülnének a tanácsok számláira. A befizetések helyességét a területi iroda ebben az esetben is tudná ellenőrizni. Az egyenletes fejlődés érdekében további problémára hívnám fel a figyelmet. Várható, hogy az egyes vállalati befizetések növekedése tartósan nem pótolja a más vállalati befizetések visszaesését. Megoldát kellene találni arra, hogy ez tény a költségvetésből fedezett feladatok dinamikája ne csökkentse az ötéves terv hátrelévő éveiben. Hasonló gond, hogy a tanácsokhoz kerülő új feladatok is csökkentik a fejlesztés általában vett lehetőségeit ha ezeket a feladatbővítéseket nem támasztja alá megfelelő bevételi növekedés. Megyénk falvai szinte napról napra szépülnek, csinosodnak, gomba módra nőnek a régi parasztházacskák helyén az egészséges, kényelmes lakások. Modernebb, egészségesebb életritmus van kialakulóban. Megyénk dolgozói 217 millió forintos társadalmi munkát vállaltak a negyedik ötéves terv időszakára, s e téren további túlteljesítés várható. Meggyőződésem, hogy a megyei párt- és tanácsi szerveink, valamint a legfelsőbb párt- és állami vezetés azon munkálkodik, hogy hazánkban ne legyenek különbségek a megyei ellátottság terén semmilyen területen. Mi egy kicsit türelmetlenek vagyunk, hiszen mielőbb szeretnénk az utolsó helyről elkerülni. Az 1971. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos előterjesztést elfogadom. Értekezlet az SZKP Központi Bizottságában Az SZKP Központi Bizottsága májusi plénumán hozott határozatának megfelelően a pártszervezetekben előkészítik a tagkönyvcserét. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket június 23-án megvitatták az SZKP Központi Bizottságának kibővített értekezletén. Az értekezlet munkájában részt vett A. P. Kirilenko és M. A. Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizottság titkárai. A tagkönyvcsere előkészítéséről I. V. Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára tartott beszámolót. Az értekezleten széles körű véleménycserét folytattak e fontos szervezeti-politikai intézkedés végrehajtásának gyakorlati kérdéseiről. A francia baloldal politikai tárgyalásai Francia politikai körökben hangsúlyozzák, hogy az FKP és a szocialista párt vezetőinek csütörtöki csúcstalálkozója újabb lépéssel vitte előre a baloldali egység kialakításának ügyét. A közös kormányprogram kidolgozása terén sikerült a legtöbb vitás kérdést tisztázni, köztük két olyan területen is, ahol eddig lényeges nézeteltérések voltak, így a közjogi kérdésekben és az európai politika területén. Most már csak két pont van hátra, ahol még egyeztetni kell az álláspontokat. Az egyiket „A biztonság megszervezése” címen említi a találkozóról kiadott közlemény — értesülések szerint itt a francia atomütőerő jövendő szerepéről van szó —, továbbá még meg kell egyezni az úgynevezett államosítási küszöb kérdésében, vagyis abban, hogy a baloldali kormány milyen méretű államosítási programot hajtson végre. E két vitás kérdésben is sikerült azonban már leszűkíteni a nézeteltéréseket, s mivel most megállapodtak a tárgyalások ütemének meggyorsításában is, baloldali körökben remélik, hogy hamarosan eredménnyel jár az egyeztető munka és július elejére már elkészül a közös kormányprogram. A szocialista párt július 9-én rendkívüli kongresszust tart, az FKP Központi Bizottsága ugyancsak július 9-re országos pártkonferenciát hívott össze a közös kormányprogram megvitatására és ha azt mindkét párt vezető szervei jóváhagyják, még július közepe előtt sor kerül annak aláírására. Vita az EUROCULT-konferencián Az európai államok kulturális politikájával foglalkozó UNESCO-értekezleten megkezdődött a vita „Az európai kulturális együttműködés alapjai és perspektívái” című napirendi pontról.A vita során elhangzott felszólalásában Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió művelődésügyi minisztere hangsúlyozta: a kultúra és a művészetek művelőinek különösen a kultúra fejlesztéséért felelős kormányszervek személyiségeinek feladata tevékenyen előmozdítani a béke megszilárdítását, a népek együttműködését és barátságát, ez a feltétele ugyanis a kulturális kapcsolatok, a kulturális együttműködés fejlődésének. Az európai béke megszilárdulását, az együttműködés kibontakozását igen nagymértékben előmozdítaná az európai biztonság és együttműködés ügyében megtartandó értekezet mielőbbi összehívása. A fentiek alapján — mondotta Furceva — a szovjet küldöttség Belorusszia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Ukrajna és Csehszlovákia küldöttségeivel egyetemben határozati javaslatot terjesztett be, amely kimondja, hogy az értekezlet támogatja az európai biztonság és együttműködés ügyében tartandó értekezlet mielőbbi összehívását. A napirendi pont vitájában a lengyel, a magyar és a holland küldöttség részéről is hangzott el felszólalás. S. oldal Castro Szlovákiában A jelenleg hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi kormány elnöke pénteken Pozsonyba, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosába utazott. Kíséretében van Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára. A kubai vendéget és a delegáció többi tagját a pozsonyi repülőtéren Jozef Lenárt, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Ondrej Kiokoz, a szlovák nemzeti tanács elnöke és Peter Colotka miniszterelnök fogadta. Tito hazautazott Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és kísérete ötnapos lengyelországi hivatalos baráti látogatásának befejeztével pénteken délelőtt hazautazott Varsóból. Tito búcsúztatására a varsói repülőtéren megjelent Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Henryk Jablonski, az államtanács elnöke, Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és több más vezető személyiség. A lengyel—jugoszláv csúcstalálkozón folytatott tárgyalásokról pénteken este közös közleményt adtak ki. Tito elnök hazaérkezett Belgrádba. Kissinger hazautazott Pekingből Henry Kissinger, Nixon amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója pénteken délelőtt — egy éven belül negyedik — pekingi látogatását befejezve elutazott a kínai fővárosból, ahol Csou Enlaj kormányfővel és más kínai vezetőkkel a kínai—amerikai kapcsolatokról és nemzetközi problémákról tárgyalt. Bármi volt a tárgyalások napirendje, a megbeszéléseket mind kínai, mind pedig amerikai részről a legmesszemenőbb titoktartás övezte. A nemzetközi sajtó pekingi tudósítói csak a repülőtéren, majdnem egy kilométeres távolságból láthatták az elnöki tanácsadót, érkezésekor és távozásakor egyaránt a vendéglátók részéről mindkét alkalommal Csi Peng-fej külügyminiszter és Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes jelent meg. Hatvani Dániel: Előre megfontolt szándékkal DOKUMENTUM REGÉNY 39. Négyszemközti beszélgetés alkalmával az ügyész azt is megkérdezte Róberttől: — És a vér látványától nem riadt volna viszsza? — A válasz így hangzott: — Ügyész úr, ha pénzről van szó én nem válogatok az eszközökben. Február 21-én kezdődik meg a nyolc napon át tartó tárgyalás a megyei bíróság díszes, cirádás nagytermében. A széksorok már fél órával a tárgyalás kezdete előtt megtelnek. Az idős, nyugdíjas ráérők között helyet foglal — a tárgyalás majd minden napján — az iparitanuló-iskola egy-egy osztálya is. Osztályfőnöki órának ez mindenesetre hatásos. Bevezetik a bilinccsel öszszekapcsolt két ifjút. Jó negyedórán át — a bíróság bevonulásáig — leszegett fejjel állnak. A tévéhíradó stábja felvételhez készülődik. És itt vannak a szülők, ünneplésen, meghervadt arccal. És itt van Berta János gyászruhás édesanyja is. A tárgyalás ötödik-hatodik napjától kezdve — lelkiállapotának vigasztalanságát kifejezésre juttatandó — Kiss Ferencné is gyászruhában jelenik meg. Először Róbertet hallgatják ki. Életrajzi adatok, családi körülmények. Harmadik osztályos koráig bizonyítványa jeles volt. Onnan kezdve elégséges, vagy közepes. Az esés nem fokozatos, hanem átmenet nélküli. Később ezt a tényt védője, dr. Kalmár Éva érvelésében ügyesen használja fel, a tanulmányi eredmények zuhanása ugyanis egybeesik az anya második házasságkötésével. A bíró, dr. Lengyel Zoltán — aki tárgyalásai során nemcsak a bűnt, hanem annak társadalmi és lélektani összetevőit is szinte megszállottan bogozza — ezúttal is el-eltűnődik... Hogyan képzelte például Róbert, hogy tiszthelyettesi iskolára jelentkezik, amikor a szakiskola és a különböző munkahelyek lazább fegyelmét sem volt képes tartósan elviselni? A vádlott válasza ez: — Nem szeretem az olyan munkát, ahol mindig ugyanazt kell csinálni... A cselgáncs... Magas pontszámot kaptam a fojtogatásért” — dicsekszik Róbert. Holott ő még nem is versenyzett, s pontozni itt is csak a versenyeken szokás, az edzéseken nem. Részletező készséggel, racionális logikával beszél. Mintha csak valamilyen bonyolult, s csak általa ismert gépezet működését kellene elmagyaráznia. Vagy mintha egy másik égitestről szemlélné a történteket... „S akkor éreztem, hogy a jobb hüvelykujjam alatt reccsen valami: a gégeperc.” A hallgatóság hátán a hideg szaladgál, s a borzadály fagy rá a két ülnöknő arcára is. A védők — nem tehetvén mást — kezdettől fogva a családi körülmények kihangsúlyozására fordítják figyelmüket, s nem kevésbé arra, hogy az ölési szándék meglétét tegyék kérdésessé. (Folytatjuk)