Kelet-Magyarország, 1973. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-01 / 26. szám
VILÁGAI, EGYESÜLJETEK ! Magyarország AZ MSZMP, SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPJA XXX ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK Az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről megkezdődön a bécsi konzultáció Szerdán délután 4 órakor, a bécsi Hofburgban 20 ország képviselői tájékozódó megbeszélésre ültek össze. Ezzel a találkozóval megkezdődött európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével foglalkozó sokoldalú konzultáció. A megbeszélést követően, délután 5 órakor dr. Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter a bécsi Hofburg tanácstermének előcsarnokában üdvözölte az európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokra megérkezett küldöttségeket és jelképesen átadta nekik a rendelkezésükre bocsátott tárgyalótermek kulcsait. 1973. január 31-én tehát megindultak az előzetes konzultációk egy olyan haderő- és fegyverzetcsökkentésről, amely az európai biztonságot szolgálja, mégpedig oly módon, hogy ugyanakkor nem károsítja és nem károsíthatja meg egyetlen résztvevő ország biztonságát sem. A több hetesre tervezett előzetes megbeszéléseken a bécsi sajtóközpont adatai szerint a következő 20 ország képviselői vesznek részt: Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Görögország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Nagy-Britannia, az NDK, az NSZK, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, a Szovjetunió, Törökország és az USA. A magyar küldöttséget dr. Ustor Endre nagykövet vezeti. A konzultációknak először is saját résztvevőik köréről és státuszáról, valamint ügyrendjükről (az elnöklés, a vita, a határozathozatal módozatai) kell megállapodniuk, hogy azután áttérhessenek az európai haderők és fegyverzet csökkentéséről később megtartandó érdemi tanácskozás helyének, időpontjának, résztvevői körének, ügyrendjének és napirendjének kérdéseire. A NATO-országokból Bécsbe érkezett delegációk kedden megtartott „taktikai megbeszélésükön”, amely természetesen az amerikai nagykövetségen zajlott le, a semleges és el nem kötelezett országok részvétele ellen foglaltak állást, mivel az „veszélyeztetné a megbeszélések titkosságát és hatékonyságát”. Kirchschläger osztrák külügyminiszter viszont, aki kedden tájékoztatta a minisztertanácsot a konzultáció előkészületeiről, félreérthetetlenül utalt egy „részvételi nyitásnak” és ezzel Ausztria bekapcsolódásának lehetőségére. Mint ismeretes, a Szovjetunió, Magyarország és más európai szocialista országok az utóbbi napokban úgy foglaltak állást, hogy a bécsi előzetes konzultáción minden európai államnak — beleértve a semleges államokat is — jogot kell biztosítani a részvételre, ilyen, vagy olyan minőségben, amennyiben ezt óhajtja. Más kérdés, a probléma érdembeli vizsgálata, amelyen magától értetődően csak azok az államok vesznek részt, amelyek csökkenteni fogják fegyveres erőiket és fegyverzetüket, illetve azok az államok is, amelyeknek a területén csökkentés alá eső haderők helyezkednek el. Január 31-ével a leszerelési témakör megvitatásának tehát egy újabb tárgyalási fóruma nyílt az osztrák fővárosban. Fock Jenő vietnami diplomatákat fogadott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke — kérésükre — szerdán fogadta Hoang Cuongot, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetét és Huynh Van Thant, a Dél-vietnami Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét. A vietnami diplomaták tájékoztatást adtak a vietnami háború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás aláírását követően kialakult helyzetről. Átadták a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának január 28-i felhívását, valamint a dél-vietnami felszabadítási frontnak és a délvietnami ideiglenes forradalmi kormánynak ugyanaznap megjelent felhívását, amelyek kinyilvánítják a két kormánynak a megállapodás maradéktalan végrehajtására vonatkozó készségét. Fock Jenő a magyar kormány további támogatásáról biztosította a vietnami népet hazája újjáépítésében. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban vállalt tagságával hozzá kíván járulni a párizsi megállapodások megvalósításához. Elektroakusztikai üzemet avattak Nyíregyházán Asztalos Lajos KGM-miniszterhelyettes az ünnepségen Szerdán délelőtt felavatták a Budapesti Elektroakusztikai Gyár nyíregyházi gyáregységének új, elektroakusztikai cikkeket gyártó üzemét. Az avatási ünnepségen megjelent Asztalos Lajos kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a vasasszakszervezet főtitkára, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára Az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalatot a megyei tanácstól 1971 júliusában vette át a BEAG, akinek a Gazdasági Bizottság határozata alapján 1975-ig fel kell számolni két budapesti telephelyét. Az akkor 500 embert foglalkoztató, 50 millió forint termelési értékű vállalatot a BEAG 1975-re újabb 15 milliós termelésnöveléssel és 300 új munkahely teremtésével vette át. A vállalat másfél év alatt 8 millió forintos ráfordítással az első elektroakusztikai gyártó egységek letelepítését megvalósította. Elkészült a transzformátor-, az alkatrészgyártó- és szerelőműhely, a (Folytatás a 2. oldalon) A VENDÉGEK MEGTEKINTIK AZ ÚJ ÜZEMET. (ELEK EMIL FELVÉTELE) LAPUNK TARTALMÁBÓL: Emberek a VOK-ban A rádió és a televízió jövő heti műsora Utazás az árak körül A labdarúgó NB III. tavaszi sorsolása (3. oldal) (4. oldal) (5. oldal) (7. oldal) Két milliárd forinta gazdálkodnatnak a tanácsok 1973 ban III. Új nagyközségek : Ibrány, Oros, Demecser, Jánkma fis, Kölese, Homály, Tarpa, Tyúkod • •Ülést tartott a megyei tanács A megyei tanács szerdán Nyíregyházán ülést tartott. Elsőként dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke számolt be a tanácstagi javaslatok, interpellációk intézéséről, majd a megyei tanács 1973. évi költségvetésének és fejlesztési tervének megvitatása következett. Dr. Czimbalmos Béla, általános tanácselnök-helyettes" fűzött szóbeli, kiegészítést a tanácstagoknak korábban írásban kiadott tervezethez. A megye tanácsai, tanácsi szervezetei 1973. évi költségvetésének és fejlesztési alaptervének együttes összege egymilliárd - kilencszáznyolcvanhárommillió forint, amely meghaladja a negyedik ötéves terv eredeti, erre az évre számításba vett előirányzatát. Ez rekord előirányzatnak számít, hiszen" tanácsaink egy-egy évre ilyen nagyságrendű, az ez évi ipar- és szolgáltatásfejlesztési alapokkal együtt kétmilliárd-egy százmilliós előirányzattal még nem rendelkeztek A működési, fenntartási előirányzatok 40,7 százaléka a kulturális, 28,8 százaléka az egészségügyi, szociális ágazaté. A megye tanácsai költségvetési jellegű kiadásainak 68,5 százaléka szolgálja ilyen feladatok megoldását, s e két címen több, mint hetvenmillióforinttal nőtt a kiadási előirányzat. Külön is jelentős, hogy a társadalompolitikai szempontból rendkívül fontos óvodai helyek számát 1973- ban az eredetileg előirányzott hétszázötven helyett további ezernyolcszázzal, tehát összesen 2550 hellyel növelik, továbbá, hogy az általános iskolai napközis csoportok száma a tervezett tizenöttel szemben további ötvennel összesen hatvanötte emelkedhet. Ennek megfelelően már 1973-ban túlteljesíti a megye a negyedik ötéves tervben előirányzott óvodai helyek fejlesztéseit. A szociális és egészségügyi ágazat előirányzatai mögött kórházi ágy, orvosi körzet, szakorvosi óra fejlesztés gyógyszernorma emelés, egészségügyi gyermekotthoni fejlesztés áll, s több lehetőség a különböző formájú szociális ellátásra. Ez utóbbin belül 2,9 millió forinttal növekszik az egyéni segélyezésre fordítható öszszeg, így a tanácsoknak nagyobb lehetőség nyílik arra, hogy bizonyos szociális problémákat — öregek és munkaképtelenek, sokgyermekes, nehéz körülmények között élő családok, és a cigánylakosság érdekében — megoldjanak. Hangsúlyozták: e növekvő lehetőségekben szocialista gazdaságunk erősödése, rendszerünk humanizmusa jut kifejezésre, amelyet a tanácsoknak nagy tapintattal, jól alakított helyi szociálpolitikával, és saját eszközökből történő alapkiegészítéssel is segíteni kell. Az 1973. évi fejlesztési alap előirányzatok részletesen, létesítményenként csak a megyei tanács keretei között megvalósuló beruházásokat, a helyi tanácsok megyei forrásból támogatott fejlesztéseit és a célcsoportos előirányzatokat rögzítik. Ezek közül az egyik legfontosabb a lakásépítő program. A tanácsok központi célcsoportos lakásépítési beruházásainak kötelező előirányzatát a kormány a megye részére mintegy 321 millió forintban állapította meg. Ebből Nyíregyháza 200, Mátészalka 52,7, Kisvárda 25,2 millió forinttal részesedik, míg a célcsoportos lakásberuházások többi része Nyírbátorban, Tiszavasváriban, Záhonyban, Nagykállóban és Vásárosnaményban valósul meg. A megyei tanács ülésén felhívták a figyelmet: ezeket a jelentős, államilag támogatott lakásépítéseket jól egészíthetik ki a különböző vállalatok, szervek saját dolgozóik lakásépítéseinek segítésével, sokat számíthat az új hitelfeltételeket figyelembe véve az OTP és lakásszövetkezeti építési program. Ezekkel együttesen lehet elérni, hogy Szabolcs-Szatmárban ebben a tervidőszakban is megfelelő számú lakás épülhessen. A lakásprogram megvalósítását segíti az az elhatározás, hogy 1973-ban tovább folytatják Nyíregyháza vízellátásának és szennyvízkezelésének javítását célzó fejlesztési programot, amelynek végrehajtása közel háromszázmillió forintot igényel. Ez rendkívül nagy megterhelést ró a tanácsra, de feltétele, hogy a város e szempontból kritikussá váló helyzetén javítsanak, és az 1974-ben épülő lakásokat is be tudják kapcsolni a vízvezetékhálózatba. A megyei tanács 181,5 millió forintos fejlesztési alapjából 108 millió forintot — az előirányzat hatvan százalékát — a kulturális, egészségügyi ágazat fejlesztésére fordítják. Ez fedezetet biztosít többek között a kisvárdai kórház és a megyei rendelőintézet fejlesztésére, bővítésére, támogatható ebből az óvodai fejlesztési program, s megkezdhető a kereskedelmi oktatási középpont, a megyei könyvtár építése. Jó célt szolgáltak a Patyolat, az iparcikkáruház, a nyomdaipar, a sütőipar fejlesztésére biztosított tanácsi támogatások is. A költségvetési és fejlesztési terv feletti vitában" Póka János, a megyei tanács számvizsgáló bizottsága, dr. Szeifert Gyula a tervgazdasági, Pongrácz Ernő a szociális és egészségügyi. Gál József az ifjúságpolitikai és oktatási bizottság véleményét, kiegészítését, javaslatait mondta el, s felszólaltak továbbá a vitában Csongor Ferenc, Varga Gyula, Holló Ferenc és Poncsák Pál megyei tanácstagok. A megyei tanács költségvetése és fejlesztési terve elfogadása után az árvíz sújtotta területek lakóházainak, közintézményeinek, gazdasági épületeinek újjáépítéséről készített jelentést vitatta meg a megyei tanács. Ezt követően elfogadták a tanács 1973. évi munkatervét, jóváhagyták a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkatervét. Nagyközségek szervezése ügyében döntött ezután a tanács: Ibrány és Oros községek, valamint Demecser, Jánkmajtis, Kölese, Rozsály, Tarpa, Tyúkod közös tanácsú községek nagyközséggé nyilvánítását határozták el Ez egyben azt jelenti, hogy a választás napjától a megye négy városában 110 ezer, 32 nagyközségében 232 ezer ember él, azaz a lakosság 57,7 százaléka intézheti helyben az őket érintő legfontosabb ügyeket, élhet olyan helységekben, amelyek fejlesztése az életkörülmények (Folytatás * 2 oldalon) Kádár János a budapesti képviselők tanácskozásán Szerda délután — a budapesti népfrontbizottság székházában — ülést tartott az országgyűlési képviselők budapesti csoportja. Megtárgyalta a képviselőcsoport 1972. évi tevékenységéről, az országgyűlés testületi munkájában való részvételéről, a képviselők " választókerületi munkájáról, valamint az interpellációkról szóló beszámolót, s azt elemző vita után — módosításokkal — elfogadta. Napirenden szerepelt a képviselőcsoport idei munkájáról és 1973-ban esedékes tanácstagi választásokkal kapcsolatos tevékenységéről szóló tervezet is. A tanácskozáson felszólalt Kádár János, a főváros XIII. kerülete 39. számú választókerületének képviselője, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. (MTI) A Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülére 1973. februárjában Varsó államainak honvédelmi mi szervet mindennapi tevékenyt ban tartja soron következő niszteri bizottsága. Az ülésen végének kérdéseit vitatja é s ülését a Varsói Szerződés tag- a Varsói Szerződés katonai meg. (MTI)