Kelet-Magyarország, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyarország AZ MSZMP. SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA LTXX ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ARA: SOFTIIIJR 1973. MÁRCIUS 1. CSÜTÖRTÖK Befejeződtek a magyar—jemeni tárgyalások Kádár János és Losonczi Pál fogadta Ali Nasser Mohamedet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán délelőtt az Országházban fogadta Ali Nasser Mohamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, és honvédelmi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Irodájának tagját. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Garai Róbert külügyminiszter-helyettes, dr. Randó Jenő, a Magyar Népköztársaságnak a JDK-ban akkreditált nagykövete, illetve Mahmud Abdullah Ushaish gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, Ali Ahmed Jasser Anter, a honvédelmi miniszter első helyettese, hadsereg-főparancsnok, és Salem Bvi az ifjúsági szervezet titkára, a Nemzeti Front CB tagjai. Szerdán délelőtt az Országházban befejeződtek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Ali Nasser Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke tárgyalásai A tárgyaláson részt vett Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, illetve Mahmud Abdullah Ushaish, a JNDK gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterelnök-helyettese, valamint, a két tárgyaló küldöttség többi tagja. A záró tárgyalás rendkívül szívélyes légkörben, a kölcsönös megértés szellemében folyt. Mindkét fél eredményesnek, hasznosnak, célravezetőnek értékelte a tárgyalásokat, amelyekről később közös közleményt adnak ki. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán délután a Központi Bizottság székházában fogadta Ali Nasser Mohamedet, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és honvédelmi miniszterét, a Nemzeti Front Politikai Irodájának tagját. A szívélyes, baráti találkozón részt vett Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Randó Jenő, a Magyar Népköztársaság MDK-ban akkreditált nagykövete, illetve Mahmud Abdullah Ushaish, gazdasági és pénzügyekkel megbízott miniszterelnök, helyettes, pénzügyminiszter. Ali Ahmed Nasser Anter, a honvédelmi miniszter első helyettese, hadsereg-főparancsnok, a Nemzeti Front KB tagjai. Ali Nasser Mohamed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke és kíséretének több tagja szerdán ellátogatott a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba. A vendégek meglátogattak több üzemegységet. Megtekintették az egyes gyártási folyamatokat, termékeket. A miniszterelnök emléksorokat írt több szocialista brigád naplójába. A látogatás végén elmondotta: hasznos tapasztalatokra tettek szert a gyárban. Országunkban iparosításra törekszünk, s ezen belül fontos feladatunk a könnyűipar megteremtése. Meggyőződésünk, hogy mostani látogatásunk tovább bővíti, erősíti e két ország kapcsolatait, s elősegíti egyes iparágak megteremtését is hazánkban. Kádár János fogadta a CGT küldöttségét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Francia Általános Munkásszövetség (CGT) küldöttségét, amelyet Georges Seguy, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a CGT főtitkára vezet. A szívélyes, baráti- elvtársi eszmecserén részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Úi törvények 1973-ban Dr. Korom Mihály sajtótájékoztatója Három új törvény tervezetét nyújtják be az idén a kormányhoz, illetőleg az országgyűléshez: a büntetőeljárásról, a statisztikai adatszolgáltatásról és a miniszterek jogállásáról, felelősségéről szóló legmagasabb szintű jogszabály javaslatát — jelentette be dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter azon a sajtótájékoztatón amelyet szerdán az Országházban tartott. A sajtóértekezleten a miniszter ismertette az 1973. évi időszerű jogalkotási feladatokat, mindenekelőtt a büntetőeljárás törvény módosítását. A büntetőeljárást jelenleg az 1962. évi 8. törvényerejű rendelet szabályozza Az elmúlt több mint tíz évben felgyülemlett tapasztalatok már lehetővé teszik hogy az új követelményeknek megfelelően továbbfejlesszük, korszerűsítsük a büntetőeljárás szabályozását — immár törvényben. Alkotmányunk ugyanis — a legutóbbi módosítás óta — kimondja hogy az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit a legmagasabb szintű jogszabályozással törvénnyel kell megállapítani Gyakorlati szempontba szükség van erre: növel aerrust«** törvényerejű »rendelet már sok kívánnivaló hagy maga után. Elmondta a miniszter, hogy bűncselekményeknek "a legutóbbi BTK-novellává történt kettős tehát büntettekre és vétségekre való kategorizálását az új eljárás törvénynél is figyelembe veszik: a vétségek — azaz a társadalomra kisebb veszélyt jelentő bűncselekmények — elbírálása sokkal egyszerűbb lesz, mint a bűntetteké. Bevezetik az egyesbíró intézményét a vétségek elbírálásánál is. Ez azt jelenti, hogy a bíráskodásba itt nem vonják be a népi ülnököket. A bűntettek tárgyalásánál továbbra is működnek a népi ülnökök, itt ugyanis feltétlenül szükség van élettapasztalatukra, természetes jogérzékükre. Szó van arról is, hogy a jelentősebb bűnügyeket a megyei bíróságok első fokon öttagú, két szakbíróból és három népi ülnökből álló tanácsokban tárgyalják majd szemben az eddigi háromtagú tanácsokkal. Ami a bírósági eljárást illeti: a jelenlegi törvényes előírásokhoz képest lényegesen bővíteni fogják a másodfokon ítélkező bíróságok hatáskörét. Az ügyész részvétele — a majdani törvény erejénél fogva — a bírósági tárgyaláson minden esetben kötelező lesz Az eddiginél következetesebbé teszik a vádelejtés intézményét. Jelenleg is van vádelejtés az ■■gyész részéről a tárgyaláson, de ez nem köti a bírságot, az eljárást a vád ejtése után is folytathatja Tovább erősítik a törvényeségi garanciákat. Például az ■al is, hogy a terhelteket gyanúsított, vádlott, elítélt minőségben említi majd a törvény A beismerő vallomás esetén is be kell majd szerezni — kötelezően — a bizonyítékokat. A törvényben megfogalmazzák az ártatlanság vélelmét, tehát feltételezését, aminek a gyakorlata eddig is érvényesült, alapelv volt, de kifejezetten nem szerepelt a jogszabályban. A garanciák erősítését szolgálja az az intézkedés is, hogy az egy évet meghaladó előzetes letartóztatás esetén, bármilyen szakban is van az ügy — például rendőri, vagy ügyészi szakban — a Legfelsőbb Bíróság dönt majd, hogy az illetőt továbbra is előzetes letartóztatásban kell-e tartani, vagy sem. A büntetőeljárás várható törvényéről az igazságügyminiszter hangsúlyozta, hogy az minden bizonnyal jó ,,fegyver” lesz a társadalom és a bűnüldöző szervek kezében, elősegíti, hogy fokozottabb hatékonysággal és következetesebben lehessen fellépni a bűncselekményt elkövető személyekkel szemben. A statisztikai rendszert szabályozó törvénnyel az 1952. évi VI. sz. törvényt váltják fel. Nagy szükség van erre, hiszen a statisztikai rendszerünkre vonatkozó jogszabályok, előírások hovatovább már áttekinthetetlenek. Nem b beszélve arról, hogy a két évizeddel ezelőtt alkotott törvény — a módosítások ellenére is — magán viseli az akkori túlzott centralizáció jegyeit. Az új törvény biztosítja, hogy megszűnjenek . (Folytatás a 7. oldalon) LAPUNK TARTALMÁBÓL Tízmillió béremelés a megye építőiparában (3. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (. oldal) Ibrányi változások (5. oldal) Jelentés az MNK labdarúgó-mérkőzésekről (7. oldal) Napirenden: a magyar békemozgalom munkaprogramja Az Országos Béketanács ülése Szerdán — az Országház Vadásztermében — ülést tartott az Országos Béketanács, s megtárgyalta a magyar békemozgalom tavalyi tevékenységét és 1973. évi munkaprogramját. A tanácskozáson az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, dr. Molnár Béla, az OBT alelnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Sarlós István, a Népszabadság főszerkesztője, Rostás István, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Kiss Károly, a SZOT és az OBT alelnöke, dr. Gombár József, a KISZ KB titkára és Csaba Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője. Napirend előtt az elnöklő dr. Simai Mihály egyetemi tanárnak, az Országos Béketanács alelnökének javaslatára az ülés résztvevői néma felállással adóztak az elmúlt évben elhunyt dr. Mihályfy Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a magyar békemozgalomnak szinte megalakulásától lelkes, odaadó híve, az OBT elnöksége tagja emlékének. Mihályfy Ernőben olyan embert veszítettünk el, aki életművével, publicisztikai tevékenységével haláláig hűségesen szolgálta a béke, a népek közötti barátság igaz ügyét. Ezután Sebestyén Nándorné tartotta meg főtitkári beszámolóját, kiegészítésül a napirendi témáról készített írásos jelentéshez. Sebestyén Nándorné főtitkári beszámolója Éves munkaprogramunk kidolgozásakor — mondta Sebestyén Nándorné-mindig az a törekvésünk, hogy — hasznosítva az előző esztendő tapasztalatait — a magyar békemozgalom alkotó módon szolgálja pártunk és kormányunk politikáját, a béke megszilárdításáért vívott küzdelmet. Nagy figyelmet fordított a beszámoló — békemozgalmunk tavalyi tevékenységének értékelése kapcsán — az indokínai népek iránti szolidaritásra, amely csaknem egy évtizede békemunkánk homlokterében áll. Megannyi akció, megmozdulás juttatta kifejezésre népünk testvéri érzéseit, segítőkészségét a vietnami, laoszi és kambodzsai népnek a közös ügyért vívott hősi harca iránt. Szó esett a beszámolóban arról, hogy a magyar békemozgalom, az Országos Béketanács — az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának egyik tagjaként — kapcsolódva a Béke-világtanács akcióihoz, eredményesen vett és vesz részt a földrészünk békéjéért és biztonságáért folytatott küzdelemben. Foglalkozott beszámolójában Sebestyén Nándorné békemozgalmunknak a népei- közötti barátság ápolása, elmélyítése érdekében végzett eredményes munkájával, többek között a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulójához kapcsolódó magyarországi eseménysorozattal. A békemozgalomnak társadalmunk valamennyi rétegéhez — mozgalmakhoz, szervezetekhez is — sokrétű kapcsolatai fűződnek. Fontos feladat az is, hogy rendszeresen tájékoztassa; hazánk életéről, fejlődéséről az Országos Béketanáccsal kapcsolatban álló külföldi békemozgalmakat és más haladó szervezeteket. Jelenleg az OBT 87 ország 212 mozgalmával áll együttműködésben. A magyar békemozgalom 1973. évi feladatairól készült tervezethez — amelyet az ülés résztvevői írásban kaptak kézhez — Sebestyén Nándorné elmondta, hogy a Moszkvában októberre öszszehívott nagy nemzetközi esemény mottója ez lesz: „Világkongresszus a békéért, a nemzetközi biztonságért és a nemzeti függetlenségért”, s ehhez kapcsolódik tényleges célja: az antiimperialista erők nemzeti és nemzetközi méretű tömörítése. Végezetül arról is említést tett Sebestyén Nándorné, hogy a moszkvai békevilágkongresszusra a nemzetközi és a hazai békemozgalom megszületése negyedszázados évfordulójának küszöbén kerül sor. Ez a jubileum 1974-ben lesz. Úgy ünnepelhetjük majd meg, hogy ez a 25 év korunk legátfogóbb társadalmi mozgalmát — a béke híveinek összefogását — olyan tényezővé fejlesztette, amely a szocializmus, a társadalmi haladás, az antiimperializmus erőivel együttműködve alkotóan részt vesz a XX. század második felében a történelem formálásában. Kállai Gyula szólalt fel ezután a tanácskozáson. (folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyesen megnyitották az V. nyíregyházi művészeti heteket A hagyományossá vált nyíregyházi művészeti hetek idei ünnepélyes megnyitóját február 28-án este 6 órakor rendezték meg a Móricz Zsigmond színházban. Megjelent dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Gyűrő Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Szemerszki Miklós a városi pártbizottság titkára A művészeti hetek első eseményeként nyitották meg a színház emeleti galériájában a Színháztörténeti Múzeum gyűjteményéből a 34 festményből, 8 domborműből és 6 szoborból álló „Magyar színészportrék” című kiállítást, amelynek időszerűségét az adja, hogy az idén lesz százéves a nyáregyházi állandó színjátszás. A kiállítást Fodor Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője nyitotta meg, majd dr. Cenner Mihály, a Magyar Színháztörténeti Intézet munkatársa tartott tárlatvezetést. A nyíregyházi művészeti hetek ünnepélyes megnyitóján este 7 órakor a szabolcsi szimfonikusok és az ifjú zenebarátok városi kamarakórusa és a pedagógus-énekkar adott műsort. Az est során dr. Ördögh János, a városi tanács elnökhelyettese mondott ünnepi megnyitó beszédet. Ezzel kezdetét vette az április 4-ig tartó művészeti rendezvénysorozat. A megyei tudományos koordináló bizottság ülése Szerdán délelőtt ülést tartott a megyei tanács mellett működő tudományos koordináló bizottság dr. P. Szabó Gyula elnökhelyettes vezetésével. Az ülésen részt vett Szűcs Imre, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese. Először Hársfalvi Péter, a tanárképző főiskola főigazgató-helyettese tartott referátumot a társadalmi struktúra változásainak, jelenlegi mozgási irányainak a megyében folyó vizsgálatáról. Az egészségügyi kutatómunka helyzetéről, az eddig elért erdményekről dr. Magyar János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője adott beszámolót. A tudományos koordináló bizottság megállapította, hogy a gyógyító munka mellett a tudományos kutatás is jó úton halad a megyében. Nagyobb gondot kell fordítani a tudományos eredmények publikálására, ehhez segítséget ad, ha a jövőben ismét megjelenik a megyei kórház évkönyve. A bizottság ezután elfogadta a. 1973. évi munkatervét.