Kelet-Magyarország, 1973. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-21 / 67. szám

1. oldal KELET-MAGYARORSZÁG Megkezdődött a fogolycsere utolsó szakasza A saigoni csapatok továbbra is megsértik a tűzszünetet Kedden megkezdődött Dél-Vietnamban a fogoly­csere negyedik és egyben utolsó szakasza. A délelőtt folyamán a DIFK képviselői 300, a saigoni kormányzat megbízottai 1200 foglyot ad­tak át a másik félnek. A négyoldalú katonai ve­gyes bizottság munkájában részt vevő CIFK-küldöttség szóvivője kedden bejelentet­te, hogy feltehetőleg va­sárnap szabadon bocsátják a fogságukban lévő amerikai­ak utolsó csoportját is. A nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság azonnali vizsgálatot rendelt el a Tong le Chan és Rach Bap tér­ségében kialakult helyzet ügyében. Mint jelentettük Saigon azzal vádaskodik, hogy a DIFK fegyveres erői megtámadták a saigoni ala­kulatok e két támaszpontját. A DIFK képviselője a ka­tonai vegyes bizottságban határozottan cáfolta a sai­goni vádakat, hangsúlyozva, hogy a térségben a Thieu­­katonaság folytat hadműve­leteket. A saigoni vádaskodások­kal egyidőben Washington is újabb mondvacsinált ürügy­­gyel járult hozzá a dél-vi­etnami feszültség fokozásá­hoz. Charles Bray, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője azt állította, hogy Észak-Vietnam több fegy­vert és hadianyagot juttat délre, mint amennyit a pá­rizsi megállapodásban enge­­délyezett fegyverzetcsere in­dokolttá tesz. A külügyi szó­vivővel egy­dejűleg megszó­lalt Ronald Zi­gler, a Fehér Ház sajtótitkára is, aki óva­tosabban fogalmazva, de hasonló vádakat hangozta­tott. A DIFK jóindulata jeléül, a béke fenntartása érdeké­ben mérsékletet tanúsít, de ennek is megvannak a ma­ga határai — jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Tran Van Tra tábornok. Felhívta a figyelmet arra, hogy a saigoni adminisztráció nyíl­tan és rendszeresen megsér­ti a párizsi megállapodáso­kat. Jelezte, hogy ezért Saigonnak vállalni kell a teljes felelősséget. A tábor­nok egy­úttal megalapozat­lanoknak mondta az ameri­kai kormánynak azokat az állításait, amelyek szerint a VDK katonai felszerelést és csapatokat juttat Dél-Viet­namba. Az igazság ezzel szemben az — mutatott rá —, hogy az Egyesült Álla­mok szállít fegyvert Japán­ból Da Nangba. Az ameri­kai kormány nyilatkozatá­nak az a célja, hogy erről elterelje a figyelmet — je­lentette ki Tran Van Tra. A saigoni csapatok to­­vábbra is megsértik a vi­etnami béke­megállapodást — jelenti a Felszabadulás hírügynökség. Az utóbbi na­pokban a saigoni gyalogos alakulatok a tüzérség és he­likopterek támogatásával többször megtámadta Quang Tri és Quang Nam tartomá­nyok felszabadított területe­it. A 7. számú országút men­tén több falut vettek tűz alá. Kontum és Pleiku tarto­mányokban a saigoni csapa­tok 180 alkalommal szegték meg a tűzszünetet, míg Taj Ninh tartományban az utób­bi napokban a DIFK ellen­őrzése alatt álló körzetek el­len indítottak több ízben tüzérségi támadást. Saigon — mint a múltban — most is akadályokat gör­dít a négyoldalú katonai vegyes bizottság normális tevékenységének útjába, és provokációkat követ el a VDK és a DIFK képviselői ellen. Ezzel egyidejűleg a saigoni kormányzat ellenőr­zése alatt álló területeken továbbra is megtorlásokat hajtanak végre a hazafiak, valamint a békéért és a nemzeti egyetértésért fellé­pő erők ellen. Szöulban kedden hivata­losan bejelentették, hogy Dél-Korea beszüntette dél­­vietnami katonai szereplését és egyúttal feloszlatták a dél-koreai fegyveres erők dél-vietnami hadműveleti parancsnokságát. Az első dél-koreai katonai alakulat 1964-ben érkezett Dél-Vietnamba. A hatvanas évek végéig az amerikai agresszióban részt vevő dél­­koreai katonák száma elérte az 50 ezer főt. Az utolsó csa­­pategységet múlt szerdán, március 14-én vonták ki Dél-Vietnamból. Nixon a szovjet - amerikai űrkutatási együttműködésről Nixon elnök hétfőn beszá­molót terjesztett a kongresz­­szus elé a különböző ameri­kai űrhajózási és űrkutatási intézmények és hivatalok 1972. évi tevékenységéről. Mint hangsúlyozza, a világ­űr meghódításában vala­mennyi fél számára előnyös a széles körű nemzetközi együtt-­ működés. Az Egyesült Álla­mok — az elnök szavai sze­rint — igyekszik közös prog­ramokat megvalósítani a Szovjetunióval és az európai országokkal. A szovjet—amerikai űrhajó­összekapcsolási tervekről szólva — amit a világűr bé­kés célú kutatásában és fel­­használásában való együtt­működésről szóló szovjet— amerikai egyezmény irányoz elő — Nixon megjegyzi: ez a közös vállalkozás „elősegíti, hogy a két ország a kölcsönös előnyök alapján egyesítse erőfeszítéseit a világűr meg­hódításában”. Mint a beszámoló hangoz­tatja, a múlt év májusában Moszkvában aláírt szovjet— amerikai egyezmények kilá­tásba helyezik az együttmű­ködést olyan területeken is, mint a kozmikus meteoroló­gia, a kozmikus biológia és orvostudomány, a világűr fel­­használása a földet környező közeg tanulmányozására „Rendkívül jól halad” e programok megvalósítása — mutatott rá Nixon. A szovjet—amerikai tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési vegyes bizottság hét­fői ülésén megmutatkozott, hogy a felek érdekeltek a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés mi­előbbi megteremtésében, és a kérdések építőjellegű megvi­tatására törekednek. Az első munkaülésen álta­lánosan áttekintették a két ország tudományos-műszaki együttműködésének jelenlegi helyzetét. A következő üléseken meg­vitatják a tudomány és a technika más területein való együttműködés lehetőségei" is. Kenneth Bush, az Egyesült Államok külügyminiszter-he­­lyettese fogadta a szovjet küldöttséget, amelynek veze­tője Vlagyimir Trapeznyikov akadémikus, a tudományos és műszaki állami bizottság első helyettese és az amerikai küldöttséget Gorfrid Stever­­■ek, a nemzeti tudományos alap igazgatójának vezetésé­vel. A két ország­­képviselői a találkozón elhangzott beszé­dükben kiemelték a szovjet— amerikai tudományos és mű­szaki együttműködés fontos­ságát és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bi­zottság teljesíteni fogja az előtte álló feladatokat,és ez­zel hozzájárul majd a szov­jet—amerikai kapcsolatok ki­­szélesítéséhez a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei javára. Tárgyszerű, jó munkáságkor a helsinki konzultáción Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti ta­nácskozás munkabizottsága kedden folytatta a második napirendi pont témakörének, a kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztése kérdé­seinek megvitatását. A tárgy­szerű, jó munkalégkörben lezajlott ülésen a részt vevő 34 ország többségének kép­viselői hozzászóltak a té­mához, egyebek között a magyar küldöttség is. Mivel e napirendi pont áttekinté­se csak hétfőn kezdődött el, a vita egyelőre főleg a té­ma megközelítésének mód­szeréről folyik, bár egyes de­legátusok már érdemi kér­désekről is véleményt nyil­vánítottak. Általános felfo­gás szerint a munkabizott­ságnak most, a napirend­anyag ..második olvasásakor’’ már a javaslatok értékelő összegezésére, egységes ál­láspont kimunkálására kell törekednie, ezért a résztve­vők nem kezdik újra az egyes nemzeti javaslatok részletes elemzését. Ugyancsak az általános­­­gényeknek megfelelően át­alakulóban van a bizottság munká­­szere: az orszá­gok csökkentik az üléseken részt vevő küldöttségek lét­számát, kevesebb a terjedel­mes elvi nyilatkozat, ehe­lyett szigorúan a tárgyra szorítkozó, rövid, konkré felszólalások hangzanak el A résztvevők e munkajeli'' erősítése végett abban is megállapodtak, hogy a to­vábbiakban célszerűtlen jegyzőkönyv vezetése. Kedden délután egyébkét ismét ülést tartott az első napi­rendi pontot szerkesztő úgy­nevezett minicsoport is. Rendkívüli állapot Kambodzsában A Lon Nol-rezsim kedden további intézkedésekkel sú­lyosbította az elnöki palota ellen szombaton elkövetett bombatámadás nyomán elren­delt rendkívüli állapotot. Vál­tozatlanul tart a letartózta­­tási hullám. Kedden őrizet­be vették Perm Nouth-nak, a Szihanuk-kormány minisz­terelnökének három fiát és letartóztattak mintegy 30 sze­mélyt. A szoc­alista egészségügyért, a békéért­­ A család Tettel mellen Vöröskeresztes kongresszusi számvetés (2.) A Vöröskereszt fontos fel­adatának tekinti a család in­tézményének védelmét, se­gíti egészséges életét, a kor­szerű családi élet kialakítá­sát. Az utóbbi években ezt a családvédelmi munkát a ko­rábbinál jobban összehan­golják az állami és a többi társadalmi szervek hasonló tevékenységével. A megyék­ben, a járásokban és a váro­sokban családvédelmi mun­kabizottságok alakultak, a helyi vöröskeresztes vezető­ségekben családvédelmi fele­lősöket választottak. Sok megyében az egészségügyi állomások, városokban a házegészségőrök segítik a családvédelmi munkát. Az anyákért és a csecsemőkért Hazánkban az anya- és csecsemővédelmi szakháló­zat jól kiépült, de mégsem nélkülözheti a társadalmi szervek, s elsősorban a Vö­röskereszt segítő tevékeny­ségét. A terhesgondozásban is egyre jobban kialakul a munkamegosztás. A vörös­keresztes aktívák, akik a vé­dőnők munkáját segítik, fel­hívják a terhes anyák figyel­mét a gondozók igénybevé­telére, a védőnőket pedig a gondozásba vételre, de arra is, hogy a munkahelyi kör­nyezet kezdettől segítse, pat­ronálja a leendő anyákat. Az anya, a gyermek egészsége, a koraszülések megelőzése szempontjából különösen a terhesség első három hónap­jában szükséges a fokozott védelem, van rendkívüli je­lentősége a gondozásnak. Hasznos vöröskeresztes tanfolyamok, kiadványok se­gítik az anyák felkészülé­sét, azt, hogy csecsemőjüket,­­kisgyermeküket majd megfe­lelően tudják nevelni. Jelen­leg a szü­ső anyák­­több mint egyharma­da vesz részt az anyák iskolája tanfolya­main, amelyek többfelé szü­lők iskoláivá kezdenek át­alakulni: sok helyütt — pél­dául Csongrád és Heves me­gyében — már nem ritka je­lenség, hogy az ifjú atyaje­löltek is ott szoronganak a tanfolyam előadásain. Csong­rád megyében népszerűek a“ menyasszonyok, vőlegények iskolái, Fejér megyében ” házasulandók iskolái. A családvédelmi munká­ban fontos helyet foglal el az ifjúság felkészítése a csa­ládi életre. Ezen a területen, a családi életre nevelésben­­ értékes kezdeményezések születtek, így például Szé­kesfehérvárott a megyei egészségnevelési csoport, a városi főorvos és a Vöröske­r­eszt közös szervezésében az iskolák VII—VIII. osztályai­ban előadások hangzottak el a szexuális­ felvilágosítás biológiai és erkölcsi vonat­kozásairól. Ugyancsak ebben a városban terhestémát szerveztek, amelyen mintegy harminc kismama vesz részt rendszeresen. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Vöröske­reszt megállapodott abban, hogy az anyák iskoláinak tanfolyamait az üzemekben is megszervezik. A gyulai kórházban ipari televíziót vezettek be, ennek segítségé­vel rendszeres tanácsadás fo­lyik a szülészeten fekvő kis­mamáknak a csecsemőgon­­dozásra. Már mintegy száz helyen működnek a nővédelmi ta­nácsadók, általában a nő­­gyógyászati rendelőkben, a községekben pedig a terhes tanácsadás helyiségében, he­tenként előre jelzett időpont­ban. A Vöröskereszt java­solta azt is, hogy a televízió vegye fel programjába az anyák iskoláját. Segíteni a veszélyeztetett gyermekeket A vöröskeresztes tevé­kenység fontos területe a ve­szélyeztetett gyermekek se­gítése. A szervezet aktívái számtalanszor szolgálnak hasznos jelzésekkel a ve­szélyhelyzet okainak feltárá­sában, segítenek megszünte­tésében. A Vöröskereszt-szerveze­tek az állami gondozott gyermekek mintegy 10 szá­zalékát, a nevelőszülőknél élők egyharmadát patronál­ják. Ennek újabb formája, hogy az intézetben élő álla­mi gondozott gyermekeket a nyári szünidőre családokba helyezik el. Rendkívül ked­vezőek az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Vas megyében például hatszázan vállalták az előzetes orvosi vizsgála­tot, amely feltétele volt a patronázsakcióban való rész­vételnek. Helyes a Vöröske­resztnek az a törekvése is, hogy nem minden áron a veszélyeztetett gyerek ki­emelését szorgalmazzák, ha­nem — ha ez nehezebb, fá­rasztóbb és több energiát kíván is — megkísérlik az adott családot alkalmassá tenni a gyermeknevelésre. A gyermekvédelmi munka egyik fő célkitűzése a ci­gánygyermekek beiskolázá­sának és folyamatos iskolá­ba járásának segítése. Az ez­zel kapcsolatos előkészítő tanfolyamokra ismételten fel­hívják a szülők figyelmét. Támaszra szorulnak az öregek is Az idős korúak arányának az átlagos életkor meghosz­szabbodása révén történő nö­vekedésével, s a családok­ életmódjának megváltozá­sával egyre nagyobb szerep hárul az állami és a társa­dalmi erőkre. A néhány éve tartott országos ankét ráirá­nyította a közvélemény fi­gyelmét a társadalmi erők bevonásának szükségességé­re, az idős korúak problé­máinak megoldására. Az utóbbi években szép ered­ményeket ért el a területi szociális házi gondozás; van, ahol — például Veszprém megyében — vöröskeresztes kollektívák szerződéssel vál­lalják a gondozást. Emellett itt és az egész országban tár­sadalmi gondozók is segítsé­get nyújtanak ehhez a mun­kához. Az önkéntes vöröskeresz­tes gondozók napjainkban több mint tizenkétezer egye­dülálló öreget, s mellettük sok száz idős házaspárt pat­ronálnak. Békés megyében többfelé­ évek óta kijárnak a lelkes vöröskeresztes asszo­nyok két-három naponként a távolabbi tanyákra is, hogy segítsék az ott magukra ha­­gyottan élő öregeket. De fon­tos és hasznos a szakszerve­zet, valamint a Vöröskereszt munkája a nyugdíjazás előtt állók patronálásában is, amellyel igyekeznek jól elő­készíteni számukra az aktív munkálkodásból való átme­netet a nyugdíjas életre. Említsük meg végül a ci­­gánylakosság problémáival való foglalkozást. A vörös­keresztes szervezetek gondot fordítanak arra, hogy ci­gánytelepeken is legyenek egészségügyi állomások, egészségügyi felelősök. Sok­felé rövidített tanfolyamot rendeznek számukra a gyer­meknevelésről, bevonják őket a tisztasági mozgalom­ba, stb. Az utóbbi években jó tapasztalatokat hoztak Nógrád, Szolnok, Borsod me­­gyében a cigányok képvise­lőivel tartott megbeszélések, amelyeken ott voltak az il­letékes tanácselnökök, iskola­­igazgatók, népfront- és vö­­röskeresztes titkárok is. Szovjet tárgyalási javaslat a vegyi­fegyverek betiltásáról A genfi leszerelési értekez­let keddi ülésszakán A. Ros­­csin, a szovjet delegáció ve­zetője konkrét tárgyalásokat j­avasolt a vegyifegyverek etiltásáról. Hangsúlyozta hogy nagy szükség lenne a ve­gyi- és baktériumfegyügyek­ alkalmazását eltiltó 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz való széles körű csatlakozásra több állam részéről. „Sajnos a mai napig egy sor katonailag je­lentős állam, mindenekelőtt az Egyesült Államok, nem csatlakozott ehhez az egyez­ményhez”. „Reméljük, hogy a jegyző­könyvnek az Egyesült Álla­mok részéről oly hosszú idő óta esedékes ratifikálása a kö­zeljövőben megvalósul. Ez kétségtelenül hozzájárul a vegy­ifegyverek teljes eltiltá­sának elérésére irányuló kö­zös erőfeszítéseink sikeréhez’ — mondotta a szovjet küldött Jelenleg a vegyifegyverek eltiltásának kérdésével kap­csolatos további tevékenység az Egyesült Államok és több nyugati állam részéről a szo­cialista országok javaslatára adandó választól függ — mondotta Roscsin. WZS. március 1I. KOMMENTÁR Mi van egy új követség mögött? Az utóbbi időkben már megszokta az olvasó, hogy sűrűn lát jelentéseket új meg új követségek, nagykövetsé­gek megnyitásáról: egyre­másra ismerték — ismerik — el a különböző országok az NDK-t, legújabban pedig a VDK elismerésének „hullá­ma” indult meg. Ennél szokatlanabb és nem kevésbé érdekes a keddi je­lentés, amely szintén­ nagy­­követség létesítéséről érke­zett. Ezúttal nem az NDK-ról, vagy a VDK-ról van szó: Új- Zéland kormánya jelentette be, hogy 1973-ban követséget nyit Moszkvában. A bejelentés akkor hang­zott el, amikor Patolicsev szovjet külkereskedelmi mi­niszter éppen Wellingtonban, Új-Zéland fővárosában tar­tózkodik, kereskedelmi tár­gyalásokon. Canberrából ér­kezett ide Patolicsev, ahol aláírták a szovjet—ausztrál kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről szó­ló egyezményt. A dolog hátteréhez tarto­zik, hogy mind Új-Zélandon, mind Ausztráliában a múlt év végén hosszú idők óta elő­ször a munkáspárt győzött a választásokon (Ausztráliában 23 év óta először). Whitlam ausztrál miniszterelnök nem csak bejelentett, de mind­járt kezdeményezett jelentős változásokat, azonnal vissza­vonta az ausztrál csapatokat Vietnamból, felvette a kap­csolatokat a Kínai Népköztár­sasággal, s új adózási s egyéb intézkedésekkel igyekszik visszaszorítani az USA mind dominálóbb szerepét az ausztrál gazdasági életben. Egyébként a Szovjetunióval való kereskedelem bővítése, a szocialista világhoz való köze­ledés is ezzel vág egybe. Bel­politikáiig az oktatásügyre, s a szociálpolitikára fordított nagyobb összegekkel, a szí­nesbőrű őslakosság helyzeté­nek javításával, az Angliától való függőség utolsó szálai­nak elszakításával (például a God Save The King helyett új ausztrál himnuszt ir­tott) igyekszik új utakat nyitón Hasonló politikát folytat­otz új új-zélandi kormány is. Még nem tudjuk, mi lesz a most tárgyalásra kerülő szovjet—új-zélandi kereske­delmi szerződésben. Ismerve azonban névmképp Ú­j-Zéland gazdasági helyzetét, feltehető, hogy az ország nagy vas-, hús-, sajt- és gyanh­ip------rt­i£nak ezután i­­entősebb ré­szét irányítja majd a Szov­jetunióba (annál is tovább, mert Anglia közös m­ari be- l­epésével Új-Zéland nehe­zebben hid a szieetors­á­rba vajat exportálni. S az is va­lószínű, hogy az exportárható szovjet m­ari noten rí­ézből a tudományos-műszaki, •■’»'le­ml exportból a jövőben na­gyobb mértékben rés-psodik majd Ú­j-Zéland Figyelemre méltó­n ír, hogy utoljára ’ott volt új-zéla ’elet Moszkvában.

Next