Kelet-Magyarország, 1974. február (31. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-12 / 35. szám
AW. Miruk . Hírünk W SM az W3SM on»WO?CCwö5oiOVV>öocj . országban Népi ellenőrzés Szép élet Nem Szabolcs megyében született. Még csak az iskoláit sem itt végezte. Felnőttként került a megyébe. Ha meet megkérdem tőle vala Magyar Hírlap Rákóczi Vaján A vajai volt várkastélyban 1964-ben nyílt meg a jelenlegi Vay Ádám Múzeum, Molnár Mátyás igazgató fáradozásának, kitartó kutató-, gyűjtőmunkájának eredményeként A vidéken elevenen él a Rákóczi-szabadságharc emléke. Most egy évfordulóra emlékezik a község népe. A második emeleten van az úgynevezett Rákóczi-terem. 1711-ben ebben a teremben tárgyalt a vezérlő fejedelem Pálffy császári tábornokkal. A XVII— XVIII. századbeli bútorok, faragott asztalok, székek idézik a kor emlékét. Tisztelettel néztük azt a tanácskozó asztalt, amelynél 255 évvel ezelőtt érvelt és cáfolt, vitatkozott, de mindenképpen a nemzet ügyét szem előtt tartva tárgyalt a fejedelem. (Január 31.) Magyar Nemzet Hévíz a kórházban Az ésszerű hasznosítás egyik mintapéldájára dr. Simon Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke hívta fel figyelmünket. Nyíregyházán sokáig gondot jelentett a megyei kórház meleg víz „beszerzése”. Jobb híján közönséges hideg vizet melegítettek fel drága pénzért. 1970-ben azonban 42 fokos vizet adó termálkutat tártak fel a városban. Azóta hévíz folyik a kórház valamennyi meleg vizes csapjából. Hévízzel töltik fel a reumaosztály gyógymedencéit, és a termálkút látja el a kórház mosodáját is. A 2,2 millió forintos beruházás nem egész három év alatt megtérült és minden további évben 800 ezer forint megtakarítást eredményez. Enynyivel drágább volt ugyanis évente a korábban olajtüzeléssel ,.előállított” meleg víz. (Január 1I.) »T ?». .A nejmnui Összefogás Szabolcsban Szabolcs- Szatmár megyében már hagyománya van a téli politikai előadássorozatnak, politikai tanfolyamoknak. Nyolc éve szervezik ezeket a megyében és ma már jelentős szerepet töltenek be a rendezvények a párton kívüliek politikai ismereteinek gyarapításában, szemléletük formálásában. A Hazafias Népfront megyei elnöksége évről-évre áttekinti a téli tanfolyamok, népfrontesték és vitafórumok elmúlt évi tapasztalatait és útmutatást ad a további munkához, a helyi programok kidolgozásához. Az elmúlt évben alakították először az előadássorozatokat népfront vitafórumokká. Az előadók, vitavezetők között községi vezetőket, tsz-elnököket, agronómusokat, tanárokat, üzemi művezetőket, mérnököket egyaránt találhattunk. Sok helyen maguk a népfrontbizottságok elnökei vezették a vitákat és ezek a rendezvények különösen sikeresek voltak (például Napkoron Nyírszőlősön, Tiszateleken. (Január 11.) kb. mégis tősgyökeres „nyírinek” tartja magát. Miért? Azt mondja, itt lett igazán felnőtt, itt „tanulta” meg az életet, itt van a családja, ide köti a munkája és itt váltak igaz barátaivá munkatársai is. Trencsényi György két év múlva lesz ötven éves. Mikor 1947-ben leérettségizett, még a nevét sem hallotta Nyírteleknek, ahol ma és Trencsényi György népi ellenőri tevékenységét 1960-ban jutalommal, a NER fennállásának 10. évfordulóján emlékplakettel ismerték el. A legnagyobb megtiszteltetés most érte: Kiváló népi ellenőr kitüntető jelvényt kapott. (Január 12.) Műszaki élet Szabolcsi beszélgetés Az MTESZ szabolcsi központjában, az igazán szép és kellemes nyíregyházi technika házában gyűltek össze beszélgetésre. Olyan szakemberek, akik nagyon is szívükön viselik a megye ipari fejlődésének sorsát, s bár mindnyájan elismerik a fejlődést, ugyancsak mindnyájan kicsinyük az ütemét Szabolcs megyét az ország közvéleménye úgy tartja számon, hogy ez a legfőbb munkaerőforrás, innen lehet biztosítani a többi terület fejlődéséhez szükséges munkáskezeket És ezt a szabolcsiak sérelmezik. Ők azt szeretnék, ha nem a munkás menne a gyárhoz, hanem a gyár jönne a munkáshoz. Mondják ezt annak ellenére, hogy a megye ipari termelése az utóbbi időkben sokkal gyorsabban fejlődött, mint az országos átlag. 1954—1972 között az ipari termelés hat és félszeresére növekedett, ezen belül a nehéziparé tizenhatszorosára, a könnyűiparé tizenháromszorosára, s az élelmiszeriparé is több mint háromszorosára. (Január 4.) Magyar Hírlap Ipartelepítés Nagykállóban A Magyar Posztógyár rekonstrukciójának legújabb fejleménye, amihez hetven-, milliós beruházási lehetőséget kaptak: kártolt fonodájukat és szövödéjüket Szabolcs-Szatmár megyébe telepítik. A profil kettéválasztása Csepelen maradnak a fésűs üzemrészek és a közös kikészítőüzem — fokozza a gyártás gazdaságosságát. Nagykállóba teljesen új technikát hoznak. A világszínvonalú lengyel fonógépeket a Magyar Posztógyárral egyidőben vásárolták meg olasz, belga és NSZK-beli cégek. Az új üzem 1975-re készül el, s egyelőre ötszáz dolgozót foglalkoztat. (Február 9.) Filmkölcsönzési siker Országos felmérés készült a mezőgazdasági témájú filmek kölcsönzéséről. Megállapították, hogy az elmúlt évben a legtöbb mezőgazdasági szakfilmet Szabolcs-Szatmár megyében kölcsönözték. Az értékelés alapján a megyei filmtár elnyerte a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium erre a célra alapított első díját. A nagy érdeklődésre való tekintettel a filmtár az idén megrendezett mezőgazdasági szakfilmbemutatón újabb 150 filmet vásárolt ieres-iwnffxiie*^7w Gondolatok a könyvtárról A közművelődés nem lutri! A kallósemjén községi könyvtárat egy időben mint „világhírességet” ismerték. Érthető, hisz' aligha volt még egy hely, ahol 10 négyzetméteren nyolcezer könyv és egy könyvtáros elfért volna. Nos, ennek ellenére — a pártalapszervezettel társbérletben — ez az intézmény működött. Jól. A falu lakosságának 21 százaléka beírt olvasó volt, és ami még ennél is több: a község KISZ-esei a könyvtár között gyülekeztek. Más művelődési létesítmény nem lévén, itt találkoztak, olvastak, innen indultak el útjukra a jó kulturális rendezvények. Ez így volt a múlt év őszéig. Az első költözés Ez idő tájt a pártházat bővítették és tatarozták. A könyvtárnak költöznie kellett, de reményekkel teli, hiszen meglett a pénz egy új épület létrehozására. A falu fiataljai nekiestek — a szó szeres értelmében — a társadalmi munkának, elkezdődött az építés is, ami mindaddig, jól ment, míg a járási hivatal rá nem jött, hogy ezt csak az építőipar fejezheti be, és rábízták az egészet a nagykállói ktsz-re, ami egyből háromhónapos csúszást jelentett. (Ha igaz, májusra elkészül.) A könyvtár egy megüresedett szolgálati lakásba költözött. A nagyközség központjába. Vagyis: ha nem is ideális, de jó körülmények közé, ahol a klubélet is mozgalmasabb lett, a fogalom is javult. Az átköltözést a községi tanács titkára, Pongor László kezdeményezte. Iga kihagyta azt a szolgálatutat, amely megkívánta volna, hogy az intézmény áthelyezéséről a megyei művelődési szerveket tájékoztassa, de miután a megoldás jónak ígérkezett, senki nem ágált ez ellen. A második költözés Nos, ez már viharos ügy. Kezdjük azzal, hogy a nagyközség egy negyedéve vezetés nélkül van.Szinte hihetetlen, hogy esd se a járási hivatal, se a megyei tanács mindeddig nem vette észre. A tények: az elnök iskolán van. A titkár három hónapja táppénzen. A társadalmi elnökhelyettesnek nincs aláírási joga. Az egyik csoportvezető csak saját ügyeiben illetékes. A titkár ágyból vagy telefonon igazgat, időnként bemegy, miközben szeretne meggyógyulni. Ebből a tényből kiindulva különösen kalandossá válik a könyvtár ügye. Egy megüresedett tanácsi állással kezdődött: a község pályázatára válaszolva jelentkező akadt: az igazgatási csoportvezetői állást vállalja, lakás kell, február elsején belép. Mi se volt természetesebb: a könyvtárnak költöznie kell. De hová? Némi habozás után született megoldás: a kiürült növényvédő állomás területén, amely már elvileg a kállói elmegyógyintézeté, van egy szolgálati lakás. Oda. Ehhez az elmegyógy gondnoka hozzá is járult, április egy határidőig. Ekkor azonban már megmozdult a kállói körzeti könyvtár is. Elsősorban azért, mert a költözködésre adott idő alig két nap volt. Másodszor azért, mert atanácstitkár rendelkezése megsértette azt a jogszabályt, amelyet egy miniszteri utasítás is rögzít, és ismételten kihagyták megyei véleményezést illető hozzájárulást. Harmadszor meg az indokolta a szenvedélyes tiltakozást, mert a költözés pillanatában ismert volt: a jelölt nem jön, a lakásra nincs szükség. (Ma is üres). A következő logikus kérdés így hangzott: ha a könyvtár szolgálati lakásból szolgálati lakásba költözik, akkor mi ebben a ráció? Nem lenne egyszerűbb, ha egy tanácsi alkalmazott gyalogolna meg, telente tíz-tizenöt percet a falu végéről a hivatalig, mint az olvasókat indítani vándorútra? Tízszemközt A témát a következőkkel vitattuk meg: Dobó Istvánnéval, a körzeti könyvtár munkatársával, Pongor Lászlóval, a tanács táppénzen lévő titkárával, Teremi Mihályival, a község társadalmi tanácselnök-helyettesével, aki egyben a KISZ titkára, és Oláh Jánossal, aki a minilétszámú tanács egyik csoportvezetője. Véleményt mondott rajtuk kívül Oláh Olga, a községi könyvtáros is. A titkáron látszik, hogy beteg. Felesége, aki a község orvosa sem tudja visszatartani, hogy intézkedjék. Nem tagadja: a költözéseket ő kezdeményezte. Sőt, a saját felelősségét is elismeri. Igaz, a második költözködés körülményeiről szólva némileg bizonytalan, kissé presztízsét is védi, s bizonykodik: a csere nem is olyan rossz. (A könyvtáros máris érezhető, hogy az olvasók száma csökkent. Délelőtt korábban ott olvastak a fiatalok, ma senki nem jön. - KISZ-titkár: kiesik ez a hely, szokatlan, nem szeretik a fiatalok, messze van a központtól. A vita a második költözésről meddő, hiszen a tény az tény, és a visszacsinálásra senki nem gondol Ami azonban sokkal izámosabb, az hamar felszínre kerül: egyszerűen csak egy könyvtár kálváriájáról van-e szó. Kállósemjén több mint ötezer lelkes nagyközség. Egyetlen művelődési intézménye van: a könyvtár. Ennek több mint 1000 beírt olvasója. Ez szép szám. És ami több: olvasnak is. (Igaz, ezt a falu vezetői öt év óta nem vették észre, ami kitűnik abból, hogy a könyvtáros még egyszer sem kapott jutalmat.) Ha már egy ilyen intézményt meg kell mozdítani — ami elképzelhető, objektíve érthető, magyarázható —, akkor ú®y vélhetjük, ez nem egyszerűen egy helyiség, egy stráfkocsi és néhány könyvet pakoló kisdiák kérdése. Ez esetben a köz művelődésének problémája vetődik fel. Gazda- e a gazda ? Logikusan következik mindebből, hogy a nagyközségi tanács, amely a falu művelődésének (a könyvtárnak is és nemcsak úgy általában) gazdája egy ilyen átszervezést, költözést, kényszerhelyzetet előkészít. Mégpedig úgy, hogy a legfontosabb érdek: a közművelődés folyamatossága, minősége ne szenvedjen csorbát. Mert kiadni egy ukászt könnyű. De előtte okosan dönteni érettséget, nagy körültekintést kíván. Ez Semjénben hiányzott. Ha a könyvtárról volt szó, a tanácson a témát mindenki unta. Legfeljebb a könyvtáros erőtlen próbálkozása mentette a menthetőt, és a KISZ-esek szíve, akik ebben a községben nem egyszerűen fiatalok, hanem a jövő itteni gazdasági, művelődési, tanácsi stb. vezetői lehetnek. Az áttelepítések így akaratlanul egy összekovácsolódott kulturális mag bomlásának váltak kezdetévé. Ha a községben senkinek nem volt előre ötlete, akkor valahonnan segítséget kérhettek volna. Mint általában a jelentőségükből veszítő hivatalok, mint a járási, nem sokat tett. A körzeti könyvtár csak a kész tényeket tudta meg. Pedig lehetett volna Káklóseménben is áthidaló megoldásokat találni, azon kívül is, hogy a hangosbemondón néhányszor felolvasták: költözik a könyvtár. Mit? Engedtessék meg néhány ötlet: az iskolával együttműködve a központban létrehozhattak volna egy olyan kis fiókkönyvtárat és helyiséget, ahol napközben olvasgathatnának a fiatalok; az úttörőik egy-egy őrse vállalhatta volna, hogy a távollákók könyvigényét összegyűjti, és az időseknek a könyvet hazaviszi. A község értelmiségei — vannak néhányan! — önkéntes propagandistaként magyarázhatták volna a költözést, segítenek abban, hogy ne vesszen el néhány nap alatt a sok év alatt szerveződött olvasógárda. A KISZ is beszállt volna, csak éppen koordinálni kellene, ki és mit csináljon. Elszalasztott lehetőségek A gazda intézkedett — de közben elszalasztott egy sor, az említetteknél bizonyára még jobb lehetőséget is. És ha már ez esetben a felelősséget kutatjuk, kérdés: szabad-e az ügyet csak kállósemjéninek degradálni? Nagyközségeink kellően érettek-e és felkészültek-e arra, hogy a közművelődés értő gazdái legyenek? Nincsen-e valami groteszk abban, hogy a tanácsok, amelyek egy ügyintézőt is alig kapnak üres státuszaikra, szembe kell hogy nézzenek a művelődés kérdésével is, amelyhez pedig legalábbis középfokon képzett emberek kellenek? Nézem a kállósemjéni könyvtárost. Reményét ugyan nem vesztette de hitét egy kicsit igen. Ezt viszszaadni nem e cikk feladata. Burger Lajos * t Kiállítások boltokban is Konzern a farsangra 66 Nyíregyházán, a téli AJ-1 központban levő ABC áruházban és a Kossuth téri kenyérboltban a farsang alkalmából a Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat úgynevezett „farsangi” bemutatót tart. Ezeken a bemutatókon a szakácsművészet sok eszközét felhasználják, hogy új termékeikkel tegyék változatossá az idei farsang ételválasztékát. Ugyancsak bemutatót tart a Nyíregyházi Konzervgyár: az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat mindhárom ABC áruházában február közepén kerül sor „a konzerv farsangra”. A Zrínyi Hona utcai háztartási bolt illatszer osztálya átalakítva és korszerűsítve nyitott a napokban és a farsang idejére nemcsak a belföldi, hanem külföldi árukkal is reprezentálja a farsangi vásárlásokat. Nemcsak illatszerekből, hanem dísztárgyakból, különböző divatcikkekből is kielégítik a vásárlók igényeit Az élelmiszer kisker boltok bevezették a gyorsfagyasztott ételek árusítását is. Ezek a készételek az úgynevezett „gaspotos” ételek, melyeket csak melegíteni kell és máris tálalhatók Azok a boltok árusítják, ahol mélyen hűtött árukra is felkészülhettek. Néhány gyorsfagyasztott étel: tavaszi rizseshús, egyszemélyes csomagolásban, paradicsomos káposzta, zöldborsó-szelet, pirított sertésmáj, a legkedveltebb ételek közé tartoznak. Igen praktikus az alufólias csomagolásuk, mert melegvízben áztatás után, azonnal tálalhatók. Farkas Pál Szabolcsi Ifjúság ’74 versenyfelhívás A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács VB művelődési osztálya, a KISZ megyei bizottsága és a megyei művelődési központ — a megye valamennyi ifjúsági klubja számára — versenyt hirdet Szabolcsi Ifjúság ’74. címmel. A nevezéseket február 25-ig kell a megyei művelődési központhoz beküldeni. A verseny célja megismertetni a fiatalokkal hazánk 30 éves fejlődésének társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális eredményeit. A versenyen valamennyi engedéllyel rendelkező ifjúsági klub maximum 20, tagsági igazolványnyal rendelkező fiatallal vehet részt. Tízméteres henger az áruházon •Új neonreklámok Újabb színfolttal gazdagodik — a szó szoros értelmében— a megyeszékhely ebben az évben. Júliusban átadják az új Kelet áruházat, s az épülettel együtt annak nagy neonreklámját, egy tízméteres hengert, mely több színben pompázik majd hirdetve az áruház nevét. Ezt a Nyíregyházán még nem alkalmazott megoldással készülő, mozgó fényű reklámot a nyíregyházi ELEKTERFÉM szövetkezet készíti el Hamarosan megkötik a szerződést , elkezdik a több, mint négyszázezer forintos munkát, melynek tervei a Budapesti Műszaki Egyetemen készültek. A szövetkezet „neoncsoportja” tíz évvel ezelőtt alakult. Azóta a megye városaiban, községeiben számtalan világító feliratot szereltek fel s folyamatosan végzik azok karbantartását. Néhány kivétellel a megye összes neonreklámját ők készítették. A nyíregyházi Kossuth tér üzletsorának reklámjain becsülhetjük fel legjobban munkájuk eredményességét. Jelenleg ennek kiegészítésén dolgoznak: hamarosan helybe kerül a Bessenyei könyvesbolt és az antikvárium felirata. Ebben a hónapban jó néhány munkájukat felfüggesztették, mivel több nyíregyházi üzletnek bizonytalan a végleges helye. A két új áruház — a Kelet és a Nyírfa — megnyitásával ugyanis nagyarányú „boltmozgás” várható a megyeszékhelyen. A reklámnak a környezetben kell alkalmazkodnia, így csak a végleges helyre tervezhetnek. Itarisvölgye