Kelet-Magyarország, 1974. szeptember (31. évfolyam, 204-227. szám)

1974-09-01 / 204. szám

1974 szeptember 1. KITTIT MAGYARATNIA 9 Hosszú távon SZABOLCS-SZATMÁR megye ORSZÁGOSAN IS úttörő szerepre vállalkozott azzal, hogy néhány fontos területnek a közelmúltban elkészítette a hosszútávú fejlesztési elképzeléseit. Olyan tervmunka indult meg a megyében a tanács vezetésével, amely nem csak a helyieknek ad segítséget, hanem az országos hatáskörű szerveknek is jó támaszt nyújt a megye helyzetéről, elképzeléseiről a következő 10—15 évre. Többek között olyan témák kerültek feldolgozásra, mint az iparfejlesztés hosszútávú koncepciója, az élelmiszer- és fagazdaság fejlesztése, vagy a gyenge termőhelyi adottságú területek fejlesztési iránya, az elmaradott körzetek lehatárolása. Mindezek széleskörű, társadalmi erőket is bevonó felmérések alapján, a reális lehetőségeket és anyagi alapot is figyelembe véve készültek. A munkában, a tanulmányok elbírálásában pedig nagy segítséget nyújtott a tanácsnak a megyei tanács mellett működő tervgazdasági bizottság. Ennek a bizottságnak csak az egyik feladata, önként vállalt kötelessége volt az előrelátás a következő évekre. Ám ugyanilyen fontos, hogy mint a tanács mellett működő véleményező, tanácsadó testület mennyire látja el a feladatát. Az utóbbi három év alatt — az 1971-es tanácsválasztások óta működik a tervgazdasági bizottság — olyan munkát végeztek a megyei tanácstagok, szakemberek, amellyel elégedettek lehetünk. A tervgazdasági bizottság nemcsak a legfontosabb témákat tűzte napirendjére,hanem igyekezett olyan állásfoglalásokat is kialakítani, amelyekkel a megyei tanácsot, vagy a végrehajtó bizottságot kellőképpen tájékoztatta a sürgős tennivalókról. Többek között a bizottság javaslata alapján került be a megye településhálózati fejlesztési tervébe az általános iskolai diákotthonok helyzete, sorolták Balkányt és Kállósemjént az alközpont kategóriából a részleges középfokú központ kategóriába, vagy vizsgálták meg az illetékes tanácsi osztályok Záhony komplex fejlesztésének feltételit. Megvizsgálták a nyíregyházi vízmű bővítésének a kérdését, a pénzügyi források biztosítását, s a javaslatban felvetett feladatokat azóta már megoldották. A MÁSIK FONTOS MUNKA a koordinációs tevékenység. (A korábbi koordinációs bizottság örökét is átvette a tervgazdasági bizottság. Ennek a jelentőségétolyan példák bizonyítják, mint egyes beruházásoknál, közművesítéseknél a különböző pénzügyi fedezetek öszszehangolása, a megvalósítás összhangja, vagy a mátészalkai ipari park létesítése, ahol az előközművesítés révén vált lehetővé a gyors iparosítás. De szerepel a napirenden az árvizes terület egészségügyi és kulturális beruházásainak megvalósítása, vagy olyan, más megyét is érintő kérdés, mint a Hajdúhadház, Téglás, Újfehértó, Geszteréd vízellátását biztosító regionális vízmű építése. A most következő időszakban újabb nagy munka vár a tervgazdasági bizottságra. Mint véleményező testületnek az ötödik ötéves terv előkészítésében van nagy szerepe. Nem csak az elkészült tervek, az abban foglalt javaslatok átvizsgálása, véleményezése, hanem még a tervmunka korábbi szakaszaiban jó javaslatok tétele a megye érdekében. Szervező, előkészítő munkát követel mindez, hiszen tulajdonképpen két terve létezik a megyének. Az egyikben a tanács a maga közvetlen feladatait jelöli meg, amikor számon lehet kérni, hogy az adott pénzgazdálkodás mellett mennyire tudták megvalósítani a tervben rögzítetteket, míg a másik tervben, a területi tervben már szerepelnek az ipar, a mezőgazdaság számai is, ahol semmiféle ágazati közvetlen irányítással nem rendelkezik a tanács, viszont mint a területnek, a megyének a gazdája felelős azért, hogy arányosan fejlődjön a megye. Erre példa már napjainkban is az iparfejlesztés differenciáltsága, hogy nem mindenütt, hanem néhány nagyobb községben és a városokban folyik nagyobb arányú iparfejlesztés, ahol biztosítható a szükség közműves és egyéb ellátás is. NEM ELÉG VISZONT, hogy egy tanácsi bizottságban csak jó javaslatokat tegyenek. Ugyanolyan fontos ezeknek a javaslatoknak a megvalósulását figyelemmel kísérni, vagy időben jelezni, ha valamelyik területen akadozik a végrehajtói munka. A véleményező tevékenységet is lehet erősíteni, bár az éves tervek kidolgozásánál, az ott tett javaslatok azt bizonyítják, a tervgazdasági bizottság jól látja el a feladatát. Az egységes álláspont kialakításával már a megyei tanács ülése elé is úgy kerülhet egy-egy téma, hogy a bizottság valamelyik tagja egy felelős testület véleményét tolmácsolja. Lányi Botond Szeptemberben nem lesz meleg víz Nyíregyházán Szeptember 2-a és 28-a között szünetel a melegvízszolgáltatás Nyíregyházán. Miért éppen szeptemberben és miért ilyen sokáig? — kérdeztük a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat főmérnökétől. A vállalat ebben az időben végzi el az évente szokásos karbantartási munkáit. Máskor két hét alatt végeznek a karbantartási munkákkal, most azonban az erőmű korszerűsítése miatt a szokásosnál tovább tart a karbantartás is. A távhőellátást biztosító erőműhöz csak augusztus végén érkezett meg a régen várt nagy teljesítményű szivattyú, amelynek beszerelése a becslések szerint több mint három hetet vesz igénybe. Az új szivattyúval az egész hőközpontot át kell alakítani, a munkálatok csaknem 3 millió forintba kerülnek. A szereléssel, illetve az átalakítással egyidőben végzik a karbantartási munkákat, s a Bethlen Gábor utcán befejezik az úgynevezett 500-as vezeték erőművön belüli építését is. Az új szivattyú beszerelése után nő a hőközpont kapacitása és a télen már biztonságosabb lesz a város hőellátása. A TITÁSZ, a KEMÉV és az IKSZV dolgozói túlórázással és a munkatempó növelésével el akarják érni, hogy a tervezett határidő, tehát 28-a előtt ismét meginduljon a melegvíz-szolgáltatás a városban. Először azt hittük, hogy lakodalmat ülnek, de azonnal kétségeink is támadtak. A társaság túlságosan is vidám volt. Végül azt a benyomást keltették, hogy államköltségen dorbézolnak. — Kik azok ott, és mit ünnepelnek, — kérdeztük Zosztácskától, amint kihozta az előételt, meg a félliter vodkát. — Nem tudom — felelte —, valamiféle kompánia az ipari áruk termelési szférájából. Dél óta ülnek itt. A társaság tagjai erre az alkalomra valamennyien sötét ruhát öltöttek. Az ablaknál összetolt asztalok mellett foglaltak helyet. A hangulat emelkedett és jócskán szabados volt. Jó hosszú ideje lármáztak már egyfolytában, amikor végül valaki kopogott az asztalon, meg késsel egy pohár szélén. — Csend legyen — kiáltották többen is a társaság tagjai közül. — Csend. Az igazgató úré a szó. — Hallgassatok már el ti is. — kiabáltak rá azokra, akik elsőnek intették csendre a társaságot. — Hagyjátok ■ már szóhoz jutni! Legyen csend! Az asztalnál felállt egy nyílt tekintetű férfi. A kezében egy deci vodkát tartott. — Barátaim! — kezdte. — Azért jöttünk össze, hogy megüljük ritai ünnepélyünket. — Éljen! — kiáltották valamennyien. — Az igazgató, Ambroznyak egészségére! — Köszönöm — mondta az igazgató —, köszönöm. Ma a mi cégünknek van a napja, mivel meg vagyunk róla győződve, hogy az út, amelyiken haladunk helyes. — Egészségére! — kiáltotta valaki. — Köszönöm — mondta a főnök szokásból. — Évek hosszú sora óta a jogos kritika pergőtűzében álltunk. Belénk kötöttek minden apró-cseprő dolog miatt. Ám rosszakaróinknak befellegzett. — Igazságtalanság történt! — bizonygatták többen az asztaloknál. — Mi félredobtuk a megalapozatlan, kellően át nem gondolt koncepciót, a kivitelezhetetlen újításokat, a fantazmagóriákat,- folytatta az igazgató. — Mi a saját utunkat jártuk, és most, barátaim, öröm van a mi utcánkban. Éveken keresztül bíráltak bennüket, és most mégis ki futott be a nemzetközi piacra? Kérdem én önöket, ki? — Mi! — rikácsolták egyszerre. — Mi jutottunk be a nemzetközi piacra. — Igen. Pontosan így van. Mi, és nem más, — egyezett bele az igazgató. — A gáláns ruhákat gyártó részleg „Kitűnő üzem” címet kapott. A munkában kitűnt dolgozókat pénzjutalomban részesítjük, meg dicsérő oklevelet osztogatunk a számukra. A jutalmazandók között elsőnek említeném a raktárvezető Lobljanov kolléga nevét, azután Paszazsikovét, meg Rokosanszkijét. — Hurrá! — kiáltották az egybesereglett könnyűipari dolgozók — Igazuk van. Megérdemlik a hurrát — mondta a direktor. — Ha ők nincsenek, akkor nem érhetjük el ezt a kimagasló sikert. Munkájuk révén van okunk az ünneplésre, az örömre. Közös erőfeszítéssel üzemünknek új távlatokat nyitottunk. Az igazat megvallva a látottak meg a hallottak bennünket egy kissé izgattak, annak ellenére, hogy pontosam nem is értettük meg, hogy tulajdonképpen miről is volt szó. A dolog nyitjára csak másnap jöttünk rá, amikor Brezpalcsik arról olvasott az újságban, hogy külfödi cégek egyik üzemünkben nagymennyiségű olyan ruhát rendeltek, ami most éppen nagy kelendőségnek örvend a nyugati fiatalság körében, olyat, amelyik rosszul van összevarrva, maszatos, már rég divatját múlta, és inkább rongy, mint ruha. Lehetséges, hogy ez az újságcikk erős összefüggésben van azzal az ünnepséggel, amelyiknek tegnap mi is szemtanúi voltunk. Fordította: Sigér Imre Anatolij Patyemkovszkij: Ünnepség S Iparosítás rekordidő alatt Épül a Magyar Posztógyár nagykállói üzeme Május második hetében kezdte az építkezést az ÉPSZER, de az első csarnokban máris megkezdhetik a három nagy kotrógép szerelését a lengyel szakemberek. Hamarosan sor kerül a második csarnok alapkőletételére is._ Amikor a Magyar Posztógyár vezetői határoltak, hogy elfogadják a Szabolcs megyeiek ajánlatát, s Nagykállóban telepítenek egy gyáregységet, talán nem is számítottak ilyen lelkes fogadtatásra. Arra, hogy egy év sem telik el a megegyezéstől, s már termelni fognak a gépek az újonnan épült új csarnokban. Bár a gyorsaság itt nem csak óhaj, hanem követelmény is volt. Az élet diktálta A gyors ütemet maga az élet diktálta. Nem csak azért, mert a Csepel-szigeten levő gyár már régen munkaerőgondokkal küszködött, hanem a korszerűsítéshez szükséges helyhiány is közbeszólt. Ott, helyben nem fejlődhettek volna már tovább. Hozzájárult még ehhez az is, hogy a vállalatnak végre kell hajtani egy újfajta, a technológiai folyamatba is beillő átszervezést. Ennek során ingrági szinten is mintaszerű, új üzem- és ügyrend-szervezés valósul meg, amely kedvezően kihat majd a vállalat egészének gazdálkodására. Ezt megelőzően már korábban is szó volt a most már kitelepítésre szánt gyárrészleg időszerűvé vált rekonstrukciójáról. Az átalakítás, az új gépek beszerzése több, mint negyvenmillió forintot jelentett volna. Igaz, a kitelepítés költsége ennek a duplája, de így is megéri. Nyernek vele egy épületet a központban az újszerű üzem- és ügyrend-szervezésnek és egy új, valóban korszerű gyáregységet Nagykállóban, ahol a szükséges munkaerőt is biztosítani tudják. Lényegében tehát a vállalat vidéki ipartelepítése egyszerre több problémát is megold. Ami a gyorsaságot illeti, az sem titok: jó együttműködés a tervezőkkel. Olyan előregyártott szerkezeteket javasoltak, amelyre nem kellett hónapokat várni, s szinte azonnal hozzáláthattak a csarnok építéséhez, így érhették el a példának is javasolható rekordot Átkelésen a fővárosban A teljes beruházás lényegében két csarnokból álló, L- alakú épületet és a jelenleg már elkészült irodát jelenti. Az első, építészetileg már lényegében elkészült 1600 négyzetméter alapterületű csarnokban kártolt gyapjúfonalat gyártanak majd. Ebben lesz a szociális rész is. Októberben, de legkésőbb novemberben ebben a csarnokban tervszerű munka indul: megkezdik a kártolást, fonást, cérnázást, a csévélést és — egyelőre — a kivarrók is ide költöznek. A kivarrók egyébként már dolgoznak. Egy részük az irodaépület munkatermekké átalakított szobáiban, a többiek pedig benn a községben, a gimnázium épületében kaptak helyet. A jelenlegi létszám 185, egy részük Budapesten van átképzésen. Van aki áprilistól ott dolgozik már, s vannak, akik két hetet töltenek a központban. Tervszerűen, folyamatosan jönnek haza, ahogy a gépek indulnak. Kétszázon felül lesz már akkor a létszám, mert addig újabb húsz nőt vesznek még fel Mintakollekció Kártolt fonalból készült szövetekből mutat mintakollekciót Újlaki Vendel g''áregységvezető, s máris újságolja: ez is itt fog majd készülni, a második csarnokban, amelynek az építését is megkezdik hamarosan. Ez a másik épülethez csatlakozó csarnok már 1800 négyzetméter alapterületű lesz. Itt szövőgépek lesznek és ide költözik majd a kivarró üzem is. A kártolt fonal tehát itt alakul át szövetté, így az egész gyáregység egy komplett üzemet alkot majd. A folyamatosan felépült második csarnok elkészülte után, a teljes termelés megkezdésekor tovább növekedik a dolgozók létszáma is. Terv szerint összesen mintegy 450- en, de meglehet, hogy félezren is dolgoznak majd a gyáregységben. Szinte teljesen nők. Jelenleg a munkaerőnek harminc százalékát adja Nagykálló. A többit a környező községek: Balkány, Biri, Szakoly és Kállósemjén. A nemrég végzett felmérés szerint a továbbiakban a vidékről bejárók aránya tovább növekszik. Meg kell oldani a közlekedtetésüket. Ezzel kapcsolatban már tárgyaltak is a Volánnal, s ígéretet is kaptak, hogy segítenek. „Kivarrásra“ váró szövetek Nem mindennap épül fel ilyen gyors tempóban üzem a megyében, de még másutt sem. Érdemes rá odafigyelni, de arra is, hogy közben mi történik. A látogatónak talán egy kicsit furcsa az irodaépületben, a szobák ajtaján levő felirat, amely a nyílt láng és a dohányzás veszélyére figyelmeztet. Nem ok nélkül. Raktárak, tűzveszélyes munkahelyek ezek. Itt tárolják még a központból érkező, „kivarrásra” váró szöveteket. Gyakorolják azokat a műveleteket, amelyeket hamarosan a saját gyáregységük termékein kell majd végezni. Út még ez a munka. A körülmények sem olyanok, mint ahogy lenni kellene, de benne van már ebben a jövő ígérete: a tágas munkacsarnok, a korszerű fürdő-öltöző és a gyárkapuban indulásra váró autóbusz. Iparosodik Nagykálló. Tóth Árpád Korszerű gépsor a kisvárdai VSZM gyér csarnokában. (Hammel József felvétele)