Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-06 / 31. szám

iDTi. resirvtir­ef' IOSCCT-MAGYARORSZAG Lakásépítés: Kedvezmények, segítség a fizikai dolgozóknak Sajtótájékoztató az OTP megyei igazgatóságán Sajtótájékoztatót tartottak szerdán Nyíregyházán az OTP megyei igazgatóságának 1974. évi tevékenységéről és idei terveiről. Munkatársunk a lakásépítkezésekkel, ezen belül a munkáslakás-építke­­zésekkel kapcsolatos kérdé­sekre kért választ az OTP vezetőitől, Bojtos István me­gyei igazgatótól és Bogdányi Ferenc megyei igazgatóhe­lyettestől. — Két éve beszélünk mun­káslakás-építési akcióról. Mi­lyenek az eddigi tapasztala­tok­? — Az első évben az egyéb­ként is épülő OTP-társashá­­zak lakásai közül értékesí­tettünk az új kedvezmény keretében. Ekkor — 1973-ban —­ valamennyi igényt ki tud­tunk elégíteni. Az érdekelt nyíregyházi és záhonyi ta­nácstól egyúttal olyan köz­művesített területeket­­is igé­nyeltünk, ahol a kizárólag munkáslakás-építési kedvez­ményeket igénybe vevők szá­mára építhetünk lakásokat. Nyíregyházán a Vasvári Pál utcában 82 lakás építésére alkalmas területet kaptunk. Az itt épített két ház közül egyikbe negyven munkás­család már beköltözött Nyír­egyházán 1074-ben összesen 162 olyan fizikai munkás ré­szére biztosított lakást az OTP, akiket vállalatuk a 20 százalékos támogatásban ré­szesített. Kilencvenhét család be is költözött, negyvenkettő hamarosan, huszonhárom pe­dig az év közepén költözhet. Az idén a Rákóczi utca— Árok utca térségében kezd újabb munkáslakás-építkezé­­seket az OTP: 598 lakás épül, ebből az idén várhatóan 99 készül el. Záhonyban 12 fi­­sikai munkáscsalád már be­költözött, további építkezé­sek is lesznek. A munkásla­­kás-építkezés jó startot vett 5 megyében, megfelelő ala­­pokat tudtunk teremteni a következő évek növekvő igé­­nyeinek kielégítéséhez. —­ Hogyan alakulnak az Irak? Az általános déb­­ként­, hogy a munkáslakások okba kerülnek. —• A lakások árára vonat­ozó átlagos adatok: a ta­­aly átadott 97 lakásból egy­­e átlagosan 308 ezer forint ni A szociálpolitikai enged­mény 55 ezer forint körül van, az állami dotáció laká­sonként átlagosan körülbelül 58 ezer forint. A 97 munkás­család esetében az induló összeg átlagosan 20 ezer fo­rint volt. A OTP-kölcsön 135 ezer, a vállalati kölcsön 40 ezer forint volt átlagosan. Az OTP-kölcsön havi tör­lesztése havi 380 forint kö­rül van (35 évre). A vállalati kölcsönök havi törlesztése 100—1100 forint közötti, at­tól függ­ően, hogy hány év­re adták. Huszonhét család kapta a maximális 35 évre, így ők megfelelő kedvező helyzetbe kerültek. Harminc­hat család esetében a válla­lat 15 évnél rövidebb lejárat­ra — köztük néhány válla­latnál 3—5 évre — adták a kölcsönt, ezekre a családokra jelentősebb megterhelést ró a havi törlesztés. — Az OTP hogyan tudja befolyás­olni, csökken­te­ni a munkáslakások árát? — Véleményünk szerint a munkáslakások olcsóbbá té­telének egyetlen módja az, hogy egy egy tömbben lé­nyegében egy-egy vállalat dolgozóinak leendő lakását helyeznék el így a vállalat szállító járművekkel, külön­böző brigádok pedig szak­munkával segítenék társaik lakásépítését — mint azt csa­ládi házaknál egyébként rendszeresen tapasztaljuk. Ezen kívül a lakások árát mással befolyásolni nem tud­juk, mert Nyíregyházán a la­kások zöme vagy házgyári termékből, vagy alagútzsalus technológiával épül, ezeknek az ára a hagyományoshoz képest közismerten magas. A nagyvállalatok azonban már csak ezt a korszerű technoló­giát alkalmazzák, így ezeket az épületeket tudjuk mun­káslakásként is értékesíteni. — Ha az árak csökkenté­sének legjobban alkalmaz­ható módja a hagyományos építkezés, próbálkozott-e ilyennel az OTP? — A Nyíregyházi Városi Tanács illetékeseitől a kö­zelmúltban lehetőséget kér­tünk és kaptunk, hogy a je­lenleg folyamatban lévő OTP saját beruházású lakások mellett hagyományos tech­nológiával mintegy 150—180 lakást építsünk. Erre való­színűleg a déli városrészben kerül sor, és­­ három nagy nyíregyházi építőipari válla­latra számítunk. A takarék­­pénztár a terveztetéssel és a kivitelezéssel kapcsolatban már több tárgyalást folyta­tott az építkezés mielőbbi kezdése érdekében. Az újabb szervezési formától gyors ha­táridőt és olcsóbb lakásokat is várunk. — Beváltak-e a megyében épített minigarzonok? Mi­lyen lehetőség van arra, hogy később — a család létszámá­nak növekedésével — na­gyobbra cseréljék? — A minigarzonok bevál­tak, az első 180 értékesítése nem jelentett gondot, a most épülő 120 esetében — ame­lyek egyébként három négy­zetméterrel nagyobbak a ko­rábbiaknál — szintén több jelentkező van, mint ahány lakás épül. A minigarzonok nagy részét — általában az idősebb korosztály — végle­ges megoldásnak tekintik, a fiatal házasoknál azonban csak átmeneti lehet. Sajnos jelenleg nincs arra lehetősé­günk, hogy az OTP a mini­­garzont visszavásárolja és helyette nagyobb lakást biz­tosítson a különbözet megfi­zetésével, ami egyébként a legjobb megoldás lenne. Je­lenleg azzal tudunk segíteni, hogy a fiatal házaspár — ha gyermekük született, és na­gyobb lakást akar — minden ■­ különösebb megkötöttség nél­kül hozzájárulunk, hogy el­adhassák. A nagyobb lakást azonban garantálni nem tud­juk, a két témát külön kell választani. Kisvárdán nem volt olyan sikeres az akció mint a megyeszékhelyen: még körülbelül 69 minigar­zon várja a vásárlókat. — Terveznek-e további kedvezményeket más építési formáknál a fizikai dolgozók, illetve nagycsaládosok se­­ gítségére? — Nyíregyházán a Ságvári­­telepen februárban 330 ker­tes családi ház építésére all­kalmas telek értékesítéséhez kezdünk. Itt a fizikai mun­kások, a három vagy több gyermekes családok négy­szögölenként 250, más igény­lők 300 forintért vásárolhat­nak telket M.S Czerula „kudarcai“ Köztudott, hogy a tenge­ren történő áruszállítások­or kínálkozik leginkább siralom a lopásra, mivel itt is nehezebb megszervezni a flyamatos ellenőrzést. A abonafelvásárló és feldolgo­­z vállalat máriapócsi ke­­szőüzeme is olyan gazdá­ig, ahol naponta folyik a remények ki- és beszállító­­­ gépjárműveken. Az üzem szetői ismerik e fokozott­sszaélési lehetőségeket, mert gyakran végeznek lenőrzéseket. Ilyen ellenőrzés során —­­974. május 11-én — észlel­­i, hogy a Czerula Sándor­nál vezetett pótkocsis von­ton 4 zsák _ többlet sertés­­pot akarták a portán ki­­empészni, Gemzsi József rakodótársai Czerula hzzájárulásával. A tetten­­és folytán a 944 Ft érték­i tápot a portán lerakat­­a és a tolvajokkal közöl­­i, hogy ellenük megindít­­k az eljárást. A tettenérés azonban nem tte el a társaság kedvét az újabb bűncselekmény elkövetésétől Még ezen a napon délelőtt egy vagon szója­darát raktak ki és kellett beszállítaniuk a ke­verőüzembe. Rakodás köz­ben Garamvölgyi Mihály MÁV-állomásfőnök felbuj­­tására ismét elloptak 4 zsák szójadarát 1756 Ft ér­tékben. A szójáért mind­össze egy liter bort és 200 Ft-ot kaptak az állomásü­­­­nöktől. E cselekményekért a nyír­bátori járásbíróság Czerula Sándort és társait 7—10 hó­nap közötti, 10 %-os bér­csökkentéssel járó javító­nevelő munkára ítélte. Czerula Sándor nem okult e humánus büntetés­ből sem, mert még le sem járt a javító­nevelő munká­ja, máris — 1974. novem­ber 26-án este — bemászott az üzem kerítésén és ello­pott, majd a kerítésen ke­resztül kidobott 2 zsák sze­­­­mes kukoricát 530 Ft ér­tékben, amit a közelben le­állíto­tt személygépkocsijával akart hazavinni. A zsákmány cipején e­köz­ben az éjjeliőr tettenérte a tolvajt, a kukoricát elvette tőle és a hívott segítséggel visszaszállították az üzem­be. Czerula Sándor ekkor sem tudott belenyugodni a „ku­­darc”-ba, elhatározta, hogy a tőle elvett kukoricát Újra ellopja. Még az éjszaka fo­lyamán behatolt az üzembe és helyi ismeretének fel­­használásával újra ellopta a két zsák kukoricát s azt ek­kor sikerült is hazaszállí­tania. Az ismételt eljárás során már nemcsak a tolvaj bi­zonyult „következetes”-nek, hanem a bíróság is, amikor a­­ közvagyon rendszeres fosztogatására spekuláló vádlottat 6 hónapi végre­hajtható szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Dr. Pálfy Ferenc ügyész s Csillagda a főiskolán új csillagvizsgálóval gazda­godott a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Fő­iskola A furcsa építmény ott emelkedik a főépület tetején Már csak a néhány méteres biztonsági korlát megépítése van hátra, aztán jöhet az átadás. A kis csillagvizsgáló­­ megszületésében jelentős ré­sze van dr. Frisnyák Sándor tanszékvezető docensnek. — Legelőször is az érdeme­ket szeretném „helyére” rak­ni. Ahhoz, hogy végül is a miénk lehet a csillagda, ez több ember, sőt egy egész kollektíva érdeme. Legelső helyre tenném dr. Göcz Lajos docens aktív közreműködését, a főiskola szakmunkásgárdá­jának lelkes munkáját és a földrajz szakosok türelmet­lenségét. A csillagvizsgáló lé­tesítésének első tervét az 1958—60-es évben készítet­tem el A csillagda végleges meg­építéséhez összesen 10 ezer forint értékű anyagot hasz­náltak fel, 50 ezer forintot pe­dig célprémiumként a külső építést lebonyolító szakmun­kásgárda kapta meg. Adatairól csak annyit, hogy a távcső 100, 180 és 250-szeres nagyításával a legjelentősebb vidéki távcsövek közé tarto­zik. Egy elektromos óraszer­­kezet a Föld forgásával el­lenkező irányba forgatja, így a vizsgált égitest a távcső megfigyelő látómezejében marad. De a diákok rendel­kezésére áll még egy ötven­szeres nagyítású Kepler-táv­cső és egy sereg szemléltető eszköz (tellurium-lum­nium, holdgömb, éggömb, csillagá­szati térképek, atlaszok, tér­képek), amelyek a földrajz­oktatáshoz szükségesek. A jövő további fejlesztést ígér. Egy speciális fényképe­zőgéppel lefényképezhetik az égitesteket, a főiskola tulaj­donába kerül egy világidőt jelző kvarcóra és egy szput­­nyikmegfigyelő távcső.­­ A csillagvizsgálónak ket­tős feladatot szántunk. Egy­részt az oktatást, a természet­tudományos és világnézeti is­meretek bővítését szeretnénk segíteni. A távcsővel igen kö­zelről megismerkedhetünk a Hold felszínével, láthatóvá válnak a kráterek és szakadé­kok. Tanulmányozhatjuk a Jupitert és holdjait és a Sa­­turnus gyűrűjét. A diákoknak hetenként 2—3 alkalommal, ahogy a látási viszonyok meg­engedik, dr. Göőz Lajos tart bemutatást. Nyolc hónapja alakult egy csillagászati szak­kör főleg földrajzszakos diá­kokból, de helyet kaptak ben­ne a városi érdeklődők is. Létrejön egy távcsőépítési szakkör, ahol a résztvevők tanár irányításával saját ma­guk építhetnek távcsövet. És a legnagyobb értelmet, hogy ez a csillagda megépült, tudjanak diákjaink többet a csillagok világáról, ne csak elméletben, gyakorlatban is. Vigyék el falukra, távoli ta­nyákra csillagászati ismere­teiket Dr. Frisnyak Sándor dorens, Esztergomi Sándor tanszéki munkatárs és dr. Kor­­mány Gyula adjunktus távcnőkezelés Jü­ízben. (Gaál Béla felvétele) A februárban megjelenő magyar nyelvű szovjet lapok tartalmából SZOVJETUNIÓ.­­ A ké­pes havi folyóirat februári számában Nyikoláj Inozem­­eev, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke ad tájékoztatást a Szovjetunió közgazdasági terveiről, nem­zetközi gazdasági együttmű­ködéséről Nehéz út visz Szibéria olajához rímmel, nagy képes riport kalauzolja el az olva­sókat a Szamod­or-tó vidéké­re, a Szovjetunió új, nagy olajtermelő területére, ahol minden talpalatnyi földért meg kel küzdeni a termé­szettel. Érdekes pedagógiai té­májú cikket közöl a lap Ta­nítsuk meg a gyermekeket gondolkodni rímmel. A Ma­gyarországon nagy népszerű­­ségnek örvendő Szergej Ob­tszeov a művészeti nevelés­sel kapcsolatos gondolatait és pályája néhány érdekes epizódját írja le cikkében. A LANTOK, asszonyok februári számában változatos témaköröket felölelő írásokat találunk. Németh Géza riportja az Ózdi Kohászati Üzemek „Gólyaüzemébe” kalauzol el, egy másik riport a Pamir hó­födte hegycsúcsaira, egy har­madik pedig egy litvániai új lakótelepre. Bemutat a lap egy, az uráli autógyárban dolgozó munkásnőt, aki aki egyben parlamenti képviselő is. Budapest felszabadulásá­nak 30. évfordulójával több írás is foglalkozik. A művészetkedvelők Gali­na Ulanováról, a világhírű balerináról, valamint a Moszkvai Kisszínházról ol­vashatnak átfogó cikket. Kemény Éva és Soós Lász­ló, a közismert m­űvészhá­­zaspár politikai plakátjaival moszkvai kiállításuk alkal­mából ismerkedhetünk meg. A lapnak ebben­ a számá­ban ér véget a Hazám: Ma­gyarország fényképpályázat, valamint a Művészpalánták versenye Lányokkal beszélgetve e. rovat a házasság problémáit elemzi. Az orvos tanácsai ezúttal az ésszerű táplálko­zásról szólnak. A divatrovat fiataloknak­ ajánl téli modelleket. Két oldalas, rajzos, verses- mesés összeállítás szól a ki­csinyekhez. r s­okszorosított haszná­­­­lati utasítás segíti a vevőt abban, hogy eligazod­jék a fürjtojás rejtelmeiben. Darabja egy forint, tartalmaz egy sor vitamint, és evésen kívül kozmetikai célokra is alkalmas. Röviden ez a lé­nyeg. A fürjtojás kapható is Nyíregyházán, a Csemege kí­nálja. Guszta kis tarka va­lami, először üveggolyónak hittem, pöttyös, és mini. Egy rántottéhoz legalább negyven kell belőle, arcpakoláshoz bőrfelülettől függő mennyi­ség. Amióta megláttam, azóta tudom, mi az­, ami eddig éle­temből hiányzott Mindig Fürjtojás éreztem valami űrt, mond­­hatatlan űrt a lelkem és gyomrom táján, de soha egy isteni szikra nem döbbentett rá: a fürjtojás az, ami nem tölti be tátongó mélységei­met. És ami a fő: hazai fü­rj tojása! Nem is import. Ott tojjék őket a kis fészkecs­­kékben, a lankás magyar tá­jon. Ha nem lenne olyan tö­rékeny, a szívemre szoríta­nám mindet! Nézem a bolt­ban, tekintetem olyan forró, hogy úgy érzem, percek, és kemény tojás lesz belőlük, de legrosszabb esetben is csi­pogni fog a tároló. De nincs szívem venni belőle. Eldől bennem a tusa, búcsút intek a száznyi elvetélt fürjnek és elindulok egy másik pulthoz. Téliszalámiért. Nincs. Ekkor jövök rá a valóságra: több fürjünk van, mint disznónk. Rémálmom volt. Balkáni örvösgerle­­tojás. Fecsketojás. Verébto­jás. Pintytojás. Májtalanított libatojás. Tojásfej, tojástánc. És mindhez használati utasí­tás. Tojásregények. Regé­nyes tojások. Hiába, a zavar nem az ellátásban, a fejemben van. (bürget)

Next