Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-12 / 136. szám
WB. június 11. NER -vizsgálat Javult az iskolaegészségi dfjy — Jobb ivóvízellátás — Szabályozták a szakköri részvételt Milyen padban ülnek a gyermekek? Jó-e a világítás, az ivóvízellátás, van-e mindenütt megfelelő tisztálkodási lehetőség? Csökkent-e a nagyobb szellemi megterheléssel járó, úgynevezett kettős órák száma? Milyen az iskolaegészségügy helyzete? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a népi ellenőrzési utóvizsgálat, amely ez év elején zajlott le és az 1972 május—júniustól eltelt időszak fejlődését vette számba. Hiány iskolaorvosokból A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy az alapvizsgálat óta az iskolák közegészségügyi helyzete javult. Egyes iskoláknál ez a javulás lényeges, míg más iskoláknál alig tapasztalható előrelépés. " Az iskolai testnevelés előtérbe kerülése, egy sor iskolai sportlétesítmény megépítése, jó hatással van a tanulók egészséges életre nevelésére. Az orvosi felügyeleti munkában azonban lényeges változás nincs — állapították meg a népi ellenőrök. Az iskolaorvosi teendőket legtöbb helyen az egyébként is sok beteget ellátó körzeti orvosok végzik. A tanrendek kialakításánál az orvosi rendelések összhangját a legtöbb helyen nem tudják megoldani, mert függetlenített iskolaorvosok nincsenek. Az iskolák felújítására, egészségesebb tanulási körülményeit kialakítására egy év alatt a megyében 33 millió forintot költöttek. Annak ellenére, hogy a felújítási, karbantartási összegek évről évre emelkednek, mégis kevésnek bizonyulnak. Sok gondot okoz az iskolák ellátása egészséges ivóvízzel, mosdókkal, zuhanyozókkal. Általában az iskolák többségében javult az ivóvízellátás, több iskolát közművesítettek 1972 óta, növelték az ivókutakat és a falicsapok számát. Ennek ellenére — utaltak a tapasztalatokra a népi ellenőrök — rossz az ivóvízellátás a kisvárdai járásban, a kisvárdai ipari szakmunkásképző intézetnél. Ásott kútból isznak a gyermekek a nagykállói Ludastó tanyai iskolában, a nyírgezsei és nyírpilisi iskolákban kannákkal hordják a vizet és a tisztálkodást mosdótálakkal oldják meg. Három méretű padok Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a padok nem megfelelőek, nem igazodnak a gyermekek eltérő életkori sajátosságaihoz. A legkedvezőbb a helyzet ott, ahol három méretű pad áll rendelkezésre és a kiselsősöknek nem kell a nagyban, a nagyoknak a kisméretű padokban ülni. A váltva használt tantermekben az iskolák vezetői igyekeztek úgy kialakítani az osztályokat, úgy öszszeállítani a padokat, hogy azok a követelményeknek megfeleljenek. De még mindig akadnak iskolák, ahol egyforma méretű szabványpadokban ülnek a gyermekek. A tantermek fűtése, szellőztetése általában jó. A világítás hasonlóan: a legtöbb iskolában fénycsövekkel oldották meg. Ahol ilyen nincs, ott a táblák fölé szerelt világítótesteket alkalmazzák. De a világítás sem mindenütt megfelelő, így Kisvárdán a két középiskolában kifogásolták ezt a néni ellenőrök és a Gégényi Általános Iskolában. Kevesebb a kettős óra Kiváncsiak voltak a népi ellenőrök arra is, hogy csökkent-e a tanulók túlterhelése az iskolai órákon és azon kívül. A vizsgálat szerint a tanulók élet- és tanulási rendjének kialakításában az iskolák a szükséges intézkedéseket megtették. Az órarendek összeállításánál — ahol a személni és egvéb feltételek lehetővé tették — igyekeztek-- csökkenteni a nagyobb szellemi menybavétot jelentő enmás utáni, ketres órák számát. A kettős órák száma azonban csökkent a kisvárdai és nyírhátmi járásban, tanárkömű miatt. Szabályozták a tanulók részvéteit -- neves szakkörökben is. Általános iskolában gimnáziumban, a szkknzépiskolában a tanulók,két szakkört, az Inari szakmunkáskéntöban szakkört látó. gazainak, fiakként azoknak ( f 15lf 111■ pT'bniq is akiiinvn’voktatás, stb.) vesznek részt. Páll Géza Mikor friss a tojás? Régi angol közmondás: a pudding próbája az evés. Ez, ha egy kissé erőltetve is, de ráillik az étkezési tojásra is. Csak a felütés után derül ki, hogy elkészíthető-e belőle a rántotta. De mi a biztosíték arra, hogy a megvásárolt tojás az e, aminek megvásárolják, hogy friss-e, vagy tartósított? Ezt úgy szemre nehéz eldönteni, ezért az új országos szabvány szerint 1975. július elsejétől az állami és szövetkezeti kereskedelemben forgalomba hozott tojásokat ártalnatlan, de lemoshatatlan különböző színű festékkel ,részült jelzésekkel kell ellátni. A ,,Tea” osztálynál — amely legfeljebb 5 napos tojást jelent — lilla festékkel .Tea" felírás. A „Friss” osztálynál nagy piros „F” betű és arab számmal a súlykategória. „Főző” és falunál zöldnél felfestett „11” ráma szám. A tar*csíritt tojásnál pedig lékelé ,.t*"-val a híítóhá-i ,.m ■ betűvel pedig a meszelt tojást jelzik-Esetleges kettős megjelölésnél mindig az alacsonyabb osztály jelölése a mérvadó. A megjelöléseknek természetesen nem dekorációs céljuk van: minden minőségi típusnak ugyanis más és más az ára, ezért a szabvány által előírt feléésés a fogyaszták közvetlen érdekét védik. KELET-MAGYARORSZÁG Csak egy kislány... Sem Szentirmay, sem Elemér Száz esztendővel ezelőtt, 1875 késő tavaszán történt, hogy megjelent egy népies műdal. Címoldalán ez volt olvasható: Elemér dala. Szerz.öb.'"' á Szentírmay' Elemér. Mint korábbi és későbbi dalaihoz: ‘öhheg is maga írta a verseket, igen ám, de ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk az Elemér dala első sorát — hogy finoman fejezzük ki magunkat — „kölcsönzést” tapasztalunk. Szentsirmay Elemér egyik kedves barátja, Vajda János költő egy verséből „merítette” s eredetileg így hangzott: „Csak egy szép lány van a világon.” De ki is volt tulajdonképpen ez az oly művésziesen hangzó nevű nótaszerző, Szentirmay Elemér. Hát, kedves olvasó, nem volt sem Szentirmay, sem Elemér. Németh Jánosnak hívták a Horpácson, 1896. szeptember 9- én született zeneszerzőt. Miután Székesfehérvárott és Pesten befejezte tanulmányait, 1861-ben mint Fejér mesyei jegyzővel találkozhattunk. Négy évvel később pedig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főtisztviselője. Nyilvános, zeneszerzői megjelenése összefüggött a nemzet csalogányával, Blaha Lujzával, aki utolérhetetlen varázsával tolmácsolta a népszínművekbe betétként megszólaló műdalokat. Németh János áhítattal hallgatta Blaha Lujzát s egyetlen vágya volt, hogy egyszer olyan dala szülessen meg, melyet a nemzet csalogánya ajkáról ismer meg a dalkedvelők tábora. Még nevét is megváltoztatta, így lett Németh Jánosból Szentirmay Elemér, s így született meg száz esztendővel ezelőtt a „Csak egy kislány van a világon.. Szentirmay Elemér — ma már kevesen tudják — számos népszínműhöz írt könynyed, megkapóan mélyérzésű dalokat, amelyek a pesti Népszínház színpadjáról szálltak szerte az egész országba, így került sor a Nótás Kata, Az öreg béres, Vadgalamb, Veressapkások és az Alkotmány és szerelem című népszínművekben felcsendülő Szentirmay-dalokra. A „Csak egy kislány...” világsikert jelentett Szentirmay Elemérnek, mert a külhonban vendégszereplő cigányzenekarok mindenütt muzsikáltak. Sőt, a világhírű spanyol hegedűművész, Pablo de Sarasate is feldolgozta egyik hegedűre-zongorára komponált Cigánydallamlikum s ő maga leírhatatlan diadallal játszotta koncertjein. A Sarabate-feldolgozás ma is nagysiker,1 műsorszáma a hegedűművészeknek. Népi változatát Bartók Béla találta meg. Bartók kifejtette, hogy eredetileg műdal volt, melyet átvett a nép, és azt ízlésének megfelelően átalakítva, diatonikusan énekelte és énekli ma is. (R. T.) ízlik a fagyi. (Hammel J. felv.) Nem csak nyaralási munka is! Tábornyitás előtt EGY HÉTEN BELÜL EGÉSZ NYÁRON ÁT TARTÓ, SZÉLES KÖRŰ MOZGALOM INDUL, ISMÉT MEGKEZDŐDIK A MUNKA AZ ÉPÍTŐTÁBOROKBAN. HAZÁNK HARMINCÖT KÖZPONTI TÁBORÁBAN ÖT CSOPORTBAN JÚNIUS 15-TŐL AUGUSZTUS 23-IG TART MAJD A TÁBORIDÉNY. A HÉT VÉGÉN A TÁBORI PARANCSNOKOK, BRIGÁDVEZETŐK KELNEK ELŐSZÖR ÚTRA, MAJD VASÁRNAP, 15-ÉN KÜLÖNVONATOKON KÖVETIK ŐKET AZ ELSŐ TÁBOROZÓK. A Hanságból indult és hatalmassá nőtt az építőtábori mozgalom. Évről évre megmutatkozott, és megmutatkozik ifjúságunk tettrekészsége. Az elért eredmények jelentősek. Olyan emlékezetes példa bizonyíthatja ezt, amely nekünk, szabolcsiaknak igen szemléletes. Az 1970-es árvízkatasztrófa után 17 ezer fiatal vett részt a szamosközi károk helyreállításában, 2500 családi ház felépítésében. A tizennyolcadik építőtáboros nyár központi, megyei, egyetemi és főiskolai táborainak célja azonos az előző éviekével: a népgazdaság segítése. Az idei 35 központi építőtábor közül megyénk fiataljai a lengyeltóti, a csepeli, a biatorbágyi és a csillebérci táborokban dolgoznak. A részt vevő főiskolás, középiskolás lányok és fiúk, — összesen kétezerötszázan — kéthetes váltásokban, napi 6 órát dolgoznak majd. Ez az összlétszám jelentős. A központi táborokban a budapesti táborozók után létszámban a szabolcs-szatmáriak következnek. A jelentkezők száma ennél jóval több: kétszerese a megyei keretszámnak. A táborozókat az iskolai alapszervezetek a jelentkezők KISZ-munkája alapján választották ki. A leendő táborlakóknak ez a feladat megbízatást jelent, melynek becsületes végrehajtása rangos része leszegyéni feladatvállalásuknak. ■ "E táborok irányítását a tábor parancsnoksága a brigádvezetőkből álló tábortanáccsal végzi. A parancsnokság tagjai többek között a táborparancsnok, a nevelési felelősök és a műszaki vezetők. A központi táborok vezetőségeit egyegy megyei KISZ-bizottság szervezte meg. A Szabolcs- Szatmár megyei KISZ Bizottság a lengyeltóti tábor parancsnokságának tagjait már mind az öt turnusra kijelölte. A nevelési felelősök a Bessenyei Tanárképző, a műszaki vezetők pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói közül kerültek ki. Megyénk fiataljai közül a csepeli fiútáborba az első és második csoportban utazik 110—110 fő. Június 15 és július 12 között az Építési és Városfejlesztési Minisztérium ad munkát; segítenek például a Zrínyi Nyomda újjáépítésében. A biatorbágyi „Ságvári Endre” tábor lakói (három csoportban 200—200 fő) vasútépítésen dolgoznak majd. A Bécs—Budapest közötti vasútvonal készülő, új biatorbágyi szakaszán földmunkát végeznek. A csillebérci úttörő nagytáborban kisegítő, karbantartó munka lesz a feladata az 50—50 fős csoportokban odautazó lányoknak. A táborok közül számunkra a legjelentősebb és legérdekesebb a lengyeltóti tábor. Érdekessége abban rejlik, hogy a tábor szaktábor. A helyi parancsnokság vezetésével csoportonként 260 —280 szabolcsi lány végzi a mezőgazdasági munkákat a Balatonboglári Állami Gazdaság területén. A szervezésnél a táborozók érdeklődési körét is figyelembe vették." A táborok még nem nyíltak meg, de máris itt a kérdés: mikor lehet igazán eredményes a kéthetes munka? Akkor, ha a leendő táborozók tisztában vannak azzal, hogy nem nyaralni, hanem dolgozni mennek és tudják, milyen fontos a népgazdaságnak az általuk végzett munka. Reszler Gábor Trereckei István már negyven éve juhászkodással keresi a kenyerét. Most mindössze száz birka van csak a keze alatt és Bogár nevű koromfekete, göndör szőrű, nyáj terelő puli kutyája. Csendes ember, mint a juhászok általában. Nyugodt is, hiszen tudja, Bogár nem engedi meg a birkáknak azt, hogy összevissza csatangoljanak. A juhász csendesen, komótosan kimért léptekkel ballag nyála után. Hosszú, vastag kampós botjával segít magának lépteit egyenesíteni. Fekete, széles karimájú kalapját fejére húzva pislant ki alóla a vastag, téli gyapjút vesztett nyájra. Hosszú, vörhenyes bajuszát, lebegteti a nyár eleji friss levegőt hozó szél. Szétterül a nyáj a legelőn, a juhász is lepihen egy nyárfa hűs árnyékot adó tövébe. A puli is leheveredik melléje, de vigyázó szemét az állatokon tartja, minden mozdulatukat feszesen figyeli. A reggeli nap fényében megnyúltak az árnyékok, érezhetően meleg nap lesz a mai is. A juhok nem kéretve magukat, kisebb csoportokba verődve némán rágják a zsendülő fűszálakat. A juhász hátát a fa tödéhez szorítva pihen. Igaz nincsen elfáradva, de mit csináljon egy juhász amíg a nyája jegel? Kis idő múlva feláll, leszakít egy-két nyárfalevelet és visszaül az egyre jobbat melegítő nap elől e védelmet nyújtó fa széles árnyékába. Bogár megosztva figyelmét, tekint a gazdira. A juhász egy éléokzöld levelet tömött bajusza alá helyez, hüvelyk- és mutatóujjaival megfogja és mintha csak egy furulyát fújna, elkezd flótázni. A nyárfalevél pedig — mint a jó puli — engedelmeskedik a juhász akaratának. Az pedig csak fúija-fújja az egyik dalt a másik után nem akarván abba se hagyni. A dallamos csengésű nótázást Bogár vidám, örömteli csaholása kíséri. A juhász abbahagyja a nótázást, feláll, felveszi a botját és tarisznyájából előveszi táskarádióját. Bekapcsolja és Bogár kíséretében lassan ballag a nyája után. Sipos Béla 5 Állják a nagyobb fogyasztást Tervek, gondok, ellátás átszervezés a nyíregyházi sütőiparnál Ilyenkor a turizmus, a hétvégi kirándulások, a mezőgazdasági munkák mindmind a sütőipari termékek mennyiségi termelését teszik szükségessé. A sütőipari termékek fogyasztása az éves átlagtól 10—15 százalékkal magasabb. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat a fokozottabb igények kielégítésére tervszerűen készült. Jelenleg Nyíregyházán és a környező községekben naponta 142 ezer darab kenyeret igényelnek Ez tizenötezer darabbal több, mint az elmúlt év fogyasztási átlaga. A megnövekedett péksüteményigényeknek a vállalat úgy tud eleget tenni, hogy a Szarvas utcai üzemben is termelnek zsemlét. Ebben az üzemben eddig csak kenyeret és töltelékes árukat gyártottak. Hosszabb távon az a terv, hogy a vállalat Nyíregyházán egy második kenyérgyárral, a süteménygyártást modern technológiai berendezésekkel, kevesebb élőmunkaráforolással oldja meg. Balkányban most kezdte meg a próbaüzemelést egy új, 6,3 tonna kapacitású üzem. A kivitelezése a vállalat saját tervei szerint, saját fejlesztési alapjából történt. Ezzel négy község ellátását kívánják javítani. Az új balkányi üzem süteményt is készít az eddigi kenyértermelés mellett. Balkányt és környékét korábban Nagykálló látta el kiflivel és zsemlével. A hosszú szállítás miatt ebben a térségben eddig nemigen jutottak friss péksüteményhez. A munkásutánpótlás kérdését úgy oldották meg, hogy a vállalat Tiszadobon 26 fő, saját nevelésű ipari tanulója végzi az iskolát és július első napjaiban már szakmunkásvizsgát is tesznek. Természetesen ezt követően a vállalat különböző üzemeiben már a termelésbe is bekapcsolódnak. Farkas