Kelet-Magyarország, 1975. június (32. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

WB. június 11. NER -vizsgálat Javult az iskolaegészségi dfjy — Jobb ivóvíz­­ellátás — Szabályozták a szakköri részvételt Milyen padban ülnek a gyermekek? Jó-e a világítás, az ivóvízellátás, van-e min­denütt megfelelő tisztálkodá­si lehetőség? Csökkent-e a nagyobb szellemi megterhe­léssel járó, úgynevezett ket­tős órák száma? Milyen az iskolaegészségügy helyzete? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a népi ellenőrzési utóvizsgálat, amely ez év ele­jén zajlott le és az 1972 má­jus—júniustól eltelt időszak fejlődését vette számba. Hiány iskolaorvosokból A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy az alap­­vizsgálat óta az iskolák köz­­egészségügyi helyzete javult. Egyes iskoláknál ez a javulás lényeges, míg más iskoláknál alig tapasztalható előrelépés. " Az iskolai testnevelés előtér­be kerülése, egy sor iskolai sportlétesítmény megépítése, jó hatással van a tanulók egészséges életre nevelésére.­­ Az orvosi felügyeleti munká­ban azonban lényeges válto­­zás nincs — állapították meg a népi ellenőrök. Az iskolaor­­vosi teendőket legtöbb helyen az egyébként is sok beteget ellátó körzeti orvosok végzik. A tanrendek kialakításánál az orvosi rendelések össz­hangját a legtöbb helyen nem tudják megoldani, mert füg­getlenített iskolaorvosok nin­csenek.­­ Az iskolák felújítására, egészségesebb tanulási körül­ményeit kialakítására egy év alatt a megyében 33 millió forintot költöttek. Annak el­lenére, hogy a felújítási, kar­bantartási összegek évről év­re emelkednek, mégis kevés­nek bizonyulnak. Sok gondot okoz az iskolák ellátása egészséges ivóvízzel, mosdók­kal, zuhanyozókkal. Általá­ban az iskolák többségében javult az ivóvízellátás, több iskolát közművesítettek 1972 óta, növelték az ivókutakat és a falicsapok számát. Ennek ellenére — utaltak a tapasz­talatokra a népi ellenőrök — rossz az ivóvízellátás a kis­­várdai járásban, a kisvárdai ipari szakmunkásképző inté­zetnél. Ásott kútból isznak a gyermekek a nagykállói Lu­dastó tanyai iskolában, a nyírgezsei és nyírpilisi isko­lákban kannákkal hordják a vizet és a tisztálkodást mos­dótálakkal oldják meg. Három méretű padok Korábban sok panasz hang­zott el amiatt, hogy a padok nem megfelelőek, nem iga­zodnak a gyermekek eltérő életkori sajátosságaihoz. A legkedvezőbb a helyzet ott, ahol három méretű pad áll rendelkezésre és a kiselső­­söknek nem kell a nagyban, a nagyoknak a kisméretű pa­dokban ülni. A váltva hasz­nált tantermekben az iskolák vezetői igyekeztek úgy­ kiala­kítani az osztályokat, úgy ösz­­szeállítani a padokat, hogy azok a követelményeknek megfeleljenek. De még min­dig akadnak iskolák, ahol egyforma méretű szabvány­padokban ülnek a gyerme­kek. A tantermek fűtése, szel­­lőztetése általában jó. A vilá­gítás hasonlóan: a legtöbb iskolában fénycsövekkel ol­dották meg. Ahol ilyen nincs, ott a táblák fölé szerelt vi­lágí­tótesteket al­ka­l­m­azzák. De a világítás sem mindenütt megfelelő, így Kisvárdán a két­ középiskolában kifogásol­ták ezt a néni ellenőrök és a Gégényi Általános Iskolában. Kevesebb a kettős óra Kiváncsiak voltak a népi ellenőrök arra is, hogy csök­kent-e a tanulók túlterhelése az iskolai órákon és azon kívül. A vizsgálat szerint a tanulók élet- és tanulási rendjének kialakításában az iskolák a szükséges intézke­­déseket megtették. Az óra­­rendek összeállításánál — ahol a személni és egvéb fel­tételek lehetővé tették — igyekeztek-- csökkenteni a na­­gyobb szellemi menybavéto­t jelentő enmás utáni, ketres órák számát. A kettős órák száma azonban csökkent a kisvárdai és nyírhátm­i járás­ban, tanárkö­mű miatt. Szabályozták a tanulók rész­véteit -- neves szakkörök­ben is. Általános iskolában gimnáziumban, a szkknzép­­iskolában a tanulók,két szak­kört, az Inari szakmunkás­­kéntöban szakkört látó. gazainak, fiakként azoknak ( f 15lf 11­1■ pT'bniq is akii­invn’vok­tatás, stb.) vesznek részt. Páll Géza Mikor friss a tojás? Régi angol közmondás: a pudding próbája az evés. Ez, ha egy kissé erőltetve is, de ráillik az étkezési tojásra is. Csak a felütés után derül ki, hogy elkészíthető-e belőle a rántotta. De mi a biztosíték arra, hogy a megvásárolt tojás az e, aminek megvásárolják, hogy friss-e, vagy tartósított? Ezt úgy szemre nehéz eldön­teni, ezért az új országos szabvány szerint 1975. július elsejétől az állami és szövet­kezeti kereskedelemben for­galomba hozott tojásokat ár­­talnatlan, de lemoshatatlan különböző színű festékkel ,ré­szült jelzésekkel kell ellátni. A ,,Tea” osztálynál — amely legfeljebb 5 napos tojást je­lent — lilla festékkel .Tea" felírás. A „Friss” osztálynál nagy piros „F” betű és arab számmal a súlykategória. „Főző” és­ falunál zöldnél fel­festett „11” ráma­ szám. A tar*csíritt tojásnál pedig lé­kelé ,.t*"-val a híítóhá-i ,.m ■ betűvel pedig a meszelt to­jást jelzik-Esetleges kettős megjelö­lésnél mindig az alacsonyabb osztály jelölése a mérvadó. A megjelöléseknek termé­szetesen nem dekorációs cél­juk van: minden minőségi tí­pusnak ugyanis más és más az ára, ezért a szabvány ál­tal előírt feléé­sés­ a fogyasz­ták közvetlen érdekét védik. KELET-MAGYARORSZÁG Csak egy kislány... Sem Szentirmay, sem Elemér Száz esztendővel ezelőtt, 1875 késő tavaszán történt, hogy megjelent egy népies műdal. Címoldalán ez volt ol­vasható: Elemér dala. Szer­­z.ö­­b.'"' á Sz­entírm­ay' Elemér. Mint korábbi és későbbi da­laihoz: ‘öhheg is maga írta a verseket, igen ám, de ha egy kicsit közelebbről megvizs­gáljuk az Elemér dala első sorát — hogy finoman fejez­zük ki magunkat — „köl­csönzést” tapasztalunk. Szents­irmay Elemér egyik kedves barátja, Vajda János költő egy verséből „merítette” s eredetileg így hangzott: „Csak egy szép lány van a világon.” De ki is volt tulajdonkép­pen ez az oly művésziesen hangzó nevű nótaszerző, Szentirmay Elemér. Hát, ked­ves olvasó, nem volt sem Szentirmay, sem Elemér. Né­meth Jánosnak hívták a Hor­­­pácson, 1896. szeptember 9- én született zeneszerzőt. Mi­után Székesfehérvárott és Pesten befejezte tanulmá­nyait, 1861-ben mint Fejér mesyei jegyzővel találkozhat­tunk. Négy évvel később pe­dig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főtisztvi­­selője. Nyilvános, zeneszerzői megjelenése összefüggött a nemzet csalogányával, Blaha Lujzával, aki utolérhetetlen varázsával tolmácsolta a nép­színművekbe betétként meg­szólaló műdalokat. Németh János áhítattal hallgatta Blaha Lujzát s egyetlen vágya volt, hogy egyszer olyan dala szülessen meg, melyet a nemzet csalo­gánya ajkáról ismer meg a dalkedvelők tábora. Még ne­vét is megváltoztatta, így lett Németh Jánosból Szentir­­may Elemér, s így született meg száz esztendővel ezelőtt a „Csak egy kislány van a világon.. Szentirmay Elemér — ma már kevesen tudják — szá­mos népszínműhöz írt köny­­nyed, megkapóan mélyérzésű dalokat, amelyek a pesti Népszínház színpadjáról szálltak szerte az egész or­szágba, így került sor a Nó­­tás Kata, Az öreg béres, Vad­galamb, Veressapkások és az Alkotmány és szerelem című népszínművekben felcsendü­lő Szentirmay-dalokra. A „Csak egy kislány...” világsikert jelentett Szentir­­m­ay Elemérnek, mert a kül­honban vendégszereplő ci­gányzenekarok mindenütt muzsikáltak. Sőt, a világhírű spanyol hegedűművész, Pablo de Sarasate is feldolgozta egyik hegedűre-zongorára komponált Cigánydallamlik­­­um s ő maga leírhatatlan diadallal játszotta koncert­jein. A Sarabate-feldolgozás ma is nagysiker,1 műsorszá­ma a hegedűművészeknek. Népi változatát Bartók Bé­la találta meg. Bartók kifej­tette, hogy eredetileg műdal volt, melyet átvett a nép, és azt ízlésének megfelelően át­alakítva, diatonikusan éne­kelte és énekli ma is. (R. T.) ízlik a fagyi. (Hammel J. felv.) Nem csak nyaralás­i munka is! Tábor­nyitás előtt EGY HÉTEN BELÜL EGÉSZ NYÁRON ÁT TAR­TÓ, SZÉLES KÖRŰ MOZGALOM INDUL, ISMÉT MEGKEZDŐDIK A MUNKA AZ ÉPÍTŐTÁBOROK­BAN. HAZÁNK HARMINCÖT KÖZPONTI TÁBORÁ­BAN ÖT CSOPORTBAN JÚNIUS 15-TŐL AUGUSZ­TUS 23-IG TART MAJD A TÁBORIDÉNY. A HÉT VÉGÉN A TÁBORI P­ARANCSNOKOK, BRIGÁDVE­­ZETŐK KELNEK ELŐSZÖR ÚTRA, MAJD VASÁR­NAP, 15-ÉN KÜLÖNVONATOKON KÖVETIK ŐKET AZ ELSŐ TÁBOROZÓK. A Hanságból indult és­ ha­talmassá nőtt az építőtábori mozgalom. Évről évre meg­mutatkozott, és megmutat­kozik ifjúságunk tettre­­készsége. Az elért eredmé­nyek jelentősek. Olyan em­lékezetes példa bizonyíthat­ja ezt, amely nekünk, sza­bolcsiaknak igen szemléle­tes. Az 1970-es árvízkataszt­rófa után 17 ezer fiatal vett részt a szamosközi károk helyreállításában, 2500 csa­ládi ház felépítésében. A tizennyolcadik építő­­táboros nyár központi, me­gyei, egyetemi és főiskolai táborainak célja azonos az előző éviekével: a népgazda­ság segítése. Az idei 35 köz­ponti építőtábor közül me­gyénk fiataljai a lengyeltóti, a csepeli, a biatorbágyi és a csillebérci táborokban dol­goznak. A részt vevő főisko­lás, középiskolás lányok és fiúk, — összesen kétezeröt­­százan — kéthetes váltások­ban, napi 6 órát dolgoznak majd. Ez az összlétszám jelentős. A központi táborokban a budapesti táborozók után létszámban a szabolcs-szat­­máriak következnek. A je­lentkezők száma ennél jóval több: kétszerese a megyei keretszámnak. A táborozókat az iskolai alapszervezetek a jelentke­zők KISZ-munkája alapján választották ki. A leendő tá­borlakóknak ez a feladat megbízatást jelent, melynek becsületes végrehajtása ran­gos része lesz­­egyéni feladat­­vállalásuknak. ■ "E táborok irányítását a tábor parancsnoksága a brigádvezetőkből álló tá­bortanáccsal végzi. A pa­rancsnokság tagjai többek között a táborparancsnok, a nevelési felelősök és­ a műszaki vezetők. A központi táborok vezetőségeit egy­­egy megyei KISZ-bizottság szervezte meg. A Szabolcs- Szatmár megyei KISZ Bi­zottság a lengyeltóti tábor parancsnokságának tagjait már mind az öt turnusra ki­jelölte. A nevelési felelősök a Bessenyei Tanárképző, a műszaki vezetők pedig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola hallgatói közül ke­rültek ki. Megyénk fiataljai közül a csepeli fiútáborba az el­ső és második csoportban utazik 110—110 fő. Június 15 és július 12 között az Épí­tési és Városfejlesztési Mi­nisztérium ad munkát; segí­tenek például a Zrínyi Nyomda újjáépítésében. A biatorbágyi „Ságvári Endre” tábor lakói (három csoportban 200—200 fő) vas­útépítésen dolgoznak majd. A Bécs—Budapest közötti vasútvonal készülő, új bia­torbágyi szakaszán földmun­kát végeznek. A csillebérci úttörő nagy­táborban kisegítő, karban­tartó munka lesz a feladata az 50—50 fős csoportokban odautazó lányoknak. A táborok közül számunk­ra a legjelentősebb és leg­érdekesebb a lengyeltóti tá­bor. Érdekessége abban rej­lik, hogy a tábor szaktábor. A helyi parancsnokság ve­zetésével csoportonként 260 —280 szabolcsi lány végzi a mezőgazdasági munkákat a Balatonboglári Állami Gaz­daság területén. A szerve­zésnél a táborozók érdeklő­dési körét is figyelembe vet­ték­." A táborok még nem nyíl­tak meg, de máris itt a kér­dés: mikor lehet igazán eredményes a kéthetes mun­ka? Akkor, ha a leendő tá­borozók tisztában vannak azzal, hogy nem nyaralni, hanem dolgozni mennek és tudják, milyen fontos a nép­gazdaságnak az általuk vég­zett munka. Reszler Gábor T­rereckei István már­­ negyven éve juhász­kodással keresi a kenyerét. Most mindössze száz birka van csak a keze alatt és Bo­gár nevű koromfekete, gön­dör szőrű, nyáj terelő puli kutyája. Csendes ember, mint a juhászok általában. Nyu­godt is, hiszen tudja, Bogár nem engedi meg a birkáknak azt, hogy összevissza csatan­goljanak. A juhász csendesen, komó­tosan kimért léptekkel bal­lag nyála után. Hosszú, vas­tag kampós botjával segít magának lépteit egyenesíteni. Fekete, széles karimájú ka­­lapját fejére húzva pislant ki alóla a vastag, téli gyapjút vesztett nyájra. Hosszú, vör­­henyes bajuszát, lebegteti a nyár eleji friss levegőt hozó­ szél. Szétterül a nyáj a legelőn, a juhász is lepihen egy nyár­fa hűs árnyékot adó tövébe. A puli is leheveredik mellé­je, de vigyázó szemét az álla­tokon tartja, minden mozdu­latukat feszesen figyeli. A reggeli nap fényében meg­nyúltak az árnyékok, érezhe­tően meleg nap lesz a mai is. A juhok nem kéretve ma­­gukat, kisebb csoportokba ve­rődve némán rágják a zsen­­dülő fűszálakat. A juhász hátát a fa tödé­hez szorítva pihen. Igaz nin­csen elfáradva, de mit csinál­jon egy juhász amíg a nyája jegel? Kis idő múlva feláll, leszakít egy-két nyárfalevelet és visszaül az egyre jobbat­ melegítő nap elől e védelmet nyújtó fa széles árnyékába. Bogár megosztva figyelmét, tekint a gazdira. A juhász egy éléokzöld levelet tö­mött bajusza alá helyez, hü­velyk- és mutatóujjaival meg­fogja és mintha csak egy fu­rulyát fújna, elkezd flótázni. A nyárfalevél pedig — mint a jó puli — engedelmeskedik a juhász akaratának. Az pe­dig csak fú­ija-fújja az egyik dalt a másik után nem akar­ván abba se hagyni. A dalla­mos csengésű nótázást Bogár vidám, örömteli csaholása kí­séri. A juhász abbahagyja a nó­­tázást, feláll, felveszi a bot­ját és tarisznyájából előveszi táskarádióját. Bekapcsolja és Bogár kíséretében lassan bal­lag a nyája után. Sipos Béla 5 Állják a nagyobb fogyasztást Tervek, gondok, ellátás átszervezés a nyíregyházi sütőiparnál Ilyenkor a turizmus, a hét­végi kirándulások, a mező­­gazdasági munkák mind­mind a sütőipari termékek mennyiségi termelését teszik szükségessé. A sütőipari ter­mékek fogyasztása az éves átlagtól 10—15 százalékkal magasabb. A Nyíregyházi Sü­tőipari Vállalat a fokozottabb igények kielégítésére tervsze­­rűen készült. Jelenleg Nyír­egyházán és a környező köz­­ségekben naponta 142 ezer darab kenyeret igényelnek Ez tizenötezer darabbal több, mint az elmúlt év fogyasztási átlaga. A megnövekedett péksüte­ményigényeknek a vállalat úgy tud eleget tenni, hogy a Szarvas utcai üzemben is termelnek zsemlét. Ebben az üzemben eddig csak kenyeret és töltelékes árukat gyártot­tak. Hosszabb távon az a­ terv, hogy a vállalat Nyíregy­házán egy második kenyér­gyárral, a süteménygyártást modern technológiai berende­zésekkel, kevesebb élőmunka­­ráforolással oldja meg. Balkányban most kezdte meg a próbaüzemelést egy új, 6,3 tonna kapacitású üzem. A kivitelezése a válla­lat saját tervei szerint, saját fejlesztési alapjából történt. Ezzel négy község ellátását kívánják javítani. Az új bal­­kányi üzem süteményt is ké­szít az eddigi kenyértermelés mellett. Balk­ányt és környé­két korábban Nagykálló látta el kiflivel és zsemlével. A hosszú szállítás miatt ebben a térségben eddig nemigen jutottak friss péksütemény­hez. A munkásutánpótlás kér­dését úgy oldották meg, hogy a vállalat Tiszadobon 26 fő, saját nevelésű ipari tanulója végzi az iskolát és július első napjaiban már szakmunkás­­vizsgát is tesznek. Természe­tesen ezt követően a vállalat különböző üzemeiben már a termelésbe is bekapcsolód­nak. Farkas

Next