Kelet-Magyarország, 1976. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

2 HOZZÁSZÓLÁS Agyagrögöket sodort a jég Még egyszer a naményi strandról A Kelet-Magyarország 1976. május 16-i számában megjelent „Mi lesz a naményi stranddal?” című cikk néhány megállapítása — véleményünk szerint — fél­reértésre adhat okot. Ezek elkerülése érdekében az alábbiakról adok tájékoztatást. A folyószabályozás rendkívül költségigényes tevé­kenység. Szükségszerű ezért, hogy valamennyi szabá­lyozási mű megépítését alapos elemző munka, az elérni kívánt cél és a várható mellékhatások körültekintő számbavétele előzze meg. Meghatározó természetesen az árvízvédelmi érdek, de figyelemmel kell lennünk a települések, műtárgyak (pl. híd) védelmére, a hajózás érdekére, továbbá a környezetvédelmi szempontokra is. Így történt ez a Szamos folyónak a cikkben emlí­tett (ún. gerebsei) átvágásánál és a vásárosnaményi híd feletti Tisza-szakaszon végzett folyószabályozási mun­káknál is. A strand területén tapasztalt agyagrög-lerakódás oka az, hogy az idén a Szamos jege korábban vonult le mint a Tiszáé. A Szamos torkolata közelében felhal­mozódott nagy jégtömeg az átvágásból agyagrögöket sodort magával. A porondokra kirakódott jég elvitelé­hez a Tisza árhulláma nem volt elég magas, így az lassan elolvadt, a közte lévő agyagrögök pedig — mint a naményi strand esetében is — helyben maradtak. A történtek ismétlődésének valószínűsége egyre kisebb, de lehetőségét kizárni nem tudjuk. A tervezett Szamos­­szabályozás befejezése azonban a strandra mindenkép­pen kedvező lesz, mert — ellentétben a korábbiakkal — a szamosi durva homok is eljut az ugornyai porond­ra. A strandnak a híd felé való növekedése tudatos folyószabályozási tevékenység eredménye. Néhány év­vel ezelőtt a strand és a híd között visszaforgások okoz­ta nagy vízmélységek voltak, amelyek egyrészt a híd állékonyságát veszélyeztették, másrészt nem egyszer okozták meggondolatlan fürdőzők halálát. A visszafor­gás ma már megszűnt, a vízmélység fokozatosan csök­ken, ezzel egyidejűleg a porond a híd felé tovább nö­vekszik. A strand feletti kőgát gondolata folyószabályozási szempontból elfogadhatatlan, de a strandra nézve is káros lenne megépítése. A kőgát okozta áramlási ár­nyékban minden árhullám 5—10 centiméteres süppe­dés iszapot rakva le a mostani „aranyhomok” helyett. A „meglepő látvány”-nyal kapcsolatban: a cikk megírásának időpontjában a Tisza vízállása 2,0—2,5 mé­terrel volt magasabb a strandidényben szokásosnál, ezért joggal bízhatunk abban, hogy a strandolókat az idén „kellemes föveny” is várja majd, a túlsó parti fák, bokrok kivágása — az ottani partvédőmű fenntar­tása érdekében szükséges — Országos Vízgazdálkodási Szabályzat szerint kötelezően előírt munka, a fűzsarjak nyár elejére ismét felvetődnek azonban annyira, hogy ez nem csökkenti a táj esztétikai értékét. A folyóvizek szabályozásának, hasznosításának csu­pán egyik részterülete az idegenforgalmi érdek. Bízom benne, hogy a fentiekkel sikerült rámutatni: a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság folyószabályozási te­vékenysége a cikkben felvetett problémával kapcsolat­ban is kellően átgondolt volt és egybeesik a cikkíró kí­vánságával, miszerint a „...strand jövőjét nem szabad rábízni a folyó szeszélyeire...” Jeczkó János Vallomás a balkonon könyvről, irodalomról A honvédzenekar indulók­kal köszönti június másodi­kén a Kossuth téren a nyír­egyháziakat. A délelőtt 11 órakor kezdődő könyvünne­pélyre hívnak majd a patto­gó ritmusok. A sátrak könyv­vel telve engednek terepet a böngészőknek, vásárlóknak. Békési Gyula és Rákos Sán­dor költők, Fábián Zoltán és Móricz Virág írók pedig de­dikálásra készen fogadják ol­vasóikat. Ezt a máskor is izgalmas, semmihez sem ha­sonlítható hangulatot egészíti majd ki egy kis ünnepség, melynek főszereplője a könyv lesz. Rövid beszédek is el­hangzanak, majd Balogh Emese, a debreceni Csokonai Színház művésznője és Tor­mai Péter gitárművész a vá­rosi tanács balkonján adja elő műsorát. A könyvről szó­ló vallomásban a magyar irodalom legjelentősebb alko­tóinak műveit szólaltatják meg. Ha az idő mostoha len­ne, úgy a könyvünnepélyt a megyei művelődési központ­ban tartják meg. Másodikon este 7 órakor a megyei könyvtárban lesz iro­dalmi est, melyen részt vesz Szentpál Mónika előadómű­vész és Rákos Sándor költő. KELET-MAGYARORSZÁG (Gaál Béla felvétele) Kertbarátok megyei tanácskozása A Hazafias Népfront me­gyei bizottsága, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya, a megyei növényvédő állomás, a MÉ­SZÖV és a megyei művelődé­si központ szervezésével a kertbarátok megyei tanács­kozására, tapasztalatcseréjé­re került sor május 29—30- án. A tanácskozás első nap­ján Vásárosnaményban kö­zel 300 kistermelő vett részt. Előadás hangzott el a ház kö­rüli termelés gazdasági és társadalompolitikai jelentő­ségéről, valamint a kisüzemi termelés helyzetéről, és a ke­reskedelem feladatairól. Az AGROKER Vállalat tájékoz­tatót adott a növényvédő­szer- és kisgépellátás várha­tó alakulásáról. Seprős Imre, a Mezőgazda­­sági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium osztályvezetője „Gazdaságos növényvédelem a házikertben” címmel tar­tott előadást. Elmondta, hogy a ma használható növényvé­dő szerekkel megfelelően megvédhetők a különböző növénykultúrák. Különösen hangsúlyozta, hogy környe­zetvédelmük és gazdaságos­ságuk szempontjából igen lényeges, hogy minél kisebb mennyiségű növényvédő szert használjunk fel. Természe­tesen ennek alapja, hogy a termelésnek nagyobb gondot kell fordítani állandó szak­mai továbbképzésükre, a nö­vényvédelmet okszerűen kell végezni. Állandóan figyelni kell a betegségek és kárte­vők megjelenésének időpont­ját és a legoptimálisabb idő­szakban kell végeztetni, így elérhető, hogy pl. a téli al­mát évi 8—10 permetezéssel is meg tudjuk védeni. Az AGROKER Vállalat és a helyi ÁFÉSZ a tanácsko­zással egyidőben növényvédő szeres kisgépbemutatót tar­tottak tanácsadással egybe­kötve. A tapasztalatcserén résztvevők közül többen el­mondták, hogy a kistermelők részére nincs elegendő kis­gép, amelyek kaphatók, azok­nak ára viszont igen magas. Számtalan példa van a me­gyében arra, hogy kényszer­megoldásból házilag készíte­nek különböző talajművelő, növényvédő gépeket. Ezek között a gépek között na­gyon sok található olyan tí­pus, amelyet sorozatban is gyártani lehet. Május 30-án a megyei művelődési köz­pont szervezésében a Sza­bolcs-Szatmár megyei kert­barátok klubjának tagjai autóbusszal a fehérgyarma­ti és mátészalkai járásban kertlátogatással fejezték be a szakmai tanácskozást, ta­pasztalatcserét. Karádi István 1976. április 1-én adták át Baktalórántházán az 5,5 millió forintos beruhá­zással épült Baktalórántházi Építő- és Szerelőipari Szövetkezet konfekció­üzemét. Az új üzem két műszakban 250 nőnek ad munkalehetőséget. Az AGROKER Vállalat kiállítása a vásárosna­ményi tanácskozáson. (Hajdú István felvétele.) A tárgyaló­­teremből A kékesei támadók A nóta szerint a pécskai ci­gánysoron az öreg prímás hal­doklása okozott nagy sírást-ví­­vást. A kékesei cigánytelepen azonban nem e szomorú termé­szeti törvény érvényesülése kel­tett megdöbbenést, váltott ki ria­dalmat, hanem Horváth András és társai támadása követelt ke­vés híján emberéletet. De mi is­­történt azon az em­lékezetes január 11-i délutánon? Rokoni látogatásra érkezett az egyik sértett, Hamza József, aki leányával és vejével Lakatos Miklóssal id. Horváth János há­za előtt haladt el. Ott-tartózko­­dott az egyik vádlott, Horváth Miklós, akinek az öccsére sértő megjegyzést tett Lakatos Miklós. A köztük keletkezett vitába be­kapcsolódott Hamza József is, am­ire Horváth Miklós felkapott egy kapát, Hamza József meg­­ütése végett. Erre azonban már nem volt ideje, mert a vita za­­ára odaérkező fiatalkorú B. F. egy vastag bottal olyan erővel ütötte fejbe Hamza Józsefet, hogy a koponyacsontja megre­pedt s azonnal összeesett. Horváth Miklósék a Hamza- rokonság bosszújától tartva ütő­eszközöket vettek magukhoz. Horváth András karót, Horváth Miklós kapát, Balogh József bo­tot, a fiatalkorú B. F. szintén botot, ifj. Horváth János pedig kapát, s így várták a fejlemé­nyeket. Nem kellett sokáig vár­niuk. Azonban nem a Hamza­­rokonság jött elégtételt venni, hanem a mit sem sejtő id. Hor­váth Jánosék. Lakatos Ernő ugyanis névestét tartott és a ro­konság meghívása végett igye­kezett id. Horváth Jánossal és társaival a cigánytelepre. Sze­rencsétlenségükre a támadásra kész Horváth Andrásék előtt kellett elmenniük. Amikor a kö­zelükbe értek, Horváth Andrásék előugrottak és a meglepett em­bereket agyba-főbe verték. Ifj. Horváth János a kapával hatalmasat ütött id. Horváth Ele­mér fejére, akinek életét csak a gyors orvosi beavatkozás men­tette meg. Lakatos Ernő orr­csontja, s a jobb alkar mind­két csontja szilánkosan eltört. Rajtuk kívül még két személy szenvedett 8 napon belül gyó­gyuló sérüléseket. Hamza József koponyacsont-repedése is közel állt az életveszélyhez. Az ütések hevében az egyik kapa nyele is eltört s nem rajtuk múlt, hogy nem esett áldozatul két ember élete. A megyei bíróság vonta fele­lősségre a terhelteket, és Hor­váth Jánost emberölés bűntetté­nek kísérlete és garázdaság bűn­tette miatt 3 évi és 6 hónapi, a többi terheltet testi sértés bűntette és vétsége, illetve ga­rázdaság bűntette miatt ítélte el. Horváth Andrást 1 évi, Horváth Miklóst 1 év és 6 hónapi, Balogh Józsefet 10 hónapi, a fiatalkorút 1 év és 2 hónapi szabadságvesz­tésre és a közügyek gyakorlásá­­tól is eltiltotta őket 1—3 évre. Az ítélet nem jogerős. Az ügyészi fellebbezés súlyosbításra, a vé­delmi enyhítésre és felmentésre irányul. A végső döntést a Leg­felsőbb Bíróság fogja meghozni. Dr. Varga András csoportvezető ügyész Mit olvashatunk a Fáklya júniusi számában? ORENBURG ÉS A KGST-ORSZÁGOK VIDEOTON-DISPLAY SZIBÉRIÁBAN 300 TONNÁS BELSI­­TEHERGÉPKOCSIK PATAKI FERENC ÉLETÉRŐL — III. RÉSZ MAGYAR KÖNYVEK ÉS FILMEK A SZOVJETUNIÓBAN A Fáklya június 6-án megjelenő 11. száma szovjet, magyar, jugoszláv, NDK-beli, japán, afrikai stb. gyermekek rajzaiból válogatott összeál­lítással ünnepli a nemzetközi gyermeknapot. Mit jelent az orenburgi gázvezeték megépítése a KGST-országok számára? — erről szól a gazdasági rovat egyik írása melyben a nem­zetközi összefogással épülő vezeték magyar építőiről is olvashatunk, ötéves Kína ENSZ-tagsá­­ga. Elméleti cikk elemzi en­nek az öt esztendőnek a nemzetközi­­ feszültség eny­hülése szempontjából negatív jellemzőit. A Videoton gyártmányú számítógépek szibériai fo­gadtatásáról és elismeréséről szól egy érdekes írás, amely­ből megismerkedhet az olva­só a KISZ KB számítástech­nikai védnökségi szervező bizottságának eddigi munká­jával is. A világ 32 országába ex­portált óriási BELAZ-teher­­gépkocsik családja újabb tí­pussal gyarapodott: meg­kezdődött a BELAZ—549 el­nevezésű 75 tonnás tehergép­kocsik gyártása és már ter­vezik a 180 és 300 tonnás „testvéreik” gyártását is, ad­ja hírül az egyik képes ri­port. Folytatódik a Pataki Fe­renc életéről szóló cikksoro­zat. (III. rész.) Rövid híradások számol­nak be magyar könyvek és filmek szovjetunióbeli fo­gadtatásáról, sikeréről. Megismerkedhetünk egy új diagnosztikai módszerrel, amely a betegség megállapí­tásánál figyelembe veszi a tenyérvonalak sajátos elvál­tozását is. A júniusban megjelenő 11. szám közli a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának műsorát, a népszerű, színes Fáklya-fo­tót, a keresztrejtvényt, az orosz nyelvleckét és a film­ismertetőt. 1976. június 1. JEGYZET Helyi önállóság G­áregységi vezető panaszkodott: ho­gyan szervezzék a munkát, agitáljanak a jobb termelésre, hiszen több hónap telik el az évből, amikorra megtud­ják, milyen termelést várnak el tőlük az esz­tendőben. A terveket a központban állapítják meg, többnyire a gyár­egység dolgozóinak a vé­leményét sem kérik, pe­dig igazán ők ismerik, milyen kapacitásuk van, milyen gyártásra képe­sek. Jószerivel még egy drágább írógép megvá­sárlása is meghaladja rendelkezési jogukat. A panasz nem egye­dülálló jelenséget mutat. A megyében különösen jellemző, hogy az ipari termelés nagyobb részét a nem megyei székhelyű vállalatok gyáregységei adják. Ezek az üzemek sokszor csak egy részfo­­­­lyamatot végeznek, de az is előfordul, hogy önálló termelést mondhatnak magukénak. Ahhoz pe­dig, hogy ne csak a ve­zető, hanem a gyáregy­ségben dolgozó munkás is ismerje a vállalati cé­lokat, gyakorló részese legyen az üzemi demok­ráciának, nagyobb tájé­kozottság szükséges. A napokban a könnyű­ipari vezetők egy cso­portja találkozott a köz­­gazdasági társaság egyik rendezvényén. Ott is — ezt a témát boncolgatva — az önállóság hiányá­nak buktatóit emleget­ték. Ugyanis ha nincs önelszámolás, nem isme­rik a ráfordítást, a fej­lesztés lehetőségeit, ak­­­kor vezetőkben és be­osztottakban érdekte­lenség alakul ki, kevés­bé tudnak azonosulni a vállalati célokkal. P­ersze az általánosí­tás — mint mindig — helytelen lenne, ugyanis jó példák is akadnak szép számmal a megyében. Az UNIVER­­SIL-nél az üvegtechnikai gyártást például szinte teljesen a gyáregységre bízza a BEAG. A gumi­gyári műszaki konferen­ciára meghívták az­­ üzemvezetőkön kívül a társadalmi szervek helyi vezetőit, a szocialista , brigádvezetőket is, hogy az üzemben megtartott termelési tanácskozá­son ne csak egyoldalú tájékoztatást kapjanak a munkások. A vásárosna­ményi forgácslapgyár bővítésében legalább annyira részesek a he­lyiek, mint a központi beruházással foglalkozó szakemberek. Arról nincs szó, hogy a gyáregységekből min­denáron önálló vállala­­­­tokat csináljunk, hiszen a nagyobb üzemeknél van meg a nagyobb fej­lődési lehetőség — ahogy például a nyírbátori nö­vényolajgyár is igazolja ezt eredményeivel. Más­részt a megyében — s ezt el kell ismerni — még kisebb a szellemi kapacitás, kevesebb a műszaki értelmiségi, hogy mindent magas szinten fejleszteni tud­junk. A fejlesztéseket, a termelékenyebb munkát, a minő­ség javítását csak a he­lyiekkel együtt lehet megvalósítani. Ezért kell bevonni a gyáregy­ségeket akár még a ter­vek kidolgozásába is, hogy ne pusztán végre­hajtók legyenek, hanem tevékeny részesek. L. B.

Next