Kelet-Magyarország, 1976. november (33. évfolyam, 260-283. szám)
1976-11-11 / 267. szám
1976. november 11. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Mindenki közlekedik 1. hét 1. Hogyan kell a kerékpárt kivilágítani? 1. Csak előre, fehér fényű lámpával. 1. Előre fehér, hátra piros fényű lámpával. 2. Előre és hátra piros fényű lámpával. 2. A vasúti fénysorompó hogyan jelzi a vonat közeledését? 1. A fehér fény villog. X. A két piros lámpa felváltva villog. 2. Egy piros lámpa folyamatosan világít. 3. Hol haladhat át a gyalogos a lakott területen lévő főútvonalon? 1. Csak a kijelölt gyalogosátkelő helyen. X. A kijelölt gyalogosátkelő helyen, ha ilyen nincs a közelben, az útkereszteződésekben a járda meghoszszabbított vonalában. 2. Bárhol, ha a járműforgalmat nem zavarja. 4. Kerékpárral az alább felsorolt esetek közül mikor és hol tilos megállni? 3. Körforgalomban. 3. Vasúti átjáróban és attól számított 30 méteren belül. 2. Egyirányú utcában. 5. Az alábbi esetek közül a gyalogosnak hol van áthaladási elsőbbsége? 1. Hídon. X. Aluljáróban. 2. Kijelölt gyalogosátkelő helyen. 6. A forgalomirányító rendőr önnel szemben áll, mi a teendője? 1. Tovább haladhat. X. Tetszés szerint megáll, vagy továbbhaladhat. 2. Meg kell állnia. 7. Szabad-e a járdán kerékpározni? 1. Minden korlátozás nélkül bármikor szabad. 1. Csak úgy, hogy a gyalogosokat ne zavarja és legfeljebb 10 km/óra sebességgel. 2. Ha az úttest kerékpárközlekedésre nem alkalmas, de csak a gyalogosok zavarása nélkül 10 km/óra sebességgel. 8. Szeszes ital hatása alatt közúton szabad-e kerékpározni? 1. Szeszes ital hatása alatt kerékpározni is tilos. X. Az ittasság mértékétől függ. 2. Szabad. A közlekedési rejtvénypályázaton a totó szabályainak megfelelően kitöltött és postai levelezőlapon beküldött helyes megfejtések vehetnek részt. A feltüntetett válaszok közül minden kérdésnél csak egy lehet a helyes. (Az 1, x, 2 tippek közül a helyes megfejtést kell leírni.) Az első hét válaszainak beérkezési határideje: november 16, kedd 12 óra. A pályázatot: K. B. T. megyei titkársága, 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. kell beküldeni. A levelezőlapon kérjük feltüntetni: „Mindenki közlekedik 1976”. A nyertesek névsorát a Kelet-Magyarország 1976. december 19-i számában közöljük. K. Gy. KELET-MAGYARORSZÁG A borászat kémiája Mialatt a szőlőmust borrá érlelődik, a kémiai folyamatok egész sora játszódik le benne. Ezeket csak a legutóbbi időkben sikerült tökéletesen megismerniük a kutatóknak. A végbemenő jelenségek megértése lehetővé teszi a pontosan reprodukálható minőségű borfajták előállítását, a borok „betegségeinek” megelőzését, hibáinak és hamisításainak feltárását, megakadályozását. ÉLESZTŐGOMBÁK ÉS BAKTÉRIUMOK A szőlőmust literenként 150—200 gramm erjeszthető cukrot — glukózt és levulózt — tartalmaz. A természetes erjedési folyamatot azok az élesztőgombák indítják meg, amelyek a szőlőszemek héjáról kerülnek a mustba. Előfordulhat, hogy a szőlőlében való gyér elszaporodás során olyan gombafajok is előtérbe kerülnek, amelyek rossz illatú vegyületek — kénhidrogén, merkaptámok stb. — keletkezését idézik elő, s megrontják a bor aromáját. Ezt megelőzően tudatosan megválasztott, speciális élesztőgombák adagolásával idézik elő a cukornak alkohollá való átalakulását. Az erjesztés ideális hőmérséklete 20 C-fok körül van. Ezt igen nehéz betartani, mivel az erjedési reakció során igen tetemes hőmenynyiség szabadul fel, ami káros hatású lehet, ha 40 C-fok fölé emeli a forrásban lévő bor hőfokát. E hőfokhatáron túl ugyanis az erjedési folyamat megáll — jóllehet még cukor van a lében —, mivel az élesztőgombák elpusztulnak. Ha fennáll a túlmelegedés veszélye, hűtést kell alkalmazni. Ezzel csökkenthető az aroma kialakulásában fontos szerepet játszó illő anyagok vesztesége is. Az erjedés során etilalkohol keletkezik és tekintélyes mennyiségű széndioxoid szabadul fel (egy évenként 50 ezer hektoliter bort termelő pincében például kb. 400 tonna széndioxoid távozik a levegőbe.) Az élesztőgombák kisebb mennyiségben borostyánkősavat, ecetsavat és butadiolt is létrehoznak. A szőlőlében lévő nitrogéntartalmú anyagokból aminósavak és fehérjék keletkeznek. Az aminósavak — ugyancsak az élesztőgombák hatására — magasabbrendű alkoholokká alakulhatnak át (például a leucinból izoamil alkohol lesz). A szőlőmustnak borrá való átalakulása során — egymást követően — két erjedési folyamat játszódik le. Az egyik a fentebb leírt élesztőgombás erjedés, a másikat viszont baktériumok idézik elő, amelyek a lében lévő almasavat bontják el, alakítják át tejsavvá. Fontos, hogy ez az átalakulás teljes mértékben végbemenjen, és a borban almasav ne maradjon. A szőlőlé érlelődése folyamán sajnos másfajta baktériumok is elszaporodhatnak, amelyek a bor betegségeit, öregedését idézhetik elő. Az elmondottakból következően az ősz kedvelt gyümölcslevét, a mustot a gombákat és baktériumokat egyaránt pusztító hőkezeléssel (pasztőrözéssel) lehet úgy tartósítani, hogy erjedésmentesen hosszabb ideig elálljon. A „MINDENTUDÓ” KÉN Fontos kémiai folyamatok játszódnak le a mustban, illetve a borban a kénnel való kezelés során is. Ha a musthoz, abban jól elkeverve, kénsavat adagolnak, a feldolgozás idejére ún. redukált állapot jön létre, így elkerülhető, hogy illat- és zamatanyag veszteségeket, színanyagkárosodásokat idézzen elő az oxigén. Ahol szüretkor megfelelően kénezik a hordókat, kevesebb a gond, kevesebb a beteg bor. Ha a zavaros bor kénezés után egy-két hét alatt nem tisztul le, kívánatos a derítést is elvégezni. Derítéskor a borba olyan anyagokat juttatnak, amely fizikai és kémiai hatásuk révén magukhoz kötik a zavarosító részecskéket és gyorsan leszállnak, leülepednek a hordó aljára. A derítésre a csersavaszselytinos módszer a legjobb (kistermelők tojásfehérjével, illetve soványtejjel is elvégezhetik ezt a műveletet). KORSZERŰ VIZSGÁLATI MÓDOK A kémiai vizsgálatokkal pontosan nyomon lehet követni a bor érlelődése során lejátszódó folyamatokat. Az ún. papírkromatográfia az utóbbi évtizedben a borászat egyik legelterjedtebb ellenőrzési módszerévé vált. Segítségével elemezni lehet a bor szerves savait, meg lehet állapítani a bor származási helyét, le lehet leplezni a kevert borokat. A bor aromájáért felelős illő anyagok meghatározását gázkromatográfiás készülékekben végzik. Ennek a vizsgálati módnak az alapja az, hogy a különböző komponensek különbözőképpen oldódnak egy hosszú oszlopban elhelyezett, különféle szilárd halmazállapotú rétegekben. Kémiai analízissel azt is meg lehet állapítani, hogy a bort mely évben termelték. Mégpedig azon az alapon, hogy a különféle évjáratú szőlők radioaktivitásának szintje eltérő. B. I. Gazdagabb, kulturáltabb ellátás Új kertészeti áruda Nyíregyházán Néhány napja nyílt meg Nyíregyházán, a Korányi Frigyes úton az új kertészeti áruda. A másfél hektáron létesített telepen az épületek többsége még félkész állapotban van, de a gyümölcs- és szőlőoltványok, a dísznövények árusítása megkezdődött és e hét elejétől a kistermelők részére műtrágyát is értékesítenek. Ez az utóbbi tény is igazolja, hogy egyre nagyobb választékban és kulturáltabban szolgálják ki a háztáji és kiskerttulajdonosokat. Ha megépül az egész telep, az eddigi szolgáltatáson túl különböző, kisüzemben használatos eszközöket, mermetező felszereléseket és növényvédő szereket is árusítanak. Szaktanács díjmentesen Dr. Papp Józseftől, a keletmagyarországi területi központ igazgatójától tudtuk meg, hogy az új áruda jövő tavasszal már teljes üzemeléssel szolgálja a vevőket. A parkosított területen élőben is láthatják majd a vásárlók az itt kapható dísznövényeket. Az elárusítóhely szakképzett előadókat alkalmaz, akik a vásárlás alkalmával segítenek a kiválasztásban, sőt a vásárlók kérésére tanácsot is adnak. Ezentúl minden szerdán 8—12-ig, és pénteken 14—17 óráig külön szaktanácsadó tartózkodik az árudában, aki minden kertészettel kapcsolatos felvilágosítást, szaktanácsot díjmentesen megad a kistermelőknek. Jellemző az új árudára, hogy egyedül több szaporítóanyagot árusít, mint eddig Nyíregyházán az összes telepek árultak. Az egyéb szolgáltatásokkal pedig messzemenőbben kulturáltabbá, szakszerűbbé teszik az ellátást. Az igazgató az idei ellátásról elmondta, hogy az általában jobb, mint az elmúlt években volt. Sajnos, az időjárás nem kedvezett az oltványnevelésnek sem. A nyár végi esőzésekben, a hosszú szárazság után megújultak a hajtások és a szokásosnál később értek be az oltványok. Az októberi esők pedig a szedést késleltették, így a szállítások november elején kezdődhettek és a jelentősebb szállítmányok csak ezekben a napokban érkeznek. Pótolják a kipusztult ültetvényeket Szőlőből, őszibarackból és jonatánból nem tudnak minden igényt kielégíteni. Ez elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt van így. Ez év tavaszán például jonatán almából a múlt őszi ültetésekből a korai, illetve a késői tavaszi fagyok miatt 130 ezer darab pusztult ki. Ha ezt a 130 ezer darab pótlást soron kívül nem kellene a termelők rendelkezésére bocsátani (a már előkészített, beültetett területek nem maradhatnak foltosan), ezen az őszön már nem volna hiányonatánoltványból sem. A nagyüzemek mellett a házikertek kipusztult gyümölcsösei pótlására is soron kívül biztosítják az oltványokat. Azok a termelők, akiknél elemi kár következtében károsodás történt, azt bejelentették, őket a vállalat levélben értesítette, jelentkezhetnek a kertészeti árudában és térítés ellenében a szükséges oltványt soron kívül megkapják. A fejlődés számai Az ellátás fejlődését jól bizonyítják a következő számok: törzses gyümölcsfát az elmúlt évben a kelet-magyarországi területi központ 137 ezer darabot forgalmazott, ebben az évben mintegy 300 ezer darabot ad el és ebből 230 ezer darab az almafaoltvány. Bogyós gyümölcsűekből a múlt évi 9000 darabbal szemben az idén 15 ezer darabbal rendelkeznek. Dísznövény a múlt évben 5 ezer darab kelt el, az idén 17 ezer darab várja a vásárlókat. Ez a nagy felfutás dísznövényből és bogyósból reális, hiszen a kereslet is megnövekedett. Örvendetes, hogy a kistermelők szépítkezési kedve, igénye ilyen irányban változik. Cs. B. 7 Beton zúzása hang nélkül Zaj és por nélkül töri fel az aszfaltot és zúzza szét a betont a Roxon—B—200-as építőmechanizmus. Az ütés helyett itt a nyomást alkallmazzák. A mechanizmust traktorra szerelik fel és hidraulikus rendszer hajtja — hangzik egy finnországi jelentésben. Kutatók a hegyek között A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alatt működő intézet fő célja az V. ötéves tervben három téma köré csoportosul: az első az „élelmiszerek választékának bővítése, feldolgozásuk és tartósításuk új irányai” címet viseli, amely kormányszintű program — mint dr. Simek Ferenc, a kémiai tudományok kandidátusa, a KÉKI igazgatója elmondja. — Ezen belül főleg olyan kutatásokkal foglalkoznak, amelyeknek eredménye várhatóan a kevésbé hasznos melléktermékekből emberi táplálkozásra alkalmas termékek gazdaságos előállítása és azok technológiájának kidolgozása lesz. Ugyancsak melléktermékekből, úgynevezett biomasszákat, azaz élesztőket és hasonlókat lehet élelmiszeripari célokra előállítani. E munkák közé tartozik a fehérjeprogram keretében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság fehérjeprogram irodájával karöltve végzett munka: a magyar mezőgazdaságban, állattenyésztésben túl sok felesleges zsiradék keletkezik. Ezekre az országnak nemigen van szüksége, fehérjére viszont annál inkább, így olyan mikroorganizmusokat kerestek, amelyek szaporodásuk során a zsírokat fehérjévé képesek átalakítani. A kísérletek Szabadegyházán folytak. Az első eredmények nyomán nyár óta már a Budafoki Szesz- és Élesztőgyárban folytatódik a munka, mint félüzemi kísérlet. Ugyancsak az élelmiszerválasztékkal kapcsolatos kutatások között dolgozzák ki az új, korszerű élelmiszervizsgálati módszereket és műszereket. Az élelmiszerek tápértékét javítják, „komplettálják” fehérjék adagolásával. Ide tartozik — az ugyancsak az OMFB fehérjeprogram irodával együtt végzett — munka, amelynek eredményeként a nagy fehérjetartalmú szójabab lisztjéből nyert koncentrált fehérjét adagolják egy-egy élelmiszer-féleséghez, a hizlaló szénhidrát helyett. Az élelmiszerek tartósításával is sokat foglalkoznak. Többek között ionizáló sugárzással sikerült elérni, hogy a hosszasan tárolt vöröshagyma és burgonya ne csírázzon, romoljon tárolás alatt. Több tonnányi termékkel végeztek már sikeres kísérleteket. Most már csak az egészségügyi hatóságok állásfoglalása szükséges ahhoz, hogy az így tartósított krumplit, hagymát korlátlanul forgalomba lehessen hozni, és a vevőt is kevesebb bosszúság érje! (Ezek a munkák az intézet élelmiszer-besugárzó kísérleti üzemében folytak, amelyet 1975. novemberében a kísérleti eredmények nagyüzemi alkalmazása érdekében átadtak a Phylaxia Vállalatnak.) Egyes gyümölcsök, különösen az exportra szánt gyümölcsfélék esetében is a tartósítás a fő gond a mezőgazdaságban. Ennek egyik módja a helyszíni fogyasztással történő tartósítás, amelynek révén szállítási és tárolási veszteségek előzhetők meg, például a „gurulós” málna gurulós marad a felhasználás helyére érve is. Ezt a munkát eddig cseppfolyós nitrogénnel végezték. Az eredmény jó is volt, csak éppen a nitrogén bizonyult kissé költségesnek. Van viszont olyan hazai alapanyag, amely olcsón és bőven áll rendelkezésre, és cseppfolyósítva ugyanazt a fagyasztó hatást tudja kifejteni. Ez a cseppfolyós széndioxid. Ezért most ennek alkalmazásával foglalkoznak. Ugyancsak a fagyasztással történő tartósítás egyik problémája a mélyhűtött hústömbök visszamelegítése. Az eddigi módszerekkel ugyanis egyenetlenül és veszteségekkel sikerült csak ezt elérni. A mostani kísérletek alapján nagyfrekvenciás generátorok lemezei között melegítik fel a húst, a nagyfrekvenciás erőtérben a melegítés egyenletes és veszteségmentesebb. A KÉKI másik nagy kutatási területe a mezőgazdaság számára oly fontos takarmánybázis ipari úton előállított termékekkel való növelése. Itt is a mikroorganizmusoké a főszerep: hasonlóan a már említett módszerekhez, melléktermékekből, hulladékokból állítanak elő fehérjedús koncentrátumokat. Talán még ennél is érdekesebb viszont, hogy folyékony szénhidrogénekből, tehát a kőolaj haszontalan kísérőiből, az úgynevezett parafinokból is elő lehet már állítani takarmányfehérjét. Ennek technológiáját az intézet kidolgozta, és már nagyüzemi méretekben is eredményesen kipróbálta. De az élelmiszeriparban nemcsak a fogyasztókra, hanem az iparág dolgozóira is gondolni kell; a KÉKI kutatói ezt sem tévesztik szem elől. Az élelmiszeriparban gyakori por- és gázszennyeződéseket csökkentő technológiák, berendezések kidolgozásával is foglalkoznak, csakúgy, mint az egész lakosság számára fontos vízszenynyezési problémákkal, amelyek éppen az élelmiszeripar által kibocsátott szennyvizek okozta súlyos mérgezések, pusztulások miatt aktuálisak. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok során egyrészt a szennyvízmennyiség és terhelés csökkentésének, másrészt a „mindentudó” enzimek szennyvíztisztításban várható szerepének a kidolgozásán dolgoznak. Sz. J. Ipari takarmány, fehérje mindenből