Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
MA Betűk nélkül (2. oldal) A szabolcsi képviselőkkel a Parlamentben (3. oldal) Elfogadták a jövő évi költségvetést és a vállalatokról szóló új törvényt Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Péntek délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az országgyűlés. A tanácskozáson részt vettek: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Az ülésen részt vett a Budapesten akkreditált diplomáciai testület számos vezetője. A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról. Kollár József budapesti és ifj. Sári János somogyi képviselő felszólalásával lezárult a költségvetés vitája, majd a felszólalásokra Madarasi Attila államtitkár válaszolt. Ezután szavazásra került sor, a képviselők egyhangúlag törvényerőre emelték a költségvetésről szóló javaslatot. Az első napirend lezárása után Korom Mihály igazságügy-miniszter expozéja következett, az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szabolcs megyei képviselőkkel beszélget az ülés szünetében. (MTI Fotó) Korom Mihály expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotását joggal tekinthetjük társadalmi, gazdasági életünk és törvényhozásunk jelentős eseményének. Fontos társadalompolitikai és gazdaságpolitikai állásfoglalás ugyanis, hogy törvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulajdon alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemelkedően fontos szerepet betöltő állami vállalatok működését. A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szolgálva a törvényjavaslat kettős követelménynek tesz eleget: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékonyságát, másrészt pedig a gazdaság alapegységeit képező vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésén van. A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatatlanságát és azt a követelményt támasztja, hogy a vállalatok működése és irányítása össznépgazdasági érdekek figyelembevételével történjék. Előírja, hogy a vállalatok a társadalom szükségleteinek kielégítése céljából hangolják össze tevékenységüket más állami vállalatokkal és a szövetkezetekkel, továbbá rendelkezik arról, hogy a vállalatok működjenek együtt a tanácsokkal az illető település összehangolt, tervszerű fejlesztésében, a helyi lakosság különféle szükségleteinek kielégítésében. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak és az őket irányító szerveknek működésük során a szocialista gazdálkodás elveinek megfelelő munkát kell végezniük, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető legjobb összehangolását, gondoskodnak kell a jogok és kötelességek egységes felfogásáról és érvényesítéséről. A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdonában lévő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és a náluk foglalkoztatott munkaerővel a törvényben meghatározott módon és felelősséggel — önállóan gazdálkodnak. E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági és jogi önállóságot biztosít. Más szóval: a vállalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalatot tevékenysége körében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el, így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételeiből fedezi a kiadásait és eredményéből saját alapokat képez. A törvényjavaslat ezért írja elő, hogy a vállalat részére — gazdálkodásával kapcsolatban — az önálló gazdálkodás és felelősség elvének megfelelő jogokat kell biztosítani; különösen a saját erőből történő beruházás, a műszaki fejlesztés, a szellemi és anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálkodás, a vállalati átképzés, a beszerzés és értékesítés, a vállalati szervezés, a kereskedelmi, a pénzügyi és kooperációs kapcsolatok területén. A vállalati törvényben nem lehet valamennyi vállalati jogot tételesen felsorolni, csak a legfontosabbakat. Úgy is mondhatjuk, hogy a garanciális jogokat. Ezek mégis nagy jelentőségűek, hiszen elősegítik a vállalat jogi helyzetének, termelési és forgalmi kapcsolatainak egyértelmű megítélését, a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodást. A miniszter a továbbiakban elemezte a vállalatok típusait, jogait, majd így folytatta: A törvényjavaslat megerősíti azt az eddig is érvényben lévő szabályt, hogy a vállalat felelős vezetője az igazgató, aki meghatározott keretek között önállóan és egyéni felelősséggel látja el megbízatását. Ezen az elven nem változtat az sem, hogy fontos követelmény: az igazgató támaszkodjék fokozottabban a vállalat többi vezetőire, az egész kollektívára, és szorosan működjék együtt a társadalmi szervezetekkel. Az új szabályozás kimondja azt is, hogy a számára biztosított jogokat és előírt kötelességeket az igazgató az állam megbízásából gyakorolja, illetve teljesíti. A törvény természetesen nem vállalkozhat az igazgató jog- és hatáskörének teljes felsorolására, csak a legfontosabb tennivalókat írja elő. Olyan kérdésről van szó, mint a vállalati tervek meghatározása, a vállalat anyagi és szellemi erőforrásainak, eszközeinek hatékony felhasználása és gyarapítása, a társadalmi tulajdon védelme, a vállalati ár- és üzletpolitika meghatározása, a szerződések megkötése és a szerződési fegyelem betartása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer megszervezése, a vállalat mérlegének megállapítása. Állami vállalataink igazgatóinak túlnyomó döntő többsége eddig is eredményesen látta el fontos megbízatását. Minthogy szocialista rendszerünk rájuk bízta a gazdasági egységek felelős vezetését, társadalmunk joggal tekint úgy a vállalatok igazgatóira és közvetlen munkatársaikra, mint népgazdaságunk vezetésének elsőrendű tisztségviselőire. A törvényjavaslat külön szabályozza a vállalati dolgozók részvételét a vállalat irányításában. A szocialista demokrácia, a közügyekben való cselekvő részvétel alkotmányos elveit fogalmazza meg a törvényjavaslat, amikor az üzemi demokráciáról rendelkezik. Nálunk, mint a többi szocialista országban is, a munkás, a vállalati dolgozó nem pusztán munkavállaló. Tulajdonosi jogai is vannak. A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irányítását, ellenőrzését szabályozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. Véleményünk szerint a vállalatok felső irányítása azt jelenti, hogy a központban a fő társadalmi-gazdasági folyamatokat kell kézben tartani. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg, hogy a vállalat felügyeleti szervének elsősorban az a feladata: szervezze és ellenőrizze a kormányzati dönté (Folytatás a 4. oldalon) TELELNEK A VETÉSEK Tárcsával törik a jeget Az elmúlt években megszokott enyhe, hó nélküli telet most igazi hideg, csapadékos tél váltotta fel Bőven hullott és vastagon takarja a földeket, a kikelt vetést a hó. Az ősszel jól előkészített, tápanyaggal kellően ellátott talajba a Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági nagyüzemekben 109 ezer hektáron került kalászos vetőmag. Búzát és rozsot a tervezettől nagyobb területen — 67 ezer és 28 ezer hektáron — vetettek. Az őszi árpával együtt a tél beköszöntéig megerősödtek és megbokrosodtak a növények. A hótakaró megfelelő védelmet nyújt az áttelelő kalászoknak. Biztosítja a hőmérsékletet, a páratartalmat és szellőzik is alatta a jövő kenyere. Azonban vigyázni kell ilyenkor, hiszen egy napsütéses délelőtt, egy enyhébb, nulla fokot elérő mérséklet esetén megolvad a növényeket takaró hó felszíne. Később a fagy hatására vékony, egybefüggő jégréteg képződik rajta. Ez elzárja a levegő szabad áramlását a föld felszínén és befülled, bemelegszik a gabona. Ha sokáig tart ez az állapot, ki is pállik a növény, amit a tavaszi hóolvadáskor a sárgán, foltosan díszlő határ mutat. Meg kell előzni ezt. Több helyen látni és több nagyüzemnél régen bevált gyakorlat már, hogy a hó felszínén képződött jégréteget boronával, vagy könnyűtárcsával megtörik, esetleg a juhok apró patái végzik el ezt a feladatot, így újból levegőhöz jut a földfelszín, kialakul a megfelelő mikroklíma. Nem szabad sajnálni az időt erre a munkára. Az eredmény aratáskor többszörösen kárpótolhatja a fáradságot. (sb) Teljesített beruházások Több lakás, óvoda, iskola épült Szabolcs-Szatmár megye teljesítette, több szempontból túlteljesítette 1977-ben beruházási terveit. A tanácsok több, mint egymilliárd forintot fordítottak lakások, óvodák, iskolák építésére, a közműhálózat fejlesztésére és más beruházásokra. Az idei teljesítésekről, a jövő évi tervekről tárgyaltak a tervező, bonyolító és kivitelező vállalatok képviselői, valamint a megyei és a városi tanácsi vezetők pénteken délelőtt Nyíregyházán, a megyei beruházási koordinációs bizottság ülésén, amelyen részt vett és felszólalt dr. Pénzes János megyei tanácselnök is. A megfelelő előkészítés után az idén sikeresnek bizonyult a beruházásban részt vevő szervek együttműködése, amely elősegítette, hogy a tervekben rögzített létesítmények megvalósuljanak. Többek között a tervezett 4100 helyett várhatóan 4400 lakás épül a megyében, ebből a tanácsi célcsoportos beruházásban 685 otthon. Az óvodaépítési programmal újabb 915 gyermek elhelyezését teremtették meg, 31 iskolai tanteremmel bővült az oktatási hálózat. Egészségügyi beruházásokra közel százmillió forintot költöttek, 14 vízmű építését fejezték be az idén. A folyamatban lévő lakás, iskola, vízmű és más építkezésekkel megteremtették a következő év zökkenőmentes beruházási munkáinak a feltételeit is. A vitát László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a bizottság elnöke foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a szűkösnek látszó építőipari kapacitásnál rangsorolni szükséges az egyes beruházásokat. Fel kell készülni a korszerűbb építési technológiák fogadására, a még fegyelmezettebb munkára, amely záloga a jövő évi tervek teljesítésének. Ötezer ismeretterjesztő előadás Ülést tartott a TIT megyei elnöksége • Az idei ismeretterjesztési év eredményeiről és az 1978- as év fóadatairól tartott megbeszélést december 16-án délután a megyei könyvtár előadótermében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének elnöksége. 1977-ben a megyében ötezer ismeretterjesztő előadást tartottak, melyek több mint 50 százalékán fizikai dolgozók vettek részt. A TIT megyei szervezetének jelenleg 1300 tagja van, huszonegy szakosztály tevékenykedik Szabolcs-Szatmárban. A legnépszerűbb formák a tanfolyamok, szabadegyetemek. Három egyetemifőiskolai tanulásra előkészítő tanfolyamot is indítottak a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára. Az 1978-as évben tovább folytatják az ismeretterjesztő tevékenység népszerűsítését a megye üzemeiben. A jövő év programjában növelik a természettudományos témák, előadássorozatok számát, s nagy gonddal szervezik meg a szabadegyetemeket, a felnőtteknek a tudománybaráti köröket, az aktivizálókísérletező formákat, ahol a hallgatók cselekvően jutnak az új ismereteik birtokába. Legfontosabb feladatnak a fizikai dolgozók, a munkás fiatalok körében végzendő ismeretterjesztés korszerűsítését, formai és tartalmi gazdagítását tartják. Mindezek érdekében erősítik a TIT-szervek és az állami közművelődési intézmények kapcsolatát. A TIT megyei elnöksége jelentést hallgatott meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából végzett ismeretterjesztő munkáról, megvitatta és elfogadta az idei év eredményeiről és a 78-as évad indításáról szóló munkaprogramot.