Kelet-Magyarország, 1977. december (34. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

MA Betűk nélkül (2. oldal) A szabolcsi képviselőkkel a Parlamentben (3. oldal) Elfogadták a jövő évi költségvetést és a vállalatokról szóló új törvényt Befejezte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Péntek délelőtt 10 órakor folytatta munkáját az ország­gyűlés. A tanácskozáson részt vettek: Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Hu­szár István, Németh Ká­roly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai és a Minisztertanács tagjai. Az ülésen részt vett a Budapes­ten akkreditált diplomáciai testület számos vezetője. A napirendnek megfelelően folytatódott a vita a jövő évi költségvetésről szóló törvény­­javaslatról. Kollár József bu­dapesti és ifj. Sári János so­mogyi képviselő felszólalásá­val lezárult a költségvetés vitája, majd a felszólalások­ra Madarasi Attila államtit­kár válaszolt. Ezután szava­zásra került sor, a képvise­lők egyhangúlag törvényerő­re emelték a költségvetésről szóló javaslatot. Az első na­pirend lezárása után Korom Mihály igazságügy-miniszter expozéja következett, az ál­lami vállalatokról szóló tör­vényjavaslatot terjesztette elő. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Szabolcs megyei képviselőkkel beszélget az ülés szünetében. (MTI Fotó) Korom Mihály expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízá­sából előterjesztem az állami vállalatokról szóló törvényja­vaslatot. A törvény megalko­tását joggal tekinthetjük tár­sadalmi, gazdasági életünk és törvényhozásunk jelentős ese­ményének. Fontos társada­lompolitikai és gazdaságpoli­tikai állásfoglalás ugyanis, hogy törvénybe foglaljuk a szocialista társadalmi tulaj­don alapján álló és egész népgazdaságunkban kiemel­kedően fontos szerepet betöl­tő állami vállalatok működé­sét. A gazdasági építőmunka hatékonyabb működését szol­gálva a törvényjavaslat ket­tős követelménynek tesz ele­get: egyrészt tovább növeli a központi irányítás hatékony­ságát, másrészt pedig a gaz­daság alapegységeit képező vállalatok önállóságát. A hangsúly a kettő optimális összhangjának magasabb szintű megteremtésén van. A törvényjavaslat rögzíti az állami tulajdon oszthatat­lanságát és azt a követel­ményt támasztja, hogy a vál­lalatok működése és irányí­tása össznépgazdasági érde­kek figyelembevételével tör­ténjék. Előírja, hogy a válla­latok a társadalom szükségle­teinek kielégítése céljából hangolják össze tevékenysé­güket más állami vállalatok­kal és a szövetkezetekkel, to­vábbá rendelkezik arról, hogy a vállalatok működjenek együtt a tanácsokkal az illető település összehangolt, terv­szerű fejlesztésében, a helyi lakosság különféle szükségle­teinek kielégítésében. Törvényi előírás szerint a vállalatoknak és az őket irá­nyító szerveknek működésük során a szocialista gazdálko­dás elveinek megfelelő mun­kát kell végezniük, kötelesek elősegíteni a társadalmi és a vállalati érdekek lehető leg­jobb összehangolását, gon­doskodnak kell a jogok és kötelességek egységes felfo­gásáról és érvényesítéséről. A vállalatok önállóságát a törvényjavaslat úgy fejezi ki, hogy azok az állam tulajdo­nában lévő, rendelkezésükre bocsátott eszközökkel és a náluk foglalkoztatott munka­erővel a törvényben megha­tározott módon és felelősség­gel — önállóan gazdálkod­nak. E feladataik ellátásához a törvény részükre szervezeti, gazdasági és jogi önállóságot biztosít. Más szóval: a vál­lalat jogi személy. Ennek tartalmát az adja meg, hogy a vállalatot tevékenysége kö­rében megilleti minden olyan jog, amelyet tőle jogszabály kifejezetten nem von el, így a vállalat a népgazdasági tervvel összhangban maga alakítja ki tervét. Bevételei­ből fedezi a kiadásait és ered­ményéből saját alapokat ké­pez. A törvényjavaslat ezért írja elő, hogy a vállalat ré­szére — gazdálkodásával kap­csolatban — az önálló gazdál­kodás és felelősség­­ elvének megfelelő jogokat kell bizto­sítani; különösen a saját erő­ből történő beruházás, a mű­szaki fejlesztés, a szellemi és anyagi erőforrásokkal, a munkaerővel való gazdálko­dás, a vállalati átképzés, a beszerzés és értékesítés, a vállalati szervezés, a keres­kedelmi, a pénzügyi és koo­perációs kapcsolatok terüle­tén. A vállalati törvényben nem lehet valamennyi válla­lati jogot tételesen felsorolni, csak a legfontosabbakat. Úgy is mondhatjuk, hogy a garan­ciális jogokat. Ezek mégis nagy jelentőségűek, hiszen elősegítik a vállalat jogi helyzetének, termelési és for­galmi kapcsolatainak egyér­telmű megítélését, a kiegyen­súlyozott vállalati gazdálko­dást. A miniszter a továbbiak­ban elemezte a vállalatok tí­pusait, jogait, majd így foly­tatta: A törvényjavaslat megerő­síti azt az eddig is érvényben lévő szabályt, hogy a vállalat felelős vezetője az igazgató, aki meghatározott keretek között önállóan és egyéni fe­lelősséggel látja el megbíza­tását. Ezen az elven nem vál­toztat az sem, hogy fontos követelmény: az igazgató tá­maszkodjék fokozottabban a vállalat többi vezetőire, az egész kollektívára, és szoro­san működjék együtt a társa­dalmi szervezetekkel. Az új szabályozás kimondja azt is, hogy a számára biztosított jo­gokat és előírt kötelességeket az igazgató az állam megbí­zásából gyakorolja, illetve teljesíti. A törvény természe­tesen nem vállalkozhat az igazgató jog- és hatáskörének teljes felsorolására, csak a legfontosabb tennivalókat ír­ja elő. Olyan kérdésről van szó, mint a vállalati tervek meg­határozása, a vállalat anya­gi és szellemi erőforrásainak, eszközeinek hatékony fel­­használása és gyarapítása, a társadalmi tulajdon védelme, a vállalati ár- és üzletpoli­tika meghatározása, a szerző­dések megkötése és a szerző­dési fegyelem betartása, a belső ellenőrzési, információs és számviteli rendszer meg­szervezése, a vállalat mérle­gének megállapítása. Állami vállalataink igazga­tóinak túlnyomó döntő többsége eddig is ered­ményesen látta el fon­tos megbízatását. Minthogy szocialista rendszerünk rájuk bízta a gazdasági egy­ségek felelős vezetését, társa­dalmunk joggal tekint úgy a vállalatok igazgatóira és köz­vetlen munkatársaikra, mint népgazdaságunk vezetésének elsőrendű tisztségviselőire. A törvényjavaslat külön szabályozza a vállalati dol­gozók részvételét a vállalat irányításában. A szocialista demokrácia, a közügyekben való cselekvő részvétel alkot­mányos elveit fogalmazza meg a törvényjavaslat, ami­kor az üzemi demokráciáról rendelkezik. Nálunk, mint a többi szocialista országban is, a munkás, a vállalati dolgozó nem pusztán munkavállaló. Tulajdonosi jogai is vannak. A törvényjavaslat egyik legfontosabb fejezete az, amely a vállalat állami irá­nyítását, ellenőrzését szabá­lyozza. A vállalatok felügyeleti irányítását — az eddigieknek megfelelően — az alapító szerv közvetlenül látja el. Vé­leményünk szerint a vállala­tok felső irányítása azt jelen­ti, hogy a központban a fő társadalmi-gazdasági folya­matokat kell kézben tartani. A törvényjavaslat ennek megfelelően határozza meg, hogy a vállalat felügyeleti szervének elsősorban az a feladata: szervezze és elle­nőrizze a kormányzati dönté­ (Folytatás a 4. oldalon) TELELNEK A VETÉSEK Tárcsával törik a jeget Az elmúlt években megszo­kott enyhe, hó nélküli telet most igazi hideg, csapadékos tél váltotta fel Bőven hullott és vastagon takarja a földe­ket, a kikelt vetést a hó. Az ősszel jól előkészített, táp­anyaggal kellően ellátott ta­lajba a Szabolcs-Szatmár me­gyei mezőgazdasági nagyüze­mekben 109 ezer hektáron került kalászos vetőmag. Bú­zát és rozsot a tervezettől na­gyobb területen — 67 ezer és 28 ezer hektáron — vetettek. Az őszi árpával együtt a tél beköszöntéig megerősödtek és megbokrosodtak a növények. A hótakaró megfelelő vé­delmet nyújt az áttelelő ka­lászoknak. Biztosítja a hő­mérsékletet, a páratartalmat és szellőzik is alatta a jövő kenyere. Azonban vigyázni kell ilyenkor, hiszen egy napsütéses délelőtt, egy eny­hébb, nulla fokot elérő mérséklet esetén megolvad a növényeket takaró hó fel­színe. Később a fagy hatásá­ra vékony, egybefüggő jégré­teg képződik rajta. Ez elzárja a levegő szabad áramlását a föld felszínén és befülled, be­melegszik a gabona. Ha so­káig tart ez az állapot, ki is pállik a növény, amit a tava­szi hóolvadáskor a sárgán, foltosan díszlő határ mutat. Meg kell előzni ezt. Több helyen látni és több nagyüzemnél régen bevált gyakorlat már, hogy a hó fel­színén képződött jégréteget boronával, vagy könnyűtár­csával megtörik, esetleg a ju­hok apró patái végzik el ezt a feladatot, így újból levegő­höz jut a földfelszín, kialakul a megfelelő mikroklíma. Nem szabad sajnálni az időt erre a munkára. Az eredmény ara­táskor többszörösen kárpótol­hat­ja a fáradságot. (sb) Teljesített beruházások Több lakás, óvoda, iskola épült Szabolcs-Szatmár megye teljesítette, több szempontból túlteljesítette 1977-ben beru­házási terveit. A tanácsok több, mint egymilliárd fo­rintot fordítottak lakások, óvodák, iskolák építésére, a közműhálózat fejlesztésére és más beruházásokra. Az idei teljesítésekről, a jövő évi tervekről tárgyaltak a terve­ző, bonyolító és kivitelező vállalatok képviselői, vala­mint a megyei és a városi tanácsi vezetők pénteken délelőtt Nyíregyházán, a megyei beruházási koordiná­­ciós bizottság ülésén, ame­lyen részt vett és felszólalt dr. Pénzes János megyei ta­nácselnök is. A megfelelő előkészítés után az idén sikeresnek bi­zonyult­ a beruházásban részt vevő szervek együtt­működése, amely elősegítet­te, hogy a tervekben rögzí­tett létesítmények megvaló­suljanak. Többek között a tervezett 4100 helyett várha­tóan 4400 lakás épül a me­gyében, ebből a tanácsi cél­­csoportos beruházásban 685 otthon. Az óvodaépítési prog­rammal újabb 915 gyermek elhelyezését teremtették meg, 31 iskolai tanteremmel bő­vült az oktatási hálózat. Egészségügyi beruházásokra közel százmillió forintot köl­töttek, 14 vízmű építését fe­jezték be az idén. A folya­matban lévő lakás, iskola, vízmű és más építkezésekkel megteremtették a következő év zökkenőmentes beruházá­si munkáinak a feltételeit is. A vitát László András, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, a bizottság el­nöke foglalta össze, hangsú­­lyozva, hogy a szűkösnek látszó építőipari kapacitás­nál rangsorolni szükséges az egyes beruházásokat. Fel kell készülni a korszerűbb építési technológiák fogadására, a még fegyelmezettebb mun­kára, amely záloga a jövő évi tervek teljesítésének. Ötezer ismeretterjesztő előadás Ülést tartott a TIT megyei elnöksége • Az idei ismeretterjesztési év eredményeiről és az 1978- as év fóadatairól tartott megbeszélést december 16-án délután a megyei könyvtár előadótermében a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat megyei szervezetének el­nöksége. 1977-ben a megyé­ben ötezer ismeretterjesztő előadást tartottak, melyek több mint 50 százalékán fizi­kai dolgozók vettek részt. A TIT megyei szervezetének je­lenleg 1300 tagja van, hu­szonegy szakosztály tevé­kenykedik Szabolcs-Szatmár­­­ban. A legnépszerűbb for­mák a tanfolyamok, szabad­­egyetemek. Három egyetemi­főiskolai tanulásra előkészítő tanfolyamot is indítottak a fizikai dolgozók tehetséges gyermekei számára. Az 1978-as évben tovább folytatják az ismeretterjesztő tevékenység népszerűsíté­sét a megye üzemeiben. A jö­vő év programjában növelik a természettudományos té­mák, előadássorozatok szá­mát, s nagy gonddal szerve­zik meg a szabadegyetemeket, a felnőtteknek a tudomány­­baráti köröket, az aktivizáló­kísérletező formákat, ahol a hallgatók cselekvően jutnak az új ismereteik birtokába. Legfontosabb feladatnak a fi­zikai dolgozók, a munkás fia­talok körében végzendő is­meretterjesztés korszerűsíté­sét, formai és tartalmi gazda­gítását tartják. Mindezek ér­dekében erősítik a TIT-szer­­vek és az állami közművelő­dési intézmények kapcsola­tát. A TIT megyei elnöksége je­lentést hallgatott meg a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója alkal­mából végzett ismeretterjesz­tő munkáról, megvitatta és elfogadta az idei év eredmé­nyeiről és a 78-as évad indí­tásáról szóló munkaprogra­mot.

Next